Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-04 / 53. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. MÁRC. 4. KI OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE. SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. • TELEFON: 481-460 • Pedagógiai jegyzetek Tisztelet az ember iránt A sztrájkról A családok döntő többségének féltett kincse - a kezdetben - a gyermek, akit sok-sok szeretettel, tervekkel kezd nevelni. Ahogy a gyermek nő, kikerül ebből a bűvkörből, s a szülők mind kevesebbet foglalkoz(hat)nak vele, úgy sokasodnak a gondok. Közismert, hogy aki csak teheti, minden anyagi segítséget megad imádott gyermekének, csakhogy a visszatartó szeretet, a családi légkör varázsa híján a legfontosabb időszakban az a fránya élet (kénytelen) a gyermeket formálni. Előző jegyzetemben a gyermek helyes nevelésénél kiemeltem, hogy elsődleges kötelességünk legyen a szülők, a nők és az idős emberek iránti tiszteletadás. Jelenünkben erről sokan sokféleképpen nyilatkoznak. A nagy általánosság azzal ért egyet, hogy tgy a jó, azaz a tiszteletadás, az udvariasság mai szokásai, formái azért jók, mert „kötetlenebbek", illetve engedékenyebbek. Talán ésszerűbbek is, mint a régiek, de ezeket is meg kell ismerni, el kell sajátítani. Valóban nem érdemes és jó görcsösen ragaszkodni az elvont, elavult szabályok megköveteléséhez (öltözködés, hajviselet...). Arra viszont fel kell készíteni gyermekeinket, hogy igenis a mély emberi tartalommal töltött életformákat fogadják el. Jó néhány évvel ezelőtt történt az eset (azóta még elkeserítőbb példákkal is találkoztam). Este villamoson igyekeztem haza a feleségemmel. Az egyik megállóhelyen egy megroggyant öreg bácsika alig tudott felkapaszkodni a villamosra. Mindketten igyekeztünk segíteni rajta, s csalódottan néztünk körül, mert bizony az ülőhelyét senki sem kínálta fel a vég felé közeledő embernek. A Szegedi Nyugdíjasok Egyesületének tagjai megdöbbenései olvasták Fodor úr levelét a február 20-i Délmagyarországban. Eltekintve attól, hogy a nyugdíjemeléssel kapcsolatos megállapítása nem helytálló, mert az az éves viszonylatban alig 10 százalék (9.7) és ezt is csak két részletben kapják. Mi, nyugdijasok nem tudjuk elképzelni sem, hogy miért kellene szemben állni ezzel a munkavállalók tömegével. Ha Fodor úr nem tudná, mi megdolgoztunk a jelenlegi nyudíjunkért annál is inkább, mert a jelenlegi nyugdíjasok zöme felépítette az ideEgyenlő? - Ez nem lehet igaz! Most már mindent meg lehet csinálni egy munkanélkülivel? - kelt ki magából a minap egy ismerősöm. Alig bírtam csitítani, pedig alapjávan véve csendes természetű. Jó ideje nem dolgozott már, amikor felvették egy boltba próbaidőre eladónak. A helyettes szimpatikus volt, de a boltvezető az első pillanattól ferde szemmel nézett rá. A két hét után búcsút mondtak egymásnak. Persze ez nem ment ilyen simán: leltár előtte. Feleségem arcán hirtelen mosoly ült meg, mert az egyik tanítványát vélte felfedezni. Gyorsan oda is szólt: „Pistikém, légy szfves átadni helyedet a bácsinak!" A 10-12 év körüli fiú pattant is volna, de a vele szemben ülő morcona férfi - az apa - visszanyomta: „Leülni! Én parancsolok neked és nem a tanárod!" Az alaposan kifordított életünkben sok nehézséget el tudok viselni, de kettőre „betegesen" allergiás vagyok: 1. Ha a gyerek, a fiatalabb (a tanítvány) nem köszön az ismerős felnőttnek (nevelőjének); 2. tessék szétnézni a közlekedési eszközökön! Nincs tisztelet nincs kegyelem! A fiatalok többsége ül, ugyanakkor a nők, az idősek állnak. Kérem, ezúttal is maradjon el az egymásra mutogatás. Együtt - család, iskola és mindenki (a társadalom) - kell újra kezdeni, megtanítani gyermekeinket tisztelni az embert akkor is, ha veszendőben van a szeretet, ha az erőszak és a brutalitás megöli a tiszteletet, az emberséget, az emberi lelket. Nem ártana, ha azt is megbeszélnénk gyermekeinkkel, hogy - Milyennek kell lennem, hogy udvarias embernek tartsanak? - Kiket tisztelünk, miért? A kulturált viselkedés, a tisztelettudó, udvarias magatartás a pedagógiai gyakorlatban kettős feladatot jelent. Egyrészt meg kell ismertetnünk a társas érintkezés formáit, szabályait, másrészt ki kell alakítani bennük a megfelelő szokásokat. Ez utóbbi a legnehezebb, mert csakis a felnőttek személyes - példamutató magatartásával lehet hatásosabb, eredményesebb. Pleskó András gen csapatok által romba döntött országot, aminek eredményét Fodor úr is élvezi. Munkánk során befizettük a mai nyugdíjunk alapját, amely tövény szerint életünk végéig jár, annál is inkább, mivel az évek során befizetett nyugdíjjárulék nominál értéke az inflációval együtt nőtt. Kérjük, a mi levelünket is szíveskedjék az önkormányzat közgyűlésével ismertetni. tisztelettel: Balogh József, a Szegedi Nyugdíjasok Egyesületének elnöke leltár utána. Belépéskor minden rendben volt, kilépéskor 16 ezer forint hiány keletkezett. - Egy fillért, egy szem cukrot nem tettem el - sírja ismerősöm. - Pedig azl kellett volna... Sejthettem volna, hogy ezt teszik velem! Mindenesetre rendesek, mert a rám eső rész csak annyi, amit két hét alatt kerestem. így sok. úgy kevés és mégis egyenlő. S. K. • Mindannyiunkkal felkavart az SZKV-dolgozók februári sztrájkja. Aki a dolgozókkal szimpatizált, azl azért, aki nem értett velük egyet, azt azért. Talán elteli már annyi idő, hogy az indulatok felesleges gerjesztése nélkül beszélhetünk róla. Én alapvetően sztrájkpárti vagyok. Szükség van erre a végső eszközre. A kompromisszumképtelen, a dolgozók problémáitól elszakadt vezetőkkel így lehet tudatni, hogy elérkezett a végső határ. A sztrájk erőt kölcsönöz, felhív, nyomatékosít. A sztrájk fegyver, nehézfegyver, kétélű fegyver. Ha sikerül jól élni vele, az a munkavállalók sikere - és nemcsak az adott munkahelyen -, de ha nem, akkor az kudarc, és nemcsak az adott munkahelyen. hanem az egész országban. A sikertelen sztrájk a sztájk ellen hangol, és nagyon megnehezíti annak a pozícióját, aki később akar ezzel az eszközzel élni. Ez egy sikertelen sztrájk volt. A munkabeszüntetők irreális igényeket támasztottak, tárgyalásaik során folyamatosan változtatták álláspontjukat, és azokon az ártatlan utasokon csattant az. ostor, akiknek a többsége még arról sem álmodhat, hogy közel olyan anyagi helyzete lesz valamikor is, mint a munkabeszüntetőknek. (Ez esetben nem a „A Délmagyarország február 19-i számában, a Kapcsolatok rovatban megjelent ísáshoz (Vértó és környéke) az alábbi tájékoztatást adjuk: A Vértó kotrását, dr. Csapó Balázs képviselő úr által biztosított, képviselői fórumalapból 1991-ben elvégeztettük. A kotrást követően tapasztaltuk, hogy szennyvíz folyik a tóba. A szennyvíz eredetének megállapítására a Szegedi Vízművek és Fürdőket kértük fel, tekintettel arra, hogy a szennyvizeket a tóba vezető csapadékvíz-csatornák a vállalat kezelésében vannak. A vizsgálat megállapította, hogy az Ipoly sor 13/B.. a Zsitva sori óvoda, valamint a Zsitva sor 2. számú épületek szennyvízhálózata van a csapadékvíz-elvezető rendszerre rákötve. A rosszul elkészített bekötések kijavítását 1991 szeptemberében szintén a vízműnél rendeltük meg. A javítási munkákat az említett cég elvégezte. A víz minőségére vonatkozóan azonban változatlanul érkeznek panaszos bejelentések intézményünkhöz, így megrendeltük a vízminőségre vonatkozó szakvélemény elkészítését 1992 márciusában Hol Immár másfél hónapja megkezdte rendszeres adását az első magyar műholdas tévé. A szegedi lakások ezreiben azonban hiába vártuk-várjuk, hogy végre megjelenjen a képernyőn a szimbolikus „dunai hullám". A Szegedi Kábeltévé Rt. képviselője egyszer nyilatkozott a dologról, felsorolva a nehézségeket. valamint még hoszszas tárgyalásokat előlegezve a nézőknek program helyett. Ennek is már egy hónapja.. Nos, azok a boldogtalan szegediek, akiknek az rl. szolgáltatja a műsort, unalomig nézhetik a TV4 vagy a Szív trolivezetők bérét sokallom, hanem a többiekét keveslem: pl. az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok sokkal roszszabb helyzetben vannak, de a felsorolást nagyon sokáig folytathatnám.) Az ellenkezőjét szívesebben írnám le, de a vállalat igazgatója mindvégig higgadt és kompromisszumkész maradt, és megfontolt nyilatkozataival ehhez jó hátteret teremtett az alpolgármester is. A munkaügyi bíróság döntése adta meg a kegyelemdöfést. A sztrájk jogtalannak nyilváníttatott, s ezzel hosszú időre lejáratódott a munkavállalók aduja. Milyen egy jó sztrájk? Erre a nehéz kérdésre igen könynyen tudok választ adni. A szakvélemény értékelése kizárja, hogy kommunális szennyvizek érkeznek a tóba. A vízminták értékeléséből arra lehet következtetni, hogy a kazánüzemi vizek regenerálása - akkumulátor-javítás -, vagy fémmegmunkálás során keletkező szennyvíz kerül a tóba. Az ipari tevékenységből származó szennyezőforrások felderítésére azonban nincs lehetőségünk, ugyanis a csatornahálózatot nem mi kezeljük. Megjegyezni kívánjuk még, hogy a levonuló záporok első negyedórája is szennyvíz-minőségű vizet szállít. A Vértó tervezett funkciója záportározó, amely azonban a mai napig nem nyerte el végleges formáját. Csapadékszegény időszakokban a vtz pótlása-, a biológiai egyensúly fenntartása érdekében a víz levegőztetése nem biztosított Sajnos a végleges állapot megteremtéséhez megfelelő pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésre." Serege János igazgató Bánhegyi Béláné gazdasági vezető TV műsorát! Amit kedden bemutatnak, azt csütörtökön, pénteken, szombat-vasárnap és hétfőn is „csodálhatjuk". így láthattam volna a Kincs, ami nincs című remekművet egy hét alatt ötször! Nem mondom, máshol is van ismétlés négyszer, ötször, de 20-30 év alatt. Szeretném megérdeklődni a kábeltévé rt. vezetőitől, hogy például az Északi városrészből a Duna TV nézéséhez el kell-e költözni Alsóvárosra vagy Tarjánba? Ugyanis ott már hetek óta élvezhetik a nézők az adást! Szűcs István Olaszországi ösztöndíjam alatt hetente több sztrájknak is tanúja, „szenvedő alanya" voltam. Sztrájkoltak a buszvezetők, a vasutasok, a menzai dolgozók, még a televízió munkatársai is. Alapvető taktikájuk volt, hogy lehetőleg ne az egyszerű munkavállalókon csattanjon az ostor.' így pl. nem a bejárókat szállító személyvonatokat állították le - azok kis késéssel megúszták fő csapásukat a Rómái az ország gazdasági központjával, Milánóval összekötő luxusvonatokra irányították. A buszvezetők általában reggel 8-tól délig sztrájkoltak. Aki munkába ment, az legfeljebb korábban indult. A turisták pedig egy olyan élmény• Mint rendszeres utazó, köszönetemet fejezem ki a rókusi állomáson dolgozóknak. Kisnyugdíjas lévé - élve a lehetőséggel - sokat utazom, hisz ez az egyetlen szórakozásom. Többször a Rókus-állomáson szállok fel vagy le a vonatról, villamosról évek óta. Meg kell említeni azokat a névtelen embereket, akikhez bármikor fordulhatunk felvilágosításért, kedvesen válaszolnak, s azt, hogy amikor februárban esett a hó és más helyen csúszós volt az út, ezen az állomáson és környékén nem kellett attól tartanom, hogy a földön közlekedjek. Itt nem kellett vigyázni, mi va a hó alatt. A sztrájk erkölcsileg - úgy vélem - tisztességtelen, egyrészt az ország jelenlegi körülményei miatt (időlegesen nem kellene-e a sztrájkjogot megszüntetni?), másrészt az egyéni jövedelmek jelentős - létminimum alatti volta miatt (nyugdijasok, munkanélküliek). Meg kellene ezt fontolni, emberek! Az SZKV gazdasági ügyeibe nem akarok beleilletéktelenkedni, csupán a „nem látja a fától az erdőt" közmondás alapján, kívülállóként javaslom: 1. Növelni a bevételt sűrűbb járatokkal, hatékonyabb ellenőrzéssel (a bírság 40 százaléka legyen az ellenőré), a 4-es vonal megosztásával (a huszár emlékműtől délre 10-es, onnan északra 4-es). 2. Csökkenteni elsősorban az „ügyintézők", de a fölösleges „dolgozók" számát. 3. Ésszerűsíteni az üzemeltetést: megszüntetni az állásidőket (például az l-esnél a nagyállomásnál, 4-esnél a tarjáni végállomásnál, az 5-ös és 7esnél az újszegedi végállomásnál, stb.); csak egy javító ügyeletet létesíteni a huszár emlékműnél, itt és a Dugonics téren parkolhat „készenléti villamos" az esetleges csere szükségletre; az l-es vonal kivételével kisebb befogadóképességű villamosokat járatni; a 3-asnyel lettek gazdagabbak, amit bizonyára többször mesélnek el, mint a Kolosszeumot. Ottani tapasztalataim szerint a legsikeresebb az a sztrájk volt, ami elmaradt - jelezve, hogy a megegyezés az utolsó pillanatban megszületett -, és az a sztrájk igazi értelme. Ez lehet az oka annak, hogy a sztrájkok gyakorisága ellenére a lakosság nem ellenzi. Tanúja voltam, hogy nagyon hamar leszólták azt az idős úriembert a hihetetlenül zsúfolt buszon, aki a kommunizmus utolsó bástyájaként emlegette, és szíve szerint betiltatta volna e jogot. A sztrájk időpontját általában hetekkel előtte kifüggesztették, mi több, a rádió „szakszervezeti hírek" címmel mindig közölte előre, így hasonlóan lehetett tervezni, mint a rossz időt. Ha a Nyugathoz akarunk csatlakozni, akkor ne csak vágyainkat mérjük Európához, hanem módszereinket is, és nemcsak a termelésben, hanem az érdekvédelemben is. Használjuk a nyugati szakszervezetek tapasztalatait: védjük a sztrájkot legfőbb ellenségétől: a felelőtlen sztrájkolóktól. Szem ők Árpád önkormányzati képviselő MSZP Tiszta állomás mert kínosan ügyeltek arra, hogy az utak tiszták legyenek. Sok állomáson megfordulok, de sem Szegeden, sem máshol ilyen becsületesen végzett munkát nem tapasztaltam. Megköszönöm a többi utastársaim nevében is, hogy mindig biztosítják részünkre a lehetőségekhez képest a tisztaságot, a megfelelő felvilágosítást. Kívánok további munkájukhoz sok sikert. Kovács János nál a Boross J.-Veresács utai, 10-esnél a déli utolsó megállót megszüntetni (esetleg a Kálvária téri kitérőt a megszűnt megállóhoz közelebb telepíteni). A 4-es tarjáni végállomás "bódéiban" székel: 1 forgalmi főellenőr, 1 karbantartó (néha 2), 1 jegyárusító, 1 pihenő kocsivezető; ilyen gazdálkodást persze, hogy nem tud az SZKV elviselni. A 4-es vonal így üzemelhetne: 15-15 perces menetidővel 4.50-20.50-ig két villamossal, 7-8 perces időközönként 5.50-8.05-ig és 12.2017.35 óra között négy villamossal. A jegyárusítást 8-12 és 17.30-20.30 közötti időben a villamos vezetője látná el 4. A jegyellenőröket el kellene látni - kötelező elszámoltatás mellett - olyan menetjegygyei (tömbbel), amelynek ára a bírságot is tartalmazza és egy kétpéldányos fizetési meghagyás nyomtatvánnyal, amelyet a bírságolandó kapna - készpénz nem fizetés esetén. Mindezeken felül az SZKV minden dolgozóját kérem, a saját érdekeiken kívül törődjenek jobban az utazóközönséggel, hiszen őérettük tevékenykednek, ugye? Gunda Miklós utazó Válasz a Munkástanács levelére Válaszol a Városgondnokság bujkál a Duna TV? A bírság 40 százaléka legyen az ellenőré?