Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

A HELYZET 11 Nyugdíjemelés munkaszolgálatosoknak Fel kell emelni a nyugellá­tását, baleseti nyugellátását, to­vábbá nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását annak, aki az 1951 és 1956 közötti időszak­ban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó ka­tonai munkaszolgálatot telje­sített. A nyugdíjemelést a kor­mány január l-jén hatályba lé­pő 174/1992. (XII. 29.) ren­delete írja elő, a szabadságkor­látozás tényleges tartamától függően. A munkaszolgálat tényleges időtartamát és az emelés össze­gét az érintett személy (hozzá­tartozó) kérelmére az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozatban (hatósági bizonyítványban) állapítja meg. A katonai munkaszolgálat után járó emelés összege egy évet meg nem haladó munka­szolgálat esetén havi 500, a második évtől kezdve minden év után havi 250 forint. A kor­mányrendelet szerint az első hat hónapot a nyugdíjkiegé­szítés alapjául szolgáló időtar­tam számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A rendelet értelmében a munkaszolgálatban töltött időt a nyugellátás, baleseti nyug­ellátás megállapításánál szol­gálati időként, munkajogi szempontból pedig munkavi­szonyban töltött időként kell figyelembe venni. A munka­szolgálat időtartamát a terüle­tileg illetékes katonai hadki­egészítő parancsnokság által kiállított igazolással kell bizo­nyítani. A szerv az igazolást nem tagadhatja meg. Az emelés legkorábban 1993. január l-jétől jár. A ren­delet hatályba lépését követő 6 hónapon túli igénylés esetén a nyugdíjemelés legkorábban az igénybejelentés napját meg­előző hatodik hónap első napjától jár. • Hároméves terv - kerekes útra Biciklivel a nagykörúton Kerékpárbarát város. Ezt a jeles megnevezést igyekszik kivívni magának Szeged, bi­zonnyal több tízezer ember drukkolása közepette. Ameny­nyiben e törekvésekről, s a kerékpárút hálózat kiépíté­sének tervezetéről tudomásuk van. Igyekszünk legalább váz­latos áttekintést adni a város közgyűlése által elfogadott ütemtervről, amely három év leforgása alatt 70 km kerék­párút kiépítését tűzi célként. Az önkormányzat városüze­meltetési és műszaki irodája megbízásából az 1993-1995 közötti ütemtervet Prágai János a Délterv mérnöke készítette el. A műszaki dokumentáció visszautal az 1984-ben készült kerékpárút tanulmánytervre, s az akkor készült forgalmi vizs­gálatok, felmérések átplán­tálása, 1993-as aktualizálása több hálózatépítési változatot tárt a döntéshozók elé. A köz­gyűlés az előteijesztett válto­zatok közül a szakemberek által javasolt változat megva­lósítására voksolt, a határozat azonban nem jelenti azt, hogy a teljes beruházási költség rendelkezésre áll. Az évenkénti ütemezés a költségvetés ké­szítés idején konkrétizálódhat, a kerékpárút fejlesztést ennek során fgyelembe veszik. Első lépcsőben a kerékpárút gerinchálózat mintegy 27 és fél kilóméterrel egészítené ki a meglévő kerékpárút szaka­szokat. Amennyiben a várható költség ( közel 75 millió forint ) ezidén rendelkezésre áll majd a költségvetésben. Az ütemterv első évében a nagykörúton a Szilléri sgt. és a Petőfi sgt. közötti szakaszon, továbbá a Csongrádi sugárúton a nagy­körút és a Makkosházi körút közötti kerékpárút szakasz, a Makkosházi körút északi olda­lán az Agyagos u. Tölgyes u. közötti hiányzó szakasz, vala­mint a Vásárhelyi Pál utcai kerékpárút megépítését része­síti előnyben a jóváhagyott tervezet. Ennek beruházási programját április 30-ig elké­szítteti a műszaki iroda. Az említett kerékpárút szakaszo­kon tűi további nyomvonalat is tartalmaz az 1993 évi kiépítési ütemterv, példaként az 55-ös úton a Matyéri evezőspályáig vezető kerékpárutat. Amit az 1995-ig terjedő hároméves terv láttat, az már egészen nagyvonalú, s a cél­irányos fejlesztés mostani részletezése nélkül a térképre pillantva igencsak körbe-kari­kázhatjuk a várost. Egyelőre gondolatban. B. P. Dárius csődben Még el sem készült a ta­tabányai Dárius Rt. új be­ruházása, az ország első ka­rotingyártó üzeme, a cég el­len már csődeljárás indult. Az építkezést 1991-ben kezd­ték meg azzal a szándékkal, hogy egy magyar világsza­badalom alkalmazásával berendezkednek a termé­szetes béta-karotin ipari méretű gyártására. Ezt a halóanyagot a világon min­denütt szintetikus úton állít­ják elő, a maga nemében egyedülálló magyar eljárás­sal viszont növényi anyag­ból, sárgarépából vonható ki a szervezet eilenállóké­pességét növelő, a rákos da­ganatok terjedését vissza­szorító karotint. Eddig 1,4 milliárd forintot költöttek a karotingyártó üzem épí­tésére, ám a munkálatok közben elapadt a részvény­társaság pénzügyi forrása. Több kísérletet is tettek kedvezményes hitelek meg­szerzésére, az alaptőke eme­lésére. Beruházásukat ugyan mindenütt figyelemre mél­tónak és megvalósításra érdemesnek tartották, még­pedig jutottak újabb hitel­hez. A Dárius egyre romló gazdasági helyzete miatt fizetőképtelenné vált, az építkezést fél évvel ezeló'tt leállította, majd öncsődöt jelentett Amennyiben januárban nem sikerül megegyezniük a hitelezőkkel, akkor fel­számolják a társaságot. Ka­lapács alá kerül a 90 szá­zalékban felépült mocsai répa-eló'feldolgozó üzem és az ehhez kapcsolodó, 60 százalékban már elkészült tatabányai gyáregység. Akiktől a fehér bot származik A Lions magyarországi kormányzója Karácsonykor nagyon szép koncert hangzott el a budapesti Operaház­ban (Bach: Karácsonyi oratórium a Failoni Ka­marazenekar előadásá­ban). A rádió és a tele­vízió által is rögzített eseményt itt most azért indokolt felidézni, mert bevételét teljes egészé­ben a gyengénlátók gyó­gyítását elősegítő mű­szerek beszerzésére for­dítják. Az est társren­dezője ugyanis a Lions International Magyaror­szági Kormányzósága volt. Szabados Györgyöt, a szer­vezet magyarországi kormány­zóját (az 1 millió 400 ezer ta­got tömörítő 177 nemzeti klub­hálózat vezetőjének világszerte ez a titulusa) kértük arra. hogy tájékoztasson bennünket: mi is a Lions? - Örülök a kérdésnek, mert a Lions International tevékeny­ségéről a magyar lakosság csak keveset tud. A szervezet mű­ködését 1917-ben az Illionis állam-beli Melvin Jones kez­deményezte a háború alatt.A. megvakultak szörnyű vesztesé-' gének enyhítésére. Nevéhez fűződik a nem látók fehér bot­jának használata az öt föld­részen. A Lions 1948 óta Euró­pában, 1988 óta pedig Magyar­országon is megvetette a lábát. Immár 31 klubunk van Buda­pesttől és az ország nagyobb városaitól Nyírbátorig, és más, kisebb településig. Tevékeny­ségünk a vakok támogatása mellett nevelőotthonok, öre­gek, bármilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerekek, mozgássérült sportolók segí­tésére is kiterjed - a célokat akciónként a klubok maguk határozzák meg. A középpontban továbbra is szemünk fényének védelme áll. Gondoljunk bele: 40 mil­liónál több embertársunk nem lát. Ha nincs hathatós akció a folyamat megállítása érdeké­ben, ez a szám 25 év alatt megduplázódhat. Felhasználom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindenkinek - az Operaház vezetőinek, művészeinek, szponzorainak legutóbbi akció­jához hasonlóan -, aki segít anyagiakban és nevünk ter­jesztésében. Örömmel mond­hatom: négyéves, magyaror­szági tevékenykedésünk, ame­lyet a Lions minden tagja a nyolcadik évtizedes "We Ser­ve" (Szolgálunk) jelszó jegyé­ben csakis lelkiismerete paran­csára folytat, máris számottevő eredménveket hozott. Házasság Ocskó Károly János és Szász Teréz, Révész Tibor Zsolt és Feriing Erika Borbála, Illés Péter és Szekeres Katalin, Bátor József és Pessel Edit Mária, Czabán Zoltán József és Huszár Tímea, Szilágyi Gábor Imre és Simon Anna, Fúder László és Kovács Márta Zsu­zsanna, Minya János és Hor­váth Csilla, Jánosi János és Szűcs Angelika, Molnár István János és Bajnóczi Ilona, Sár­közi Gyula és Harcsás Amália, dr. Eltigani Abdelmagid Elbe­rigdar és Lénárt Eszter, dr. Szabó Ervin Ferenc és Berta Mária, Fenyvesi Tibor Zoltán és Hriagyel Eszter Erzsébet házasságot kötött. Születés Oroszi Lászlónak és Lovai Katalinnak Melinda, Tompái Zoltánnak és Vecsernyés Tün­de Erzsébetnek Zoltán, Buella Vilmos Györgynek és Takó Etelkának Zsófia Nikoletta, Balogh Sándornak és Forgó Katalinnak Kata, Kalmár Jó­zsef Gábornak és Kordás Már­tának Eszter, Pulai Tibornak és Császár Juditnak Gábor, Kala­pács Mihálynak és Takács Máriának Eszter. Koltay Mik­lós Péternek és Rixer Mártának Miklós, Zsemberi Gézának és Fazekas Piroskának Gábor Géza, Baksa Istvánnak és Bán Ildikónak Balázs, Szines Jó­zsefnek és Márton Mártának Máté, Horváth Attilának és Virág Tímeának Nikolett, Ba­kondi György Alfrédnek és Családi események Gán Máriának Helga, Varga Edének és Győrfi Borbálának Dániel, Kókai-Varga Zoltán­nak és Trabek Gyöngyi Izabel­lának Zoltán, Udvardi Imre Sándornak és Tanács Móni­kának Szilvia Mónika, Molnár Józsefnek és Nagy-Némedi Margitnak József Ákos, Ács Péternek és Baranyai Irénnek Péter, Csala Ferencnek és Perje Évának Zsófia Zita, Bekes Istvánnak és Szegedi Erikának Modeszta, Tóth Zoltánnak és Mihály Katalin Erikának Ta­más, Székely Antalnak és Lenti Erika Juditnak Tamás, Sápi Zoltánnak és Szántó Eri­kának Zoltán Tamás, Sápi Zoltánnak és Szántó Erikának Zsófia Katalin, Bitó Antal Józsefnek és Galiba Zsuzsan­nának Ádám, Lakatos Csaba Antalnak és Rácz Ibolya Erikának Csaba Tibor, Németh Róbertnek és Tóth Gyöngyi Erzsébetnek Nikolett Éva, Szabó Zsolt Róbertnek és Varga Katalinnak Martin Zsolt, Füleki Tamás Lászlónak és Simon Erikának Márk Máté, Berg Józsefnek és Makovits Máriának Ágnes, Vigh Tamás­nak és Simon Erika Kriszti­nának Szilvia Laura, Kecske­méti Sándornak és Papy Ildi­kónak Dóra, Csányi Józsefnek és Döme Gyöngyinek Gyön­gyi, Sümegi Jánosnak és Sgiícs Zsuzsannának Zsuzsanna Csil­la, Lele Zoltánnak és Kónya Mónika Andreának Attila Zoltán, Korom Csaba Ferenc­nek és Pálvölgyi Gabriella Ilonának Tamás, Kovács Lász­lónak és Kovács Editnek Ri­chárd József, Bokor Gábornak és Vangel Editnek Gergő, Bo­kor Gábornak és Vangel Editnek Fanni, Szombati Já­nosnak és Somosi Ildikónak Dóra Éva, Kovács Andrásnak és Forgó Gyöngyi Jankának Krisztián, Király József István­nak és Kocsis Ildikó Julian­nának Judit Katalin, Dudás Károly Ferencnek és Komár Juliannának Károly Balázs, Giricz Sándor Istvánnak és Jancsik Andreának Zsófia, Nagy László Józsefnek és Molnár Évának Zsanett, Kot­róczó Andrásnak és Tápai Évá­nak Vivien, Bakos Tamásnak és Bozóki Ágota Tündének Máté, Kasza Pálnak és Pon­czok Enikőnek Roland Pál, Sashegyi Árpád Istvánnak és Martinék Edinának Edina Vanessza, Szárics Gábornak és Zákány Tünde Évának Nor­bert, Kovács Gyulának és Terhes Mariannának Marianna nevű gyermeke született. Halálozás Kállai István, Bozsányi Györgyné Sipos Erzsébet, Korsós Zoltánná Jankó Rozá­lia, Igács Istvánné Fábián Ju­lianna, Kiss Pálnéjóndrekovics Ida, Laczi Józsefné Dékány Ilona, Csillag Mihályné Ficher Ilona, Báló Vilmos, Csányi Jánosné Krizsán Mária, Juhász Erzsébet, Deák Antal, Csik Jánosné Nagy Erzsébet, Király Dezsőné Lovrity Mária, Botos László, Ungvári István, Peták István, Nagy Józsefné Biró Etelka, Körffy Andorné Szi­lágyi Irma, Halász Józsefné Szügyi Katalin, Szatmári Fe­rencné Magony Rozália, Bra­nyiczki Imréné Vincze An­gyalka, Fehér László János, Szalma Józsefné Tóth Mag­dolna, Bozsó Péterné Babó Mária, Mezei István, Selypes András. Ábrahám Mihály Jó­zsef, Széli János, Pálfi Ferenc­né Suki Matild, Zsemlye And­rás, Kura József, Kakuszi Béla, András Mátyás, Katona Jó­zsefné Bacsó Viktória, Gyé­mánt László, Síkhegyi József, Nádor Józsefné Wilhelm Fran­ciska, Kiss Istvánné Szőke Erzsébet, Csiszár Ádám György, Buknicz Józsefné Balasi Eszter, Árendás András, Boldizsár Ferenc, Kakuszi Mihály, Somkuti József Mi­hály, Vér Sándor, Pálfi Má­tyásné Gyovai Mária, Ácsai Antal, Radnai Béla Lajos, Tóth Ilona, Csányi Ferencné Kiss Julianna, Nyesev László, Halász Antalné Nagy Terézia, Bodó Józsefné Ábrahám Ilona, Temesvári Sándor, Gubina József, Udvari Sándor, Spécz Gyuláné Bars Jolán, Tombácz Anna, Knátai Józsefné Bódi Rozália, Kis Istvánné Kozma Erzsébet, Bodó András meg­halt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom