Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

BELÜGYEINK 3 • Megszűnt az igazgatóság, sínen az üzletvezetőség • Újabb fájdalmas beavatkozások? Műtét közben a MÁV-nál Az üzletvezetőség feladata lesz a MÁV újabb szlogenjének, a kereskedő vasútnak a megteremtése is. Üzletelni kell ugyanis ahhoz, hogy a MAV újra sínre kerüljön, eddigi mélyrepülését befejezze. Vasúti körökben azt jósolják, hogy 1993 az az év lesz, amikor az állam és a vasút kapcsolata piaci alapokra kerül. Részvénytársasági formában (megalakítása 100 százalékos állami tulajdonlással az év közepére várható), 130 milliárd forintos nettó vagyonnal tevékenykedik tovább a MÁV, oly módon, hogy a vasúti pálya, mint kincstári vagyon finanszírozása az állam feladata, a „vállalati" vagyon nyereséges múA vasút átszervezése során az eddigi hat igazgatóságból három maradt meg (Budapest, Pécs, Debrecen), üzletigazgatóság elnevezéssel. A többi - így a szegedi is - az üzletvezetőség címet kapta. A szegedi üzletvezetőség a jövőben a debreceni, pontosabban a Keleti Üzletigazgatósághoz tartozik majd a vasúti hierarchián belül. Az üzletvezetőség elnevezés - mint megtudtuk - csak a fiatalabb generációnak új Szegeden: így hívták ugyanis megszületése pillanatától, vagyis 1888. május l-jétől 1949-ig, az akkori döntő átszervezésig. ködtetése pedig az üzletvezetőségeké. Az átszervezés - és ehhez már hozzászokhattunk - általában létszámcsökkentéssel jár. Csárádi János szerint a piac nem bír el egy akkora szervezet. mint amekkora a MÁV. Három-négy évvel ezelőtt 120 ezren vették föl a fizetésüket a vasúttól, ma 80 ezer az alkalmazottak száma, s ennél is kisebb létszámra van szükség. Azért, mert 1989-ben még 104 millió tonna árut szállított a vasút, tavaly a felét. 52-őt, s idén Fotó: Révész Róbert sem várható 50-60 millió tonnánál több fuvar. (Miközben 6,5 milliárd forinttal tartoznak a MÁV-nak a hazai cégek, s 3,5 milliárdra tehető az embargó okozta árbevétel-kiesés.) A tavaly december elején létrejött MÁV-kormány-szakszervezetek közötti keretszerződés értelmében 6,9 százalékos (2,8 milliárd forint értékű) béremelést kapnak a vasutasok, ám ez még mindig kevés. Az újabb bérfejlesztések alapjait sajnos, az elbocsátások teremtik meg, Tóth Imre, a szegedi üzletvezetőség vezetője a tanácskozást követően kérdésünkre, miszerint milyen mértékű elbocsátásokra lehet számítani a korábbi, három megyehatárt is átlépő vasútigazgatóság területén. még nem tudott pontos választ adni. Csak az biztos, hogy a létszám leépítésére számítani kell. A közel 11 ezer embert érintő problémával kapcsolatban a közeljövőben újra megkeressük az üzletvezetőt. Fekete Klára a fiú ok városi ember kényszerül mostanság sorsán forCl) dítani. Szeged eltartóereje csökken, a növekvő munkanélküliség, a megélhetés emelkedő költségei elől mind többen húzódnak ki a környékbeli településekre. Sajátos új jelenség, hogy gyarapodik közöttük azoknak a száma, akik meglévő zártkertjeiket választanák élettérül. Azaz családi házzá fejlesztenék a kiskerti házat, családeltartóvá a kertészkedést, földművelést. Alapnak vélik hozzá a szatymazi, sándorfalvi, vásárhelyi kiskertjüket. Mennek, s jelzik szándékukat a helybéli elöljáróságnál, a polgármesteri hivatalban. Hol kénytelenek vélekedésüket, terveiket megcáfolni. Merthogy a jogszabályok „másként gondolkodnak", mint az életszükségletek. A tavaly január 1-től érvényes rendelet azt írja elő, hogy aki a zártkertjében olyan házat akar építeni,melyben lakni és gazdálkodni kíván, ahhoz háromezer négyzetméteres telek szükségeltetik. (Korábban ezerötszáz négyzetméter is elég volt.) A városiak falusi zártkertjei (alias hobbitelkei) a régebbi szabványosztások szerint általában nyolcszáz négyzetméter körüliek. Vagyis a mostani szabvány szerint állandó élettér teremtésére alkalmatlanok. Hacsak nem veszi meg a kitelepülni szándékozó a sajátjához a szomszédai telkét is. Vityillóstul. Drága pénzen. Amilye persze nincsen, hisz éppen azért akar menekülni a városból. Képzeli nagy naivan, hogy új életet alapozhat meglévő zártkerti kis „vagyonkájára", mit a városi lakásért kapott pénzzel „megtámogatva" családi gazdasággá alakíthat, nn em, nem. Ahhoz háromezer négyzetméter a miniJJ mum. Vagyis aki falura akar települni, nemigen tud mit kezdeni már meglévő kicsinyke zártkerti birtokával. Három szomszédot „zsebrevágni" ugyanis szinte reménytelen vállalkozás. Másik, szabványoknak megfelelő telket venni és építkezni a nincs elől menekülőknek ugyancsak az. Még ha el tudnák is adni ennek érdekében a meglévő kiskertjüket. De nemigen tudják, az mostanában holt tőkének számít. Akkor is, ha összkomfortos, állandó lakásra alkalmas házikó is van ott, miben elélhetne a határ másik részében földművelést vállaló család. A lakóházi, lakótelki szabvány mást diktál, mint a sorsfordító érdek. Engedtessék megkérdeznem, figyel erre valaki? S olyan gazdagok vagyunk, hogy az ésszerűségnek, a civil kezdeményezéseknek rossz jogszabályokkal emelhetünk gátakat? f-^uS^fJ— Aranyág és akácfa Leszerelt kotrógép. A hódmezővásárhelyi Aranvági Mezőgazdasági Gazdaszövetkezet keresteti azon ismeretlen tettest, aki a Szél-dűlőben állomásozó kotrógépből, ajtókifeszítéssel, különböző tárgyakat (villás- és csillagkulcsokat, zsf zót stb.) vitt el, mintegy 23 ezer forint értékben. Hangfalak. A szegedi Bokor utcai lakása előtt parkolta Volkswagen típusú személygépkocsiját O. Zs. 52 éves ügyvezető igazgató. Ismeretlen tettes magnósrádiót és hangfalakat tulajdonított el a járműből, 18 ezer forint értékben. Szimpla akácok. A hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatal feljelentése nyomán keresik a Dobó utcai játszóteret övező erdőrész alkalmi tolvaját. A tettesek ugyanis 35 db, öt méter magas, 15 centiméter átmérőjű akácfát tulajdonítottak el, mintegy 40 ezer forint értékben. A garázda. A rendőrjárőr előállította K. I. 22 éves Roosevelt téri lakost, aki ittas állapotban, minden előzmény és ok nélkül a szegedi Kálmány utcában bántalmazta a 60 év fölötti U. I. Zárda utcai lakost és nejét. Orvosi igazolás szerint a sértettek 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek. A tettest garázdaság miatt hallgatják ki. A raktár ablakában... A szegedi Jósika utca egyik lakosa figyelmeztette a rendőrséget: az Utasellátóba több fiatal be akar hatolni. A járőr előállította a két szegedi, illetve egy kiszombori illetőségű úriembert, akikről kiderült, hogy 30 év körüliek. A raktár ablakáról a lakatot bizony már levágták... Az ügyv. ig. Hondája. A szegedi Bocskai utcában lezárta hagyta Honda típusú személygépkocsiját V. I. 49 éves ügyvezető igazgató. Vas utcai • Ludlas Matyi, videováltozat • Veszélyben a pillangéablakok lakos. Ismeretlen tettes a jármú pillangóablakát betörve, 25 ezer forint kárt okozott. „Úri muri". A makói szociális otthonból ismeretlen körülmények között 3 db videokazettát (Sárga rózsa, Ludas Matyi, Úri muri...) tulajdonított el ismeretlen tettes. A magyar videó- és szépirodalom eme kedvelője 6000 forint kárt okozott az intézménynek. Szénüzlet. B. M., az apátfalvi Templom köz lakója még decemberben, a lakása előtt állomásozó teherautóról szenet vásárolt. 22 mázsáért 15 400 forintot fizetett ki. Most följelentette az ismeretlen árust azzal a váddal, hogy az újramérés után rájött, neki csak 10 mázsa 30 kg szenet adott át. Ily módon több mint 8000 forint kára keletkezett... Hidraulikus eke. A maroslelei E. Gy. falubéli polgártársán, K. M.-en kéri számon a portáján tárolt, 30 ezer forint értékű hidraulikus ekét. Azzal a váddal jelentette fel, hogy eltulajdonította a gépet. Zsebszámoló-fejszámoló. A makói L. S. a Toldi utca egyik épülete előtt lezártan hagyta személygépkocsiját. Ismeretlen tettes kifeszítette a pillangóablakot, s a tulajdonos vezetői engedélye, valaint személyi igazolványa mellett némi amerikai dollárt és osztrák schillinget, valamint 1240 német márkát tulajdonított el. A kár több mint 85 ezer forint. • .Közpénzen sugározták a pesszimizmust, miközben az átlagos riporterek 200 ezret, a vezetők milliókat vettek fel havonta. Egymásnak adtak pénzes megrendeléseket, mintha egy gyárban az igazgató a havi fixen túli egymillióért rendelné meg a vállalati mérleget." vetettük papírra a DM hétfői számában dr Hasznos Miklós KDNP-alelnök hétvégi szegedi nyilatkozatát. Mivel a magasabb összegek mellett az alelnök elsősorban az intendatúrák vezetőit említette, telefonon kértük Peták Istvánt, a TV2 első emberét, formáljon véleményt a kereszténydemokrata álláspontról. - Olyan vak számok röpködnek, hogy ez kommentálhatatlan. Nem óhajtok komolyHavonta milliókat felvevő vezetők? A vita nem a tévéről szél - mondta Peták István, a Tl/2 intendánsa talanná válni azzal, hogy komolyan veszem a megalapozatlan nyilatkozatokat. • Magukat az elhangzott csupasz számadatokat sem kívánja cáfolni vagy megerősíteni? - Egyáltalán nem óhajtok kommentálni semmit. Ha eddig meg tudtam azt állni, meg tudtam azt tenni, hogy ebben a komolytalan, a televízió apropóján kirobbant vitában nem vettem részt, akkor ezután sem óhajtok részt venni. Komolytalan! Vaktöltényekkel lövöldöznek egymásra, nem is nézik, mit mondanak. • Beszélgetésünkhői tehát csak az közölhető, hogy ön nem kívánja kommentálni a kereszténydemokrata vezető nyilatkozatát? - Közölhető, amit mondok. Megismétlem, a televízió ürügyén elszabadult vitákban a felek olyasmiket vágnak egymás fejéhez, amiknek semmiféle tényalapjuk nincs, ezeket soha nem is kontrollálták. Ami történik, az már nem a televízióról szól, hanem valami másról. És én ebben a vitában, ami nem is velem folyik, miért vennék részt? Miért minősíteném a birkózókat, mikor nekik és ennek semmi köze nincs a televízióhoz, akkor sincs, ha közben a televízióról is beszélnek. Ó. J. • Ma, a közgyűlés előtt Érdekegyeztető Tanács a városi oktatásban A városi közoktatás szempontjából fontos előterjesztés kerül ma a közgyűlés elé: a Városi Oktatásügyi Érdekegyeztető Tanács - létrehozása szerepel a közoktatási koncepcióban is - önkormányzati, munkaadói és munkavállalói érdekegyeztetési fórum lesz. Az oktatásügyi ÉT a szakszervezetek részvételével olyan kérdésekben egyeztet majd, amelyek közvetlenül érintik a pedagógusok élet- és munkakörülményeit, az intézmények működtetését. Az ÉT-ben helyet kapnak többek között a munkafeltételekre, a foglalkoztatásra, létszámcsökkentésre, a jövedelmekre, városi bérmegállapításokra vonatkozó problémák. A VOÉT tagjai lesznek a városi önkormányzat, a közoktatási intézményi igazgatók és a városi szintű szakszervezetek képviselői. Az önkormányzati oldalt az oktatási bizottság képviseli, a munkáltatói oldalt az intézményi munkáltatók küldöttei alkotják, a munkavállalói oldalt pedig a szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek képviselik. A VOÉT ülései nyilvánosak lesznek. Idén először a torony alatt Idén először találkoznak a szegedi városatyák, hogy közös gondjainkról tárgyaljanak. Bár a „repertoáron" közel sincs annyi napirendi pont, mint az óév utolsó néhány értekezletén, néhány komoly és rázósnak tűnő témát azért ma is meg kell vitatni és dönteni az előterjesztésekről. A képviselő-testületi tanácskozást megelőző szokásos sajtótájékoztatón dr. Ványai Éva és Tűhegyi József alpolgármesterek, valamint dr. Tóth László jegyző ismertette a sajtóval a mai értekezlet napirendjét . Ezek szerint a közgyűlés a tervek szerint 12 napirendi pontot tárgyal majd meg, amelyek közül mindenképpen ki kell emelni a helyi tömegközlekedés idei menetdíjának megállapítását (erről egyébként lapunkban már előzetes ismertetőt adtunk), néhány helyi adórendelet módosítását, a Városi Oktatási Érdekegyeztető Tanács létrehozásának előterjesztését(erről mai számunkban olvashatnak előzetest), a Szegedi Térinformatikai Rendszer kialakításának javaslatát és dönteni kell több intézmény vezetőjének kinevezéséről is. A fentieken kívül ma tárgyalnak a képviselők a kárpótlási jegyek fizetőeszközként történő elfogadásáról szóló rendeletről és a közgyűlés 1993. első félévi munkatervéről ls.