Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. JAN. 11. Szlovák nyugtalanság „Orosz Patriot" ne jusson magyar kézbe A mrodná Obroda cfmű szereltségének tekintetében pozsonyi polgári lap kom­mentárban foglalkozik a magyar fegyverkezési kiadá­sokkal, az Oroszországtól való legutóbbi fegyvervásárlással. A hírmagyarázó, Ivan Horsky szerint a fegyverkorlátozási egyezmények tekintetében - a közzétett adatok alapján - a magyar légierő és a heli­koptertechnika még mindig alatta van a megengedett felső határnak, de a páncélozott har­ci eszközök és a tüzérség fel­égének meghaladja a határt. Ebből arra következtet, hogy egyértelmű­en a páncélos egységek moder­nizálását célzó igyekezetről van szó. A szlovák szerzőt leginkább az nyugtalanítja, hogy Magyar­ország „Orosz Patriot" rakéták­hoz is hozzájut, s ezzel szerinte radikális módon a saját javára billenti a közvetlen térségében fennálló közép-európai erő­viszonyokat. Irak visszavonulót fújt Irak kivonta a szövet- ultimátumát - a gyakorlatban ségesek repülőgépeit fenye­gető légelhárító rakétáit a repülési tilalommal sújtott területek közeléből, és harci repülőgépeit is elvezényelte a 32. szélességi fok közelében lévő támaszpontról - jelen­tette az AP és az AFP hír­ügynökség a Pentagon egyik magas rangú tisztjére hivat­kozva. Bagdad ezzel - habár előzőleg tüntetőleg elutasí­totta a nyugati szövetségesek teljesítette a nyugati nagy­hatalmak követelését. E beje­lentést már az ultimátum lejárta után tették a Pen­tagonban. és a magát meg­nevezni nem kívánó katona­tiszt közölte: a rakéták már nincsenek tüzelőállásban, s a légtérzárat korábban rendsze­resen megsértő iraki repülő­gépeket egy távolabbi bázisra vezényelték. • Vérátömlesztés - levegőből Javul az állapota annak az Illinois állambeli idős hölgy­nek, aki a nyílt tengeren kapott vérátömlesztést olymódon, hogy az Ausztrália és Új-Zé­land közt félúton haladó hajóra a Tazmániai tenger hullámain dobták le repülőgépről a vért Vidokazetta vásár! Új műsoros kazetták árusítása nagy árengedménnyel a Videó Bank-nál. Kígyó u. 1. férfi ruhaház. tartalmazó ampullákat. A men­tőakciót az új-zélandi légierő egy P-3-as gépe hajtotta végre. A hat ampulla vért tartalmazó konténer a „Pacific Princess" közelében ért vízbe. A 72 éves hölgynek súlyos belső vérzés miatt sürgősen szüksége volt a vérátömlesztéésre. • Halálra kövezett nők Észak-Szomáliában, az 1991 májusában egyoldalúan függetlennek nyflvánított „Szomáliföld Köztársaságban" öt asszonyt köveztek halálra állítólagos házasságtörésért és prostitúcióért. Egy másik asz­szonyt ugyanakkor száz kor­bácsütésre ítéltek. A nőket egy mecsetben bíróság elé állí­tották, bűnösnek találták, s pénteken, a déli ima után vé­gezték ki. Felháborító terrorak­ciónak. a boszniai ENSZ­békefenntartók elleni súlyos provokációnak és a genfi Jugoszlávia-kon­ferencia lejáratására irá­nyuló támadásnak minő­sítette az ENSZ Bizton­sági Tanácsa a Hakija Turajlic boszniai minisz­terelnök-helyettes életet kioltó szerb merényletet. • ENSZ-gépkocsibóI rángatták ki • Szerb verzió • Genfben tovább tárgyalnak Megölték a bosnyák miniszterelnök-helyettest A BBC szarajevói jelentése szerint a gazdasági ügyekben illetékes politikust és az őt szállító ENSZ-járművet pénte­ken a szarajevói repülőtér kör­nyékén mintegy negyven szerb katona és két harckocsi meg­állásra kényszerítette. Amikor a szerb katonák felismerték Turajlicot, egyikük közvetlen közelről öt pisztolylövést adott le rá. A washingtoni kormány hideg fejjel elkövetett gyilkos­ságnak nevezte az akciót, és hangsúlyozta: a merénylet tovább nehezíti a boszniai válság politikai eszközökkel való rendezését. A Washing­tonban tartózkodó Alija Izet­begovic bosnyák elnök kö­zölte: a támadás az ENSZ és a boszniai kormány ellen irá­nyult. A politikus egyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is követelte. A boszniai szerb katonai ve­zetés szombaton kiadott köz­leményében azt állítja, hogy a szerb fegyveresek azért állí­tották meg a Hakija Turajlic boszniai miniszterelnök-he­lyettest szállító ENSZ-jár­művet, mert úgy vélték, hogy a jármű török önkénteseket akar Szarajevóba csempészni. A Tanjug által ismertetett jelentés szerint Szarajevó re­pülőterén pénteken hatvan török önkentes szállt le az egyik segélyszállító gép fedél­zetéről, s csak a repülőtér pa­rancsnokának utasítására vol­tak hajlandóak visszaszállni a repülőtéren várakozó gépbe. Hat török azonban - állítják a boszniai szerbek - elmenekült a repülőtérről, majd az ENSZ egyik járművén Kiseljakba, egy Szarajevóhoz közeli tele­pülésre ment. - A szerb katonák, miután megállították a gyanús jár­múvet, észrevették a bosnyák miniszterelnök-helyettest, aki súlyos káromkodásba kezdett a szerb harcosok láttán - állítja a jelentés, majd hozzáteszi: az egyik szerb katona, akinek több családtagját is a muzul­mánok ölték meg, elvesztette Szarajevói kísértetek: - Atyaúristen ez a Frenc Fredinánd fejét, és tüzet nyitott a politi­kusra. Az ENSZ-békefenntartók belgrádi központja koholmá­nynak minősítette a boszniai szerbek közleményét, és hang­súlyozta, hogy Hakija Turajlic a török kormány hat képvi­selőjével folytatott tárgyalást a szarajevói repülőtéren. Szombaton Szarajevóban, az elnökségi épület közelében lévő Ali Pasa mecsetnél egyéb­ként eltemették Hakija Tural­jicot. A temetésre mintegy háromszáz ember gyűlt össze. A sírba bocsátott koporsóra Ejup Ganic alelnök dobta az első marék földet. Ganic a te­metés előtt kijelentette: az ENSZ-erőket felelősség terheli Turaljic haláláért. Az AFP megjegyezte, hogy a temetésen nem volt látható a kéksisa­kosok egyetlen képviselője sem Alija Izetbegovic, Bosznia elnöke szombaton este Pá­rizsban bejelentette: vasárnap rövid időre megáll Genfben, de ezután Dakarba utazik, majd onnan hétfőn tér vissza a svájci városba. A bosnyák elnök fel­hívásában Franciaország és minden demokratikus ország haladéktalan közbelépését kérte a válság rendezésére. Ismét elmondotta: korlátozott számú védelmi fegyverre van szükségük. A boszniai államfő az adás keretében beszélt Morillon francia tábornokkal, a Bosz­niában állomásozó ENSZ-erők parancsokával. Kijelentette: nem hibáztatja közvetlenül az ENSZ-parancsnokságát az ország miniszterelnök-helyett­esének meggyilkolásáért, de szükségesnek tartja a kék­sisakosok mandátumának ki­bővítését. A tábornok azt mon­dotta, hogy a megbízatás nem adott lehetőséget fegyveres közbelépésre. Megszólalt a programban Butrosz Gáli, az ENSZ ugyan­csak Párizsban tartózkodó főtitkára is. Úgy vélekedett, hogy a gyilkos merénylet tra­gédia ugyan, de nem jelenti az ENSZ lejáratását. A főtitkár ismét azt hangoztatta, hogy még mindig esélyt kell adni a békés rendezésnek, s ha az végképp nem vezet sikerre, maga fog javasolni bizonyos katonai közbelépést a világ­szervezetnek. A jugoszláv Államtanács valamennyi tagja egyetért abban, hogy mindent el kell követni az egykori Jugoszlávia területén lévő válsággócok felszámolása érdekében ­jelentette ki szombat este Dragoslav Rancic jugoszláv elnöki szóvivő. A hatórás tanácskozáson az állandó tagok - a jugoszláv elnök, a köz­társaságok elnökei, a szövet­ségi bel- és külügyminiszter, valamint a vezérkari főnök ­mellett részt vettek a krajinai és a boszniai szerbek vezetői is. A tanácskozáson megál­lapodás született arról, hogy a genfi Jugoszlávia-konferencia következő, vasárnap helyett hétfőn kezdődő fordulójára Slobodan Milosevic szerb és Momir Bulatovic montenegrói elnök is a svájci városba uta­zik. (Genfben egyébként már tegnap elkezdődtek az esz­mecserék a tárgyaló felek között.) llija Djukic szövetségi külügyminiszter az Állam­tanács ülésének vége után adott nyilatkozatában elége­dettségének adott hangot, és hangsúlyozta, hogy optimistán néz a genfi tárgyalások elébe. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető szerint politikai megoldást kell találni az egy­kori jugoszláv tagköztársaság területén dúló polgárháború megfékezésére. - Ha a hor­vátok és a muzulmánok is be akarják fejezni a harcot, akkor a polgárháború befejezettnek tekinthető - állította a boszniai szerb vezér. • A kozákok ősi szent folyója, a Don, valójában sohasem volt igazán csendes, bár M. So­lohov világhírű regényének a fenti címet adta. Századokon keresztül kazárok, besenyők, kunok, tatárok úsztak át lo­vastul rajta nyugat felé, miköz­ben jó részüknek ez a zavaros, csak néha nyugodtnak tűnő vfz hullámsírjuknak bizonyult. Ötven évvel ezelőtt - 1942/43 telén - meg éppen nagyon is zajos volt mindkét partja. Hogyan sodródott bele ha­zánk a második világháború­ba? De mindenekelőtt nézzünk rá a térképre! (Erről sokan megfeledkeznek.) Hol van Ma­gyarország? Közép-Európa ke­leti felében. A két szövetségi rendszer, a központi hatalmak (Németország és az Osztrák­Magyar Monarchia) és az an­tant (Anglia és Franciaország) között robbant ki az első világ­háború és a központi hatalmak vereségével végződött. Hazánk a (rianoni békében elveszítette területe és lakossága kéthar­A csendes Don - 50 éwel ezelőtt madát, mint ahogyan a nemrég nagyhatalmi szomszéd, Auszt­ria is csak az egykori osztrák örökös tartományokra zsugo­rodott. A magyar külpoliti­kának természetes törekvése volt, hogy az igazságtalanul szomszédaihoz csatolt terüle­teit visszaszerezze. Közben a versailles-i béké­vel ugyancsak elégedetlen hit­leri Németország - bár terü­letben sokkal kevesebbet vesz­tett hazánknál - egyre hango­sabban követelte az antant által létrehozott békerendszer fölszámolását. Néhány év alatt ismét Európa legerősebb had­seregével rendelkezett. Anglia és Franciaország tehetet­lenségét kihasználva Német­ország önkényes lépésre hatá­rozta el magát: 1938-ban or­szágához csatolta (anschluss) Ausztriát - Hitler szülőföldjét -, így hazánk közvetlen szom­szédja lett. Magyarország Nyu­Dicső, hatalmas, csendes Don! Hullámod mindig csendesen folyik, Sebes habod kristálytisztán csobog. De mostanában zavaros habod. Iszaptól szennyes kedves htts vized. gatra nem számíthatott, Né­metország viszont hajlandó volt a magyar revíziós igények kielégítésére. Igaz, nem teljes mértékben, de a semminél ez is több volt. (Ezzel magához kö­telezte hazánkat és bizonyos függőségbe is hozta!) így ke­rült vissza hazánkhoz az 1. bé­csi döntés értelmében 1938­ban a magyar Felvidék egy ki­sebb része, C er tzlovákia összeomlásakor (1939 már­cius) Kárpátija tért vissza, majd a 2. bécsi döntés alapján (1940) Erdély északi része és a Székelyföld. 1941 áprilisában, miután Jugoszlávia nem volt hajlandó területén átengedni a Görögország ellen felvonuló német csapatokat, Hitler arra ösztönözte a magyar vezetést, hogy a magyar hadsereg szá­mára itt az alkalom a Tria­nonban elvesztett déli területek visszaszerzésére (Bácska). Ez nem ment könnyen, mert a Nyugat komoly anyagi segít­séget nyújtott a jugoszláv partizánoknak. Teleki Pál mi­niszterelnök - német javas­latra! - éppen néhány hónappal ezelőtt kötött „örök barátsági szerződést" Jugoszláviával. Teleki lelkiismereti válságba került, és ezért életével fizetett. De Németország már ekkor komolyan készült a Szovjet­unió elleni háborúra. Magyar­ország katonai részvételére ekkor még nem tartott igényt, csupán az Észak-keleti Kár­pátok megerősítését kérte a magyar kormánytól. 1941. június 22-én, vasár­nap hajnalban három német hadseregcsoport (140 hadosz­tály) megkezdte a hadművele­teket a Szovjetunió ellen. Már másnap, június 23-án Romá­nia, Finnország és Olaszország is csatlakozott a német szövet­ségeshez. Ugyanezen a napon Szlovákia megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval, 25-én pedig hadat üzent neki. Németország szövetségesei közül már csak Magyarország tétovázott. Ha­zánk ugyan szintén megszakí­totta a diplomáciai kapcsola­tokat, de hadat nem üzent. Június 22. és 26. között mindennap voltak - felderítő jellegű - berepülések. 26-án déli 1 óra körül három kétmo­toros, feségjel nélküli repü­lőgép 30 bombát - egyenként 100 kilogrammosak - dobott le Kassa városára. A bombázás a várost teljesen készületlenül érte, még a szirénák sem szó­laltak meg. Krúdy Ádám, a repülőtér parancsnoka, rögtön fölszállt és megállapította, hogy nem szovjet gépek vol­tak. Az eredmény: 32 halott, 270 sebesült, közülük 140 katona és postás. (A bombák zöme ugyanis a postapalotára hullott.) A História című tör­ténelmi ismeretterjesztő folyó­irat 1991. évi 4. számának 33. oldalán Kassa bombázása (Nyílt tér) szerint szlovák pi­lóták bombázták a várost. Nem egészen fél órával ezelőtt viszont három - immár két­ségtelenül szovjet repülőgép ­Tiszaborkútnál alacsonytáma­dást intézett a Kőrösmező­Budapest között közlekedő gyorsvonat ellen. (Az írás másodii befejező részét holnap közöljük) Dr. Mariaföld'' Márton

Next

/
Oldalképek
Tartalom