Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

KEDD, 1993. MÁRC. 16. BELÜGYEINK 3 Széchenyi-díjasaink A nemzeti ünnepen nem csak a tör­ténelem nagyjai, hanem a jelen ki­emelkedő személyiségei, művészek és tudósok előtt is tisztelgett az ország. A Parlament Kupolatermében a kora esti órákban - a kormányfő és az Or­szággyűlés elnökének jelenlétében ­adta át a köztársasági elnök a minisz­terelnök javaslatára adományozott Kossuth- és a Széchenyi díjakat, vala­mint a Magyar Köztársasági Érdem­rend keresztjeit. Göncz Árpád köszönetet mondott - a Magyar Köztársaság polgárai nevében is - mindazért, amivel a kitüntetettek nem csak hazánk, hanem az egyetemes magyarság, sőt az egyetemes emberiség értékeit gyarapították. Az államfő emlé­keztetett arra, hogy a magyar szelle­miség nagy alkotói első ízben negyvenöt éve vehettek át Kossuth-díjat, és a ba­bérkoszorú a magyar kultúra óriásait ékesítette, köztük Bajor Gizit, Egry Jó­zsefet, Fejér Lipótot, Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt, Lukács Györgyöt és Szent-Györgyi Albertet. Gyönyörű és nehéz örökség ez ­mondta a köztársasági elnök -, mert a díjak, és az Érdemrend keresztjei is, nem csak tűnt idők virtusát jelölik, ha­nem magukban hordozzák a jövő ígére­tét és felelősségét is. Mindazt, ami mind­annyiunk munkájának, eredményeinek forrása volt és igazolása lesz. Göncz Ár­pád végezetül kérte a kitüntetetteket, hogy nyugtalan, türelmetlen és békétlen világunkban segitsenek gondolataikkal, alkotásaikkal és tetteikkel azt a valóra váltható jövőt kijelölni, amelyik az or­szágnak és Kelet-Közép-Európának végre biztonságot, megnyugvást és em­beribb életet hoz. A köszöntő szavak után a kitünte­tettek Göncz Árpádtól átvették a ma­gas elismerést, amelyhez Antall József és Szabad György gratulált, majd a Parlament Vadásztermében tartott fo­gadáson koccintottak az ünnep tiszte­letére. Frank József Dr. Frank József Hódmezővásárhelyen szüle­tett, ugyanitt érettségizett 1963-ban, a Bethlen Gábor Gimnáziumban. A JATE Természettudo­mányi Karán biológia-földrajz szakos diplomát szerzett 1968-ban. A biológiai tudományok kan­didátusa, a mezőgazdasági tudomány doktora, a JATE címzetes egyetemi tanára. Tizennyolc éve a Gabonatermesztési Kutatintézetben tevékeny­kedik, 1991 februárjától az intézet főigazgatója. Frank József az első magyar napraforgó hib­ridek előállítója, nemesítői munkássága során 13 saját és 4 honosított hazai minősítésű és 32 kül­földi minősítésű napraforgó hibrid vezető neme­sttője. Nevéhez 16 szabadalom fűződik. Ezeket a fajtákat jelenleg 450 ezer hektár területen ter­mesztik, évente 22 millió dolláros vetőmagforga­lommal. Az MTA nemesttési szakbizottságának tagja, a FAO Napraforgó Európai Adatbank kul­túrfajok szekciójának vezetője. Négy éve egymil­lió saját pénzösszeg felajánlásával létrehozta a Frank-Helianthus Alapítványt, mely a magyar kutatók tudományos tevékenységét hivatott öszjö­nözni. 1991-ben feltalálói munkásságáért Gábor Dénes-dtjat kapott. Keszthelyi Lajos Keszthelyi Lajos 1927-ben született Kaposvá­ron. Tanári diplpmát 1950-ben szerzett az ELTE matematika-fizika szakán. 1962 óta címzetes egyetemi tanár, az MTA levelező tagja 1982 óta, majd pedig rendes tagja. Hosszú éveken át dolgo­zott az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetben, ahol először a szcintillációs számlálók magyaror­szági kifejlesztésében vett részt, majd 1954-től a magfizika területére esett kutatási területe. 1962­ben bevezette Magyarországon a Mössbauer-ef­fektus és perturbált szögkorreláció mérés techni­kát. 1976-ban megbízták a Szegedi Biológiai Ku­tatóintézet Biofizikai Intézetének igazgatói teen­dőivel, jelenleg az SzBK főigazgatója. 1969-ben egy évet, 1975-ben négy hónapot munkavállalás­sal töltött a kanadai Hamilton McMaster Egyete­mén. Több mint 110 tudományos dolgozatot pub­likált, ebből körülbelül 80-at idegen nyelven. Két szakmai könyve jelent meg: Atomok és atomi részecskék; Szcintillációs számlálók. Több szak­mai elismerés mellett 1985-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Solymosi Frigyes Kisteleken született, a szegedi Piarista Gimná­ziumban érettségizett, s az itteni tudományegyete­men szerzett vegyészdiplomát 1955-ben. A kémiai tudományok kandidátusa fokozatot 1960-ban kapta meg, 1967-ben lett a kémiai tudomány dok­tora. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1982), majd rendes (1990) tagjává választották, tavaly egyedüli magyar kémikusként az Aca­demica Europea - amely az európai akadémiku­sok jelesei közül válogat - tagja lett. Az MTA Reakciókinetikai Tanszéki Kutatócso­portját irányítja, 1984 óta a JATE Szilárdtest és Radiokémiai Tanszékét is vezeti. Igazgatója az általa alapított Katalízis, Felület és Anyagtudo­mányi Kutatóközpontnak. A katalízis, szilárd­testkémiai és felülettudomány területén számos nemzetközi bizottság, társaság, folyóirat szer­kesztőbizottság tagja, kutatóként és vendégpro­fesszorként több mint hét évet töltött neves külföl­di egyetemeken. A magyar természettudományi alapkutatás publikációs és idézettségi adatai (1981-1987) szerint azon magyar akadémikusok egyike, akinek a dolgozataira a legtöbbször hivatkoztak a világ tudósai. Az ország vezetői a Kossuth-szobornál Történelmi főhajtás (Folytatás az 1. oldalról.) kötelessége - jelentette ki a szónok. Hangoztatta: mindent el kell követnünk, hogy átala­kítsuk az előző rendszertől örökölt működésképtelen gaz­daságot, megreformáljuk a tu­lajdonrendszert. A Nemzeti Meg­újhodás Programját végre kell hajtani, az a jövőnk záloga. Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével fejeződött be, a részvevők pedig átvonultak a Március 15-e térre, a fővárosi önkormányzat rendezvényére. Ideje szabad lélekkel, igaz hangon ünnepelni március 15­ét, hiszen a jövő a miénk, és ezt nem veheti el tőlünk senki - hangoztatta ünnepi beszédé­ben Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a Petőfi-szo­bornál rendezett megemléke­zés szónokaként. A 145 évvel ezelőtti forra­dalmi napra emlékezve Demsz­ky a 12 pontból az elsőt, a saj­tószabadság megvalósítását emel­te ki, és felidézte, hogy a rend­szerváltozást előkészítő meg­mozdulásokon is ez volt az egyik legfontosabb követelés. A márciusi forradalmat és az 1989-es fordulatot párhuzamba állítva ugyanakkor rámutatott: a mostani szabadság kivívásá­hoz nem kellett fegyver, nem volt szükség forradalomra. A békés átalakulás éppen azt mu­tatta meg, hogy a polgárok fegyvertelen ereje nagyobb le­het a korlátlan elnyomó hata­lomnál, a fegyveres erőnél. 1989 példa arra, hogy nem az az erős, aki erőszakos - tette hozzá a főpolgármester, majd kijelentette: erősek vagyunk, mert jobban bízunk a szó erejé­ben, mint az erőszakszerveze­tekben. Demszky Gábor röviden fel­idézte az elmúlt évtizedekben a Petőfi-szobornál a rendőri, tit­kosrendőri ellenőrzés szorítá­sában megtartott vagy éppen szétoszlatott március 15-i meg­emlékezéseket.A főpolgármes­ter bírálta mindazokat, akik „a múlt ábrándjaival hitegetnek". A jólétet csak a szabadság és a demokrácia hozhatja meg, sza­badság nélkül nem lesz kenyér sem - szögezte le a főpolgár­mester, aki beszédét zárva sür­gette, hogy a határon túli ma­gyarok is mindenütt szabadon ünnepelhessék március 15-ét. Szabadságot és jogot akarunk Kolozsváron és Újvidéken egy­aránt, hogy az ott élő magya­rok velünk együtt magyarul ünnepelhessenek ezen a napon - mondotta Demszky Gábor. Koszorú Petőfinek Március idusa Szegeden Másfélszáz ember indult va­sárnap kora este a Dugonics térről, hogy a szegedi Demok­ratikus Charta Klub szervezé­sében közös megemlékezésen és sétán vegyen részt az 1848­49-es forradalom és szabadság­harc évfordulóján. Elkülönü­lésről, külön ünneplésről szó sem esett, a Klauzál téren, a Kossuth-szobornál Szirmai Éva a szegedi klub koordinátora köszönetet mondott mindazok­nak, akik a hívásra részesei let­tek az előesti gyertyás emléke­zésnek. Vasárnap fél 6-kor a virágok, zászlócskák mellé ko­szorú került a szobor talapzatá­hoz, majd gyertyát gyújtva a csöndes menet a múzeum épü­letét útba ejtve, a pateonnál a Petőfi-szobornál megállva az Aradi téri emlékműhöz vonult. Mindenütt leraktak néhány szál gyertyát, majd a szőregi csata emlékoszlopánál a Himnusz el­éneklésével ért véget a Charta által szervezett emlékezés. Saj­tószabadságra, valós demokrá­ciára csak az ünnepség végén történt utalás, mondván; aki­nek erről mondandója van, he­lyet találhat a szegedi Demok­ratikus Charta Klubban. Liberális bál volt vasárnap este a szegedi Forrás Szál­lóban. Az esten részt vett Kuncze Gábor, az országgyű­lés szabaddemokrata frakciójá­nak vezetője, valamint Rózsa Edit és Kórodi Mária parla­menti képviselők is. A bál be­vételét a rendezők a szegedi Pethő Intézet számára ajánlot­ták fel. A Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezete március 15-i nemzeti ünnepün­kön a Piarista Gimnázium, a Karolina Leánygimnázium, a Cserkész Szövetség, a KÉSZ, az Erdélyi Szövetség, a Vajda­sági Magyarok Szövetsége részvételével rendezett ünnep­séget az Eszperantó utcai párt­központban. A diákműsorok a forradalom és szabadságharc szellemiségét és örökségét köz­vetítették: a sOzabad ember és a szabad társadalom ideáját; s hogy az 56-os és az őszirózsás forradalom egyaránt 1848 nyomvonalán haladt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom