Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

KEDD, 1993. MÁRC. 16. BELÜGYEINK 3 Széchenyi-díjasaink A nemzeti ünnepen nem csak a történelem nagyjai, hanem a jelen kiemelkedő személyiségei, művészek és tudósok előtt is tisztelgett az ország. A Parlament Kupolatermében a kora esti órákban - a kormányfő és az Országgyűlés elnökének jelenlétében adta át a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára adományozott Kossuth- és a Széchenyi díjakat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend keresztjeit. Göncz Árpád köszönetet mondott - a Magyar Köztársaság polgárai nevében is - mindazért, amivel a kitüntetettek nem csak hazánk, hanem az egyetemes magyarság, sőt az egyetemes emberiség értékeit gyarapították. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a magyar szellemiség nagy alkotói első ízben negyvenöt éve vehettek át Kossuth-díjat, és a babérkoszorú a magyar kultúra óriásait ékesítette, köztük Bajor Gizit, Egry Józsefet, Fejér Lipótot, Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt, Lukács Györgyöt és Szent-Györgyi Albertet. Gyönyörű és nehéz örökség ez mondta a köztársasági elnök -, mert a díjak, és az Érdemrend keresztjei is, nem csak tűnt idők virtusát jelölik, hanem magukban hordozzák a jövő ígéretét és felelősségét is. Mindazt, ami mindannyiunk munkájának, eredményeinek forrása volt és igazolása lesz. Göncz Árpád végezetül kérte a kitüntetetteket, hogy nyugtalan, türelmetlen és békétlen világunkban segitsenek gondolataikkal, alkotásaikkal és tetteikkel azt a valóra váltható jövőt kijelölni, amelyik az országnak és Kelet-Közép-Európának végre biztonságot, megnyugvást és emberibb életet hoz. A köszöntő szavak után a kitüntetettek Göncz Árpádtól átvették a magas elismerést, amelyhez Antall József és Szabad György gratulált, majd a Parlament Vadásztermében tartott fogadáson koccintottak az ünnep tiszteletére. Frank József Dr. Frank József Hódmezővásárhelyen született, ugyanitt érettségizett 1963-ban, a Bethlen Gábor Gimnáziumban. A JATE Természettudományi Karán biológia-földrajz szakos diplomát szerzett 1968-ban. A biológiai tudományok kandidátusa, a mezőgazdasági tudomány doktora, a JATE címzetes egyetemi tanára. Tizennyolc éve a Gabonatermesztési Kutatintézetben tevékenykedik, 1991 februárjától az intézet főigazgatója. Frank József az első magyar napraforgó hibridek előállítója, nemesítői munkássága során 13 saját és 4 honosított hazai minősítésű és 32 külföldi minősítésű napraforgó hibrid vezető nemesttője. Nevéhez 16 szabadalom fűződik. Ezeket a fajtákat jelenleg 450 ezer hektár területen termesztik, évente 22 millió dolláros vetőmagforgalommal. Az MTA nemesttési szakbizottságának tagja, a FAO Napraforgó Európai Adatbank kultúrfajok szekciójának vezetője. Négy éve egymillió saját pénzösszeg felajánlásával létrehozta a Frank-Helianthus Alapítványt, mely a magyar kutatók tudományos tevékenységét hivatott öszjönözni. 1991-ben feltalálói munkásságáért Gábor Dénes-dtjat kapott. Keszthelyi Lajos Keszthelyi Lajos 1927-ben született Kaposváron. Tanári diplpmát 1950-ben szerzett az ELTE matematika-fizika szakán. 1962 óta címzetes egyetemi tanár, az MTA levelező tagja 1982 óta, majd pedig rendes tagja. Hosszú éveken át dolgozott az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetben, ahol először a szcintillációs számlálók magyarországi kifejlesztésében vett részt, majd 1954-től a magfizika területére esett kutatási területe. 1962ben bevezette Magyarországon a Mössbauer-effektus és perturbált szögkorreláció mérés technikát. 1976-ban megbízták a Szegedi Biológiai Kutatóintézet Biofizikai Intézetének igazgatói teendőivel, jelenleg az SzBK főigazgatója. 1969-ben egy évet, 1975-ben négy hónapot munkavállalással töltött a kanadai Hamilton McMaster Egyetemén. Több mint 110 tudományos dolgozatot publikált, ebből körülbelül 80-at idegen nyelven. Két szakmai könyve jelent meg: Atomok és atomi részecskék; Szcintillációs számlálók. Több szakmai elismerés mellett 1985-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Solymosi Frigyes Kisteleken született, a szegedi Piarista Gimnáziumban érettségizett, s az itteni tudományegyetemen szerzett vegyészdiplomát 1955-ben. A kémiai tudományok kandidátusa fokozatot 1960-ban kapta meg, 1967-ben lett a kémiai tudomány doktora. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1982), majd rendes (1990) tagjává választották, tavaly egyedüli magyar kémikusként az Academica Europea - amely az európai akadémikusok jelesei közül válogat - tagja lett. Az MTA Reakciókinetikai Tanszéki Kutatócsoportját irányítja, 1984 óta a JATE Szilárdtest és Radiokémiai Tanszékét is vezeti. Igazgatója az általa alapított Katalízis, Felület és Anyagtudományi Kutatóközpontnak. A katalízis, szilárdtestkémiai és felülettudomány területén számos nemzetközi bizottság, társaság, folyóirat szerkesztőbizottság tagja, kutatóként és vendégprofesszorként több mint hét évet töltött neves külföldi egyetemeken. A magyar természettudományi alapkutatás publikációs és idézettségi adatai (1981-1987) szerint azon magyar akadémikusok egyike, akinek a dolgozataira a legtöbbször hivatkoztak a világ tudósai. Az ország vezetői a Kossuth-szobornál Történelmi főhajtás (Folytatás az 1. oldalról.) kötelessége - jelentette ki a szónok. Hangoztatta: mindent el kell követnünk, hogy átalakítsuk az előző rendszertől örökölt működésképtelen gazdaságot, megreformáljuk a tulajdonrendszert. A Nemzeti Megújhodás Programját végre kell hajtani, az a jövőnk záloga. Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével fejeződött be, a részvevők pedig átvonultak a Március 15-e térre, a fővárosi önkormányzat rendezvényére. Ideje szabad lélekkel, igaz hangon ünnepelni március 15ét, hiszen a jövő a miénk, és ezt nem veheti el tőlünk senki - hangoztatta ünnepi beszédében Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a Petőfi-szobornál rendezett megemlékezés szónokaként. A 145 évvel ezelőtti forradalmi napra emlékezve Demszky a 12 pontból az elsőt, a sajtószabadság megvalósítását emelte ki, és felidézte, hogy a rendszerváltozást előkészítő megmozdulásokon is ez volt az egyik legfontosabb követelés. A márciusi forradalmat és az 1989-es fordulatot párhuzamba állítva ugyanakkor rámutatott: a mostani szabadság kivívásához nem kellett fegyver, nem volt szükség forradalomra. A békés átalakulás éppen azt mutatta meg, hogy a polgárok fegyvertelen ereje nagyobb lehet a korlátlan elnyomó hatalomnál, a fegyveres erőnél. 1989 példa arra, hogy nem az az erős, aki erőszakos - tette hozzá a főpolgármester, majd kijelentette: erősek vagyunk, mert jobban bízunk a szó erejében, mint az erőszakszervezetekben. Demszky Gábor röviden felidézte az elmúlt évtizedekben a Petőfi-szobornál a rendőri, titkosrendőri ellenőrzés szorításában megtartott vagy éppen szétoszlatott március 15-i megemlékezéseket.A főpolgármester bírálta mindazokat, akik „a múlt ábrándjaival hitegetnek". A jólétet csak a szabadság és a demokrácia hozhatja meg, szabadság nélkül nem lesz kenyér sem - szögezte le a főpolgármester, aki beszédét zárva sürgette, hogy a határon túli magyarok is mindenütt szabadon ünnepelhessék március 15-ét. Szabadságot és jogot akarunk Kolozsváron és Újvidéken egyaránt, hogy az ott élő magyarok velünk együtt magyarul ünnepelhessenek ezen a napon - mondotta Demszky Gábor. Koszorú Petőfinek Március idusa Szegeden Másfélszáz ember indult vasárnap kora este a Dugonics térről, hogy a szegedi Demokratikus Charta Klub szervezésében közös megemlékezésen és sétán vegyen részt az 184849-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Elkülönülésről, külön ünneplésről szó sem esett, a Klauzál téren, a Kossuth-szobornál Szirmai Éva a szegedi klub koordinátora köszönetet mondott mindazoknak, akik a hívásra részesei lettek az előesti gyertyás emlékezésnek. Vasárnap fél 6-kor a virágok, zászlócskák mellé koszorú került a szobor talapzatához, majd gyertyát gyújtva a csöndes menet a múzeum épületét útba ejtve, a pateonnál a Petőfi-szobornál megállva az Aradi téri emlékműhöz vonult. Mindenütt leraktak néhány szál gyertyát, majd a szőregi csata emlékoszlopánál a Himnusz eléneklésével ért véget a Charta által szervezett emlékezés. Sajtószabadságra, valós demokráciára csak az ünnepség végén történt utalás, mondván; akinek erről mondandója van, helyet találhat a szegedi Demokratikus Charta Klubban. Liberális bál volt vasárnap este a szegedi Forrás Szállóban. Az esten részt vett Kuncze Gábor, az országgyűlés szabaddemokrata frakciójának vezetője, valamint Rózsa Edit és Kórodi Mária parlamenti képviselők is. A bál bevételét a rendezők a szegedi Pethő Intézet számára ajánlották fel. A Kereszténydemokrata Néppárt szegedi szervezete március 15-i nemzeti ünnepünkön a Piarista Gimnázium, a Karolina Leánygimnázium, a Cserkész Szövetség, a KÉSZ, az Erdélyi Szövetség, a Vajdasági Magyarok Szövetsége részvételével rendezett ünnepséget az Eszperantó utcai pártközpontban. A diákműsorok a forradalom és szabadságharc szellemiségét és örökségét közvetítették: a sOzabad ember és a szabad társadalom ideáját; s hogy az 56-os és az őszirózsás forradalom egyaránt 1848 nyomvonalán haladt.