Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-31 / 75. szám

SZERDA, 1993. MÁRC. 31. BELÜGYEINK 3 • Rt. lesz a gabonatorgalmi Di. Tráser cáfolja a pletykákat Nincs olyan hét, hogy a gabonaiparral kapcsolatban ne röppennének fel különböző híresztelések. Legutóbb például arról szólt a fáma, hogy összevonnak több megyei vállalatot, s regionális központok jönnek létre. Dr. Tráser Ferenc, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója természetesen hallott ezekről a pletykákról, de határozottan cáfolja azokat. Most már teheti, hiszen az elkövetkező hónapokra, vonatkozóan konkrét program áll a rendelkezésére, olyan, amelyre az AVÜ a beleegyezését adta. (Dr. Tóth Éva, az Állami Vagyonügynökség főtanácsosa, a gabonaiparral foglalkozó referens nemrégiben Szegeden járt, s a cég hitelezőivel áttekintette a gmv pénzügyi helyzetét, piaci pozícióit.) Mint ahogy azt az igazgató kérdéseimre válaszolva elmondta, a július l-ig tartó időszak első lépcsőjeként magtárakat, raktárakat, malmokat adnak el a megyében. Ezeknek az értéke nagyon különböző, mert / O I • »VrIMI fis m 1 FCT R'* fY' [r » * I I l * M -i 4 '.T , p -M • Honnan hová a gabonaúton? (Fotó: Somogyi Károlyné) köztük található a szegedi régi Tisza-malom, a csongrádi és a mórahalmi malom éppúgy, mint a szegedi keveréküzem, a dóci Unicorn-termékeket előállító egység, a kisteleki, valamint a sándorfalvi raktár. Ebben az első periódusban összesen 15 ingatlant hirdetnek meg, még ezen a héten, három napilapban. Az értékesítésre nyílt pályázaton kerül sor, közjegyző előtt. A második fordulóban az 50 millió forint feletti egységeket hirdeti meg a vállalat, köztük a szentesi erőtakarmánygyárat. Erre a lépésre körülbelül május végén, június elején kerül sor. Nem adják el viszont a szegedi új Izabella-, valamint a hódmezővásárhelyi malmot - azok ugyanis a leendő részvénytársaság vagyonának a gerincét képezik majd. A gmv-nél zajló ingatlanértékesítési folyamat azzal zárul, hogy a cég július l-jével részvénytársasággá alakul. Ha marad olyan egység, amelyet addig nem sikerül eladni, az „parkolópályára" kerül, s a továbbiakban az rt. felhalmozott vagyonát gyarapítja. Egy későbbi időpontban ezeket az üzemeket majd üzletrészként lehet értékesíteni. A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 1992-es mérlege még nem készült el, ám az bizonyos, hogy a cég jelentős veszteséggel zárja a múlt évet. Ennek oka egyrészt az Izabella-malom építésére felvett hitelek törlesztése, másrészt a megdrágult gabona. Dr. Tráser Ferenc joggal tart attól is, hogy keresztet vethet a csődbe ment Szentesi Baromfifeldolgozó Rt.-nél lévő kintlévőségeire is. Fekete Klára Külföldre, Szatymaz! Ahogy Szegedet a paprika, Makót a hagyma, Szentest a zöldség, ugyanúgy Szatymazt az őszibarack tette föl a térképre. Olyan messzi földeket természetesen nem járhatott be, mint a banán, a citrom, a narancs vagy a kávé, a hűtési lehetőségektől és a kereskedők rátermettségétől függött mindig a kiszállítási távolság. Idén előreláthatóan újabb fordulat következik be a piacszerzésben: Szatymaz és tájkörzete részt vesz a stuttgarti nemzetközi virágkiállításon. Más a virág és más az őszibarack, mondhatná a legnafvabb ember is, de jól teszi, ha mégse mondja. Zöldség és gyümölcs is csatlakozik ugyanis a virágokhoz, és meghívást kapott kimondottan őszibarack bemutatására a szatymazi és a zsombói gazdakör, valamint a zsombói népfőiskola. Szél István megyei főkertésztől megtudtuk, tovább szeretnék bővíteni a kört, az egész Dél-Alföld legmutatósabb és legzamatosabb őszibarackját akarják kiállítani. Arra, sajnos, nem nyílik alkalom, hogy árulják is legfinomabb gyümölcsüket, de arra igen, hogy megkínálják az érdeklődőket. A szatymazi gazdakör április 7-dikén az őszibarack jegyében tartja összejövetelét, ahol metszési bemutató mellett a korszerű csomagolástechnikáról és a marketing-módszerekről is tartanak előadást. Ide váiják mindazok jelentkezését, akik be akarnak nevezni a jelentősnek ígérkező bemutatóra. Augusztus közepén és szeptember elején hat-hat nap áll rendelkezésükre, hogy az éppen akkor érő, illetve hűtve addig eltartható fajtákat bemutassák. A hírek szerint arra is lesz lehetőségük, hogy a kiszállított gyümölcs ellenértékét kifizessék. H. D. • A tegnapi irodaavató ünnepségen dr. Pakucs János, a MIK elnöke elsősorban azt fejtegette: milyen lehetőségeket rejt magában a kamarai jelenlét egy olyan régióban, ahol egyetemek, kutatóintézetek szakemberei várnak találmányaik, ötleteik gyakorlati alkalmazására. A Magyar Innovációs Kamara 1990 végén alakult meg, a Magyar Gazdasági Kamara tagjaként. Dr. Pakucs János tájékoztatója szerint eddig közjogi funkciót (a törvények előkészítését, véleményezését) éppúgy ellátott, mint érdekvédelmi feladatokat. Nem jelent ellenérdekeltséget a különböző, inkubátorház-funkciókkal létrehozott alapítványoknak, szerveződéseknek. Ennek egyértelmű jele, hogy a MIK tagja a Csongrád megyei Talent Kft. A kamara: Innovációs Az ország elsó' (délmagyarországi) regionális irodáját nyitotta meg Szegeden, a Tisza Lajos körúton a Magyar Innovációs Kamara. éppúgy, mint a Progress Alapítvány. Az innovációs kamara saját erőből ügynöki, gazdaságszervező tevékenységet is folytat, mindenféle központi támogatás nélkül. Összehozza a tőkebefektetők és az innovációs parkok képiwwviselőit a kutatókkal, a köztük lévő csikorgó kapcsolatokat „olajozza". Idén másodszorra hirdetett meg ifjúsági innovációs versenyt, s Innovációs Nagydíj pályázatot, amelyre 64-en jelentkeztek. (Csak egy fődíjat ítélnek oda, a többi 63 pályamunka pedig tanulmánykötetben jelenik meg.) A Phare-program keretében napokon belül megalakul a BIC, a Nemzeti Üzleti Innovációs Központ, amelynek regionális alközpontja is a tegnap átadott szegedi iroda lesz. Ennek vezetője, dr. Mogyorósi Péter még hozzátette az elhangzottakhoz: a tavalyi innovációs verseny nagydíjasának találmányára sikerült szegedi gyártót találni, ám neve egyelőre titok. F.K. Felvételünkön: (balról jobbra) Pusztai Lajos (a szegedi tagozat titkára), Horváth Ódry Márta, Hallai István, Fridrich Cirkl Zsuzsanna és Kabók István (Fotó: Révész Róbert) VDMK-születésnap Három évvel ezelőtt, pontosan a mai napon a nyugatbácskai Doroszlón alakult meg a délvidéki magyarok érdekszervezete, a VMDK. Erre a napra, és erre a több mint 300 ezres létszámú magyar kisebbség szempontjából jeles eseményre emlékeztek tegnap este a VMDK szegedi tagozatában. Az alkalmi, bensőséges, és a résztvevőket gyakran könnyekre késztető kis ünnepi összejövetelen részt vett az érdekszervezet zombori és szabadkai tagozatainak több képviselője is. így például Kabók István, Horváth Ódry Márta, Fridrich Cirkl Zsuzsanna, Hallai István a zombori, Kudlik Gábor és Szabó Lajos a szabadkai VMDK vezetőségéből. Hegedűs László, a szegedi tagozat elnökének rövid bevezetője után a vendégek elevenítették fel a Doroszlón indult és azóta megerősödött, szervezetileg is ütőképessé vált érdekszervezet indulásának és működésének történetét. Felidézték azokat a nehéz, de a délvidéki magyarság szempontjából történelmi jelentőségű napokat, amikor az alakuló közgyűlésre készültek, majd a kis nyugat-bácskai faluban megalakították saját érdekszervezetüket. Kitértek azonban napjaink megpróbáltatásaira is, s nem kis fájdalommal beszéltek arról, hogy mekkora űr támadt a vajdasági magyarság egy részének távozása miatt. Megnyugtató azonban, hogy a közgondolkozásban már így beszélnek erről: akik elmentek, nem hazaárulók, akik itt maradtak, azok nem hősök. Hisznek abban, hogy a jelenlegi, a népet nyomorba taszító, és saját hatalmát görcsösen féltő rezsim távozása után hazatérhetnek azok, akik nem önszántukból, hanem kényszerből távoztak külföldre. A vajdasági vendégek beszámoltak a VMDK-nak a decemberi választások során elért sikereiről, és az önkormányzatokban betöltött szerepéről. Hangsúlyozták, hogy az érdekszervezet, egyes szélsőséges szerbiai politikusok kijelentése ellenére, nem szerbgyűlölő, hanem békét óhajtó és arra törekvő tömörülés, amely ugyanolyan körülmények között akar élni minden más nemzettel, mint ahogyan azt évszázadokon át tette. Kisimre Ferenc Ki költsön rá? m Beton helyett trolibusz m Vásározni porban, sárban • Közismert, hogy az autós mozi, az állat- és kirakodóvásár már korábban is Dorozsmán működött. A zöldség csak „körítésnek" került mindehhez... Jenei Ferenc, a Kiskundorozsmai Településrészi Önkormányzat egyik képviselője megmutatta a '92. áprilisban kelt határozatot, amelyben a részönkormányzat hozzájárul a nagybani zöldségpiac ideiglenes kihelyezéséhez arra az időre, amíg a Szegedi Ipari Vásár nyitva tart. Egészen pontosan 1992. június 15-étől július 30áig szólt az eredeti „befogadási nyilatkozat." Már az első hetek sem teltek zavartalanul: a lakók bejelentései szerint többször előfordult, hogy a teherautók a környékbeli utcákban álltak meg, s ott helyben bonyolították le az adásvételt. A tisztiorvosi szolgálat júniusban körülnézett a piacon, és alapvető higiénés hiányosságokat talált: az egyetlen WC zárva, a vízelvezető árok szemetes, por és szemét mindenütt. A zöldségpiac az ipari vásár bezárása után is Dorozsmán maradt, továbbra is „ideiglenes" jelleggel. Aztán jöttek az őszi esők, és a piacra bejáró gépkocsik végképp használhatatlanná tették a területet. Fölmerült a piac lebetonozásának gondolata, csakhogy nem akadt, aki az ehhez szükséges milliókat letette volna az asztalra. Jenei Ferenc azt is elmondta, hogy a tavalyi költségvetés elkülönített ugyan 7 milliót erre a célra, de ezt a pénzt utóbb pénzmaradványként kezelték, és trolibuszokat vettek rajta, mert „nem akadt, aki elköltse." Szerinte a zöldségpiacot működtető piacigazgatóságnak kellett volna gondoskodnia a szükséges befektetésekről. Jenei Ferenc azt mondta, a dorozsmaiak nem elleneznék a zöldségpiac végleges kiköltözését, mert ismerik a Mars téri viszonyokat. De joggal várják el, hogy az illetékesek biztosítsák a működés megfelelő körülményeit. Csonka Gábor, a Szegedi Vásár- és Piacigazgatóság vezetője is elmondta, ő hogyan látja a helyzetet. A Mars tér ahol a nagybani zöldségpiac is működött - annyira túlterhelt, hogy lassan húsz éve már, hogy egyre komolyabb gondokat okoz a város vezetésének. Csonka Gábor alig több, mint egy éve került a vásárigazgatói székbe, örökölt költségvetéssel kellett dolgoznia, önállóan bár, de az önkormányzat költségvetési rendszerű intézményeként. Ez annyit jelentett (és jelent ma is), hogy egyetlen fillért sem kap az önkormányzattól, kizárólag saját nyereségére számíthat, így az említett 7 millió forintot sem használhatta föl - már azért sem, mert a dorozsmai vásárterületet valóban csak ideiglenesen jelölték ki a nagybani zöldségpiac részére. És egy átmenetileg, kényszerűségből választott helyre milliókat költeni felelőtlenség lett volna... A nagybani zöldségpiac végleges elhelyezésről az önkormányzati hivatal által készített tanulmányban kellett volna javaslatot tenni. Ez a tanulmány azonban nem született meg... Az utolsó szót majd a városrendezési terv mondja ki, de még erre is várni kell. A dorozsmai piac- és vásárterület jelenlegi állapotát az igazgató sem tartja megfelelőnek. Csonka Gábor reméli, hogy közös megegyezésre jutva a kiskundorozsmai, valamint a szegedi önkormányzattal, együttesen mégis előteremthetik a piac betonozásához szükséges pénzt, és ha az időjárás megengedi, nekilátnak a munkának. Nyilas Péter