Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
HÉTFŐ 1993. MÁRC. 1. HAZAI TÜKÖR 5 • Pengeváltás után: kompromisszum • Mit szeret a miniszter? A szülők nyugodjanak meg! Für Lajos honvédelmi miniszter hétvégi szegedi látogatása során határozottan elzárkózott attól, hogy MDFügyvezetőként megossza gondolatait az olvasóval. Kedvenc „vesszőparipájával" hozakodott elő: - Tanítani szeretek, jobban, mint honvédelmet csinálni. Közben rájöttem, hogy ez utóbbi legalább annyira fontos, mint a tanítás. • Mit szeretne ön - tanáremberként - elérni, látni és tapasztalni a történelemoktatás területén? - Amiről beszéltem: az úgynevezett nemzeti sorskérdések tárgyilagos, tényszerű oktatását. Sajnos, történelemoktatásunk legnagyobb hibája az, hogy a gyerekek előtt elsikkadnak a tények, s az agyonrágott adatok között nincs nagyobb rálátása a hallgatónak és a tanulónak arra, hogy mi is történt ezzel az országgal, ezzel a nemzettel. • Lapunkban pengeváltásnak minősítettük az Országgyűlés honvédelmi alapelvekről szóló vitáját. Mi várható ezen a téren? - Minden jel arra utal, hogy az ellenzéki pártok képviselői is készséget mutatnak - akár a kormányzati oldal - egy értelmes, okos kompromisszum létrejöttére. Ezt a kompromiszszumot belátható időn belül remélem, két hét sem telik el, -, elfogadja a Parlament. Elfogadhatatlan az az ellenzéki indítvány, hogy vonjuk vissza elképzeléseinket, s adjunk be egy másik tervezetet. Korábban többfordulós egyeztetés volt ebben az ügyben a tisztelt ellenzéki képviselőkkel. • Múlt hét szerdáján vonult be egy újabb nemzedék a hadseregbe. A nemzetközi, elsősorban délvidéki helyzetre tekintettel, a szülők nyugtalanok. Mit üzen a most bevonult, vagy később bevonuló fiatalok szüleinek? - Mérjék fel: miért fontos a nemzet tagjai számára, hogy ezt a kötelezettségüket teljesítsék? A honvédségnél eltöltött 12 hónap kitűnő alkalom arra, hogy a fiatalok egyfajta technikát - bármit is mondanak róla: korszerű technikáról van szó - elsajátítsanak, s nem mindegy, milyen fokon sikerül ez nekik. A tanulás, a leleményesebbé válás szélesebb világlátást biztosít a fiatalnak, mélyebben, másként gondolkodik, újabb összefüggésekben képes alkalmazni a tanultakat. A szülők pedig nyugodjanak meg. Pataki Sándor Könyvtárünnep a Csillag téren Március elseje és ötödike között a 15 éves Csillag téri könyvtár ünnepi rendezvényekkel várja az érdeklődőket. Ma 15 órakor Hegyi Füstös László grafikáiból nyílik kiállítás (a tárlat egy hétig tekinthető meg), kedden, ugyancsak 15 órakor a jubiláló olvasókat köszönti Gyuris György, a Somogyi könyvtár igazgatója, szerdán 14 órakor találkozót szerveznek a Csodaország című gyermeklap munkatársaival, Csörgő Anikó főszerkesztővel és Füzesi Zsuzsa grafikussal. Március 4én, csütörtökön 17 órától Sós Tibor ufológus mutatja be videofelvételeit a legújabb UFO-kutatásokról, pénteken 16 órától pedig dr. Radnai Tamás fizikus Egy év Japánban címmel tart diavetítéses élménybeszámolót. • Az ország politikai és gazdasági orientációjának megváltozása sok más mellett az iskolai nyelvtanulás struktúrájában is érzékelhető. Nyilvánvaló, hogy a szándék és lehetőség e téren sem esik egybe, a kialakult feltételek, a nyelvtanári kar szakmai összetétele, a már egy nyelvet évek óta tanulók és az iskolát most kezdők eltérő döntési motvációi is befolyásolják a tanult nyelvek szerinti összetételt. Az általános iskolákban az 1992/93-as tanévben a tanulók 49 százaléka angolul, 30 száNyugat vagy kelet? Változások a nyelvtanulásban zaléka németül, 15 százaléka oroszul, 4 százaléka franciául és l-l százaléka olaszul illetve latinul tanul. Az összetételváltozást mutatja, hogy míg a nyolcadikosok 50 százaléka oroszul és 29 százaléka angolul tanul, addig ezek az arányok a nyelvtanulást a politikai változások után elkezdő ötödikesek körében 60 százalék angol és csupán 3 százalék orosz. Az alsóbb fokú oktatásban nagyobb létszámban tanított nyelvek köre a középiskolában kibővül a latinnal. A középiskolákban 47 százalék angolul, 33 százalék németül, 8 százalék oroszul, 6 százalék franciául, 4 százalék latinul, és l-l százalék olaszul illetve spanyolul tanul. Az első és negyedik évfolyam közti összetételkülönbség kisebb, mint az általános iskolákban, mivel a negyedikeseknek is csak 15 százaléka oroszos. Ennek negyedére csökkenése nem hordoz nagy változási lehetőséget. (KSH) 3000. 24ŰC 1200. 600. arról nórret latin angol német Tanult nyelvek arányváltozása a középiskolákban 1992/93-as tanév Tahult nyelvek arányváltozása az általános iskolákban 1992/93-as tanév • Akár ilyenféle szöveggel is reklámozhatná a sándorfalvi könyvtár néhány hetes új kezdeményezését, szolgáltatását. Aminek szervezője, bonyolítója Pasinszkiné Komjáthy Éva könyvtáros. A gyermekkönyveiket, az iskolás kötelező olvasmányokat „kinövő" olvasók köteteivel, azok begyűjtésével, továbbadásával kezdődött az. akció. S ha a gyerekek csereberélik olvasmányaikat, miért ne tehetnék a felnőttek is? Különösen ebben a mai. könyvben is méregdrága világban. A cserére szánt mesekönyvek, az ifjúsági irodalom, a fantasztikusok és az iskolai kötelezők mellett ott lehetnek a felnőttek kedvelt olvasmányai is. Hozzák, vigyék, olvassák! Annál is inkább, mert a könyvtár - bár az utóbbi esztendőkben az. önkormányzat jószándékából már évi kétszázezer forintos „beszerzési kerettel" rendelkezik - egyre kevesebbet tud megvenni az új • Ingyen a sándorfalvi könyvtárban Pénzváltó lelemény „Kiolvasta, kinőtte, megunta, nincs hol tárolnia régebbi könyveit? Szeretne helyettük pénz nélkül újabbakhoz jutni, másokat olvasni? Sándorfalván megteheti. Megszervezte önnek az ingyenes csereberét a helyi könyvtár: pénteken délutánonként aki hoz, az vihet is." kiadványokból. A most 15 ezer 800 darabod állományt (amit a faluban sajnos csak félezernyi olvasó forgat) elsősorban kézikönyvekkel tudják gyarapítani, meg a különösen szükséges gyermek ismeretterjesztő irodalommal. Szépirodalmi művekre, a nagyon-nagyon megdrágult folyóiratokra, s a felnőtt olvasók által keresett krimikre bizony kevés pénz jut. A mintegy négyszáz komolyzenei és meselemez, a húsz kölcsönözhető mesés kazetta mellé sem kerülhet sok új a pénzszűkében a könyvtárba. Annál is inkább sajnálatos ez, mert a zene talán méginkább beszoktatná a gyerekeket a könyvespolcok közé. S ha már ott vannak, miért ne vehetnének részt például a most nekik szerveződő természetbarát körben is? „Csalogatni" akarják persze a felnőtteket is. Azon a számítógépen, amit idén várhatóan kap a könyvtár, közérdekű információs adatbázist szeretnének létrehozni, amivel megkönnyíthetnék a helybeliek tájékozódását - például piaci, vásárlási ügyekben. Akkor talán még a vállalkozók is benyitnának néha a könyvtárajtón... - Az persze, hogy meddig a mostani ajtón, kérdéses. Évek óta húzódik a helyszűkében lévő intézmény - s a vele társbérletben élő öregek napközije - bővítésének ügye. Egyenlőre összehúzódnak a mostani helyükön - s a „falakat" új kezdeményezéseikkel próbálják tágítani. A könyvcserebere akció, a gyermek természetbarát kör mellett például helyismereti klub'ot, gombaismertető tanfolyamot szerveznek a felnőtteknek. Várják az érdeklődőket. Szabó Magdolna • Finnugrísztika és Kalevala-nap A nyelvészel útján civilizálódni • Ön a szegedi FinnMagyar Baráti Kör Kalevala napi összejövetelén tartott előadást. Mi a Kalevala nap? - A finnek számára a Kalevala a nemzeti identitásnak és önbecsülésnek az egyik szimbóluma, valóságos alapja. Finnországban nemcsak a nemzeti ünnep, a himnusz, hanem a Kalevala is nemzeti szimbólum. A finn nemzet tulajdonképpen a Kalevalától számítja, ha nem is a létrejöttét, de a világ előtt való föllépését. Éliás Lönnrot volt az a szenvedélyes folklorista, aki a múlt század első felében a mai Oroszország területén lévő Karjaiában óriási anyagot gyűjtött, ebből állította össze a finnek nemzeti eposzát. Az a némiképp téves elképzelés él itt Magyarországon, hogy a Kalevala népi eposz, ez nem igaz, hiszen ezt Lönnot „csinálta" valós anyagok alapján. A benne szereplő eposzi kellékek is a nagy eposzokból, az Iliászból és az Odüsszeiából kerültek bele. Tudnivaló, hogy a születés időszaka a nemzeti romantika kora volt - párhuzamos Vörösmarty Zalán futásával -, 1835-ben jelent meg az úgynevezett Kis-Kalevala, és 1849-ben a bővített változat, a közkeletű ma is ismert, Szeged szülötte dr. Simoncsics Péter nyelvész, itt járt egyetemre, majd néhány évig tudományos gyakornokként dolgozott a finn-ugor tanszéken. Hosszú ideig Szeged finn testvérvárosában, Turkuban magyar lektorként tevékenykedett. Jelenleg Budapesten, az ELTE munkatársa. többszörösen magyarra fordított Kalevala. A hagyomány szerint 1835 feburár 28-án jelent meg először a mű, s ezt nevezik Kalevala napnak. • Hogyan ünneplik a finnek ezt a napot? - Noha öt évet töltöttem Turkuban, erre nem tudok pontosan válaszolni. Egy biztos: iskolaszüneti nap. Nemzeti ünnepnek számít, s bár hagyománytartó nép a finn, rendeznek ünnepségeket és műsorokat, az utóbbi évtizedekben mintha elvesztette volna a Kalevala azt a vonzerejét, amely még a második világháború után is megvolt. Ennek oka valószínűleg a gyors modernizációban rejtőzhet. • Előadásának a címe „Nyelvészet és politika Finnországban és Magyarországon". Mit takar a cím? - A haladó és a dinamikusan változó Európa perifériájára szorult országok, mint Finnország és Magyarország, sok mindenből kimaradtak a XVI-XVII. században megin• dult fejlődés során. A modern tudomány maradt az egyetlen dolog, amivel igazán versenyképesek lehetnek. Ezt most a rövidség kedvéért nevezzük összehasonltíó tudománynak ez nem nyelvészet, az csak része ennek. A nagy felfedezésekkel meginduló, a világ feltérképezését és valóságos képét megismerni akaró tudományos forradalomban ezek az országok résztvettek. Itt a nyelv és a nép volt az a „felfedezendő" terület, ahol előre lehetett lépni, s ahol megtörtént a nagy áttörés. Az összehasonlító nyelvészet tudományának kezdete is innentől számítható. Azt szeretném bebizonyítani, hogy ez az európai civilizációhoz tartozásnak fontos jegye. Másutt volt és van más is - jó kereskedelem, ipar és a többi -, itt csak ez van. A nyelvészet jó tanulóiskola a civilizált viselkedésre, a vágyak és a lehetőségek elválasztására. Nincs közvetlen összefüggés természetesen a kettő között, tehát aki jó nyelvész, abból nem feltétlen lesz jó politikus. Ennek a tudományszaknak a jelentősége, mind Finnországban, mind Magyarországon, a civilizált viselkedés elősegítése. Jobb korokban hatékonyabban, rosszabbakben kevésbé hatékonyabban. Ilyen módon azt lehet mondani, a nyelvészetnek a presztízse megmutatja az illető kor minőségét. * • Most milyen Magyarországon a nyelvészet presztízse? - Rendkívül alacsony, de ez természetesen nemcsak a nyelvészetre vonatkozik. Ennek egyik oka, hogy a nyelvészetnek közvetlen haszna nincsen, és nem is volt soha, most pedig rendkívül anyagias korban élünk. A másik ok, hogy visszahullóban vagyunk egy olyan korszakba, amely ezt a nyelvészeti forradalmat megelőző kor volt. A folklorisztikus gondolkodás időszakába, mikor a legendák, mítoszok sokkal inkább megfelelnek az emberek elvárásának és világképének, mint egy szigorú, tudományos gondolkodás. • Lesz ebből továbblépés? - Valószínűleg lesz, de ez már nem a nyelvészeten múlik... Takács Viktor • Hangversenykalauz Az ismeretlen Gounod és Grieg zongoraversenye Nem mindennapi műfaji párosításban szólal meg ma este Szegeden a Nemzeti Színházban két népszerű romantikus szerző muzsikája. Az előadókra sem lehet panasz. A Filharmónia bérleti hangversenyét a még fiatalként ismert, de mint karnagy, már sok nemzetközi sikert aratott Gyüdi Sándor dirigálja, a Liszt-díjas érdemes művész, Jandó Jenő pedig Grieg zongoraversenyét szólaltatja meg az első részben. Edward Grieg skót származása ellenére is a norvég nemzeti zene legkiemelkedőbb egyénisége. Grieg a modern európai népdalfeldolgozásnak is egyik úttörője volt. A később „kis formák mestereként" ismert zeneszerző 25 évesen komponálta a-moll zongoraversenyét. Az első tétel adja a legnagyobb, de leghálásabb feladatot is a szólóhangszernek, bravúros meneteivel, virtuóz kadenciájával. A második tételben inkább díszítő funkciói vannak a zongorának, míg a záró tétel parádés lehetőség hangszernek és előadónak. Charles Gounod-t mint operaszerzőt ismeri a nagyközönség. Hisz az éppen száz esztendeje elhunyt francia zeneszerző csak élete utolsó évtizedeiben fordult az egyházi zene felé. Igaz, akkor megszámlálhatatlan misét, motettát és más, szakrális ihletésű művet komponált. A mai hangverseny második felében bemutatásra kerülő Ceciliamiséje azonban jóval korábbi. Szent Ceciliát, az egyházi zene védőszentjét a képzőművészeti alkotások legtöbbször hárfával ábrázolják. Talán ezért is kap szinte már szólisztikus szerepet a nagyon is „franciás" zenében a hárfa. A liturgikus építkezésű alkotásnak gerincét a kórustételek adják. Így a Vaszy Viktor Kórus és a Szegedi Szimfonikus Zenekar mellett talán könnyebb feladat hárul majd a három énekesszólistára: Wendler Attilára, az e műfajban sokat szereplő szegedi Széli Bernadettre, és az operaszerepek mellett most itt is bemutatkozó Busa Tamásra. Kutas lános