Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-30 / 25. szám

Hoppon maradt utasok Ha egy üzlet megcsúszik Hat hónapos „ámokfutás" Eltörött a Göncöl kereke TARSASAG* KU HŰHA* INUSAG*BUNUGY*SPORT Egyre képzettebbek a határsértők Hanyatt vágta magát a kis marokkói Cigaretta, libatoll és igásló a „menő" csempészáru között A három megyében 286 kilométeres határszakaszt biztosítanak az orosházi igazgatóság emberei, a déli Kübekházától a Berettyó folyónál lévő északi határpontig. A rendszerváltás utáni évek nehézségei őket is érintik, jelesül, az anyagiak hiánya érződik az állomány költségeinek, kiadásainak tervezésekor, s részben ennek tulajdonítható az is, hogy a korábbi magasabb őrs-számot csökkentették, így ma 14 őrs végzi a csöppet sem könnyű feladatot. Hogy miért nem könnyű? A napipolitikában jártas polgár nyilván azonnal rávágja, hogy: mert sok a menekült! Igaza van. Tavaly az afroázsiai országokból, Romániából és a volt jugoszláv tagköztársaságokból 4480-an kíséreltek meg tiltott határátlépést... Ez ugyan valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban (akkor 6813 volt), de még így is jelentős tétel, ha ekkora határszakaszt veszünk alapul. Dávid Károly szerint a határsértők egyre kvalifikáltabbak. Nemcsak a hamis útlevél, a járműben mesteri munkával kiépített belső búvóhely (egy török luxusautóbuszban 5 személyt akartak ebben a „burokban" átcsempészni) jelenti egyesek számára az illegális határátlépéái próbálkozást, hanem mindenekelőtt a zöld határ. Az esetek 72 százaléka ebben a formában történik. Az embercsempészek is egyre rafináltabbak. Mozgáskörzetüket is figyelemmel lehet kísérni. Tavaly a legkifejezettebb nyomás a Gyulához közel eső határszakaszra irányult. Az év vége felé azonban a zöld határon való embercsempészet áttevődött északra. A vizsgált időszakban egyébként 51 embercsempészt füleltek le, ezen kívül 36 határsértőt segítő egyént is. Az igazgató kedvező előjelnek tekinti a múlt év június 15-én életbe lépett román törvényrendeletet, amely szigorúan bünteti a határsértőket (l-től 7 évig terjedő börtönbüntetéssel), mert azóta jelentősen csökkent a tiltott határátlépéssel próbálkozók száma. A fenti kategóriába tartozók között sokan csak „tranzitban" veszik igénybe Magyarországot. Jellemző annak a három marokkói határsértőnek az esete, akik Romániából igyekeztek Nyugatra, de fennakadtak a határőrség hálóján. Nyilván elhatározták, hogy semmiképpen sem mennek vissza a románokhoz, így egyikük, a szomszédos ország határszerveinek való átadásuk alkalmával, rosszullétet jelzett, összeesett, alig tudták életre kelteni...A románok persze ilyen állapotban nem vették át a marokkóit, mert az a szabály, hogy csak egészséges polgárt léptethetnek be az országba. Summa summárum: a marokkói legalább négyszer eljátszotta a hanyatvágódást és a rosszullétet, mire a többszöri orvosi kivizsgálás után „rábizonyították", hogy makkegészséges és kiváló színészi képességekkel rendelkezik. Ennek ellenére el kellett hagynia szép országunkat és visszatérni Romániába... Árucsempészet? Feketézés? Minden mennyiségben. A lovak, a libatoll, a porcelán, a cigaretta a menő áru. Határátkelőhelyeken, zöldhatáron egyaránt. A nehéz gazdasági helyzet függvénye ez, de hasonlóképpen problémát jelent a feketén való munkavállalás is. Ez különösen a tavaszinyári hónapokban aktuális. Nagy segítséget nyújt azonban a mélységi körzetben működő több rendőrségi ellenőrző állomás is. A csaknem 100 kilométeres sávban tevékenykedő ellenőrzésen tavaly 160-an akadtak fel! A Délmagyarország kérdésére válaszolva az igazgató azt is elmondta, hogy a jugoszláviai helyzet romlása miatt a déli határátkelőhelyek forgalma rendkívüli mértékben megnövekedett. Nagylaknál több mint négy és fél millió utas kelt át, az egy évvel korábbi 900 ezerhez képest. Csak az autóbuszforgalom az elmúlt évben 120 százalékkal növekedett! Arra -á kérdésre, hogy a szűkös áteresztőképesség javítása érdekében tesznek-e lépéseket, magyarán: építenek-e újabb útsávokat, az igazgató egyelőre nem tudott határozott választ adni, mondván, hogy ez az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Azt azonban közölte, hogy a román határszervekkel olyan megállapodásra jutottak, hogy szinkronizált útlevélés vámkezeléssel igyekeznek felgyorsítani az átkelést. Dávid úr kiemelte a határövezetben lakó polgárokkal történő együttműködésük felhótlenségét is, ami egyszerűen azt jelenti, hogy az ott élők hathatósan segítik a határőrség - csöppet sem könnyű - munkáját. Kisimre Ferenc F.-né M. Náda két és fél éve rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal. Előbb ruházati cikkek és ajándékok eladásával foglalkozott, később palackozott italok, élelmiszerek értékesítésére és külkereskedelmi tevékenységre is kapott engedélyt. Egy évvel ezelőtt, egy társasutazás alkalmával ismerkedett meg a budapesti Viktória Tourst vezetőjével, aki felajánlotta neki, hogy szervezzen kuncsaftokat külföldi társas- és egyéni utakra. Állt az alku. A szegedi polgármesteri hivatal - annak ellenére, hogy a hölgy a jogszabályokban előírt feltételeknek nem felelt meg - ráütötte pecsétjét a vállalkozói profil további bővítésére, hogy utazási ügynökséget nyisson. Tavaly tavasszal megnyílt az iroda és ezzel kezdetét vette egy féléves „ámokfutás". Amikor a gyanúsított fiatalasszony belefogott új vállalkozásába, nem hogy tőkéje nem volt, hanem jókora, több százezeres adósság nyomta a vállát. Nemcsak irodáknak dolgozott be, önállóan is szervezett kül- és belföldi társasutakat. Az ügyfelek a Göncölnek fizették be a részvételi díjat, aztán az említett iroda gyakorta késedelemmel, hiányosan vagy pedig egyáltalán nem továbbította azt. Szeptember vége felé az Iroda ajtaján egy felirat díszelgett, ezzel találkoztak szemben a reklamálók: „Az iroda egész héten zárva tart, az elmaradt utak viszszafizetése folyamatban van." Több mint harmincan bosszankodhatnak a Göncölnek befizetett utazás elmaradása miatt. Az újonnan felvett pénzeket F.-né régi adósságai kiegyenlítésére használta fel. A befizetések szaporodtak, ezzel együtt az iroda adóssága is nőtt. Utazási irodák és magánszemélyek tartották kezüket és követelték vissza forintjaikat. A hölgyet jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalások sorozatával és sikkasztással is gyanúsítják. Az egyik vállalkozót megbízta, hogy autóbuszával külföldi útra szállítsa az ügyfeleket. A spanyolországi túrát az illető 280 ezer forintért, a münchenit 70 ezerért vállalta. A számlát nem egyenlítette ki, újabb haladékot kért, majd egy újabb spanyol kirándulást ajánlott fel, mondván, hogy azután tesznek pontot az ügy végére. Ez a bizonyos pont és a 625 ezer forint azóta is késik. A bíróságon az említettekkel együtt tárgyalnak egy külön ügyet is, amely szintén a Göncöl Utazási Iroda vezetőjéhez kapcsolódik. Egy külföldi úton ismerkedett meg egy szegedi férfival, akinek elmesélte, hogy utazási irodát kíván nyitni és autóbuszt akar vásárolni. Megegyeztek, ha az üzlet beindul, akkor társulhat az illető, ha beszáll 1 millió 200 ezer forinttal a jármű megvásárlásába. Az összegből százezret időközben visszaadott, a tartozás így is tetemes. Lakását eladásra kínálta s 200 ezer forint előleget vett fel rá a jelentkező vevőtől. Azt azonban eltelejtette vele közölni, hogy az OTP és az Agrobank a lakásra jelzálogot jegyzett be. A turpisság aztán a földhivatalnál beszerzett papírokból derült ki. A bírósági tárgyalást várhatóan márciusra tűzik ki. A részletek tisztázása bizonyára nem lesz pofonegyszerű, mivel több milliós tartozásról és több tucat érdekeltről, tanúról van szó. V. Fekete Sándor Senki sem hiányolta... Több mint négy évig feküdt holtan lakásában egy 59 esztendős, nyilvánvalóan senki által sem hiányolt asszony Brünnben. Az ágyon fekvő, erősen felbomlott tetemet végül a házkezeiőség egyik munkatársa találta meg. A rendőrség bűncselekmény gyanúját kizárta. A hét híre Göncztől nem kellett a kereszt Még a múlt héten, január 20-án a Magyar Kultúra Napja alkalmából a miniszterelnök javaslatára Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta (volna) Szervátiusz Tibor szobrászművésznek, aki azonban idejében értesítette az elnöki hivatalt, hogy szívesen átveszi a megtisztelő kitüntetést - mástól. A legfőbb közjogi méltóság kultúrpolitikájától ugyanis különös tekintettel az elnöknek a médiaháborúban alkalmazott lépéseire - ezen egyszemélyes demonstrációval kívánta a művész elhatárolni magát. A fenti „történésben" sem a köztársasági elnöki sajtóiroda, sem az MTI, sem a független és pártatlan központi média nem talált hírértéket, így a közvélemény - szerkesztőségünk is csak egy héttel később, a Magyar Nemzet hasábjairól értesülhetett az ügyről és fejleményeiről. A sajtó Szervátiusz Tibor nevét egyszerűen kihagyta a kitüntetettek névsorából (pedig a Keresztet nem utasította vissza), a Magyar Rádió nem adta le a szobrásszal készített interjút, a szobrász pedig nem kapta meg a (közép)keresztet, holott erre az elnöki hivataltól ígéretet kapott. Hát, így lett a múlt heti nem hírből a mostani hét híre. S. I. Nobelbékedíj Bushnak? George Bush volt amerikai elnököt egy republikánus képviselőnő csütörtökön Nobel-békedíjra javasolta. Barbara Vucanovich nevadai képviselőnő a norvég parlament Nobel-bizottságához intézett levelében kifejtette, hogy a béke elérése mindig Bush politikájának céljai között szerepelt. Az amerikai kongresszus tagjainak jogukban áll, hogy javaslatokat tegyenek a Nobel-békedíj jelöltjeire. A tekintélyes nemzetközi elismerést 1901 óta eddig 91 személy vagy intézmény kapta meg. A hét fotója Dilemma - Fiúk, végül is most jó nekünk, hogy a Horn önként lemondott? (Nagy László felvétele)