Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1993. JAN. 7. • Nem tudni, mikor és hogyan Szarajevó nyilt város lesz? Roland Dumas francia külügyminiszter ígéretet kapott a boszniai harcoló felektől arra, hogy Szarajevót nyílt várossá nyilvánítják és közvetlen körzetéből kivonják az ostromló alakulatokat, legalább harminc kilométeres távolságba. Dumas ezt a francia minisztertanács ülésén jelentette be szerdán. A francia külügyminiszter a múlt szombaton Genfben találkozott a boszniai, a jugoszláv és a horvát elnökkel, de nem folytatott megbeszélést a boszniai szerbek képviselőjével. Louis Mermaz kormányszóvivő közlése szerint Dumas erről az ígéretről levélben tájékoztatta Butrosz Gáli ENSZ főtitkárt. A szóvivő azonban nem közölt részleteket arról, hogy egy ilyen lépésre mikor és milyen körülmények között kerülne sor. • Ankara miatt bukott Dimitrov? Utat a seregnek Filip Dimitrov kormánya nemet mondott Ankara Szerbiával kapcsolatos katonai terveire, és ez összefüggésben állhat a szófiai DESZ-kormány bukásával - állította a Cumhuriyet című török napilap. A szófiai sajtó szerdán ismertette a Cumhuriyet cikkét, amelyben brit forrásokra hivatkozva azt (rták: a török vezetés teljes titoktartás mellett felkérte a bolgár kormányt a múlt év októberében, hogy egy Szerbia elleni török katonai akció esetén nyisson folyosót Bulgária területén az előrenyomuló török csapatok előtt. Filip Dimitrov kormánya elutasította a török kezdeményezést. Ezt követően a bulgáriai török kisebbség mozgalma megvonta bizalmát a Filip Dimitrov vezette kormánytól, a török frakció szavazataival október végén megbukott a Zsivkov-rendszer utáni 5. bolgár kormány. A török napilap szerint Ankara hasonló kéréssel fordult Tiranához is. A török vezetés állítólag szerette volna elérni, hogy Albánia területén állomásoztathasson két harckocsizó brigádot. A bolgár sajtó emlékeztetett rá, hogy Albánia és Törökország katonai együttműködési megállapodást írt alá, Törökország felszerelés szállításával segíti az albán fegyveres erők fejlesztését. Cseh áfa Káosz és árak Csehországban az árak jelentős emelkedésével és nem kis káosszal járt a január elsejével bevezetett ÁFA. Kormányzati illetékesek azzal számoltak, hogy az 5-23 százalék közötti forgalmi adó követke/jében az átlagárszint 5-6 százalékkal emelkedik. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a drágulás 10-20 százalékos. Tavaly a még egységes Csehszlovákiában 11 százalékos volt az infláció mértéke. Cseh illetékesek az idei esztendőre ennél magasabb, 17 százalékos inflációt jósoltak. Az ugrásszerű árnövekedéssel kapcsolatban Miroslav Tera cseh pénzügyminiszrter-helyettes szerdai nyilatkozatában kijelentette: „vannak becsületes kereskedők, vannak erkölcstelen kereskedők és vannak tolvajok". A tárca másik helyettes vezetője, Jan Klak a prágai tévének adott interjújában egyszerűen a mértéktelenül megdrágított áruféleségek bojkottját tanácsolta a lakosságnak. • Ezért nem fegyverezte föl a muzulmánokat, ami nagy tévedésnek bizonyult. Izetbegovic semleges akart maradni a horvátországi háborúban, abban a reményben, hogy országa így kimaradhat a háborúból. Vele szemben a bosznia-hercegovinai horvátok fölfegyverkeztek, ismerve a szerb törekvéseket BoszniaHercegovináért. így 1908-ban Jovan Cvijic „Bosznia-Hercegovina annektálása és a szerb kérdés" című könyvében arról ír, hogy Szerbia nem mondhat le Bosznia-Hercegovináról, mert ez a legtermékenyebb része, és nyugati részén kijárat az Adriaitengerre. A könyv utolsó szakaszán Cvijic írja: „A szerb kérdést erőszakkal kell megoldani!" Sajnos, Cvijic szavai igaznak bizonyultak, BoszniaHercegovinában még véresebb háború tört ki, mint Horvátországban. így az ország lakosságának egyharmadát kitevő szerbek megtámadták a velük együtt élő másik két alkotó népet (43 százalék muzulmán és 18 százalék horvát). Mivel a muzulmánok az Izetbegovic „békepolitikája" miatt fegyvertelenek maradtak, a szerbek rohamosan elfoglalták a muzulmánok lakta területek nagy részét - szinte harcok nélkül -, amíg nagy összeütközések után sem sikerült betörniük a boszniai horvátok etnikai területeire. A háború folyamán kialakult horvát-muzulmán koalíció célja az volt, hogy megvédjék az országot a közös ellenségtől. Ősszel azonban összeütközések történtek a muzulmán-horvát szövetségesek között Közép-Boszniában. Ezeknek az okai a következők: a./ Egymástól független, több különböző egység harcol Bosznia-Hercegovinában a horvát és muzulmán oldalon. Mellettük működnek még a helységek területvédelmi egységei, és nem összehangoltan cselekednek. b./ A mudzsahidek, akik szent háborúba jöttek, és semmilyen kormányhatározatot nem ismernek el. tűnt a béke osztaléka? Nem nyerünk a leszerelésen Az, amit a nemzetközi politikában közkeletűen a béke osztalékának neveznek, elvileg három forrásból származott volna. Az első: csökkennek az államok katonai kiadásai, tehát pénzek szabadulnak fel hasznosabb célokra. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (S1PRI) friss adatai megerősítik, hogy a hadikiadások tényleg csökkentek: 1991-ben 1,26 százalékos volt a visszaesés Európában, és pusztán a kezdeti irányzatból 1995-re 10 százalékos, 2000-re pedig talán 25 százalékos csökkenés volt valószínűsíthető, 1990-hez képest. De már a SIPR1 szakértői sem bíznak tulajdon számításaikban. A katonai takarékoskodást eleve lassította az Öböl-háború, és megfordíthatja az irányzatot a NATO átalakítása: a nagy létszámú hadseregekből kisebbeket, de alkalmasint drágábbakat szerveznek. A tavaly meghirdetett tervek szerint a NATOhadseregek 1,2 milliós személyi állománya körülbelül 700 ezer főre csökken a gyorsreagálás új stratégiája értelmében. Ám ehhez a technikát igencsak korszerűsíteni kell. Mind több a békefenntartó és a A Moszkvában aláírt orosz-amerikai START-2. megállapodástól talán nyugalmasabb hely lesz a földgolyó, de semmiképp sem gazdagabb. Az atomfegyverek további igen nagyarányú csökkentését a hidegháború megszűnte tette lehetővé. De amikor két évvel ezelőtt „kitört a béke" , az emberiség óriási megtakarításokat, új pénzforrásokat is várt a hidegháború végétől. Hová lett a béke osztaléka? rendőri feladatvállalás is: európai csapatokat 1992-ben Jugoszláviától Afrikáig, a Közel-Kelettől Ázsiáig sokfelé bevetettek ilyen célokra, és még nem tudni, mit hoz a jövő. A béke osztalékának másik forrása az lett volna, hogy a hadiipar leépül, illetve, legalábbis részben, polgári termelésre áll át. Ez azonban részint lassú, részint fájdalmas folyamat, s főként: nem biztos, hogy egyáltalán végbemegy. A S1PRI becslése szerint 1995-ig harmadával-felével csökkenhet a hadiiparban foglalkoztatottak száma Európában. Az EK brüsszeli Bizottsága szerint mintegy ötven olyan körzet és 3 millió dolgozó - az összmunkaerő 2,4 százaléka - van a Közös Piac területén, amely és akik erősen függenek a katonai ipartól.-Az emberek tárgyalások Van-e kiút BoszniaHercegovina számára? ® •ueulaánok ;Q horvAtafc •urbít Miután a szerbek „befejezték dolgukat" Horvátországban, a következő állomás Bosznia-Hercegovina lett. Ezt tudva az ENSZ, az Európai Közösség és az USA elismerték 1992 tavaszán Bosznia-Hercegovinát abban a reményben, hogy Szerbia nem fog megtámadni független országot. Alija Izetbegovic Bosznia-Hercegovina elnöke is bízott abban, hogy Milosevic a nemzetközi fenyegetettségtől tartva nem támadja meg országát. c./ A „Jugoszláv Néphadsereg" tisztjei, akik beilleszkedtek a bosznia-hercegovinai hadseregbe, és a horvát-muzulmán összeütközések kirobbantásán dolgoztak. d./ A hadseregben működő zsoldos tisztek nyerészkedései. Ezek a feszültségek enyhültek, miután Tudjman és Izetbegovic a szorosabb együttműködésre írtak alá egyezményeket, és világossá vált, hogy Horvátország nem szándékozik magához csatolni a bosznia-hercegovinai, horvátok által megvédett területeket. Erre bizonyíték az is, hogy Horvátország volt az első ország, amely elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét, valamint az is, hogy az ottani horvátok a muzulmánokkal együtt az önálló Bosznia-Hercegovinára szavaztak, míg a szerbek bojkottálták a népszavazást. Ma a helyzet egyre rosszabb a muzulmánok szempontjából. Az általuk védett városok, Szarajevó, Tuzla, Bihac, Gorazde... ostromgyűrű alatt állnak. Több hírügynökség tudósítója szerint Szarajevó várhatóan még egy hónapot bír ki. A bosznia-hercegovinia szerbek vezetője, Radovan Karadzsic kijelentése alapján a bosnyák háborúnak vége „lehet", és tárgyalni kell az ország szétosztásáról. Genfben január 2-ától folynak erről a tárgyalások. A szerbek követelik, hogy Szarajevó „nyitott" város legyen, és hogy a Horvátországban (kb. egyharmad) és Bosznia-Hercegovinában (kb. kétharmad) megszállt területek „folyosókkal" legyenek összekötve Szerbiával. Nem is kell mondani, hogy hasonló álláspontot képvisel .Jugoszlávia" elnöke. Dobrica Coszic is. Ha ezt sikerülne tárgyalásokkal is elérni, akkor Coszic „békés úton" létesítené azt, amit a Szerbián ktvül élő szerbek teljesítettek, harcokkal. Mindezek után - hivatkozva az önrendelkezési jogra -, a „Szerb Köztársaság Krajina" és a „Szerb Köztársaság" népszavazást írnak ki a Horvátországból és BoszniaHercegovinából való kiválásról és a „Jugoszláviához" való csatlakozásról. A népszavazás várható eredménye már előre megjósolható, mivel a két ország megszállt területeiről a szerbeken ktvül szinte mindenkit kitelepítettek. A világ, mindazt, amit a szerbek manapság elkövetnek, tehetetlenül szemléli, ismételgetve, hogy a határok változtathatatlanok, és hogy Bosznia-Hercegovina helyzetét csak tárgyalásokkal lehet elrendezni. A tárgyalások jelenleg is folynak Genfben a muzulmán, szerb és horvát oldal között, de a megegyezés szinte reménytelen. Heka László Szondi Ildikó először is munkanélküli segélyre, másodsorban átképzésre, az érintett területek pedig fejlesztésre szorulnak, s ez elemészti a lehetséges megtakarítások nagy részét. Az biztos, hogy az európai fegyverexport az utóbbi években csökkent, mert beszűkültek a piacok. A SIPRI szerint az európai NATOországok fegyverkivitele az 1989-es 9,5 milliárd dollárról 5 milliárd dollárra csökkent. A legnagyobb visszaesés Nagy Britanniában és Franciaországban volt: egyenként 2,5-2,5 milliárd dollárról l-l milliárdra csökkent kivitelük. Ám eközben az amerikai katonai export változatlan maradt, évi 12 milliárd dolláros szinten. Ez arra utal, hogy a közvetlen jövő talán Európában sem a további érvágás lesz, hanem a zavar után megint ádáz küzdelem következik a piac visszahódításáért, kevesebb munkaerővel, de fejlettebb, bonyolultabb, drágább új termékekkel. A béke harmadik féle osztaléka az lehetett volna, hogy növekednek a nemzetközi segélyek. Az ENSZ humánfejlesztési jelentése 1991-ben még arról szólt, hogy a katonai kiadások 2-4 százalékos világméretű csökkenése évi 2-300 milliárd dollárt szabadíthat fel nemzetközi támogatásokra. A segélyszervezetek szerint azonban ebből eddig semmi sem valósult meg. A nemzetközi gazdasági recesszió kellős közepén a hadikiadások eddigi minimális csökkenését a lehetséges donorok inkább tulajdon költségvetési hiányuk lefaragására, semmint nagylelkű többletkiadásokra fordítják. Még az olyan .jószívű" országok, mint Svédország vagy Finnország is visszafogták az utóbbi időben külföldi segélyeiket. A jelek szerint nemcsak osztaléka nincs a békének, hanem béke sincs: ha a NATOhadseregek feladatai úgy bővülnek tovább, mint az elmúlt két évben, akkor a hidegháború utáni korszak talán még költségesebb lesz, mint az előző. Mészáros György UUJIU.U 1,1 Bukarestben vizet kért az egyház A kemény tél és a szárazság arra kényszerttette a román ortodox egyház vezetőit, hogy a bukaresti tűzoltósághoz forduljanak és sürgősen 10 tonna vizet kérjenek a Vízkereszt ünnepénnek egyházi szertartásaihoz, valamint a maguk mindennapi szükségleteihez. Január 6-ika Vízkereszt (Epiphania) ünnepe, amikor a hívők üvegszámra viszik haza a templomokból a szenteltvizet. A bukaresti ortodox székesegyház körül felállított hatalmas hordókban csaknem három tonnányi szenteltvizet bocsátottak a hívők rendel ezésére a tűzoltók által száll i ott vízből. Mint már hírül adtuk, a szokatlanul hosszú és keni íy tél következtében Bukaresti ek csaknem a fele vfz nélkül \ olt az elmúlt hét legnagyobb részében. A főváros víztartályainak nagy része befagyott. Á város déli és középső részeiben a helyzet javulásaig naponta csak öt órán át fok ik víz a csapokból. Crin Halaicu, Bukarest polgármestere „drámainak" nevezte a helyzetet. MÁGIKUS HENGER Nagy 448,Kicsi 248,Kounty csoki 40,Mars, Snickers 39,lllatszer, édesség, italáru nagy választékával és olcsó árakkal várjuk vásárlóinkat Viszonteladóknak óriási kedvezmény. Dugonics tér sarok (volt Somogyi tejivó) T.: 312-317 FIGYELEM! MŰSZAKI KERESKEDÉSEMBEN Speeró (laing) Keringetőszivaltyúhoz alkatrészek Mosógép-, centrifuga-, bojler-, hőtárolóskályha-, villanymotoralkatrészek és tekercselési anyagok kaphatók Villanymotorok rövid határidővel MEGRENDELHETŐK. Újszeged, Fürj u. 40. Nyitva: 10-17-ig. Szerda SZÜNNAP. Tel.: 62/353-039