Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

SZERDA, 1993. FEBR. 24. • Alma és a iája m A barátnő ittléte is segített a döntésben • Hajdú Attila örömmel jött Szegedre Tétmeccseken akarok védeni!" SPORT 5 W m maim Ilr mmmm mm Január elején röppent fel a hir, miszerint Hajdú Attila (21 éves), a Vác FC-Samsung NB l-es labdarúgócsa­patának kapusa a Szeged SC játékosaként folytatja ígéretes pályafutását. A híresztelés igaznak bizonyult, az egykori válogatott kapuvédő, Hajdú József (MTK, FTC) fia fél évig, mint kölcsönjátékos - szerződése 1994 június 30-ig Váchoz köti - a Tisza-parti csapat színeiben akarja bizonyítani tehetségét, rátermettségét. „Mert nincs annál nagyszerűbb érzés, mint a levegőben úszva a felső sarok előtt megfogni a labdát..." (Fotó: Nagy László) • Gyermekként, ahogyan az már lenni szokott, több sport­ágba belekóstol - cselgán­csozik, úszik -, de egyiknél sem tud megragadni. Nyolc éves, amikor - hol máshol, mint annál az egyesületnél, ahol édesapja edzősködik - a Fradi serdülő 6. csapatánál jelentkezik. „Édesanyám, de apu is ellenezte, hogy focista legyek, egyáltalán nem örültek elhatározásomnak. Én azonban tántoríthatatlanul ragaszkod­tam szándékomhoz, így aztán szüleim megbékéltek a gondo­lattal, ám anyu kérte: ne legyek kapus, elég egy is a csa­ládban, éppen eleget szen­vedett, míg apu védett. Már vagy két hónapja jártam ed­zésre, amikor elárultam, mégis beálltam a kapuba - az alma ugye nem esik messze fájától mert a sors is tgy akarta. Nem bántam meg, hiszen nincs annál nagyszerűbb érzés, mint a levegőben úszva a felső sarok felé közelítő, vagy a fű alatt' suhanó labdát vetődve megfogni..." - magyarázza választását, megismertetve pá­lyakezdésének nehézségeivel. Közben nagy-nagy szorga­lommal és lelkesedéssel ka­paszkodik azon a bizonyos „szamárlétrán", amin az ifjú­ságiak első csapatáig lépeget. Az idők folyamán onnan is „kiöregszik", az NB l-es együttes tartalékgárdájához kerül, ahol Józsa, Balogh, Szeiler, Jeszenszki és Sipeki a vetélytárs. „Apuval, aki na­gyon sokat foglalkozott velem, úgy is mint kapusedzőmmel ­sajnos, őt nem láttam védeni -, többször tanakodtunk, mit tegyünk? Azonos volt vélemé­nyünk, hatodiknak nem érde­mes ott maradni, de még úgy sem, ha egy-két hellyel előrébb kerülök a helyi ranglistán. Könnyített a döntésben, hogy 1989-ben megkerestek bennün­ket a váciak, azóta náluk va­gyok. A kispadért a nálam tapasztaltabb Pleskóval kellett vetélkednem, de nem bántam meg, hogy így határoztunk. Nagyon sokat tanultam Csank Jánostól, az elvégzetteknek köszönhetően erőnlétemmel soha nincs baj, megerősödtem, rengeteg speciális mozgás­formát sikerült elsajátítanom. Zokszó nélkül csinálok min­dent, mert szeretnék olyan jól védeni, mint egykor apu. Talán helyesebb ha azt mondom, már az is jó lenne, ha megközelí­tően tudnék annyit, mint az idősebb Hajdú, mert ő nagyon jó kapus volt..." - ad bete­kintést pályájának alakulásába, elképzeléseiről is tájékoztatva. Képességei sokra predeszti­nálják, ám eddig mindössze egy alkalommal, 1992 tava­szán a Vác-Tatabánya mecs­csen szerepel NB l-es talál­kozón. Ezért is veszi jó néven, hogy az ősszel a Veszprém és a Pécs is megkeresi, de csupán csak tárgyalnak. Mielőtt eljön Vácról, a biztos pontnak számító Koszta mellett rajta kívül még Halász és Hámori vár arra, hogy az első számú tartalékkapus lehessen, tehát majdhogy megváltásként jön a végveszélybe jutott Szeged SC ajánlata. „Az alapozás kezdetekor kerestek meg a szegediek, és én szívesen, örömmel mondtam igent, tehát nem igaz, cáfolom, hogy nem akartam jönni! Jó nevű, patinás klub a szegedi, múltjának értékéből mit sem von le jelenlegi helyezése, hely­zete. Vácott szerettek, együtt van a csapat, jó a légkör, további fejlődésem érdekében mégis távoznom kellett, hogy tétmeccseken védhessek " ­informál jövetelének valós hátteréről. „Segítette elhatáro­zásomat, hogy már három éve rendszeresen járok Szegedre, barátnőm ugyanis harmadéves a tanárképző főiskolán... El­árulom azt is, szándékomban áll a nyáron felvételizni a test­nevelés-sportszervező szakra, mert gondolnom kell a jö­vőmre" - teszi érthetővé a magyarázatot aligha igénylő választását. Beszélgetésünk során ter­mészetesen szóba kerül az is, vajon az NB II. rajtjánál, március 15-én Gödöllőn Hajdú Attiláé, avagy Nagy Zsolté lesz-e az egyyes számú mez? „Zsoltot jó kapusnak tar­tom, egészséges rivalizálás alakult ki közöttünk, és ez így természetes. Nem nekem kell eldönteni, ki kezd majd a ka­puban, ez az edző dolga. Azért jöttem Szegedre, mert védeni akarok! Ezzel, azt hiszem, mindent megmondtam..." ­oszlatja el az esetleges két­ségeket eltökélt, nagyon is helyénvaló szándékának közlé­sével. Gyürki Ernő • A Lokomotív helyett Podravka Nem kérnek belépőt A Szegedi ESK női kézilabdacsapatának mai vendége nem a Lokomotív Zagreb, hanem egy másik horvát együttes, a Podravka Koprovnica lesz. Ez azonban mit sem von le a 17 órakor kezdődő barátságos mérkőzés értékéből, hiszen a Podravka tavaly megnyerte a KEK-et, s most pedig öt gól előnnyel utazik a hét végi romániai visszavágóra. A horvát csapat csütörtökön délelőtt pedig edzésbemutatót tart a tanárképző főiskolán. Az ESK vezetése úgy döntött, hogy a mai barátságos nemzetközi mérkőzésre nem kémek belépőt. • Meghalt a király, éljen a király! Megyei szabadidősport szövetség alakult A Csongrád Megyei Sport­igazgatóság és a Megyei Sza­badidős Bizottság még az el­múlt évben kezdeményezte Csongrád megyei szintű sza­badidősport szövetség létreho­zását. Az időközben felmerült problémák elhárultak, így feb­ruár 25-én, csütörtökön, 16 órakor, Szegeden, az Eszpe­rantó utca 3-5. szám alatt sor kerülhet az alapító közgyű­lésre. Miközben megalakul a sza­badidős sportolók megyei szer­vezete, a sors iróniája folytán éppen megszűnik a Szeged vá­rosi szövetség. Az okokról Vol­ford László az alábbiakat mondta: - Egy éves agonizálás után nem volt más választásunk, mint megfelelő támogatás hi­ánya miatt, kimondani a meg­szűnést. • Nem próbálkoztak pénzt szerezni? - De igen. Azonban ez a szövetség megalakulásakor, nagyon helyesen, az akkori városi sportosztályra épült. Amint széthullott a régi sport­struktúra, ez a terület is el­lehetetlenült. Bevétel alig volt, sőt az idén már egy fillér sem jött össze. • Úgy tudom, hogy bírósági ügyük is volt, vagy van? - A Dózsa utcai volt sport­székházban az előző vezetéstói örököltünk egy konditermet. Egy ideig az is gondot okozott, hogy az abban lévő értékes erőfej lesztó gépeket hová he­lyezzük el, - a Tarján IV-es általános iskola jelentkezett érte, s mi ingyen odaadtuk ­mert nekünk sem apparátu­sunk, sem lehetőségünk nem volt annak üzemeltetésére. Az önkormányzat szerint az előbbi helyiség bérleti díjának elma­radása miatt tartozunk 103 ezer forinttal. Az APEH-nek pedig 30 ezerrel voltunk „sárosak", ami mára 80 ezer lett a kü­lönböző bírságok miatt. • Az Egészséges Szegedért Alapítvány ki akarta segíteni a szövetséget. - Ez is igaz, azonban a felajánlott 100 ezer forinttal a lukak közül csak egyet tömtünk volna be a léket kapott hajónkon... Mindebből kiderül, hogy lehetetlenné vált a további működésünk. S. I. Győzött a Postás Az NB Il-es férfi kosár­labda-bajnokság legutóbbi fordulójában a Szegedi Postás influenzától megtizedelt együt­tese Mezőberénybe látogatott. A mérkőzésen a kitűnő dobóformát mutató hazaiakkal szemben, a nagy akarással játszó szegedieknek szoros csatában sikerült kiharcolniuk a győzelmet. Mezőberény-Sz. Postás 96-97(45-50) Postás: ANTAL (13/3), Tiszai (2), LESTÁR (32/24), KÓNYA (28/6), Czakó (6). Csere: Thuma (10), Ország (4), Bezdán (2). Edző: Valaczkay József. Legközelebb a Postások a mai napon 19 órakor a kun­szentmártoniakat fogadják az Űrhajós utcai sportcsarnokban. • Egy pletyka nyomában m A középhátvéd fizetést sem kértf „csak"... m Dr. Lancsa lett a technikai vezető Miért nem tért vissza Bogdán? Tisztelt Sportrovat! A Szeged SC legutóbbi edzőmérkőzésén szerencsémre egy olyan társaság (Perjési László, Povik Sándor...) mel­lett helyezkedtem el, amelytől egy meglepő hfrról értesül­hettem. Nevezetesen arról, hogy Bogdán Pista minden igény nélkül visszátérne a csapathoz! Rácz Mihály elnök­helyettes úr azonban úgy döntött: vagy ő, vagy Bogdán. Ezt az információt egyébként Rábay László, a korábbi intéző is megerősítette. Kérdem én, ki ez a Rácz úr? Mit tett ez az ember azon kí­vül, hogy teljesen szétzilálta a szakosztályt? Kérem, tárják a nyilvános­ság elé ezt a szégyenteljes állásfoglalást, bár tudom, hogy az illetékesek cáfolják majd a hírt. (Bogdán egyébként vasár­nap is ott volt a szegedi fiúk meccsén...) Bízva a sajtó erejében, közbenjárásukat kérjük. Tisztelettel: Maráczi Béla * Mi sem természetesebb, minthogy a fenti sorok igaz­Elárulhatjuk: nincs olyan nap, hogy néhány hűséges focibarát (levélben vagy telefonon) ne osztaná meg velünk bánatát... Ez egyébként a legbiztosabb jele annak, hogy a szegedi futball még (halálos?) betegen is érdekli az embereket. A téli szünetet az NB U. utolsó helyén töltő Szeged SC szereplésével, igazolásaival kapcsolatban például többen is kifejtették véleményüket. Majoros úr a Széchenyi téri nyilvánosból, Maráczi úr pedig egy levelezőlapon erősítette meg a többfelé hallott pletykát: a közönség kedvence, a tavaly (Bajára...) „visszavonult" középhátvéd, Bogdán István a közelmúltban ismét felajánlotta szolgálatait a gondban levő Tisza-parti csapatnak. ságtartalmáról igyekeztünk azonnal meggyőződni. Bodó Antalt, a Szeged SC elnökét, és helyettesét, Rácz Mihályt is próbáltuk elérni a Felső Tisza­parti stadionban, ám távollé­tükben Kőműves Mihálytól kaptuk meg az olvasók tájé­koztatásához szükséges infor­mációkat. - Még december elején, az évzáró összejövetelünkön be­széltem Bogdán Pistával ­mondta a labdarúgó-szakosz­tály vezetője -, ahol ő válóban felvetette a visszatérés lehető­ségét. Fizetésre és prémiumra a tavaszi idényben nem tartott volna igényt, „csak" annyit kért, hogy az általa bérelt Etelka sori Gól büfét további 5 évre engedjük át neki. Ebbe Bodó Antal nem egyezett bele, hiszen kis utánaszámolással kiderült, hogy ez a féléves „tűzoltás" a klubnak túl sokba kerülne. Arról nem tudok, hogy Bogdán visszajövetele esetén Rácz Mihály a távo­zásával „fenyegetőzött" vol­na... Az sem mellékes, hogy két hónappal ezelőtt már biztos volt: januárban és februárban megnézhetünk egy orosz kö­zéphátvédet. (Más kérdés, hogy Sztain nem nyerte el • Ma délután MK-fotduló A labdarúgó Magyar Kupá­ban ma délután az első mér­kőzéseket játsszák a 4 közé jutásért. A párosítás: Kispest­HFC-Haladás, PMSC-FTC, Sáránd-MTK. A BVSC­Békéscsaba meccset március 6-ra halasztották. • Irreális talajon i beszterceiek a Dózsát is legyőzték (Fotó: Gyenes Kálmán) Bogdán „Tata" (képünk bal oldalán) tavaly egyszer már elbúcsúzott. Az ajándékosztó Takács J. is elment azóta a Felső Tisza-parti stadionból, ám őt nemrégen visszahívták... tetszésünket.) Időközben pedig megszereztük Békéscsabáról Ottlakónt, aki tavasszal meg­felelő szinten irányíthatja a hátsó alakzatot. Bogdánnal egyébként nincs harag, és tu­domásom szerint Pista a baj­nokság második felében is Ba­ján marad. Még valami: a jövőben már nem egyedül intézem a szak­osztály ügyes-bajos dolgait. Dr. Lancsa György - akit nem tartunk bukott edzőnek - tech­nikai vezetőként segíti majd a munkámat. Réthi Tegnap délután a Textil-pályán randevúzott a román első ligában futballozó Beszterce és az NB lil­ás Szegedi Dózsa. A jeges, csú­szós, focira már-már alkalmatlan talajon a technikailag képzettebb vendégek (akik vasárnap a Szeged SC-t is 2-1-re verték) csak ne­hezen győzték le a mezőnyben egyenrangú Hunyadi téri együttest. Szegedi Dózsa—Beszterce 1-2(1-1) Textil-pálya, 100 néző. V: Bánóczki. Sz. Dózsa: Besír - Szalai (Kubát A ), Bóka. Gill - Rácz, Gréczi (Bugyinszky), Kubát B., Vándor, Telek - BIschoff (Korpa). Miklós. Edző: Lóczi István. A szegedi gólt Vándor szerezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom