Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

A litván tehén M

inden ellenkezd híreszteléssel szemben népi-nemzeti módon is szépen el lehet puskázni a dolgokat, nemcsak a bevett kommunista módszerekkel. Legalábbis erre látszik utalni az, ami Litvániában történt két év alatt, a Sajudis hatalomra jutása óta. Olvasva az adatokat, már mintha értené az ember, amit mifelénk sokan érthetetlennek kiáltottak ki: mármint a reformkommunisták elsöprő választási győzelmét. Abban a Litvániában ugyanis, amely nemcsak hogy bőségesen ellátta önmagát élelmiszerrel, de - éppúgy, mint Magyarország - még jócskán exportált is, ma éppoly sorok állnak kenyérért, húsért, tejért, mint ama klasszikusan brezsnyeviánus idők elhanyagoltabb orosz városkáiban. És hogy miről is szólnak az adatok? Nos, miután a litvánok megtették azt, amit itthon Torgyánék javasoltak, mármint reprivatizálták a mezőgazdaságot, visszaállítva a valahai kisbirtok-rendszen, mintha még a tehenek is sztrájkba léptek volna. Ma évente egy-egy litván tehén 10 hektóval kevesebb tejet ad, mint két évvel ezelőtt. De 66 százalékkal kevesebb kukorica, 61 százalékkal kevesebb cukorrépa terem. Burgonyából 59, zöldségből 66 százalékkal kevesebb a litván mezőgazdaság produkciója. Számomra teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy a litván tehenek nem a nemzeti lobogók ellen tiltakozva léptek sztrájkba, sokkal inkább nyilván a szakértő gondoskodás illetve a takarmány hiányában. Mint ahogyan valószínűleg ugyanennek köszönhető, hogy kevesebb mint felére csökkentek a növénytermesztés eredményei. Mindebből legalább két következtetés adódhat. Az egyik: farmergazdaságot is lehet rosszul, sőt, nagyon rosszul is csinálni, mint Litvániában. Szövetkezeti gazdálkodást is lehet csapnivalóan művelni (mint valaha Oroszországban). és lehet viszonylag eredményesen, viszonylagos jólétet és tűrhető létbiztonságot adva a tagoknak (miiit történt az Magyarországon). M

indez azonban csak a kérdés egyik oldala. A másik kézenfekvő következtetésre éppen a litván választási eredmények utalnak. Arra, hogy a tehenek sztrájkjához mihamar csatlakozhatnak az emberek is. Akik bár maguk is vásárra vitték bőrüket a függetlenségért, de szavazataik leadásakor inkább befolyásolja őket gyomruk jelenidejű állapota, mintsem a nemzeti út jövőidejű messzisége. Főként ha úgy tartják, hogy nemzeti utat sem kötelező csak múltba vetett hitekkel kikövezni. Gazdasági áttekintés az 1992. évről A GDP egynegyede már a magángazdaságból A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE A gazdaságban és a társadalomban 1992-ben folytatódott az előző években megindult átalakulási folyamat, melynek egyik legfontosabb jellemzője a szervezeti-tulajdonosi viszonyok változása - derül ki abból az áttekintésből, melyet a Központi Statisztikai Hivatal készített az elmúlt évről. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma az 1989. év végi 15 ezerről 1992 végéig több mint 69 ezerre emelkedett, 1992-ben 16 600 új vállalkozás alakult. Három év alatt a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok száma többszörösére nőtt, a vállalatoké viszont csökkent. A részben vagy egészében külföldi tulajdonú gazdasági szervezetek száma az 1989. év végi 1350ről 1991 végéig 9117-re emelkedett. 1992-ben újabb 4100 ilyen gazdálkodó kezdte meg működését. Az 1992-ben életbe lépett csődtörvény nyomán január 23-tól december végéig 2300 jogi személyiségű gazdasági szervezet ellen indult csőd- és több mint 2000 ellen felszámolási eljárás. A gazdaság összteljesítményét kifejező bruttó hazai tennék (GDP) a nyolcvanas évek végén stagnált, 1990ben viszont 4 százalékkal, 1991-ben pedig majdnem 12 százalékkal csökkent. A szakértői becslések szerint a visszaesés 1992-ben MTI - Telefotó Kintornás. Talán egy a 16600 új vállalkozó közül mérséklődött: a GDP 4-6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. A GDP csökkenésében egyaránt szerepe volt az alacsony hazai keresletnek, a termelés nem megfelelő összetételének és minőségének, valamint a szervezeti és strukturális változásoknak. A gazdaságban az állami szektor aránya tovább mérséklődött, a magángazdaságé viszont nőtt és tavaly már körülbelül negyedét adta a GDPnek. A gazdasági visszaesés elsősorban a mezőgazdasági termelést érintette. A termelés az 1990. évi 4 százalékos, az 1991. évi 5 százalékos mérséklődés után a múlt évben mintegy 23 százalékkal csökkent. Az ipari termelés az 1991. évi nagymértékű, 19 százalékos visszaesést követően 1992-ben 10 százalékkal maradt el az előző évitől. A termelés tavaly az egyes hónapokban az 1991. decemberi szint körül ingadozott, de végül is a vissszaesés üteme az év folyamán fokozatosan csökkent. A kivitelező építőipar építési-szerelési tevékenysége, amely a korábbi években folyamatosan csökkent, 1992-ben az előző évi szinten alakult. A termelés mérséklődése erőteljesen befolyásolta az áruszállítás teljesítményét is, ami 16 százalékkal maradt el az előző évitől. (A csökkenés mértéke 1991ben ennél jóval nagyobb, 36 százalékos volt.) (Folytatás a következő 1%-ban.) Számítástechnika az USA-ból Harmincnégy számítástechnikai hardver-egységet tartalmazó egységcsomag érkezett a hét végén hazánkba - közölte Bíró István, az IDG Hungary ügyvezető igazgatója hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen az amerikai számítógépes segély részleteit ismertették. A Kelet-nyugati Oktatásfejlesztési Alapítvány, amelynek székhelye Boston, tavalyelőtt kezdte meg a segélyakció szervezését. Célja, hogy a számítástechnikailag fejletlenebb országok iskoláiban minél több legyen a számítógép. E segélyakció keretében USA-beli cégek használt számítógépeit gyűjtik össze és juttatják el az arra rászoruló iskoláknak. Az első 12 munkaállomást kiszolgáló számítógépet már szerelik a budapesti Veres Péter Gimnáziumban. A többi gép szétosztásában az IDG Hungary nyújt segítséget az amerikai alapítványnak. Alexander Randall, a Kelet-nyugati Oktatásfejlesztési Alapítvány elnöke, aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón, hangsúlyozta: az informatika fejlődésével mindenkinek lépést kell tartani. Bauer Tamás a gyorsításról és a nyugodt alvásról Fordulat még nem várható Magyar építőket is várnak Lakótelepek a volt Szovjetuniónak A megrendelési gondokkal küszködő magyar építési vállalkozóknak is lehetőségük nyílik bekapcsolódni abba a nagyszabású lakásépítési programba, amelyet Németország finanszíroz a volt Szovjetunió területén. Olyan lakótelepek építéséről van szó, melyekben elsősorban a hazatelepült katonatisztek kapnak lakást. A német program feltételül tűzte ki, hogy a fővállalkozónak be kell kapcsolnia legalább egy olyan alvállalkozó német céget, melynek telephelye Kelet-Németországban van. Ennek az alválalkozónak esetenként a teljes megbízási érték legalább 20 százalékát kell teljesítenie. Nem előfeltétel viszont, hogy az említett hányad teljesítése során az anyagszállítás vagy a munkaerő odairányítása ebből a térségből - a volt NDK-ból - történjék. így elképzelhető, hogy az üzletben érintett egyes német cégek magyar vállalatoknak adnak „bedolgozási" megbízást. A volt NSZK és a Szovjetunió között 1990. október 9-én aláírt átmeneti megállapodásban a német fél kötelezettséget vállalt, hogy a lakásépítési program keretében 36 ezer lakást és négy, évente egyenként 100 ezer négyzetméter lakás felépítésére alkalmas házgyárat épít 1994. december 31-ig. Az NSZK mintegy 7,8 milliárd márka értékben nyújt segítséget a Németországból kivonuló szovjet csapatok tisztjeinek házépítéséhez. A megrendelések odaítéléséről a CWU (Consulting-Konsortium Wohnungsbau) dönt, amelynek címe Oroszországban: Konzaltyingovij Konzorcium Zsliiscsnoje Sztr. Tyelsztvov SZNG-Bulvar Genyerala Karbiscseva dom 10. 123154 Moszkva, tel: 9468026, fax: 945037, illetékes: Hibler úr. Németországban: CWU München Hansastr. 20 Postfach 210243, 8000 München 21, fax: 5797222, illetékes: Hirschberg úr. Miután Bauer Tamás egyetemi tanár, az SZDSZ Program Titkárságának vezetője a napokban a megyei SZDSZ-szervezet vendége volt, éltünk az alkalommal, hogy néhány kérdésben véleményét kérjük. - Az SZDSZ nemrégiben hozta nyilvánosságra 15 pontból átló javaslatát a választásokig hátra lévő 15 hónap teendőire. Bár erre a reakciók ellentmondásosak voltak, kormánypárti körökből is akadtak, akik úgy vélték: a javaslatok megfontolásra érdemesek. Mennyit ér majd e 15 pont? - Természetesen annyit, amennyi megvalósulhat belőle. De ez csak a kérdés egyik oldala. Mert meglehetősen vegyesek a tapasztalataink a fogadtatást illetően. Itt van például mindjárt az első pont. Ebben azt javasoltuk, hogy a kormány kérjen föl független gazdaságkutató intézeteket, készítsenek elfogulatlan, tárgyilagos helyzetképet és prognózist a gazdaság állapotáról. Mi lenne ebben a rossz? Hiszen ahány elemzés készül, annyiféle eredményre jut, a készítők esetleges érdekeltségei és elfogultságai következtében. így legalább talán tisztábban láthatna mindenki. Kupa Mihály helyeselte is e javaslatot, utóda, Sza„A jelenlegi MDF-vezette kormánykoalíció súlyos csalódást keltett eddigi kormányzásával. Nem tudta visszafordítani az országot a gazdasági hanyatlás útjáról, sőt bizonyos területeken még mélyítette is azt" - áll többek között a Fidesz és az SZDSZ által kötött választási megállapodás szövegében. bó Iván viszont elutasító véleménnyel volt. - Sok szó esik egy lehetséges mesterséges gyorsításról, főleg Kupa Mihály menesztése óta. A Budapest Bank napokban nyilvánosságra hozott 1993-as prognózisa is mintha erre vallana: a GDP növekedését jósolja, cserében viszont a fizetési mérleg negatívvá válását, az infláció újbóli fölgyorsulását és 300 milliárd fölötti költségvetési hiányt. - Egy ilyen gyorsításnak szerintem nincsenek meg a föltételei. Természetesen ha a kormány a választások előtt mindenáron akarja, megkísérelheti. Ezzel nem azt mondom, hogy sikerülne is, csak a lehetőségre utalok. Csakhogy ennek sokkal súlyosabb köV d^m • 1 S vetkezményei lennének, mint a hírhedett 1985-ös kísérletnek. Most már aligha engedhetnénk meg magunknak tekintélyes hiányt a fizetési mérlegben vagy a költségvetési hiány hirtelen megugrását. - Az SZDSZ 15 pontja azonnali lépéseket is javasol a gazdaságban. - Olyan területeken ezt nélkülözhetetlennek tartjuk, ahol már fenyegetőek a bajok. Bár nem állítjuk, hogy a munkanélküliség megszüntethető, de a válságövezeteket vagy a pályakezdőket nem lehet magukra hagyni. Ugyancsak letettük javaslatainkat a mezőgazdaság helyzetének javítására vagy a vállalkozások jobb helyzetbe hozása érdekében. És nagyon fontosnak tartanánk a privatizáció fölgyorsítását csakúgy, mint nyitottabbá tételét. - Ezért javasolták például az állami vagyonkezelés kormánytól független ellenőrzését is? Vagy konkrét visszaélések miatt? - Elsősorban nem a konkrét visszaélések foglalkoztattak bennünket. Függetlenül attól, hogy ilyenek történtek-e - amit soha senki nem fog megtudni -, önmagában az a tény, hogy ilyen bizalomhiány uralkodik a privatizáció tisztaságát illetően, már súlyosabb károkat okoz, mint bármilyen visszaélés. Olyan időszakban, amikor a lakosság többségének számottevően romlik az életszínvonala, amikor a népesség 3040 százaléka a kerül a szegénységi küszöb alá, nem merülhetnek föl kételyek atekintetben, hogy megfelelően gazdálkodnak-e a fölhalmozott állami vagyonnal. Ez az egész átalakulás legitimációját teheti kétségessé. Rendkívül fontosnak tartunk tehát egy olyan független ellenőrzést, amely biztosítékokat adhat arra, hogy képviselő, miniszter és újságolvasó egyaránt nyugodtan alhasson, mert nincsenek kételyei. Sz. I.