Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-09 / 33. szám

^^^^ f ALAPÍTVA: 1910-BEN J DELMAQYARORSZAQ •IIIIHHII II ••••••••••••^••MWMIIMWBfiKBtSL""'!""^ II • II11 • II IMI 11 I I I HH1111IIIII KEDD, 1993. FEBR. 9., 83/33. ÁRA: 15 FT Valutáztunk Az elmúlt évben három­szorosára növekedett a lakossági turistavaluta­felhasználás _ közölték az MTI érdeklődésére a Ma­gyar Nemzeti Bankban. Tavaly a magyar állam­polgárok 344 millió dollár értékben vásároltak a pénz­intézeteknél éves keretük­ből konvertibilis valutát, míg 1991-ben csak 114 millió dollár értékben. A jelentős növekedés oka, hogy az 1992 közepén a korábbi 50-ről 300 dol­lárra növelték meg a la­kossági turistakeretet. Az első félévben még csak 53 millió dollár volt a felhasz­nálás. Az MNB adatai szerint 1992-ben 2,5 mil­lióan váltottak ki konver­tibilis valutát. Figyelemreméltó, hogy 1989-ben még 450 millió dollár volt a lakossági felhasználás. Mint emiéke­zetes, 1989 novemberében szűkítették 50 dollárra az éves keretet. Abban az esztendőben 350 millió dolláros passzfvum kelet­kezett az idegenforgalmi egyenlegben. Tavaly az előzetes adatok szerint viszont mintegy 600 millió dollár aktívumot termeit ki az idegenforgalom. • A város egyik alapvető tere. Tanulni járok ide. Emlékszem a fiatalemberre, aki karton­doboza mögött elsőként vetette meg itt a lábát. Kicsiben kezd­te, kétféle cigarettával. Ma már kempingasztala van (nyáron napernyővel), és legalább húszféle dohányáruval keres­kedik. A marxizmus szerint nem lehet csak úgy, a köz­beeső lépcsőfokokat átugorva eljutni a kommunizmusba. Hát kérem, úgy látszik, a kapita­lizmusba sem. Koha Róbert közbiztonsági tanácsnoknak viszonylag korán szúrt szemet a cigaretta-, ital­és kávéárusítás. Másfél éve, a hőskorban - a demokrácia pionírja volt akkor itt még mindenki - rendeletet szer­kesztett a tiltásról. A felsorolt cikkek megvásárlására szóló invitálásért 500 forint helyszíni birságot lehetett (volna) ki­szabni, szabálysértési eljárás után 5000 forintot. Mégsem jött be a dolog. Miért? - Az árusok egy része már vállalkozó, a városházi appa­rátus pedig egy időben nyakra­főre adta ki a közterületfog­lalási engedélyeket, ezek ma is érvényesek, visszavonásuk nem lenne jogszerű. A másik részük viszont semmilyen engedéllyel nem rendelkezik, nem fizet adót, áfát, nagyke­reskedelmi áron beszerzett cikkeit ezért tudja nagyon olcsón értékesíteni. Tanúskod­ni pedig nem akarnak, nem mernek az emberek. Az utcai árusok felvonulása, készletei - bizonyára sokan megfigyelték már - annyira egyformák, akár egy MacDo­nald's-üzletlánc. Cigaretta, papír (ami elérhető), harisnya­nadrág és kétliteres műanyag flakonos üdítők. A Sopianae tegnap 50-51, a Coca-Cola 104 forint volt a Csillag téren. Az ABC-ben 59. illetve 115 forint (odabent a 2.25-ös kóla is 115 forint, ezt csak azok kedvéért jegyzem meg, akik esetleg szórakozottnak bizo­nyulnának és a kisebb palackot emelnék le a polcról ugyan­azért a pénzért.) De ezek már szinte üzletpolitikai magas­latok. Milyen nézőpontból közelítik a városháza illeté­kesei? „Az Ukrán Nemzeti Bank kormányzója - Kucsma kormányfő sűrűn bólogatott közben - bejelentette: az ország devizatartaléka 4 millió (!) dollár. E hihetetlen adatról a Kijevben töltött három nap során meg­győződhettünk" - mondta Farkas Tibor, a Csongrád megyei Magyar Vállalkozói Kamara elnöke. Nemrégiben érkezett egy több fős kül­- A korábbi jogszabályok lehetővé tették - a keres­kedelmi alapellátást kiegészí­tendő - a zöldség és a gyü­mölcs árusítását a kijelölt helyeken. Ezekre a mini­piacokra telepedtek rá, főként az ABC-k környékén, az iparcikkárusok, s kialakult a nem kívánt hokedlis-asztalos infrastruktúra. A múlt év má­sodik felében rohamosan emelkedett a létszám, ma már több mint 12 ezer vállalkozót tartunk nyilván - mondja dr. Jójárt Katalin kereskedelmi főtanácsos. A város munkaképes korú lakosságának több mint tfz (Folytatás a 3. oldalon.) a Kijevi adatok • Odessza „hü" maradna... a Bábolna tervez és lép döttség tagjaként a szom­szédos és független köztár­saságból, így kérdéseinkkel az időszerű gazdasági és politikai újdonságokat pró­báljuk olvasóinkkal megosz­tani. (Interjúnk a 3. oldalon.) • Az elmúlt pénteken meg­tartott nagysikerű operabe­mutató másik szereplőgárdája ma, kedden este lép fel a Sze­gedi Nemzeti Színházban. A címszerepet ezúttal Vajk György énekli, akit nem kell bemutatni a szegedi közönség­nek, hiszen évekig az itteni opera tagja volt, jelenleg a miskolci társulat tenoristája. Németh Józsefet fiatal kollé­gája, Busa Tamás váltja Gérard szerepében. A pénteki bemu­tató legnagyobb ovációt kivál­tott sztárja, Szilfai Márta he­lyett holnap Matkócsik Éva énekli a szoprán főszerepet (Madeleine Coigny). Szonda Éva, Bajtay Horváth Ágota, Varsányi Mária, Szakály Péter, Kővári Csaba, Andrejcsik István. Herczeg Ferenc, Pis­kolti László, Réti Csaba, Rácz Imre, Bakó Antal, Lőrincz Zoltán a további szereplők. A karmesteri pálcát Acél Ervintől az operaigazgató. Molnár László veszi át. A mérnökök szemérmesek? Ukrán föld és szűrő - magyar lehetőség A hétköznapi tapasztalat megegyezik az OMFB elnöké­nek tényekkel alátámasztott álláspontjával: a magyar fej­lesztő mérnökök kissé szemér­mesek. Vagy más baj is van? Pungor Ernő akadémikus, tár­ca nélküli miniszter elmált hét végi, szegedi látogatásakor támadt ez a kérdés, amelyre, s még néhányra kértünk választ; a miniszter a Szegedi Nemzeti Színház mecénásainak vendége volt vasárnap este, s beszél­getésük után megtekintette az André Chénier clmü operát. (Interjúnk az 5. oldalon) André Chénier, másik szereposztás Fotó: Nagy László iobb a forint, mint 88-ban A forint a sorozatos ­összesen 61) százalékos ­leértékelések ellenére az elmúlt négy év során mintegy 7 százalékkal felértékelődött reálér­telemben. Mindez annak eredménye­ként következett be, hogy a hivatalos leértékelések ered­ményeként a nemzeti valuta értéke kisebb mértékben csök­kent. mint ahogy azt a külföldi, illetve a hazai termelői árvál­tozások különbsége szüksé­gessé tette volna. Mindezt^a Magyar Nemzeti Bank közel­múltban közzétett tanulmánya állapítja meg. Az elemzés szerint 1989­ben az árfolyampolitikában alapvető változás következett be. Míg korábban az MNB ténylegesen leértékelő árfolya­mpolitikát folytatott, ebben az időszakban a forint stabili­zálása. antiinflációs lépések kerültek előtérbe. A felerősödő inflációt a forint reálértékének legalább szinten tartásával, illetve emelésével kívánták fékezni. A szinten tartás 1989­ben és 1990-ben már sikerült, 1991-ben pedig reálértékben jelentősen javult a magyar valuta a konvertibilis fizető­eszközökhöz képest. Az ipar belföldi értékesítési árai 1991­ben 31,9 százalékkal emel­kedtek. Ebben az évben azon­ban a forintot hivatalosan csak 16,4 százalékkal értékelték le. Így alakulhatott ki az, hogy reálértelemben a magyar valuta erősödött, mégpedig a számí­tások szerint 10,8 százalékkal. Ez a helyzet a múlt eszten­dőben már nem ismétlődött meg. Új tulajdonos a Tisza Szállókan Úra megnyílt a város pa­tinás „vendégfogadója", a kétcsillagos Tisza Szálló. Az épületet Balogh Ferenc vásá­rolta meg, s a régi ház a szük­séges festés-parkettázás után immár újra várja vendégeit. A birtokba vétel föltétele volt, hogy a koncert- és tükörterem régi funkcióival működik tovább, így a Tisza Szálló re­mélhetőleg ismét otthona lehet rangos kulturális események­nek, s a sok év óta hagyomá­nyosnak számító báloknak is. Fotó: Nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom