Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

HÉTFŐ, 1993. JAN. 18. Szelídebb retorikával, BELÜGYEINK 3 W hatékonyabb végrehajtással (Folytatás az 1• oldalról.) Bevezetőjében Póda Jenő jelezte: a 22 Csongrád megyei küldöttet felhatalmazták az országos választmány ajánlásának támogatására, miszerint az országos gyűlés az első napon válasszon elnököt, vezetőséget, s a továbbiakban az érdemi munkának szentelje idejét. A küldötteket elosztották a 11 szekcióba, ahol a programmunka folyik majd. Szabad mandátummal rendelkeznek; a küldöttgyűlés vitáiból, hozzászólásaiból kiderült, hogy a tagság támogatja Antall József jelöltségét. Grezsa Ferenc, újdonságként, ismertette az úgynevezett stratégiai bizottság munkáját. E bizottságot három hete az MDF országos elnöksége állította föl azzal a céllal, hogy levonja az elmúlt két és fél év folyamatainak tanulságait, és stratégiát dolgozzon ki az eljövendő időszakra. Véleményeként hangoztatta, hogy pártja sokszínűségét fenn kell tartani, s egyetlen műhelyt sem szabad kirekeszteni a munkából. Az irányzatok militánsairól az országos gyűlés a vezetó szervek megválasztása alkalmával véleményt nyilváníthat. A centrumpolitika folytatása esetén nem valószínű egyetlen irányzat leszakadása sem. Középutas elnökség körvonalazódik. Kijelentette: a továbbiakban szelídebb retorikával, hatékonyabb végrehajtással kell szolgálni a rendszerváltás ügyét. Manapság nincs puha kérdés - jelentette ki Bogárdi Zoltán -, számtalan alkalommal mellének szegezik a felvetést; „miért veri szét a kormány a mezőgazdaságot?" Szerinte a szocialista mezőgazdaság Vlagyivosztoktól Rostockig összeomlott. Ezt az összeomlást sokan úgy értelmezik, hogy Keleten piacot vesztettünk. Szó sincs róla, mivel azon piacokat egyelőre nem nyerte meg senki... Viszont olyan lépéseket tettünk, amelyek a magyar gazdálkodókat versenyhelyzetbe hozzák a keleti piacokra való betörésre. Belföldön a monopolhelyzetek kérdése rendkívül időszerű - például a budapesti tejhiány egyetlen vállalat szervezési bakijainak köszönhető. A piacgazdaság körülményei a mezőgazdaságban előbb-utóbb olyan versenyhelyzetet teremtenek, melyek elejét veszik a hasonló hiányoknak. A Parlament elfogadta a földművelési alapokról szóló törvényt, s a minisztérium kidolgozza, hogyan juthatnak pénzhez az emberek. A mezőgazdaság finanszírozása megoldhatatlan falusi bankhálózat nélkül... Raffay Ernő beszámolójában említette: a külpolitikai, kisebbségi és biztonságpolitikai szekció által kidolgozott alapdokumentumban lényeges változtatásokra - e három területen - nem született javaslat. Külpolitikánkban az eddigi gyakorlat folytatását javasolják. Belpolitikában a jelenlegi középutas megoldások mellett szálltak síkra. Magyarország e térség legbiztonságosabb állama. Elismertségünk elsősorban a szomszédos országokkal, régiókkal, a nemzetközi szervezetekkel megvalósított kapcsolatépítésen alapul. Pataki Sándor • Mentők: Az idén sem lesz könnyű Nehéz évet zárt tavaly az Országos Mentőszolgálat, s úgy tűnik az idén sem lesz sokkal könnyebb helyzetben. A múlt évben a finanszírozási problémák, ebben az esztendőben viszont elsősorban a közalkalmazotti törvényből adódó kötelezettségek okoznak majd fejtörést az OMSZ vezetőinek - mondta az MTI munkatársának Göbl Gábor főigazgató. A Mentőszolgálatnál tavaly év közben felmerült pénzhiányt december végére ugyan rendezte a társadalombiztosítás, mindez azonban az elmaradt beszerzéseket már nem pótolhatta. így azután - mutatott rá a főigazgató - az OMSZ jelen pillanatban gyógyszerekből, kötszerekből és járműalkatrészekből csupán a minimálisan szükséges raktárkészlettel rendelkezik. Mindezek ellenére bizakodva kezdi az évet a szervezet, mert a finanszírozó, vagyis a társadalombiztosítás eddig nem tapasztalt segítőkészséget mutat. • A Skyway legszorgalmasabb utazásközvetítője a szegedi Emmanuelle Tours - a forgalom egyharmadát ók produkálták - nincs irigylésre méltó helyzetben: 54 Egyiptomba, illetve 40 Kanári-szigetekre készülő utasnak kellett nemet mondaniuk a budapesti cég fizetésképtelensége miatt. Ez több mint hárommillió forint értékű utat jelent, ekkora összeget vettek át a befizetőktől és továbbítottak az utazásszervező Skyway-nek - jutalék ellenében. Nyáron ugyanezzel a céggel hétmilliós forgalmuk volt, néhány reklamáló utastól eltekintve - problémamentesen. Simái Attilával, az Emmanuelle ügyvezető igazgatójával vasárnap délután beA Skyway elszállt szélgettünk a szerkesztőségben. - A rossz hírről tájékoztatást nem kaptunk, minderről az út indulása előtt egy véletlen telefonhívást követően értesültünk, Így már nem tudtunk mindenkit időben tájékoztatni. Hétvégén sikerült beszélnünk Aranyi Istvánnal, a Skyway ügyvezető igazgatójával, aki megígérte, hogy rövidesen elkezdi a pénz a visszafizetését. • Csodálkoznék, ha ez az itthon maradókat megnyugtatná. Egyáltalán, mit mond ilyen esetre a jogszabály? - Az Emmanuelle itt ügynökként szerepel, a felelősség a Skywayt terheli, az utasoknak is közvetlenül ők tartoznak. Ez nem nagyon vigasztal bennünket, a kérdéses hárommillió forintnál sokkal nagyobb az erkölcsi veszteség. A jogszabály egyébként forgalomtól függő - utasok kártalanítására felhasználható - kauciót ír elő minden utazási irodának, így a Skywaynek is. • Ez komoly hitelrontás. Lehet ezt egyáltalán valahogy mérsékelni? - Aki utazni akar, annak pénzét befizetett összegként kezeljük, segítségünkkel más irodával utazhat, csak az esetleges árkülönbséget kell megfizetni. Úgy látjuk, az emberek elsősorban utazni szeretnének. A többi érintettet folyamatosan tájékoztatni fogjuk a fizetés üteméről és az arányosításról. Más sorrendről, mint az ABC, szó sem lehet. ® Mi történik akkor, ha egy vasat sem látnak a Skywaytől? - Mi nem látjuk ilyen borúsnak a helyzetet, úgy gondoljuk, hogy az ügyvezetőnek elemi érdeke, hogy a botrányt ne a büntetőjog rendezze. Az is tény, hogy nincs hárommillió a zsebünkben az utasok százszázalékos kárpótlására. Kovács Andiás 177 olt itt egy mezőny a nyolcvanas évek végére, ami a L/ gazdasági hatalomra is szert tett politikai garnitúrából, az első és második gazdaságban - másként ugyanis lehetetlen volt! - egyaránt ténykedő vállalkozókból jött öszsze, és a nem túl nagy létszámú politikai ellenzék is idetartozott, mint egy esetleges rendszerváltozás politikai, gazdasági esélyese. Úgy nagyjából készen voltak a csapatok. A jó képességű párttitkárok belátták, hogy Iljicsnél fontosabb a kamatláb, a gazdasági emberek pedig rántottak egyet a vállukon, s úgy döntöttek, hogy működőképességük érdekében néha megesküdhetnek Iljics szakállára. Rituálé, sőt fontos rituálé, de mégse veszi komolyan senki... Az ellenzék pedig okosan ott állt a pénzszekrény és a hatalom indítóvonalánál, ügyelve, hogy arcára ne üljön ki a mohóság. Mindenki készen volt, mégis, ehhez képest mindnyájunkról egy kicsit váratlanul hámlott le a néphatalom. Eltemettük Nagy Imrét és Kádár Jánost, utána ('89 október elején) megvolt az MSZMP utolsó kongresszusa, és ott álltunk egy szál függetlenségben. Ebben az időben egy nagyon izgalmas társadalmi senki földje keletkezett, ami körülbelül fél évig, a '90-es parlamenti választásokig tartott. Ebben a fél évben zártak szorosabbra a régi csapatok, és ekkor kezdődtek meg az első komoly kísérletek a szétzilálásukra. Jöttek az új káderek. Abban a fél évben nem mindig átlátható új csapatok alapjai, egységei teremtődtek meg. A régi érdekszövetségek nagy része megmaradt, és melléjük fölzárkóztak, ,fölszerveződtek" az újak. Miközben a kassza nem lett nagyobb. Nem lett több az elosztható pénz annál, amin már a nyolcvanas évek végén is osztozhattak, akik hozzáfértek. j U s most felutazik a fővárosba egy pasas MénfőcsaL—J nakról, Kiskunlacházáról, Szabolcsból, és bele akar dumálni az osztozkodásba. Sőt! Ő akar osztani. Ez komoly hírig alapja. Ez is oka annak, miért ennyire rémes a hazai közélet. Persze erről senki nem beszél. Inkább a médiáról. Miközben a csehek például könyékig felgyűrt ingujjakkal szedik a nyugati kölcsönöket... Es talán már le is hagytak minket egy jobb minőségű társadalom felé haladva. IUaLt!s Határőrségi gyorsjelentés Tavaly 24 ezer határsértővel szemben intézkedett a Határőrség, ez 20 százalékos csökkenést mutat az 1991-es statisztikához képest. Krisán Attila határőrségi szóvivő az MTI kérdésére azt is elmondta, hogy a gyorsjelentés szerint 118 ország állampolgárai okoztak gondot a testületnek. A határsértők közül 14 ezer volt a román, majdnem 3 ezer a török és 500 a bolgár állampolgár. Az embercsempészek száma megközelítette a hatszázat. Kifelé továbbra is a legtöbb határsértő Ausztriába akar szökni. Akiknek sikerült kijátszaniuk a magyar határőröket, azok sem lehettek biztosak a dolgukban, ugyanis az osztrák kollégák majdnem 4000, hazánkból érkezett határsértőt fogtak el a határ túlsó oldalán. • Jól mutatkozott be a Köztársaság Párt. Am ön enélkiil is a népszerűségi lista első helyezettje. Kell-e és miért kell akkor önnek ez az új párt? - Ahogy ma látszik az ország helyzete, előrevetíthető az is, hogy többszörösen nehezebb lesz itt az élet s a gazdálkodás. Mi a következő időszakban a megoldás irányára koncentrálunk, s annak érdekében cselekszünk. Megoldást kell találnunk a társadalom bajaira. Csak azokra a vezetőkre van itt szükség, s a jövőben még inkább így lesz, akik tudják. hogy igenis ilyen a helyzet, s ebből hogyan lehetséges kijutni. Akik pontosan ismerik az ország állapotát, nem béklyózza le őket a különböző pártideológia. Tudják az első jó választ, s ezzel már bizalmat szerezhetnek. Olyan típusú pártok születhetnek, és szerintünk ezeknek van létjogosultságuk (a Köztársaság Párt is ilyen), amelyek konkrét programokat hordoznak. Leegyszerűsítve tehát, akkor mindenki tudja, hogy mi a dolga, mit cselekedhet önmaga s a köz boldogulására. Ez az első kihívás. Mi arra törekszünk, hogy a pártok között, azok programjában legyen átfedés, legyen a személyiségek között is, akik esetleg koalíciót kötnek az 1994-es választásokra. A személyes kapcsolódás is fontos, mint amilyen létrejött például a Köztársaság Párt és az AgrárSzövetség között, illetve a két elnök (Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke, s Palotás János, a Köztársaság Párt elnöke) között. Nemcsak két személy barátságáról van szó jelen esetünkben. hanem sokkal többről, olyan közös ügyről, ami• Minden kihívásra iétezik pozitív válasz m Kik járják a Palotás-táncot? u „Az egész országot akarjuk megszólítani99 Ez nem kínálati párt kor a két párt erősítheti egymást. Felmértük az esélyeket, s úgy ítéljük meg, hogy az 1994es választásoknál lesz esélyünk a Parlamentbe kerülésre, de ennek az eszközrendszerét addig meg kell teremtenünk. Ez egy történelmi kihívás, amelyet nem mulaszthatunk el. Az Agrárszövetséggel már most együttműködhetünk meghatározó kérdésekben, elsősorban a gazdaság rendbe tételére vállalkozunk, kidolgozzuk a helyes megoldásokat. Nem nyugodhatunk bele a gazdaság hanyatlásába és nem fogadhatjuk el magyarázatként a körülményekre való hivatkozásokat. Mindebből az is következik, hogy nemcsak a problémák feltárása a cél, hanem az esélyeké is, vagyis egy pozitív jövőképet próbálunk felvázolni. Ezt a pozitív társadalomképet aztán valóra válthatjuk, s ez az, amivel az egész országot megszólíthatjuk. • A Köztársaság Párt újszerűbb szerveződésével, programjával az 1992 november derekán történt színre lépés óta valóban nem lebecsülendő_ népszerűségre tett szert. Am van-e elég idő az 1994-es választásokig, hogy tömegeket nyerjenek meg, helyesebben szólva, szavazói tábort? A közömbösnek tűnő MaPalotás János országgyűlési képviselőt, a sikeres vállalkozót, a sorra-közre napvilágot látó népszerűségi listák előkelő helyezettjét különösképpen nem szükséges bemutatnunk olvasóinknak. Annál inkább mint a Köztársasági Párt elnökét, s az új pártot, amelyik a közelmúltban alakult, hiszen a közvélemény egyre inkább elfordul a már működő parlamenti és azon kívüli pártoktól is. Ennek ellenére, mintha egyre nagyobb szimpátia övezné ezt az újszerű, ideológiamentes Köztársasági Pártot. Erről beszélgettünk a fiatal párt fiatal, agilis elnökévei. gyarország igent mond-e önökre? - Ha nem hinnénk abban, hogy a másfél év elegendő, akkor vagy bele se fogtunk volna, vagy hamarébb bemutatkozott volna a pártunk. Hiszen nem véletlen, ötletszerű a létünk, hanem hónapok óta formálódó, modern pártstruktúrát elképzelő, választási programpártként működő, amikor is viszonylag kevés taggal, a tagtoborzás helyett választási körzetekre szerveződünk. A cselekvő nemzedékre számítunk, azokra, akik velünk együtt, az. alapítókkal vallják: minden kihívásra létezik pozitív válasz, méghozzá nem is egy válasz. Mi magasra tesszük a politikai mércét és nem kenyerünk más pártok ócsárlása. Hitvallásom szerint egy politikus csak addig hiteles, amíg etikusak az eszközei és amíg nem tesz mást, mint amit mond. Ez érvényes bármely pártra, s mint a Köztársaság Párt elnöke azon leszek, hogy ez maradéktalanul érvényesüljön valamennyiünk szemléletében. Nincs nagy taglétszámunk, nem tartunk fenn irodákat, de szeretnénk, ha minél több szimpatizánsunk, aktivistánk lenne, akik szerte az országban azonosulni tudnak a programunkkal. Már javában tart 176 helyi választókörzetben a választási szervezet felállítása. Százezrek támogatására számltunk. • Miből teremtik meg az anyagi alapokat a jó választási szerepléshez? Nyilvánvaló, hogy tagdíjakra, állami bőségszarura nem számíthatnak. Vagy ön is a zsebébe nyúl? - Azt tapasztaljuk, hogy akit megszólítottunk, az nem azt nézi mindenekelőtt; mennyi haszna lehet ebből a pártból, melyet gyakran szakemberek szövetségének is említenek, hanem inkább segítőkész. Ha valahol bérelünk egy termet, irodát, akkor a tisztes alkura, megegyezésre törekszünk. Tisztában vagyunk azzal, ahhoz, hogy valóban kormányzó erővé válhassunk a választásokat követően, bizony áldozni kell. A párt tevékenységét az üzleti élet kiválóságai finanszírozzák majd, nem pedig a tagdíjak. Mint tudjuk, az üzletemberek pedig csak olyan ügy mellé állnak, amelynek nyerési esélyei vannak. Kérdésére tehát határozott igennel felelek; az én vállalkozásaimra is számít a párt. • A politikában nagy vesztesek is vannak. Megéri önnek kockáztatni? - Mindenképpen. Ez egy új kihívás a számomra. Határozott társadalmi támogatást is érzek ebben. Különben nemcsak vesztesek vannak (lehelnek) a politikában, hanem nyertesek is. Nézze, mi nemcsak hiszünk abban, aniil leütünk, amit mondunk a pun programját 80 magyar cs nemzetközileg is közismert s/ak ember állította össze , bum w értünk is hozzá. Különben hogyan tudnánk bebizonyítani a Köztársaság Párt életképességét? A polgárok követelését úgy képviseljük, hogy az ideológia, a vallás minden párttag magánügye. És nyitotlak vagyunk minden párt irányába a Parlamentbe kerülés után sőt, a programunk lehetővé teszi az együttműködést, kivéve a szélsőséges irányzatokat. Tehát szívesen koalícióra lépünk bármelyik keresztyén, liberális, centrumpárttal. • Mi az a biztos pont, ainely gyógyír lehet(ne) a magyar gazdaságra ? - Az említetteken kívül szerintünk a gazdaságélénkítés két fő iránya; az infláció megfékezése és az infrastruktúra fejlesztése. Erős magángazdaságot szeretnénk, amelyre az optimizmus, a sikerorientáltság és a bizalom egyaránt jellemző. A működésünkhöz kiszámítható jövőre, jogbiztonságra és önkorlátozó államra van szükség, amely a polgárosodást segíti. Mi nem pozíciót ígérünk a hozzánk tartozóknak, bár fogalmazhatunk úgy is, hogy ez egy kínálati párt, hanem a társadalom iránt érzett felelősségének az érvényre juttatását, miközben sohasem keressük azt, mi választ el bennünket, hanem mi az, ami összeköt, közös cselekvésre buzdít. Lehet akkor csalódni? Sz. Lukács Imre