Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

SZERDA, 1993. FEBR. 17. HAZAI TÜKÖR 5 A nyesedék Panaszos ügyben kere­sik - szólt fel a portás te­lefonon, s én megborzon­gtam a gondolattól, hogy ismét valaki, aki nekem, nekünk, a sajtónak mond­ja el a nyomorúságát. So­rolja terheit, amiken mi legtöbbször még eny­híteni sem tudunk. Ez a mostani látogató rácáfolt az előítélet szülte gondolatra. Nem panasz­kodott, nem szitkozódott, még csak arra sem hasz­nálta fel az alkalmat, hogy végre jól kibeszélje magát. Csupán azért jött, mondanám meg neki, vállalhat-e munkát a rendszeres szociális já­radéka mellett? Mert­hogy ő törvénytisztelő, s a világért sem tenne a szabály ellen. Kezdtem csodálni ezt az embert, eme furcsa lényt, aki sántán, s egyéb más bajokkal sújtottan is, ma­napság ritkán tapasz­talható lelki nyugalom­mal szemléli a világot. Nem háborog sanyarú sorsán, hanem próbál kilépni abból. Ha törvény engedi ő vállal munkát, mert mu­száj. Alig tudom kihúzni belelőle - amit szégyenl, ám, ami nem az ő szégye­ne - azt, hogy 6 ezer 140 forint járadékot kap. Eb­ből, a szoba-konyhás lakás bére 1 ezer 300 forint, a villany, a gáz 400-500 rúg. Marad néki 3 ezer a megélhetésre. Innentől kezdve nem faggatom tovább, mert aki ma magyar forintért vásárol, tudja, mire futja háromezer. Már a csir­kenyak is megrántja e sze­rény költségvetést, de még tán belefér a szín­húsról leeső mócsingos nyesedék. Reszli, maradék, nye­sedék jut neki az életből. Még a munkából is, hiszen a nyomorultaknak min­denhol nemet mondanak. Azért én megtudakoltam: lehet munkát vállalnia. S tán egy munkaadót ugyanúgy megbabonáz, mint engem: az emberi tartásával. Bár ez ma nem szempont a választásnál. Kalocsai Katalin | Ami teremtő indulat a Mo­zart szimfónia játékából hiány­zott, azt kárpótolta viszont a koncert második darabjaként játszott Bartók opera - A kék­szakállú herceg vára - előadá­sának hatalmas érzelmi és gon­dolati íve. Legelsőként az ope­ra két rendkívüli teljesítményt nyújtó énekes-szólistáját kell itt megemlíteni, Gregor József kiváló művészt, és Szonda Éva művésznőt, aki oratórium- és dalénekesként most már országszerte is egyre többet szerepel. Gregor József régi kékszakállú-szerepbeli si­kereihez volt méltó ez a hétfői. Hangszíne és dallamlejtése úgy vonta a kint és a bent lévő, a feltáruló és a rejtve maradó dolgok mindenkori gondolati kérdése köré a regék régi ko­rának hangulatát, hogy ím, a múlt mélye és a jövendő sors­szerűsége keret lett, s benne megjelent a bartóki világ örök egyetemessége. Ha Gregor Jó­zsef éneke a gondolat erejével hatott inkább, akkor Szonda Éva alakítása (mert benne az opera hangverseny-előadás jel­lege ellenére az alakítás tüze is megvolt) az érzelem szen­• Szonda Éva és Gregor József sikere Kékszakállú herceg a színházban Hirtelen műsorváltozással lepte meg az Acél Ervin ál­tal vezényelt Szegedi Szimfonikus Zenekar hétfó' esti kö­zönségét: a beígért Mozart C-Dúr Linzi szimfónia helyett váratlanul a zeneszerző Jupiter szimfóniáját hallhattuk. A változás, amelynek okát tapintatosan „technikainak'' lehet nevezni, azért említendő, mert bizonyos mértékig, talán a kevés próba miatt, meghatározta az előadás szín­vonalát. Mozart félre nem ismerhető hangzásvilágát ugyan visszaadta a zenekar, de a késői szimfónia böl­csessége - kiváltképp az utolsó tételben, ahol a szólamok váltakozása mintha a bolygók mozgását szimbolizálná ­ólmossá, majdnem egykedvűvé lett. vedélyével vitte a koncertet. Az ő (kiemelkedő) érdeme volt az előadásban érezhető teremtő indulat, a sors hajtotta szenve­dély, mellyel a zenei szerkezet árnyék-fény-árnyék paraboláját végigjárva, a lélekbe rejtett dolgok tragikus feltárulását, s ennek elkerülhetetlenségét tet­te hitelessé. .A gondolati fe­szültség és az érzelmi erő egymást ki nem oltó ereje (a két szólista újabb érdeme) mel­lett figyelemreméltó volt, hogy a mű balladisztikus sorait is jól kihasználták. Ugyanez érvé­nyes a zenekarra is, pontosab­ban annak bizonyos szólamai­ra, közülük feltétlenül említést érdemel az első fagott és az első fuvola játéka. A zenekar az ajtók feltárulását megelőző részekben jól használta fel a mű által kínált, mindent előre ismerő pozíciót, s néhány hibá­tól eltekintve, az ajtók mögötti titkok előzetes megjelenítését a megfelelő „elbeszélő" helyzet­ből látta el. Acél Ervin karmes­ternek nehezebb dolga lehetett viszont, amikor a remekül éne­kelt szólamokkal kellett össze­egyeztetni a zenekar játékát, mert ilyenkor a hangszeres ze­ne gyakran járta a maga el-elá­gazó útját, s ez leginkább a mű parabolájának fény-csúcsán, a kékszakállú herceg tágas biro­dalmának feltárulásakor volt érezhető. Hogy ebből mennyi lehet a zenekar hibája, s meny­nyi a szólisták és a rézfúvósok hangját itt-ott kiszámíthatatla­nul keverő színházi akusztikáé, az már csak egy jó hangver­senyteremben fog kiderülni. Panek Sándor Határsértő Fegyveres határsértőt fogtak el a határőrök; egy 17 éves szlovák állampolgár a Nógrád megyei Bernecebarátinál lépte át a zöldhatárt és Hont község­nél fogta el a járőr. A fiatalem­bernél egy pisztolyt találtak két lőszerrel, ezen kívül nyolc da­rab géppisztolylőszer, valamint egy tőr és egy boxer is volt nála. • Református vallástanárokat képeznek • Ój tanszék Szegeden Ciarisseum AXapitvány A Juhász Gyula utcai óvo­dáról már többször írtunk la­punkban. Ezért emlékeztetőül annyit: az egyházközség 1992 októberében kapta vissza az önkormányzattól az óvodát. Azóta ott református vallásos foglalkozásokon vehetnek részt azok a gyerekek, akiknek a szülei ezt így akatják. A 120 gyermek közül 66 vesz részt e foglalkozásokon. Februártól megszervezik a nagycsoporto­sok úszásoktatását. Az alapít­vány támogatásával szeretnék felújítani az óvoda épületét. A református óvoda továbbra is állami feladatot lát el, azaz gye­rekeket készít fel az iskolára, ezért joggal számít az önkor­mányzat támogatására is. Szegeden alakult meg a ma­gyarországi református egyház első olyan intézménye, mely ta­nárokat készít fel arra, hogy a 10-18 éves gyerekeknek hittant tanítsanak. A Debreceni Református A református ifjúság, vagy az ifjúság református ne­velése a célja a Szegedi Ciarisseum Alapítványnak. A Szeged-Kálvin téri református egyházközség alapítványa a 120 fős óvodát és a Debreceni Református Teológiai Akadémia Vallástanári Tanszéket támogatja. A tanszék vezetőjével, dr. Bartha Tibor lelkésszel az alapílvány cél­jairól, a vallástanárok képzéséről beszélgettünk. Teológiai Akadémia Vallásta­nári Tanszékén 1992 őszétől 18 diákot oktatnak. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a József Attila Tudományegye­tem 18 hallgatója „C", azaz harmadik szakként vette fel a vallástanári szakot. De erre ­az intézmények közötti együtt­működési 'megállapodás értel­mében - a jövő tanévtől lehe­tősége lesz a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egye­tem hallgatóinak is. A kezde­ményezés az Universitas gon­dolatát szolgálja. Felekezeti hovatartozásról szóló nyilatkozatot vagy lelké­szi ajánlást eddig nem kértek a jelentkezőktől. Református hitel­vi alapokon nyugvó bibliatör­ténetet, egyetemes és magyar egyháztörténetet hallgatnak a diákok. Megtanulják, a gyere­keknek hogyan kell tanítani vallásos ismereteket, mi a lelki gondozás. A liturgika tárgy ke­retében bevezetik a hallgatókat az egyházi szertartás titkaiba, református dogmatikát és ke­resztény etikát is tanulnak. A szak képzési ideje 4 félév. Az első félévben heti öt órát tölte­nek a diákok a szegedi Refor­mátus palotában. Az épületben a földszint és a szuterén egy részét kapta meg az önkor­mányzattól az egyházközség, hogy ott a tantermeket és a könyvtárat alakíthasson ki. Az oktatómunkával párhuzamosan a tanárok jegyzeteket írnak, gyarapítják a könyvtári állo+ mányt. Az anyagi lehetőségek azonban szűkösek. A tanszék létesítésének összköltsége meg­haladja a 14 millió forintot. Ezért fogad köszönettel min­den támogatást és adományt a Szegedi Ciarisseum Alapítvány az MBTRt. 289-98936, Elsz.szia 190-83742 bankszámlán. A tanszék tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tehetnek nem tanárszakos, pél­dául orvostanhallgatók is, ugyanis lehetőséget kapnak a szükséges pedagógiai és pszic­hológiai tárgyak elsajátítására. A tervek között szerepel, hogy a vallástanári szak egyszer majd „A", azaz 8 féléves főszakká alakul. De arra is lehetőség lesz, hogy a diákok önképző jelleggel - vizsgakötelezettség és persze diplomaszerzési lehe­tőség nélkül - látogassák az előa­dásokat és szemiáriumokat. Ú. I. • „Férjcmnej^ is szándéka volt, hogy képeiből néhányat a Szegedért Alapítványnak ado­mányoz. Én csak teljesítettem az akaratát Úgy gondolom, az ő emlékét is úgy éltethetjük, ha nem maradnak rejtve a festmé­nyei." Fontos Sándor szegedi festőművész özvegyének sza­vait idéztük annak alkalmából, hogy tegnap délután Faragó Zoltán, a Budapest Bank kép­viseletében, mint a Szegedért Alapítvány soros elnöke, átve­hette azt a három festményt, amelyet Fontos Sándorné az alapítvány számára fölajánlott. A művész özvegyének laká­sán lezajlott kis ünnepségen az „Oszlik a köd", az „Életfa", és az „Álarcosbál" című festmé­nyek kerültek az alapítvány birtokába. Dr. Bódi György, az alapít­vány titkára elmondta, hogy ezekkel a képekkel tovább gaz­dagodott az adományok sora: Cs. Pataj Mihály, Nánay Szila­mér, KNály Sándor, Macskássy Izolda munkái, ifjabb Winkler László, valamint Balogh János Fontos-képek a Szegedért Alapítványnak i Brit ajándék a főiskolának Ezer font értékű könyv Ezer font értékű angol nyel­vészeti szakkönyvvel gazdago­dott tegnap a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola idegen nyelvű könyvtára. A könyv­adományt, amelyet a budapesti brit nagykövetség révén a Know-How-Fund alapítvány tett, Charles Lonsdale, a Know­How másodtitkára személye­sen hozta Szegedre. Az aján­dék története két évvel ezelőtt kezdődött, amikor dr. Lengyel Zsolt a főiskola alkalmazott nyelvészeti tanszékének veze­tője, és dr. Zánthó Róbert az angol nyelvi tanszék vezetője levélben fordultak a brit nagy­követséghez, az akkor újonnan alakult alkalmazott nyelvészeti tanszék könyvtári anyagának gazdagításáért. A válasz - a megkeresett követségek közül egyedüliként - igenlő volt, de amint Charles Lonsdale el­mondta, időbe telt, míg a Know­How alapítvány révén a szük­séges összeg rendelkezésre áll­hatott. Az említett alapítvány egyébként a magyarországi ve­zetőképzés fejlesztésében, il­letve a szociális- és munkaerő­gondok kezelésében vesz részt, s ennek jegyében Charles Lonsdale útja Szegedről a hód­mezővásárhelyi családsegítő központba vezetett. S. P. S. A döntés joga az asszonyé Törvényértelmezés műgyűjtő ajándékai mellé ke­rülnek Fontos Sándor művei. A Szegedért Alapítvány tulajdo­nában lévő festményeket és grafikákat a közelgő alapítvá­nyi ünnep alkalmával rende­Fotó: Somogyi Károlyné zett, aukcióval egybekötött ki­állításon láthatjuk majd. Ny. P. A tévhiteket és félelmeket eloszlatandó értelmezzük a tör­vény idevonatkozó részeit, amiből tán midenki számára világossá válik, mire kaptak jogosítványt a Családvédelmi Szolgálat munkatársai, akik egyébként - s ez fontos tény ­valamennyien az Egészség­ügyi Főiskola védőnői szakán végeztek, s éveket, évtizedeket töltöttek az anyák és gyerme­kek gondozásával. A nem kívánt terhesség megszakításáról nem a szolgá­lat munkatársai határoznak, a döntés joga az állapotos asszo­nyé, aki nyilván a férjével, élettársával együtt mérlegelt. Az abortuszra elszánt nő már csak azután keresi fel a Család­védelmi Szolgálatot, miután el­döntötte, kérelmezi terhessége megszakítását. A szolgálat munkatársa nem faggatja ki, nem firtathatja terhességmegszakítási szándé­kának miértjét, nem próbálja meg rábeszélni a terhes asz­szonyt magzatának megtartásá­ra, nem győzködi döntésének megváltoztatásáról. A jogosít­ványa "csak" a többirányú tá­jékoztatásra szól. Nevezetesen arra, hogy elmondja az abor­tusz jogi feltételeit, körülmé­nyeit, módját, veszélyeit és az esetleges későbbi terhességre gyakorlandó hatását. Felvilá­gosítja arról, ha mégis meg­gondolná magát, s vállalná gyermekét, milyen állami tá­mogatásra, anyagi segítségre számíthat. Nem utolsó sorban tájékoztatja a terhes nőt a fo­gamzásgátlás módszereiről. A Meglehetősen nagy az értetlenség a magzat­védelmi törvény értel­mében létrehozott Csa­ládvédelmi Szolgálat kö­rül. Sokan a rosszemlé­kű AB bizottságok újra­éledését vélik eme intéz­ményben, s hiszik, hogy a szolgálat a nőket meg­fosztja az ahortuszról való döntés szabadságá­tól. Családvédó Szolgálat tehát ar­ra hivatott, hogy elássa infor­mációval a terhességét meg­szakítani kívánó nőt. Gondol­kodási időt kap, hogyha min­deme infomációk birtokában meggondolja magát, és mégis változtat abortusz-szándékán. Ha nem így történik, akkor minden szó és ellenkezés nél­kül kapja kézhez a Családvé­delmi Szolgálat abortuszra jo­gosító beutalóját. A jelenleg még csak a ter­hességmegszakftásra jelentke­zőkkel "foglalkozó" Családvé­dó Szolgálat, a későbbiekben arra lesz hivatott, hogy a több gyermeket - vagy a gyerme­ket egyáltalán - nem vállaló családokat a terhességet meg­előző szerekkel és módszerek­kel ismertesse meg. Feladatai lényegesen megnövekednek, de mindvégig egy céllal "üze­mel" majd: a terhesség meg­előzésének - s nem megsza­kításának - népszerűsítésével. K. K. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom