Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-19 / 65. szám

PÉNTEK, 1993. MÁRC. 19. A VÁROS 7 • Az egészségügy alapítványokra épít • A specialitás nem finanszírozandó Életmentő szállítás Nem jut ugyanis e célra kivéve Budapestet - külön mentőautó, amelyben meglenne az életben tartáshoz elengedhetetlen inkubátor és lélegeztetőgép. Ennek okán, a „rossz" helyen világrajött koraszülött vagy normális súlyú, ám kritikus állapotban levő újszülöttek közül jónéhányan meghalnak az oxigénhiány miatt, vagy életreszóló agyi károsodást szenvednek a klinikáig vezető úton. S e tragikus tények ismeretében a mai napig kérdés lehet, hogy a társadalombiztosítás hajlandó-e befogadni - nevezetesen finanszírozni Dél-Magyarország térségében, a koraszülöttek és a beteg újszülöttek szakszerű szállításának költségeit. Amíg a tb ezen vívódik, a Csongrád megyi mentőállomás „Mentés a jövőért alapítványa" valamint dr. Kószó Péter gyermekorvos vezetésével három gyermekorvos létrehozta a Újszülött Életmentő Alapítványt, amelyről dr. Simon Mariann főorvos, a megyei mentőszolgálat vezetője és dr. Pintér Sándor, a SZOTE Gyermekklinikájának intézetvezető professzora és dr. Bálint Péter gyermekorvos tájékoztatott. Bármennyire is meglepő, mondhatni felháborító, de a központi költségvetés az életmentő koraszülött szállítást speciális feladatként kezeli, s ezért nem finanszírozza. A „Mentés a jövőért alapít,Jelentős számú koraszülött és súlyos beteg újszülött hal meg Magyarországon azért, mert nem megfelelő körülmények között szállítják őket az intenzív ellátásukra alkalmas gyógyító centrumokba. vány" kuratóriuma már tavaly elkészítette az újszülött szállítások költségvetését, amit benyújtott a tb-nek. A társadalombiztosítás mind a mai napig még csak válaszra sem méltatta a mentősök beadványát. A mentősök ennek ellenére felajánlották az újszülöttszállftások céljára alapítványuk tulajdonában levő Citroen rohamkocsit, amelybe inkubátort és lélegeztető gépet a gyermekklinika időközben pályázaton nyert forintjaiból vásárolnak. Az optimális tárgyi feltételek nem nélkülözhetik a szakértelmet, s lévén az újszülött életmentés speciális ismereteket igénylő feladat, a klinikán elkezdődött a mentésben résztvevő orvosok és asszisztensek kiképzése. A pályázaton nyert 20 millió arra elég, hogy még két mentőautót vásároljanak, felszereljenek életmentő készülékekkel, s elkezdhessék Szeged 120 kilométer sugarú körzetében - az életmentő újszülött-szállításokat. A szolgálat folyamatos működéséhez azonban nélkülözhetetlen a társadalombiztosítási finanszírozás. Ennek hiánya több okból is érthetetlen: mert életmentésről van szó, mert a Népjóléti Minisztérium országosan követendő modell kidolgozására kérte fel a szegedieket, mert nagy árat kell fizetni a veszélyben levő újszülöttek megfelelő szállításának hiánya miatt. Ha a koraszülött vagy beteg újszülött nem kerül időben a krízisellátó-centrumba, akkor ott lényegesen hosszabb ideig kell lélegeztető gépen tartani. Ennek napi költsége 62 ezer forint. Ha a krízishelyzetbe került újszülött nem kap oxigént - a nem megfelelő szállítás miatt akkor életreszóló agyi károsodást szenved, szellemi fogyatékos lesz. Egy szellemileg súlyosan sérült ember intézeti ellátása 700 ezer forintba kerül évente. Tíz ember esetén már 7 millió forint. Egy újszülöttmentő szolgálat fenntartása évi 1416 millió forintot jelentene a tb-nek. A száraz adatok mögött persze sohasem gyógyuló családi tragédiák rejlenek, de a társadalombiztosítás számára legfeljebb csak a számítások lehetnek meggyőző erejűek. Az már más kérdés, ha nem finanszírozza az újszülött életmentést, ki vonható felelősségre a szakmai feltételek hiánya miatt bekövetkező csecsemőhalálokért. Kalocsai Katalin Vita Szeged jövőjétől 22. Városfejlesztési paradigmaváltást! I. A KONCEPCIÓRÓL 1. Az anyag a szocialista városrendezési gondolkodás dezideologizált termése. 2. Ágazati és taxatív fogalmazása miatt nem elsősorban részleteiben - bár abban is -, hanem egészében rossz. 3. Hiányzik belőle - alapként - a város általános és konkrét értelmezése, képtelen a társadalom-gazdaság-kultúra szerves egységében gondolkodni. Ezért törvényszerűen a mérhető technikai-műszaki kérdésekkel foglalkozik. 4. Még a szoros városépítészeti tervezésben sem érzékelhetők azok a megállapítások, amelyeket éppen szegedi (és pécsi) vizsgálataiból fogalmazott meg Szelényi Iván - várostársadalom és városépítészet összefüggéseiről. (Ld. Városi társadalmi egyenlőtlenségek. Akadémiai Kiadó, Bp. 1990) Összegezve: az anyagot egészében reformálhatatlannak tartom, ezért - a kimenthető részkérdések mellett - archiválni kell. ii. EGY „ár PARADIGMA Minden település az ott élő emberektől s nem tárgyi világától - utcáitól, épületeitől lesz település. Az alkotó ember épít magának falut, várost. Nem véletlenül született meg a '80-as években a településszociológia és a közművelődés mezsgyéjén dolgozó szakemberek nyelvében a „település népességmegtartó képessége " helyett a „népesség településmegtartó képessége". Ez az a lényegi másság, amely alapja az új paradigmának. Értelmes és polgárait szolgáló fejlesztési koncepció tehát elsősorban az emberek fejlesztését, másodsorban életminőségük és életérzésük javítását jelenti. Nem véletlenül kapott 1979ben (!) Theodore W. Schultz amerikai közgazdász Nobeldfjat azon gondolataiért, amelynek összefoglalója a Beruházás az emberi tőkébe c. műve. A díj átvételekor mondott előadása legfőbb mondanivalójaként maga is azt tartotta, hogy „a népesség minősége és tudása számít igazán ".. Ezt egészíti ki az a művelődésgazdaságtani közhely, hogy égy ország hullámvölgye legalján költ legtöbbet mondhatni: aránytalanul sokat - a humán-szférára, kiemelten a közoktatásra. Ennek az a felismerés az alapja, hogy jóléti társadalom nem sok pénzből, hanem tőke és kultúra (tudás) szorzatából lesz. Az „elfeledett kultúra" pedig nem egyszerűen kultúrház és költségvetés, hanem az ember létezésmódja, minden (helyi) társadalom szerves komplexitásának egyik szférája, egy új paradigma nézőpontja. Fenti elvek és szempontok adják ezt a mást, ami ellensúlyozhatja a technokrata gondolkodást: a humán szempontú településfejlesztés. 111. TENNIVALÓK 1. Az önkormányzat hívjon össze olyan munkabizottságot, amelyben képviseli magát minden érdemi tudomány (település)szociológia, kultúraelmélet, (város)épttészet, ökológia, közgazdaságtan, pszichológia stb. - helyi és külső, meghívott szakértője. E bizottság dolgozza ki az új koncepció elkészítésének elveit, szempontjait, ütemét. 2. Fenti munkában sürgető és elsődleges egy olyan komplex elemzés elvégzése, amely az alábbiakat tartalmazza: - a város történeti-szociológia szempontú definiálása (társadalomtörténeti, mentalitástörténeti vázlat); - a város jelenének feltárása: - „jövőkép" megfogalmazása. 3. Az elvégzett elemzés nyomán kezdhetik el a konkrét szakmai munkacsoportok tervezőmunkájukat. Bartók Béla Művelődési Központ (Készítette: Török József népművelő) • Szegedi kitüntetettek „A teljesítményt tekintem mércének" Beszélgetés a Széchenyi-díjas Solymosi Frigyessel • Professzor úr nem is használja a karóráját? - Megszoktam, hogy a Dóm óráján nézzem az időt. Éppen rálátok az ablakból - negyven éve. - De hiszen akkor még egyetemista lehetett... - Stimmel. Laboratórium volt ezen a helyen, harmadéves koromban kaptam benne egy asztalt, azóta itt dolgozom. Szabó Zoltán professzornak, a mesteremnek nagyon sokat köszönhetek: elsősorban talán azt, hogy fiatalon megismerhettem, milyen a természete a teljesítményt tisztelő tudományos légkörnek. - Bár tudtam, hogy a szilárdtestkémiálioz, a felülettudomány műveléséhez drága műszerek kellenek és nem kémcsövek, mégis meglepett ez a korszerű műszerpark. Hogyan „termett" ide ez a sok gép? - Nem termett. Fokozatosan alakítottuk a helyet, szívósan építkeztünk és „szereztük" a berendezéseket. Korábban csakis Nyugaton lehetett hozzájutni a nekünk nélkülözhetetlen berendezésekhez, pénzünk viszont nem volt, tehát csak az alapműszert vettük meg és itthon építettük hozzá a kiegészítő berendezéseket. Folyton bütykölni kellett, de nem volt más választásunk. És aztán pályáztunk, és megint pályáztunk és ismét. Majdnem a nulláról indultunk, most pedig olyan felületvizsgáló laboratóriumunk van. amelynek nincs párja az országban. • Türelmes alkat lehet: évtizedekig „csak" dolgozott, az eredményei alapján nemzetközi elismertséget szerzett, angol, német, francia, amerikai egyetemekre hívták kutatni, tanítani, de Szegeden 1984-ig kellelt várnia, míg tanszékel kapott... - Mi a kérdés? Arra kíváncsi, hogy vannak-e tüskék bennem? Vannak. Régiek és újak is. De ezen igyekszem túltenni magam. Talán megtéveszti, hogy mostanában jóval nagyobb aktivitással veszek részt a tudományos közéletben, mint korábban. Ennek egyszerű a magyarázata: bár gondolataim mindig voltak, de fórumom nem - amíg nem lettem akadémikus. Ha olvasta tudománypolitikai jellegű cikkeimet, akkor tudja, hogy szemernyit sem változott az álláspontom: meg vagyok győződve arról, hogy a mérhető tudományos teljesítmény alapján kell - vagy nem kell - megbecsülni a kutatókat, minden tekintetben; ha egyéb, főleg politikai megfontolások is vannak, az baj. Ezt számtalan alkalommal kifejtettem az Akadémián is, mely - minden ellenkező híresztelés ellenére - a legalkalmasabb szervezet az alapkutatás irányítására. Ha nem lenne, ki kellene találni. • Ont tavaly - egyedül a magyar kémikusok közül a tagjai közé választotta az Európai Akadémia; ugyanebben az évben a JATE Természettudományi Karának Tanácsa nagy többséggel megszavazta, hogy ne legyen tanszékvezető. - Hát igen, őszintén szólva arra sohasem gondoltam, hogy én leszek az első tanszékvezető, akit a rendszerváltozás után leszavaznak a TTK-n. Ez az egyetemi áldemokrácia következménye lett volna, ha meg nem változtatják a döntést. A pártállam utolsó éveiben elkezdett, úgynevezett demokratikus reformoknak köszönhető. hogy az egyetemek nemzetközi hírnevét megteremtő professzori, tanszékvezetői kar egy részének nincs érdemi beleszólása a meghatározó kérdésekbe. Egyetlen demokratikus ország sincs a világon, amelynek egyetemein a hallgatók, a tapasztalatlan oktatók ilyen döntő befolyást gyakorolhatnának fontos személyi, kutatási, oktatási, gazdálkodási témákban, mint a magyar egyetemeken. Ha én nem rejtem véka alá, hogy a minőségi egyetem érdekében a jelenlegi statútum megváltoztatását javasolom; hogy a régi és újfajta kontraszelekciót károsnak tartom és - amint már mondtam - a teljesítményt tekintem mércének mindenfajta megbecsülés és támogatás odaítélésekor - akkor én ma is ugyanolyan kellemetlen alak vagyok, mint korábban. De legalábbis nem vagyok népszerű. • Azt mondják önről, hogy többet dolgozik, mint fiatalabb korában. Miért nem élvezi egy kicsit a dicsőséget? - Ülhetnék a babérokon? Nézze, mi heterogén katalitikus folyamatokat vizsgálunk; korábban a szilárd anyagok belsejében és felületén lejátszódó kémiai reakciók mechanizmusával, időbeli, kinetikus mérésével, ezzel a klasszikus, makroszkopikus jellegű témával foglalkoztunk, újabban pedig modern elektrospektroszkópos vizsgálatokkal azt igyekszünk földeríteni, mi zajlik atomi szinten az anyagok egymásrahatásakor. Ez olyan dolog, amit nem lehet csak úgy abbahagyni: minden elén eredmény új problémát, új megfejtendő kérdést szül. És van még egy jó okom a sok munkára: bármi hihetetlennek tűnik, egyre kevesebben vállalják a kis fizetéssel, nagy megterheléssel járó egyetemi és kutatói státust. A legjobbak ipari laboratóriumban, vagy külföldön sokkal előnyösebb helyzetben használhatják kiváló képességeiket. Tizennégytizenötezer forintos fizetést tudunk ajánlani a fiataloknak, akik köszönik, nem kérik. Mit tehetnék? A maradék néhány megszállót! munkatársammal dolgozunk tovább. És persze mondom, írom: ha ez így folytatódik, nem az agy elszívása, hanem az agy hiánya lesz a legnagyobb problémánk. Sulyok Erzsébet Expo-kiegészítö tudomány Világjáték, konferenciák, kiállítások A világkiállítási pályázat következő fordulójában benyújtandó tervek sokféle elő,utó- és kiegészítő rendezvényt kínálnak a budapesti expóhoz.A külön-külön, több konferenciával, találkozóval, kiállítással pályázó intézmények elképzelései a városi világkiállítási bizottság támogatásával kerülnek a pályázaton benyújtásra: s együttesen igen színes, sokrétű szegedi programot kínálnak az 1996-ban Szegedre látogatóknak. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Baráti Köre például On'osok Világjátéka 96 címmel olyan nemzetközi találkozót szeretne szervezni, amelynek kétezer résztvevője lenne. Sor kerülne különböző orvostudományi társaságok tudományos tanácskozásaira, nemzetközi gyógyszerészkonferenciákra is. A József Attila Tudományegyetem is több tudományos kongresszust kíván szervezni, közöttük magyar őstörténettel foglalkozó nemzetközi konzultációt. A Szeged város közgyűlésének világkiállítási koordinációs bizottsága dr. Ványai Éva alpolgármester vezetésévei tegnap tanácskozást tartott a városházán. Arról konzultáltak a szegedi felsőoktatási és tudományos intézmények képviselőivel, hogy az egyetemek, a főiskolák, a múzeum milyen programokkal kívánna csatlakozni az expo rendezvénysorozatához. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történészei a püspökséggel és a teológusokkal közösen az első csanádi megyéspüspök, Szent Gellért emlékére 120150 szakember részvételével rendeznek háromnapos ülésszakot, amelyhez ifjúsági találkozót is szerveznek. A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága Szeged városi ajánlással több megyei pályázatot fog benyújtani,többségükben a honfoglalás 1100. évfordulójának rendezvényeihez, illetve az ópusztaszeri emlékparkhoz kapcsolódva: közöttük szerepel például a szeri monostor történetével foglalkozó kiállítás, illetve magyar viselettörténeti bemutató is. Felvetődött annak a gondolata, hogy a jeles évforduló alkalmából az országgyűlés egyik ülését Opusztaszeren rendezzék meg. A bizottság meghallgatta az expópályázathoz egy későbbi időpontban csatlakozni kívánó Világ Utcája Kft. elképzeléseit a városban általuk létesíteni kívánt kereskedelmi, szellemi, üzleti központról. A projektet egyébként kedden a közgyűlés jogi bizottsága is megismerte, s a napokban más bizottságokban is napirendre kerül, hogy megfelelően előkészíthessék annak eldöntését, a város vezetői „rábólintanak-e" a tervek megvalósítására. Szabó Magdolna