Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

SZERDA, 1993. MÁRC. 3. EGI sztf/áK GAZDASÁGI MELLÉKLET III. A válóper fűszernek számít A gazdasági jogot meg kellett tanulni Dr. Ábrahám László ügyvéd még ma is a Széchenyi téri Csemegében kezdi a napját, 7 óra 10 perckor ott issza meg a kávéját, a 4. számú volt ügyvédi munkaközösség alatt. Amelyben „felnőtt", s amelyet nem hagyott ott, annak ellenére sem, hogy a Tisza Lajos körúton nemrégiben önálló irodát is nyitott. Dr. Ábrahám László neve mellé sok jelzőt lehetne ragasztani, attól függően, élete mely korszakáról esik szó. A közelmúltban például politikai szereplése miatt emlegették. Megpróbálta a lehetetlent: függetlennek maradni egy rendszerváltás idején. Nem sikerült. Ma igyekszik távoltartani magát a politikától. Helyette új területre ásta be magát: a gazdasági jogba. . - Hogy lehet egyik napról a másikra átnyergelni a klasszikus ügyekről a gazdaság témákra? - Ez egy hosszabb folyamat eredménye, nálam a társadalmi változások kényszerítették ki a váltást. Az egyetemen szinte tiltottak bennünket a gazdasági jogi ismeretektől, a bankügyletek, bankviszonyok, társaságok kapitalista jelzőit emelték ki. Ennek köszönhetően a legFotó: Enyedi Zoltán Dr. Ábrahám László: A partvonalról figyeltem a társaimat fiatalabb generáció szinte „állva hagyott ott" bennünket, amikor nálunk is bejött a piacgazdaság. Egy ideig én magam is a partvonalról figyeltem a gazdasági jogban jártas, egyre jobban előnyomuló társaimat közülük többen is mellettem töltötték ügyvédjelölti idejüket. Aztán, amikor éreztem, hogy egyre többen húznak el mellettem, kemény munkával, állandó és folytonos készültséget kívánva eredtem utánuk. így került sor arra, hogy általános megbízással egyre több kft.-t, rt.-t képviseljek. - Úgy érzi, hogy most már mindent tud? - Nem, mert még ma is tanulok. De szerintem nem biztos, hogy mindent tudni kell. Társultam egy volt cégbíróval, ővele konzultálok. - Milyen cégeket képvisel? - Hadd ne soroljam föl őket. Egyet viszont szívesen megemlítek, az orvostudományi egyetemet, amelyhez nemcsak a munka, hanem a baráti szálak is kötnek. - Mit takar egy ilyen általános megbízás? - A cégeknél a jogi képviselet lényege nem csupán a peres, vagy peren kívüli ügyek ellátása - régen rossz ugyanis, ha a bíróságnak kell tisztáznia a vitás kérdéseket. A gazdasági ügyvédnek inkább - megfelelő ismertséggel és ismeretséggel rendelkezve - el kell tudni simítani a megbízók ügyes-bajos dolgait, s lehetőséget keresni számukra a minél jobb üzletek megkötésére. Ha el kellene helyezni magam valahol, azt mondanám, a menedzser és az ügyvéd között állok. - A klasszikus ügyvédi tevékenységet teljes egészében abbahagyta? - Nem. Mindent elvállalok, amivel megbíznak, de már szerencsére nem egymagam dolgozom. Egy válóperes ügy szinte fűszernek, csemegének számít a praxisomban. Fekete Klára A holnapra gondol a Controll Javában tart a verseny: az informatikai berendezéseket gyártó és forgalmazó cégek számára Magyarországon most van a piacszerzés ideje. Néhányuk már „becserkészte" a vidéket is, s a nagyvárosokba telepített kirendeltségekből kirajzottak a közép- és a kisvárosokba, sőt a községekbe. A Controll két évvel ezelőtt nyitott Szegeden, az Oskola utcában kirendeltséget, amelynek vezetőjétől, Lehoczky Gábortól a „Controll-márciusról" kértünk inforftációkat. Az egész hónapos akció pesti üzletavatással kezdődött március 1-én: tízmilliós beruházással új kereskedelmi központot, illetve bemutatótermet és informatikai szaküzletet létesített a részvénytársaság az Üllői út 101. szám alatt. A hónap folyamán hetenként másmás vidéki város lesz a „Controll-hónap" központja: Pécs után Szeged következik, március 15-től, majd Nyíregyházán rendeznek előadássorozatokat, bemutatókat. A szegedi kirendeltség amely üzlet és szervíz - munkatársai nemcsak a partnereiket, hanem a konkurenseiket is meghívják az alkalomra a Tisza Szállóba, ahol bemutatni tervezik a legújabb termékeket. Lehoczky Gábor szerint új fejezet kezdődik a kereskedelmi tevékenységükben az idén: míg eddig elsősorban nagy cégek, igényes intézmények voltak a megrendelőik, ezután szeretnék kiszélesíteni a vásárlók körét és a kiskereskedelemre is nagyobb gondot fordítani. A referencia-helyek listája tekintélyes: a szegedi egyetemek mellett (a SZOTE HewlettPackard cégek egészségügyi berendezéseit, a JATE Compaqtermékeket vásárolt) bankok a legnagyobb megrendelők, s a Dél-Alföld településeinek polgármesteri hivatalai tanúsítanak nagy érdeklődést az informatikai és irodatechnikai berendezések iránt. Míg a Controll immár hagyományos partnereinek, a bankoknak minden bizonnyal a korszerű informatikai rendszerek biztonságos működése a legfontosabb (a Controll hálózatai, on line-rendszerei ilyenek), a különféle közhivatalok pedig okkal mutatnak érdeklődést az ún. teljeskörű szolgáltatások iránt. A cég ugyanis ingyenes szaktanácsokat ad a potenciális vevőnek (aki ilyenkor működésben láthatja a szakmai hátteret), speciális igényekhez megtervezi és szállítja a berendezéseket (az irodatechnikától a számítógépeken, telefonokon át a bútorokig), programokat tervez és forgalmaz, az informatikai kellékektől (BOEDER) az irodaszerekig (ELBA) széles áruválasztékot kínál, végül a szervízt, a javítástkarbantartást is vállalja. Nem lehet véletlen például, hogy a csanyteleki polgármesteri hivatal érdeklődik a Hewlett-Packard legújabb, New Wave 3 elnevezésű irodaautomatizálási szoftverje iránt; ha megveszik, olyan hivatalban fognak dolgozni, ahol nem fordul elő - papír. A mórahalmi önkormányzat vezetőinek viszont az jutott eszébe, hogy jó lenne összekötni a körzeti orvosok meglévő számítógépeit - s az integrálást, a hálózatépítést a Controlltól rendelték meg. Mint megtudtuk, a március idusától kezdődő szegedi Controll-héten a bemutatókon kívül kereskedelmi akciókat is terveznek: a komoly választékból jelentős kedvezménnyel adnak különféle árukat. S. E. 120 milliós tanács Nem rossz beruházás az adóellenőrzésbe pénzt fektetni - állította Monostori Lajosné, az Adó- Pénzügyi és Ellenőrzési Hivatal'elnökhelyettese az APEH hétfői sajtótájékoztatóján. Tavaly a hivatal kétezer revizora összesen 26 milliárd forint nettó adóhiányt állapított meg. Ez persze csak a kisebb részét jelenti annak a 823 milliárd forintnak, amit az APEH beszedett az elmúlt évben. Ezekhez a bevételekhez összesen mintegy 6,5-7 milliárd működési költség járul - legalábbis az idei tervek szerint. Új elem az idei ellenőrzési tevékenységben a közép- és hosszú távú vizsgálatok erősítése. Ez azt jelenti, hogy a rejtett jövedelmek keletkezésére utaló adatok összegyűjtése szisztematikusan folyik majd az idén. Különösen figyelik a jelentős készpénzmozgással járó tranzakciókat. Legutóbb például egy olyan számla nyomán indult el vizsgálat, amelyben 120 millió forint felvételét igazolták pénzügyi tanácsadás ellenértékeként. Az új irányok mellett több ellenőrzési feladat is folytatódik még tavalyról. Ilyen többek között a gépkocsi importőrök ellenőrzése, ahol a tapasztalatok szerint igen elterjedt az alulszámlázás, illetve az adócsalások más formái is. Ezer ilyen vizsgálat volt 1992-ben, amelyek révén eddig 15 milllió forint általános forgalmi adó hiányt állapítottak meg. Miből és hogyan? Gazdasági ügyekben egyre több kistelepülés önkormányzatán, képviselőin, a polgármesteri hivatalok tisztviselőin tapasztalom a hiánypszichózis tüneteit. Terveik, költségvetéseik készítésekor, méginkább azok gyakorlása során érződik valamiféle bizonytalanság, illetve tehetetlenség és elégedetlenség. Mert a rájuk nehezedő nyomás növekszik, nem nő azonban vele arányosan az az eszközrendszerük, amivel enyhíthetnének a szorításokon. *Ópusztaszeren például „hiába" az egyik legmagasabb a megyében a munkanélküliségi ráta (20 százalékos már), mégsem sorolták a települést a plusztámogatást, anyagi eszközt kapók közé. Mint ahogy sok más, Szegedhez közeli települést sem soroltak oda, bár a segítségnyújtásra rászorulnának, s meg is felelnek ennek kritériumainak. Csakhogy nincs miből segíteni őket: elvek vannak csak, megvalósításukhoz nincsen anyagi forrás. Azaz a feltételeknek megfelelő önkormányzatok hiába jogosultak a támogatásra, nem kapnak. Nem válik valóra az önkormányzati törvényből adódó állami kötelezettségvállalás. Merthogy az elosztás alapvetően a költségvetés pillanatnyi helyzetétől függ. Mondhatnánk azt is, hogy a települések sorsa alapvetően a központi pénzforrásoktól és döntésektől függ. Annál is inkább, mert - mint erről a lapban már szóltunk egy korábbi cikkben - az önkormányzatok gazdasági eszközrendszere tulajdonképpen nem jött létre (csak elvben létezik a „vállalkozó önkormányzat"). Önálló gazdálkodás valójában nemigen van, annyira magas a központosított újraelosztás aránya, a különböző pénzek kötött, csakis adott célra felhasználhatósága. S egyre növekszik azoknak az állami „támogatásoknak" a részaránya, amelyek a központi beleszólást lehetővé teszik - többnyire ütközve a helyi érdekekkel vagy szükségekkel. Amiket valójában a helyi képviselők látnak, ám egyre kevésbé képesek kezelni a problémákat. Mindezt bonyolítják még a legtöbb településen a tulajdonátadások problémái: földterületek, épületek „várakoznak" jogszerű státusba, pl. falusi közösségi tulajdonba kerülésre; holt tőkeként hasznosítatlanul, azaz kiesve az önkormányzati gazdálkodás lehetséges helyi eszközrendszeréből. Ami egyébként is elég szűkös. Ez a helyzet pedig annál inkább szomorkás, mert a települések visszafejlődésének előrevetítése mellett azt is mutatja, hogy a gazdasági erőforrások inkonzisztenciája akadályozza az önkormányzatiság lényegének kifejlődését is. Magyarán azt, hogy a falvak, városok maguk alakíthassák sorsukat. Szabó Magdolna Önállósult szervizhálózat Önálló kft.-ként működik hétfőtől a 31 településen 34 javítóbázist üzemeltető Videoton szervizhálózat. A cég egyúttal bővíteni kívánja szolgáltatásainak körét: a hazai gyártmányú szórakoztató elektronikai gyártmányok - televíziók, videomagnók, rádiók - javítása mellett kisebb háztartási gépeket, valamint külföldi gyártmányú elektronikai eszközök garanciális és garanciaidőn túli rendbehozatalát is vállalja. Ennek érdekében több külföldi gyártóval, valamint csomagküldő szolgálattal kötött megállapodást a cég, s újabbakkal is tárgyal. Keresetek hétezertől százezerig Az elmúlt években a gyors infláció, a gazdaság szervezeti és szerkezeti átalakulása, a változó bérpolitika és bérszabályozás hatására alapvető változások következtek be a dolgozók egyéni keresetnagyság szerinti összetételében. A keresetek módusza (az a keresetkategória, amelybe egyenlő osztályközöket alkalmazva a legtöbben tartoznak) az 1988. szeptemberi 6-8 ezer forintról 1992-ben 14-16 ezer forintra emelkedett, ugyanakkor a keresetek sokkal szélesebb skálán szóródnak. 1988-ban a modális - 6-8 ezer forintos - osztályközbe tartozott a munkavállalók 27 százaléka, az egyéni keresetek számbavételi skálája pedig 40 ezer forinttal zárult, négy évvel később a keresők mindössze 12 százaléka került a 14—16 ezres modális osztályközbe, az egyéni keresetek skálabeosztása viszont 100 ezerig nőtt. Az egyéni keresetek szórása (az átlagkeresettől mért átlagos eltérése) az 1988. szeptemberi 4440 forintról 13 300 forintra emelkedett. 1992 szeptemberében 1100an az igen alacsonynak mondható 7 ezer forintos határ alatt kerestek, döntően fizikai foglalkozásokban, 900 fő keresete 7-8 ezer forint között mozgott. A bérskála magasabbik végén 30-40 ezer között keresett 5100 fő, 40-50 ezer körül 1700 fő, meghaladta a 700 főt az 50-60 ezres keresetűek száma, közel ezerre tehető a 60-100 ezres kategóriába tartozók köre, és közelíti a 300-at azok száma, akik hivatalos keresete meghaladta a havi 100 ezret. Van rá példa, hogy fizikai munkával is lehet keresni havi 100 ezret, de a magasabb kereseti kategóriákban folyamatosan növekszik a szellemi foglalkozásúak aránya. A 10 ezer alatti keresők 90 százaléka fizikai, a 30—40 ezret keresőknek már csak 46 százaléka, míg 60 ezer felett mindössze 5 százalék a részarányuk. A felsőfokú iskolai végzettség, a kvalifikáltabb szellemi munka anyagi elismerése egyértelműen magasabb fokú. Klonkai László KSH