Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

A litván tehén M inden ellenkezd híreszteléssel szemben népi-nemzeti módon is szépen el lehet puskázni a dolgokat, nem­csak a bevett kommunista módszerekkel. Legalábbis erre látszik utalni az, ami Litvániában történt két év alatt, a Sa­judis hatalomra jutása óta. Olvasva az adatokat, már mintha értené az ember, amit mifelénk sokan érthetetlennek kiáltottak ki: mármint a re­formkommunisták elsöprő választási győzelmét. Abban a Litvániában ugyanis, amely nemcsak hogy bőségesen ellát­ta önmagát élelmiszerrel, de - éppúgy, mint Magyarország - még jócskán exportált is, ma éppoly sorok állnak kenyé­rért, húsért, tejért, mint ama klasszikusan brezsnyeviánus idők elhanyagoltabb orosz városkáiban. És hogy miről is szólnak az adatok? Nos, miután a litvá­nok megtették azt, amit itthon Torgyánék javasoltak, már­mint reprivatizálták a mezőgazdaságot, visszaállítva a va­lahai kisbirtok-rendszen, mintha még a tehenek is sztrájk­ba léptek volna. Ma évente egy-egy litván tehén 10 hektó­val kevesebb tejet ad, mint két évvel ezelőtt. De 66 száza­lékkal kevesebb kukorica, 61 százalékkal kevesebb cukor­répa terem. Burgonyából 59, zöldségből 66 százalékkal ke­vesebb a litván mezőgazdaság produkciója. Számomra teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy a litván tehenek nem a nemzeti lobogók ellen tiltakozva léptek sztrájkba, sokkal inkább nyilván a szakértő gondoskodás illetve a takarmány hiányában. Mint ahogyan valószínűleg ugyanennek köszönhető, hogy kevesebb mint felére csök­kentek a növénytermesztés eredményei. Mindebből legalább két következtetés adódhat. Az egyik: farmergazdaságot is lehet rosszul, sőt, nagyon rosszul is csinálni, mint Litvániában. Szövetkezeti gazdál­kodást is lehet csapnivalóan művelni (mint valaha Orosz­országban). és lehet viszonylag eredményesen, viszonyla­gos jólétet és tűrhető létbiztonságot adva a tagoknak (miiit történt az Magyarországon). M indez azonban csak a kérdés egyik oldala. A másik kézenfekvő következtetésre éppen a litván választási eredmények utalnak. Arra, hogy a tehenek sztrájkjához mi­hamar csatlakozhatnak az emberek is. Akik bár maguk is vásárra vitték bőrüket a függetlenségért, de szavazataik le­adásakor inkább befolyásolja őket gyomruk jelenidejű ál­lapota, mintsem a nemzeti út jövőidejű messzisége. Főként ha úgy tartják, hogy nemzeti utat sem kötelező csak múltba vetett hitekkel kikövezni. Gazdasági áttekintés az 1992. évről A GDP egynegyede már a magángazdaságból A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE A gazdaságban és a társada­lomban 1992-ben folytatódott az előző években megindult át­alakulási folyamat, melynek egyik legfontosabb jellemzője a szervezeti-tulajdonosi viszo­nyok változása - derül ki abból az áttekintésből, melyet a Köz­ponti Statisztikai Hivatal ké­szített az elmúlt évről. A jogi személyiségű gazda­sági szervezetek száma az 1989. év végi 15 ezerről 1992 végéig több mint 69 ezerre emelkedett, 1992-ben 16 600 új vállalkozás alakult. Három év alatt a kor­látolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok száma többszörösére nőtt, a vállalato­ké viszont csökkent. A részben vagy egészében külföldi tulaj­donú gazdasági szervezetek száma az 1989. év végi 1350­ről 1991 végéig 9117-re emel­kedett. 1992-ben újabb 4100 ilyen gazdálkodó kezdte meg működését. Az 1992-ben életbe lépett csődtörvény nyomán január 23-tól december végéig 2300 jogi személyiségű gazdasági szervezet ellen indult csőd- és több mint 2000 ellen felszámo­lási eljárás. A gazdaság össz­teljesítményét kifejező bruttó hazai tennék (GDP) a nyolcva­nas évek végén stagnált, 1990­ben viszont 4 százalékkal, 1991-ben pedig majdnem 12 százalékkal csökkent. A szakértői becslések sze­rint a visszaesés 1992-ben MTI - Telefotó Kintornás. Talán egy a 16600 új vállalkozó közül mérséklődött: a GDP 4-6 szá­zalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. A GDP csökkenésében egyaránt sze­repe volt az alacsony hazai ke­resletnek, a termelés nem meg­felelő összetételének és minő­ségének, valamint a szervezeti és strukturális változásoknak. A gazdaságban az állami szek­tor aránya tovább mérséklő­dött, a magángazdaságé vi­szont nőtt és tavaly már körül­belül negyedét adta a GDP­nek. A gazdasági visszaesés első­sorban a mezőgazdasági terme­lést érintette. A termelés az 1990. évi 4 százalékos, az 1991. évi 5 százalékos mérsék­lődés után a múlt évben mint­egy 23 százalékkal csökkent. Az ipari termelés az 1991. évi nagymértékű, 19 százalékos visszaesést követően 1992-ben 10 százalékkal maradt el az előző évitől. A termelés tavaly az egyes hónapokban az 1991. decemberi szint körül inga­dozott, de végül is a visssza­esés üteme az év folyamán fo­kozatosan csökkent. A ki­vitelező építőipar építési-szere­lési tevékenysége, amely a ko­rábbi években folyamatosan csökkent, 1992-ben az előző évi szinten alakult. A termelés mérséklődése erőteljesen be­folyásolta az áruszállítás telje­sítményét is, ami 16 százalék­kal maradt el az előző évitől. (A csökkenés mértéke 1991­ben ennél jóval nagyobb, 36 százalékos volt.) (Folytatás a következő 1%-ban.) Számítástechnika az USA-ból Harmincnégy számítástech­nikai hardver-egységet tartal­mazó egységcsomag érkezett a hét végén hazánkba - közölte Bíró István, az IDG Hungary ügyvezető igazgatója hétfőn azon a sajtótájékoztatón, ame­lyen az amerikai számítógépes segély részleteit ismertették. A Kelet-nyugati Oktatásfej­lesztési Alapítvány, amelynek székhelye Boston, tavalyelőtt kezdte meg a segélyakció szer­vezését. Célja, hogy a számí­tástechnikailag fejletlenebb országok iskoláiban minél több legyen a számítógép. E segély­akció keretében USA-beli cé­gek használt számítógépeit gyűjtik össze és juttatják el az arra rászoruló iskoláknak. Az első 12 munkaállomást kiszolgáló számítógépet már szerelik a budapesti Veres Pé­ter Gimnáziumban. A többi gép szétosztásában az IDG Hungary nyújt segítséget az amerikai alapítványnak. Ale­xander Randall, a Kelet-nyu­gati Oktatásfejlesztési Alapít­vány elnöke, aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón, hang­súlyozta: az informatika fejlő­désével mindenkinek lépést kell tartani. Bauer Tamás a gyorsításról és a nyugodt alvásról Fordulat még nem várható Magyar építőket is várnak Lakótelepek a volt Szovjetuniónak A megrendelési gondokkal küszködő magyar építési vál­lalkozóknak is lehetőségük nyílik bekapcsolódni abba a nagyszabású lakásépítési prog­ramba, amelyet Németország finanszíroz a volt Szovjetunió területén. Olyan lakótelepek építéséről van szó, melyekben elsősorban a hazatelepült ka­tonatisztek kapnak lakást. A német program feltételül tűzte ki, hogy a fővállalkozó­nak be kell kapcsolnia legalább egy olyan alvállalkozó német céget, melynek telephelye Ke­let-Németországban van. En­nek az alválalkozónak eseten­ként a teljes megbízási érték legalább 20 százalékát kell tel­jesítenie. Nem előfeltétel viszont, hogy az említett hányad teljesí­tése során az anyagszállítás vagy a munkaerő odairányítása ebből a térségből - a volt NDK-ból - történjék. így el­képzelhető, hogy az üzletben érintett egyes német cégek ma­gyar vállalatoknak adnak „be­dolgozási" megbízást. A volt NSZK és a Szovjet­unió között 1990. október 9-én aláírt átmeneti megállapodás­ban a német fél kötelezettséget vállalt, hogy a lakásépítési program keretében 36 ezer la­kást és négy, évente egyenként 100 ezer négyzetméter lakás felépítésére alkalmas házgyárat épít 1994. december 31-ig. Az NSZK mintegy 7,8 mil­liárd márka értékben nyújt se­gítséget a Németországból ki­vonuló szovjet csapatok tiszt­jeinek házépítéséhez. A megrendelések odaítélé­séről a CWU (Consulting-Kon­sortium Wohnungsbau) dönt, amelynek címe Oroszország­ban: Konzaltyingovij Konzor­cium Zsliiscsnoje Sztr. Tyelszt­vov SZNG-Bulvar Genyerala Karbiscseva dom 10. 123154 Moszkva, tel: 9468026, fax: 945037, illetékes: Hibler úr. Németországban: CWU Mün­chen Hansastr. 20 Postfach 210243, 8000 München 21, fax: 5797222, illetékes: Hirschberg úr. Miután Bauer Tamás egye­temi tanár, az SZDSZ Program Titkárságának vezetője a na­pokban a megyei SZDSZ-szer­vezet vendége volt, éltünk az alkalommal, hogy néhány kér­désben véleményét kérjük. - Az SZDSZ nemrégiben hozta nyilvánosságra 15 pont­ból átló javaslatát a választá­sokig hátra lévő 15 hónap te­endőire. Bár erre a reakciók ellentmondásosak voltak, kor­mánypárti körökből is akadtak, akik úgy vélték: a javaslatok megfontolásra érdemesek. Mennyit ér majd e 15 pont? - Természetesen annyit, amennyi megvalósulhat belőle. De ez csak a kérdés egyik ol­dala. Mert meglehetősen ve­gyesek a tapasztalataink a fo­gadtatást illetően. Itt van pél­dául mindjárt az első pont. Eb­ben azt javasoltuk, hogy a kor­mány kérjen föl független gaz­daságkutató intézeteket, készít­senek elfogulatlan, tárgyilagos helyzetképet és prognózist a gazdaság állapotáról. Mi lenne ebben a rossz? Hiszen ahány elemzés készül, annyiféle ered­ményre jut, a készítők esetle­ges érdekeltségei és elfogultsá­gai következtében. így leg­alább talán tisztábban láthatna mindenki. Kupa Mihály helye­selte is e javaslatot, utóda, Sza­„A jelenlegi MDF-vezette kormánykoalíció súlyos csalódást keltett eddigi kormányzásával. Nem tudta visszafordítani az országot a gazdasági hanyatlás útjáról, sőt bizonyos területeken még mélyítette is azt" - áll többek között a Fidesz és az SZDSZ által kötött választási megállapodás szövegében. bó Iván viszont elutasító vé­leménnyel volt. - Sok szó esik egy lehetsé­ges mesterséges gyorsításról, főleg Kupa Mihály menesztése óta. A Budapest Bank napok­ban nyilvánosságra hozott 1993-as prognózisa is mintha erre vallana: a GDP növeke­dését jósolja, cserében viszont a fizetési mérleg negatívvá vá­lását, az infláció újbóli föl­gyorsulását és 300 milliárd fö­lötti költségvetési hiányt. - Egy ilyen gyorsításnak szerintem nincsenek meg a föl­tételei. Természetesen ha a kormány a választások előtt mindenáron akarja, megkísé­relheti. Ezzel nem azt mon­dom, hogy sikerülne is, csak a lehetőségre utalok. Csakhogy ennek sokkal súlyosabb kö­V d^m • 1 S vetkezményei lennének, mint a hírhedett 1985-ös kísérletnek. Most már aligha engedhetnénk meg magunknak tekintélyes hi­ányt a fizetési mérlegben vagy a költségvetési hiány hirtelen megugrását. - Az SZDSZ 15 pontja azon­nali lépéseket is javasol a gaz­daságban. - Olyan területeken ezt nél­külözhetetlennek tartjuk, ahol már fenyegetőek a bajok. Bár nem állítjuk, hogy a munkanél­küliség megszüntethető, de a válságövezeteket vagy a pálya­kezdőket nem lehet magukra hagyni. Ugyancsak letettük ja­vaslatainkat a mezőgazdaság helyzetének javítására vagy a vállalkozások jobb helyzetbe hozása érdekében. És nagyon fontosnak tartanánk a priva­tizáció fölgyorsítását csakúgy, mint nyitottabbá tételét. - Ezért javasolták például az állami vagyonkezelés kor­mánytól független ellenőrzését is? Vagy konkrét visszaélések miatt? - Elsősorban nem a konkrét visszaélések foglalkoztattak bennünket. Függetlenül attól, hogy ilyenek történtek-e - amit soha senki nem fog megtudni -, önmagában az a tény, hogy ilyen bizalomhiány uralkodik a privatizáció tisztaságát illető­en, már súlyosabb károkat okoz, mint bármilyen vissza­élés. Olyan időszakban, amikor a lakosság többségének szá­mottevően romlik az életszín­vonala, amikor a népesség 30­40 százaléka a kerül a szegény­ségi küszöb alá, nem merülhet­nek föl kételyek atekintetben, hogy megfelelően gazdálkod­nak-e a fölhalmozott állami va­gyonnal. Ez az egész átalaku­lás legitimációját teheti kétsé­gessé. Rendkívül fontosnak tartunk tehát egy olyan függet­len ellenőrzést, amely biztosí­tékokat adhat arra, hogy kép­viselő, miniszter és újságol­vasó egyaránt nyugodtan al­hasson, mert nincsenek ké­telyei. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom