Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

A DM KFT. ES A DMGK GAZDASAGI MELLEKLETE Egészséges gazdasági nacionalizmus Vidéki ipar — tollvonással Van-e, lesz-e magyar ipar vidéken? E kérdésre, s egyál­talán azokra az előzményekre gondolva, amelyek indokolttá teszik felvetését, kért választ a Falutévé Pohankovics István­tól, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkárától. - Egyértelmű, hogy a keleti piacainkat érintő, 1990-ben bekövetkezett változás az ipari üzemeket, vállalatokat nagyon komolyan és súlyosan érintet­te. Különösen azokat a vidéki üzemeket, amelyek fővárosi gyárak vidéki telephelyeként működtek, s így önálló végter­méket nem vagy alig állítottak eló. E cégek a piacvesztés nyomán elsősorban ezeket a telephelyeket karcsúsították, építették le vagy zárták be teljesen. - Ahogy az érintettek gyak­ran fogalmaztak: a„vízfe" döntött és egyetlen tollvonással lezárta mindazt, amiért oly sokan dolgoztak addig... - A tollvonás legtöbbször valódi gazdasági ellehetetle­nülést takart - bizonygatta az államtitkár. - Nyilvánvaló, hogy a kormány a vállalati központok döntéseit általában nem volt képes megfelelő módon befolyásolni, hiszen azokat a rendszerváltást - azaz az 1990-es éveket megelőző ­törvények alapján, az akkori elvek szerint működő gazda­ságban hozták meg. Sok eset­ben az egész vállalat szenve­Fotó: Gyenes Kálmán Kötés. Versenyelőny kontra foglalkoztatás dett volna komoly hátrányt a Szerintem a hazai piac azon miből importra kényszerülünk! vidéki telephelyek életben tartása miatt. - Van-e igazi jövője a magyar vidéki iparnak? - Egy kicsi ország kis pia­cáról van szó. így nagyon alapos elemzést kíván akár egy 100-200 fős üzem, például fém- vagy könnyűipari vállalat működésének megtervezése is. szegleteit kell megfogni, ahol műszaki, beruházási, szellemi tőkeigényű termékről van szó. A belpiacon egészséges gaz­dasági nacionalizmussal ki kell szorítani a szlovák, vagy a román ipar - teszem azt - ta­licska-, vödör- vagy kéziszer­szám gyártását. Hiszen meg­mosolyogni való, hogy ilyes­Ezt állítom még akkor is, ha a komparatív versenyelőnyökben valaki ki tudja mutatni, hogy a szomszédos ország kínálata 10-20 százalékkal olcsóbb. így nem szabad a versenyképes­séget mérni! A hazai foglal­koztatást, a kapacitások lekö­tését kell értékelni, akár 20-30 százalékra is az árversenyben. Ötezer borítékolt megkeresés Szakvásárok nyara Szegeden Négy szakvásárt rendez 1993 nyarán a Szegedi Nem­zetközi Vásár. A kommuni­kációs és számítástechnikai, a lakberendezési és építészeti, az autó és járműipari, valamint a tűzvédelmi és biztonságtech­nikai szakvásárt. Az előké­születekről Csonka Gábor igazgatótól kaptunk informá­ciókat. - A kiállítóknak olyan komplett szervezési szolgál­tatást kell ajánlani, hogy ér­demes legyen Szegedre jön­niük, a látogatóknak, az üzlet­embereknek pedig minden igényt kielégítő bemutatót, hogy felkeressék a szakvá­sárokat. Most tartunk a kiállí­tók beszervezésénél, akik el­sősorban jó reklámot keresnek, közvetlenül akarnak találkozni a fogyasztóval, illetve a fel­használóval. Új üzleti kapcso­latokat, koncentrált és taka­rékos piackutatást, ötleteket, modern technológiát és tech­nikát, s nem utolsó sorban külföldi kapcsolatokat, tőkés­társakat remélnek. - Hol tartanak a szerve­zéssel? - Elküldtünk ötezer levelet a prospektussal, a jelentkezési lapokkal, csak a postaköltség háromszázezer forint. Tavaly a nyári vásárra nem ment ki ennyi levél, mint most egy szakvásárhoz kapcsolódóan. - Volt ötezer címük? - Nekünk nem, de a Dél­magyarországi Gazdasági Ka­mara adatbázisának felhasz­nálásával sikerült ez a széles kör. Hirdetünk a Heti Világ­gazdaságban, a Népszabad­ságban, a Világgazdaságban, rólunk is kukorékol a Falutévé kakasa. Próbálunk minél na­gyobb hírverést csapni, meg­jelenünk nemzetközi vásári katalógusokba is. Szívesen alkalmazzuk a bartert, részt­veszünk kiállításokon, fogad­juk az érkezőket és csak az árkülönbséget fizeti valame­lyik fél. - Mekkorák lesznek a négy­zetméter-árak? - A hely frekventáltságától függően ezer és kétezer forint között mozog, ez olcsóbb mint az elmúlt nyári tarifa. Termé­szetesen lehet alkudni is, ha valaki egyedül megveszi a te­rület harmadát, egészen jelen­tős árengedményt adhatunk. Amennyiben véletlenül túl­csordulunk, nyugodtan teijesz­kedhetünk a piac területére is. - Miért csak négy naposak ezek a vásárok? - Ennyi idő, a csütörtök, péntek, szombat, vasárnap elég a kiállítóknak, szakembereknek, nagyközönségnek egyaránt. K. A. Félkarú rablók Debrecenben Debrecenben, a Hotel Aranybikában február 25-28. között rendezik meg az első nemzetközi játékautomata kiállítást. A Hunia-show címen meghirdetett rendezvény szervezője a Fun Kft., Magyarország egyik legnagyobb, nemzetközileg is ismert játékautomatákat forgalmazó és üzemeltető cége. A debreceniek mindazok jelentkezését várják, akik játékautomatákat, valamint alkatrészeket gyártanak és forgalmaznak, s érdeklődnek a kelet­európai piac iránt. A jelentkezési határidő: 1993. január 20. (Fun Kft. Debrecen, Ispotály utca 10., tel.: 52-18-862). Csodavárás A gazdaságra nem illik igazán a csodavárás, az illúziók kergetése. A racionalitás, az előre kiszámított valós folyamatok vezérelhetik az ipart, a mezőgazdaságot. Mégis akadnak gazdasági csodák. Például tavaly az infláció. Mindenki többet várt, többet jósolt, csak a kormány tartott ki szilárdan a huszonhárom százalék mellett, s végül lőn annyi. Igazából pedig a kereslet szűkülésén túl semmilyen gazdasági folyamat nem támasztotta ezt alá: mindössze csak csökkent az inflációs várakozás, ehhez kalkulálták az árakat a termelők - s a nagy gazdasági ráolvasást végül siker koronázta. De vajon meddig lehet hatásos ez a ráolvasósdi? Két éve halljuk, jövőre megáll a romlás, majd ezt követi a lassú növekedés. De mindig elmarad. A gazdasági előrejelzés olyan, mint a meteorológia: elindul a felhő, pörög a front, azután elmegy másfelé. Vagy bejön a jóslat, vagy nem. Az idei számok is impozásak, sőt szívderítők: a lakossági fogyasztás csökkenése a Pénzügyminisztérium szerint 1993-ban megáll, jövőre pedig 1-3 százalékkal már növekedhet is. A belföldi felhasználás másik összetevője, a felhalmozás, s ezen belül a leglényegesebb vállalkozás jellegű beruházás, a tervek szerint már az idén növe­kedésnek indul 2-6 százalékkal, jövőre pedig akár a 9 százalékot is elérheti. S ha mindez bejön, akkor a GDP visszaesése megfékezhető, sőt az idén már 3 százalékkal nőhet is, jövőre pedig négy százalékkal szépülhet az évek óta siralmas eredmény, ha... És itt most hosszú felsorolásnak kellene állnia. Ha gyorsul a privatizáció, ha csökkenek a kamatok, ha javulnak a hitellehetőségek, ha bővülnek a vállalkozást támogató konstrukciók és még hosszan folytathatnánk a sort. T7gy valaminek nincs helye a listán: a csodavárásnak. £1/ Csodák ugyanis nincsenek. A ráolvasás pedig csak átmenetileg szépíti az eredményt, csökkenti a gondjainkat. Kár lenne minősíteni még a jó előre festett, kissé rózsaszínűnek tűnő képet. Még ezzel is járhatunk úgy, mint az inflációval. Lehet, hogy a ráolvasás mégis csak gazdasági terminus technikus lesz előbb-utóbb? C^r^o^C^oi mo Sakk a távhőnek Ha valaki meleg vizet vagy gázt használ, azért nyilván fizetnie kell. Ugyanígy a fűtés és áram után is megérkezik a számla. Eme közszolgáltatást igénybevevők között persze vannak gazdálkodó szervek is, de rájuk különleges szabály vonatkozott - legalábbis eddig. A szolgáltatást nyújtó szerve­zeteknek ugyanis az elmúlt év végéig joguk volt inkasszóval, azaz azonnali beszedéssel leemelni az igénybevevő szám­lájáról a nekik járó összeget. Tehát például a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat a vele üzleti kapcsolatban lévő 870 gazdálkodótól automatiku­san beszedte a díjat. Ez egy társas lakóépület esetén jó volt a távhőnek (rögtön pénzéhez jutott), jó volt a pénzügyi mű­veletet végző intézetnek (egy­szerű banki művelet), és jó volt a lakóközösség közös képvise­lőjének is (kevesebb papír­munka és bizonylatolás hárult rá - már persze, ha tényleg akartak fizetni). Egy kormányrendelet azon­ban ez év elejétől megszüntette ezt a lehetőséget. Mostantól ugyanis csak akkor lehet le­emelni a pénzt az említett közösségektől, ha az összeg eléri a húszezer forintos érték­határt, és az igénylő megbízást adott a távhót szolgáltató cég­nek. A gond az, hogy ezen számlák összege jószerével soha nem éri el ezt a határt. Emellett hiába adna megbízást egy lépcsőház a díj kiegyen­lítésére. ha ezt a pénzintézet (jelen esetben az OTP) nem fogadhatja el. Most tehát a távhó nem tud mindjárt pén­zéhez jutni, növekszik az ad­minisztráció, és nő a szol­gáltató vállalat (és nem csak a távhó) kintlevősége. A Magyar Nemzeti Bankhoz küldött kérelemre sajátságos válasz érkezett a szegedi céghez. Az elutasítás oka: „a beszedési­megbízási-fizetési mód foko­zatos megszüntetését a közös piaci pénzforgalmi gyakorlat­hoz kell közelíteni", azaz a továbbiakban csak átutalással kaphatják meg a szolgáltatást végző cégek jogos pénzüket. A szegedi gond a jelek szerint országos, ám felmentést a kormányrendelet alól senki­nek nem engedélyeznek. Még akkor sem, ha a Pénzügymi­nisztériumban külön csoport foglalkozik a nem várt nehéz­ségek leküzdésével. Addig azonban sakkot adtak a köz­szolgáltatást végző cégeknek, amiből nehéz lesz kilépniük. V. I. P. Török és tatár segédlettel Hidegindítás" az Ikarusnál Az Ikarus vezetése igyeke­zett mindent megtenni, hogy ezt a lépést elkerüljék: meg­többszörözte a konvertibilis piacokon való autóbusz el­adást, és igyekezett vissza­kapaszkodni a FÁK piacaira, kihasználva a barterüzletek adta lehetőségeket is. Mind­ezek ellenére az egykori ka­pacitásoknak csupán az egy­harmadát tudják kihasználni, a vállalat drasztikus karcsúsítása elkerülhetetlen. Csak egy eset­leges, nagyobb orosz megren­delés esetén képzelhető el a bu­dapesti sorozatgyártás, mely­nek valószínűsége igen csekély. A döntés szegedi hatásairól Telihay László igazgatót kér­deztük. - Az Ikarus belső rendszere az alkatrészek szerinti munka­megosztáson alapul. Ebben a tekintetben csak annyi válto­zik, hogy egyes termékeinket ezután nem Budapestre, hanem Székesfehérvárra szállítjuk. Az sem lehetetlen, hogy idővel a pestiek emelni tudják az új és Napjainkban több információ jelent meg arról, hogy a piaci nehézségei miatt az utóbbi években termelését fokozatosan csökkentő Ikarus Rt. gazdálkodásának további szigorítására kényszerül. Ebben a folyamatban az egyik legkellemetlenebb lépés, hogy az első negyedévben előreláthatóan 1500 fővel csökkentik a létszámot. Ebben a székesfehérvári, szeghalmi és a szegedi gyár kevésbé érintett, mint a budapesti. Ugyanis az ott megszüntetett szériatermelést Székesfehérvárra csoportosítják át. Budapesten a kisebb tételben gyártott, különleges típusok maradnak, melyhez jóval kisebb létszám elegendő. eltérő típusok darabszámát, s ezzel újabb megrendeléshez juthatunk mi is. - Mennyire biztos a mun­kájuk ? - A tavalyinál valamivel több, közel 4200 busz gyártá­sára számíthatunk az idén. Ezek zöme a korábbi üzleti kapcsolatok folytatásaként Iránban, Törökországban és a FÁK utódállamokban találhat vevőre. Az első félévre pénz­ügyileg rendezettek a szerző­déseink. A FÁK több orszá­gával vannak működő barter­üzleteink, s viszonylag új le­hetőség az összeszerelő üze­mek létesítése. A tatároknak a kész buszok mellett ílymódon szállíthatunk szerelt fő- és részegységeket is. - Szegeden mennyire van-e feladatokkal összhangban a létszám? - Az elmúlt másfél évben csökkenő termelés mellett a létszámunk kétharmadára mér­séklődött, amely ma 400-ra tehető. Ezt a szintet is csak úgy sikerült tartani, hogy korábban nem gyártott alkatrészek elké­szítésére vállalkoztunk A leg­nagyobb leépítési hullám ta­valy nyáron volt, akkor 130 munkatárstól kellett egyszerre megválni. Gyárunk káeftévé alakulásával az rt. igazga­tósága és közgyűlése egyetért, de az időpont és a feltételek még nem eldöntöttek. Már ennek az önállóságnak a szel­lemében folytattunk tárgyalá­sokat külföldi parnerekkel, s több alkatrész, elem próba­gyártásáról és szállításáról állapodtunk meg. A ha^pi villamosgyártás beindulásától is remélünk megrendeléseket. Ha erőfeszítéseink sikerrel járnak, akkor megmaradhat a mostani létszámunk, sót egyes szakmákban új emberek fel­vételére is sor kerülhet. T. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom