Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
Foszforgránát a fatballmérközéscn Ismeretlen tettesek a lelátóról egy foszforral töltött minigránátot hajítottak a Hapoel Haifa-Beersheva izraeli labdarúgómérkőzésen a gyepre. Mindez a bajnoki találkozó lefújása előtt történt, a 83. percben okozott jogos riadalmat. A gránát a haifai kispadnál sérülést is okozott, az egyik edző arca égett meg. A rendőrség kutatja az elkövetőt, de a nyomozóknak egyelőre fogalmuk sincs arról, ki kívánta így megzavarni a mérkőzést. Az izraeli sajtó szerint nem kizárt, hogy palesztin attakra kell gyanaSPORTJA A DELM AG YARORSZAG KFT. MELLEKLETE Szívhez szólóan „muzsikólt a Papiron SC ült az edzői álom Nyolc nap alatt a harmadik nagy csatáját vívta tegnap a Papiron SC Szeged férfi röplabdacsapata, a Mladost Zágreb, és a nagy rivális, a Kaposvári Somogy SC legyőzése után szlovén csapatot, a Vileda Maribor gárdáját fogadták Vámosék. Az előző, óriási bravúrok után „kötelezővé" vált a vasárnapi mérkőzés abszolválása, ám Nyári Sándor, a szegediek vezetőedzője - játékost és szurkolót egyaránt - óva intett attól, hogy bárki is biztos sikerként, „lefutott" mérkőzésként könyvelje ezt a találkozót. Óvatossága ezúttal, hál' Istennek alaptalannak bizonyult, csapata ugyanis látványos játékkal, fölényes magabiztossággal, a vártnál sokkal könynyebben nyerte a mérkőzést. Az első játszma Lapsin adogatásával kezdődött, amit forgások követtek. Vámos nyitása, majd Pogár)6 sáncolása és Voronkov remek leütése után belelendültek a szegediek (3:0). Ezután ugyan egy pontot szereztek a vendégek (3:1), ám a jó előkészítéseket és nagyszerűen végrehajtott támadásokat követően igencsak megugrottak a bámulatos dolgokat produkáló hazaiak. Csíkos például bombaerős repülőszervát hárítva Lapsinnak továbbított, aki hálából olyan labdát „rajzolt" az őt játékba hozó Gabikának, aki önmagát is ámulatba ejtő, védhetelen leütéssel zúdította a fehér Mikasát a szlovének térfelére. Valósággal „muzsikált" a szegedi együttes, valamennyi játékosa felszabadultan, a játékot élvezFotó: Gyenes Kálmán A sérüléséből felépült Hulmann (7-es mezben) leütéseivel ezúttal is megoldhatatlan feladat elé állította az ellenfél játékosait ve kezelte a „hangszert", és nagy-nagy tudatosságot sejtető improvizációkkal kergette kétségbeesésbe ellenfelét. A második játszma elején egy sztentori hang - mintha megérezte volna a szett történéseit - imigyen harsogta figyelmeztetését a vendéglátók felé: „Aztán nehogy kiengedjetek, mi a gyorsan elért győzelemért is hálásak leszünk! " A vezetést ezúttal is Lapsinék szerezték meg (1:0, 2:1), ám innen hosszú perceken át képtelenek voltak elmozdulni. Pár nyitásváltás után aztán mégiscsak belelendültek Hulmannék, úgy látszott ez a játékrész sem tart sokáig (8:2). Ezután viszont „befagyott" az eredmény, a szegedieket hiába korholták a kispadról, 12 (!) forgás következett, mígnem a vendégek szereztek pontot (8:3). A látottak miatt hol Nyári Sándor, hol Nusser Elemér feje vált céklavörössé, egyikük sem fukarkodott az ösztökélő jelzők közvetítésével. Dörgedelmeiknek azonban nem sok látszata volt, tanítványaik - bizonyára csak tudat alatt - úgy voltak ezzel a játszmával, hogy Röplabda Szuper Liga Vámos, a szegediek „doyenje" (a kép jobb oldalán) egyszer finom mozdulatokkal, másszor ravasz leütésekkel hozta lehetetlen helyzetbe a mariboriak sáncait ha nem is az előzőhöz hasonló fölényességgel, de bizton megnyerik (9:3). Az eredményjelző a későbbiekben ugyan nem ezt mutatta (11:10!), ám a végjátékban Lapsinéknak nemcsak az eszük, de a kezük is helyén volt, így aztán ez a játékrész is sikerükkel végződhetett. A harmadik játszmában újfent bámulatos dolgokat műveltek Hulmannék. Elszántságukból, no meg remekebbnél remekebb megoldásaikból egyértelműen arra lehetett következtetni, mindenki időben foglalhat helyet a vasárnapi ebédet prezentáló asztalnál (10:2). A továbbiakban ugyan volt egykét könnyelműségre utaló megmozdulásuk a vendéglátóknak (10:5, 12:7), a hajrájuk viszont ellenállhatatlan volt. a meccslabdánál Voronkov nyitása után Csíkos óriási leütése tett pontot a találkozó végére. Az összecsapás előtt a vendégek edzője azon kesergett, hogy egyik legjobbjuk egyetemi vizsgái miatt nem tarthatott velük, hiányát már Kaposvárott is nagyon megérezték. Az ottani vereségük - mint említette csak olaj lehet a tűzre, a szegedi meccset, a visszavágástői is fűtve, mindenképpen szerélnék megnyerni. Reményeik már az első játszma elején szertefoszlani látszottak, mégpedig azért, mert a hazaiak kirobbanó formáról tettek tanúságot, szinte lélegzetvételhez sem engedték ellenfelüket. Edzőjük aggodalmára alaposan rácáfoltak, hiszen (a „rápihenős" második játszmát is beleértve) bámulatra méltó röplabdázással egymást felülmúlva - nyerték meg zsinórban, teljesen megérdemelten, nyolc nap alatt a harmadik mérkőzésüket! Nyári Sándor: - A mariboriak ezúttal nem igazolták a róluk alkotott jó véleményeket, szétesően, elképzelés nülkül játszottak. Az edzők nagy álma. hogy a pályára küldött kezdő csapat valamenyi játékosa együtt nyújtson kimagaslót, egyszerre legyen csúcsformában, nálunk most valóra vált! Csak gratulálni tudok ehhez a teljesítményhez, a nyolc nap alatt elért három győzelemhez! Dragutin Baltic: - Nem tudok mit mondani... Csapatom katasztrofálisan, mélyen tudása alatt játszott ezen a mérkőzésen. A mérkőzés jegyzőkönyve: Papiron SC Szeged-OK Vileda Maribor 3:0 (1, 12, 7). Férfimérkőzés. Újszegedi Sportcsarnok, 1000 néző. Vezette: ifj. Kiss, Zacc. Papiron SC: POLGÁR, HULMANN, VÁMOS, VORONKOV, CSÍKOS, LAPSIN. Csere: Petheő. Edző: Nyári Sándor, Nusser Elemér. OK Vileda Maribor: Hafner, Sivtar, Najdic, Pusnik, Kravcov, Topovsek. Csere: BRACKO, Primec, Mozic. Edző: Dragutin Baltic. GYÜRKIERNŐ Fordulatokban bővelkedő találkozón Mindkét edző úgy fogalmazott a mérkőzés előtt: lehet eső, lehet sár. Szabó Károly elsősorban abban bízott, hogy Mohácsi lövőkedve megmarad, s a csapat betartja a megbeszélt zavaró védekezést. Nos, a mérkőzés elején különösen nagy gondot fordított a két együttes arra, hogy meghiúsítsanak mindenféle akciót és lövést, amit bizony sikerrel tettek. Ezt bizonyítja: a találkozó első gólja a 7. percben esett, amikor Pocsai szélről kilőtte a hosszú sarkot. Igaz, Bartók válasza sem késett sokáig, ám ezután is csak nehezen születtek a gólok, ami a szigorú védekezésen kívül a két hálóőr nagyszerű teljesítményének volt köszönhető. Az irammal azonban nem volt baj, borzasztó nagy elánnal küzdöttek a csapatok, rendkívül gyors, pergő volt a játék, s a színvonalra sem lehetett panasz. A szegediek őröltek, s darálós játékuk eredménye: 4-1-re elhúztak. Ez sem billentette ki lelki egyensúlyából a békéscsabai csapatot, mert a 20. percre utolérték a vendégeket, amikor Mohácsi ellopott egy labdát, végigszáguldott a két térfélen, s kilőtte a volánosok kapuját. Aztán a folytatásba is ő jeleskedett, emberelőnyben és hátrányban is betalált, majd Dvurecsenszkij a jobbszélsőt megszégyenítően, zéró szögből lőtt gólt. Igaz, minden békéscsabai találatra jött a választ, így 8-8-cal zárult az első játékrész. A fordulás után ha lehet, tovább fokozódott az iram és a harc. Moldován hátrányból, a túloldalon csavar betörésből volt eredményes. De elhúzni egyik csapat sem tudott. Hallatlanul kemény volt a találkozó, mégis alig volt kiállítás, s az első hétméterest is csupán a 41. percben ítélték a játékvezetők, amit Avar be is lőtt (12-13). Dr. Soós József meg is jegyezte: az a csapat nyer, amelyik végig bírja ezt az öldöklő iramot, amelyik viszont elfárad vagy lélekben föladja veszít. így is történt, mintha a szegediek előbb kezdtek volna fáradni, amit bizonyít: a békéscsabaiak Mohácsi óriási átlövésével emberhátrányból is két gólos előnyre tettek szert (19-17). Ezzel együtt egyre inkább felhagytak a gárdák a szigorú védekezéssel, s minden idegszálukkal a góllövésre törekedtek. Az utolsó öt percben több gól esett, mint az első huszonötben. Az 59. percben 23-2I-nél emberhátrányba kerültek a lila-fehérek, amit Sándor egy büntető révén ki is használt, de Dvurecsenszkij hátrányból is bevette Fekete R. kapuját, így hiába lőtt újabb gólt a túloldalon Szabó L. a hátralévő másodperceket már kivédekezték a házigazdák. Rendkívül iramos, kemény és gyors mérkőzésnek lehettek szemtanúi a szurkolók. Bátran és nagy elszántsággal küzdött mindkét csapat, érthető, hogy a nagy iram a végére sokat kivett a játékosokból. Mindkét csapaot dicséret illeti harcosságáért. A játékvezetők jól fújtak és ami ugyancsak mellettük szól: engedték a játékot, s a keménységet is a sportszerűség határán belül. A békéscsabaiak talán annak köszönhetik győzelmüket, hogy sokkal inkább akarták a sikert és kevésbé fáradtak el. mint a Tisza-partiak. Békéscsabai Előre KSETisza Volán 23-22 (8-8) NB l-es férfi kézilabda-mérkőzés, Békéscsaba, 2000 néző. Vezette: Bednár, Kanyok. Békéscsaba: TYETYÁK Arató, Szabó R., DVURECSENSZKIJ 4, FEKETE L. 2., MOHÁCSI 9, POCSAI 4. Csere: Bogárdi, Döge, Moldován 4(1). Edző: Szabó Károly. Tisza Volán: FEKETE R. OSZLÁNCI 3, Sándor 7 (3), Borsodi, MEZEI 3, BARTÓK 4, Avar 2 (1). Csere: Dobos (kapus), Szabó L. 2., Csavar 1. Edző: Kővári Árpád. Kiállítások: 8, ill. 2 perc. Hétméteresek: 2/1, ill. 4/4. JÁVOR PÉTER