Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-21 / 299. szám

HÉTFŐ, 1992. DEC. 21. A HELYZET 5 Uj rohamkocsi — életmentéshez A Csongrád megyei mentő­szervezet eddig csupán egyet­len Mercedes rohamkocsiját riadóztathatta, ha a környék 350-400 ezer lakója közül va­laki súlyosan veszélyes álla­potba került. Márpedig ennyi ember között óhatatlan, hogy ne szorulnának többen is ugyanabban az időben gyors segítségre. A nemzetközi gya­korlatban átlagosan 70 ezer la­kosra jut egy életmentő eszkö­zökkel fölszerelt, gyorsan a helyszínre érkező mentőautó. Ezen a számunkra kedvezőt­len arányon kívánt változtatni a Mentés a Jövőért Alapítvány kuratóriuma, amikor másfél esztendővel ezelőtt tagjai el­határozták: egy másik, Mer­cedeshez hasonló rohamkocsit próbálnak szerezni a városnak. Kérésük meghallgatásra és segítőkészségre talált. A Táv­közlési Rt. egy Citroen roham­kocsi teljes vételárát utalta át az alapítvány számlájára, a bel­ső, igen drága, korszerű egész­ségügyi berendezéseket pedig vállalatok, intézmények, ma­gánszemélyek által adott összegekből vásárolták meg. Az új, 5 millió forint értékű FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ rohamkocsit tegnap, vasárnap ünnepélyes keretek között ad­ták át a szegedi mentőállo­máson. Az életmentésre hiva­tott járművet a Máltai Szeretet­szolgálat egyik jezsuita szer­zetese szentelte föl. Az ünnep­ségen jelen voltak az adomá­nyozók, a város és a különbö­ző egészségügyi intézmények vezetői. A Citroen rohamko­csiért dr. Simon Marianna, a megyei mentőszervezet főor­vosa mondott köszönetet mind­azoknak, akik így igyekeztek hozzájárulni az itt élő emberek biztonságosabb, gyorsabb, kor­szerűbb ellátásához. Ch. Á. Családi események Házasság Kiss László Sándor és Opra Ce­cília Ágnes, Kamenik Ferenc Irászló és Szabó Ildikó Ágnes, Szé­nási Péter és őrhalmi Nikolette, Solymossy István és Pujcsi Me­linda, Horváth György és Fehér Margit. Kőműves Attila és Lukács Tímea. Csáki Zsolt és Fehér Zsu­zsanna házasságot kötött. Születés Kovács Antalnak és Varga Évá­nak Gábor, Lapu Zoltánnak és Szöllösi Máriának Árpád, dr. Sa­rungi Martin Ádámnak és Csányi Klárának Dóra Eszter, Gregus Lászlónak és Tóth Edit Julianná­nak Áron. Dávid Tibornak és Si­mon Máriának Marcell Kristóf, dr. Csepregi Tamásnak és dr. Zem­lényi Andreának Noémi, Horváth Józsefnek és Véghseő Katalin Má­riának István József. Papp Gá­bornak és Mészáros Ágnes Etelká­nak Dorottya Ágnes. Grósz István­nak és Éder Edina Ágnesnek Csa­ba. Hegedűs Pálnak és Győrfi Györgyinek Melinda, Keresztúri Ernőnek és Hudacsek Máriának László, Kovács Ernőnek és Tóth Kornéliának Diána Eliza. Tarján Jánosnak és Kádár Piroskának Péter. Kőműves Sándornak és Kardos Edit Erzsébetnek Gergő Tibor, Cselédes-Horváth Tibornak és Ördög Andreának Milán, Tomity István Ferencnek és Mayer Katalinnak Petra, Kovarek Tamás­nak és Szép Anna Máriának Dáni­el, Tari Józsefnek és Kiss Ibolyá­nak Nikolett. Táborosi Jánosnak és Kiss Nóra Gyöngyinek Balázs János, Darvas Zoltánnak és Fe­renczi Ágnesnek Zoltán. Kocsis Györgynek és Halász Mártának Gergő Dávid. Hilák Lajosnak és Somogyi Margitnak Dántel, Hódi Zoltán Jánosnak és Vass Magdolna Szilviának Zoltán, Kriván Zoltán Mihálynak és György Tündének Renáta, dr. Szalai Lászlónak és dr. Temesi Zsuzsanna Katalinnak Ju­dit Laura, Konkoly Józsefnek és Baráth Éva Eszternek Dávid Nor­bert, Papp-Takács Sándornak és Rácz Edit Máriának Edit, Horváth Istvánnak és László Erzsébetnek Zsolt Tamás. András Tamásnak és Iszlai Évának Gellért, Szász Attila Dánielnek és Simon Melitta Tün­dének Kristóf Jonatán, Antal Ta­másnak és Czabarka Zsuzsannának Balázs, Herczeg Józsefnek és Kor­nóczi Bernadettnek Gergő, Her­czeg Józsefnek és Kornóczi Ber­nadettnek Kata, Juhász Gyulának és Laczi Rita Máriának Áron, Al­mási Pálnak és Molnár Zsuzsanná­nak Péter, Altorjay Tamás József­nek és Kopasz Évának Boldizsár Márk, Börcsök László Istvánnak és Gera Zsuzsannának Ágota, Simon Istv ánnak és Körösi Erikának Zsa­nett, Szentesi Zsoltnak és Bozsó Erikának Norbert. Bánfi Ferenc Jánosnak és Juhász Éva Margitnak János, Rostás Péternek és Rostás Katalinnak Péter. Kőváró Károly Mihálynak és Kálmán Ibolyának Károly Gábor, Eleven Istvánnak és Kószó Ágnesnek Márk, Csonka Antalnak és Szabó Ágnesnek Pé­ter, Juhász Zoltán Lajosnak és Csi­szár Andrea Ibolyának Viktória Andrea, Hajdú Istvánnak és Boros Krisztina Beátának Lilla Gréta, Magony Istvánnak és Sódar Ildi­kónak Tímea, Farkas Róbertnek és Széli Gyöngyinek Norbert, Móró Tamásnak és Szlávik Évának Petra. Kovács Istvánnak és Laka­tos Piroskának Krisztina. Bánfi Györgynek és Pálvölgyi Katalin Andreának Rita Katalin, Számfira Zoltánnak és Török Ágnesnek Gá­bor. dr. Bánszki Zsoltnak és Papp Edinának Zsombor, Dobó László­nak és Németh Ildikó Katalinnak Dávid Imre, Tari Zoltánnak és Ha­jagos Juliannának Kitti, dr. Hajnal Ferenc Jánosnak és Szabó Julian­nának Ferenc, Fülöp Sándornak és Tóth Margitnak Ádám, László Jó­zsefnek és Nagy-György Rozáli­ának Szilvia, Engi Antalnak és Bé­nák Anna Magdolnának Zsófia ne­vű gyermeke született. Halálozás Szeles Mihályné Kamnitz An­na, Tóth József, Molnár István, Szkurszky Antal, Nógrádi Imre, Andó György, Tóth Ferenc, Karai Józsefné Terhes Viktória, Kormá­nyos Erzsébet. Lakatos Józsefné Kutal Mária. Vitéz Lóránt Tibor. Sás János, Blahó György, Takó István, Farkas Mihályné Újvári Amália, Berta Ferenc, Erdős Pálné Kocsis Mária, Fodor Ferencné Zá­dori Julianna, Polczner Jenőné Kalapis Erzsébet, Bolgár Béla, Poór Jánosné Joachim Gizella, dr. Bába Imréné Boros Ilona, Zsiga Gábor János, Farkas Vincéné Vass Krisztina, Szabó Lajosné Maróti Mária, Horváth József, Váradi Károlyné Farkas Eszter, Börcsök János, Hajdú Róza, Koós Mátyás, Veszelovszki Antal, Lippai Antal­né Csányi Margit, Rózsavölgyi Er­zsébet Julianna, Nagyiván Istvánné Király Anna, Hajós Sándorné Tá­pai Julianna, Csonka István, Bozsó Pál, Borsos Károly, Farkas Antal. Faragó Jánosné Farkas Matild, Lenkova István, Ótott Benedekné Páskuj Gizella, Csipak András. Szakáll István, Vajda István. So­mogyi Józsefné Radócz Erzsébet. Terhes Istvánné Miklós Anna. Joó János. Kardos József Mihály, Tö­rök József, Molnár Imre. Molnár Ferencné Ördög Júlia. Bélák Józsefné Halász Anna. Kis Andor Dezső, Virág Mihály Kálmán, Ördögh Mária Veronika, Antal Istvánné Kiss Mária Terézia. Bagi Orbánné Für Mária, Doró Ferenc, Ónozó Imréné Lele Anna. Baliga Ernőné Vásárhelyi Erzsébet, Ta­mási Lajos, Baumstark Zoltánné Tombácz Katalin Rozália. Meny­hárt Jánosné Rozsnyó Ilona, Dina Piroska meghalt. Szérum az AIDS ellen? A Harvard Egyetem tudósai a hét végén közölték, hogy si­került olyan szérumot elő­állítaniok, amely eddig a leg­hatásosabb és a leghosszabb ideig tartó védettséget bizto­sította majmok SIV (Simian Immunodeficiency Virus) megbetegedésével (az AIDS­hez hasonló betegség majmok­nál) szemben. Az alkalmazott eljárás ugyanaz, mint a gyer­mekbénulás és más fertőző betegségek elleni vakcinánál, de gyökeresen eltér attól a módszertől, amelyet jelenleg az embereken végzett AIDS­oltóanyag előállításánál hasz­nálnak. Felsőoktatási iránytű Kéken fehéren hirdeti a könyvecske borítója, hogy megjelent az 1993-as Felsőok­tatási felvételi tájékoztató. Megtalálható benne minden, amit a felsőfokú tanintézetekbe jelentkezőknek tudni kell. A jelentkezési feltételektől kezdve a felvételi intézmé­nyenkénti feltételein át egészen a tantárgyi követelményekig. A kéziratot '92 október 15-én zárták le, s így belekerültek már a tandíj jelenlegi állásával kapcsolatos ismeretek is. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium által kiadott tá­jékoztató nemcsak a 93-as álla­potokat tartalmazza, hanem előrejelzéseket is a következő évek várható változásairól. A felvételi tájékoztatóval egyidőben jelent meg két másik, hasonló célokat szol­gáló könyv. Az 1992-es Felvé­teli feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben című kiadvány már ismerős, hiszen évente megjelenik a pontszámokat és a felvételi fel­adatsorokat tartalmazó könyv. A másik - inkább füzet, mint könyv - viszont valódi újdon­ság, hiszen az iskolarendszeren kívüli felsőoktatásról, és az érettségi utáni szakképzési le­hetőségekről ad tájékoztatást. Haladnak a korral a kiad­ványok, hiszen a hátsó borítóra az ár után zárójelben oda­biggyesztették, hogy plusz ÁFA. Ám, ez csak 1993-tól érvényes. Információéhsé­günket tehát érdemes még Újév előtt csillapítani. 1EL » Kötelezőolvasmány? A megosztott világ krónikája Hetek óta van egy csöndes szenzációja a magyar könyvpiacnak - az Ikva Kiadó gondozásában megjelent Fischer Ferenc: A megosztott világ című könyve, amely hasznos olvasmány mindenkinek, akit a nemzetközi viszonyok alakulása érdekel, de majdnem „kötelező" olvasmány a második világháború utáni évtizedeket is oktató mai és jövendő történelemtanároknak. Fischer Ferenc - korábban a JATE, ma a pécsi egyetem ok­tatója - arra vállalkozott, hogy egy korszerű szemléletű kézi­könyvben összegezze a kelet­nyugati, illetve az úgynevezett észak-déli nemzetközi kapcso­latok 1945-től napjainkig ívelő történetét. Könyvét az teszi eseménnyé, csöndes szenzáció­vá, hogy e munkának egysze­rűen nincsenek előzményei a hazai /tan/könyvkiadásban (még Kende István: Forró béke - hidegháború című. régebben kiadott könyve sem tekinthető ilyennek). A munka egyik módszertani újdonsága, hogy az olvasó lé­nyegében négy könyvet kap kézbe egyetlen kötetbe tömö­rítve: egy szuggesztív, lendüle­tes történelemkönyvet; egy szöveggyűjteményt, ami lehe­tőséget ad az olvasónak arra, hogy a dokumentumokon me­ditálva önmaga is értelmezze ­egyetértve vagy vitatkozva a szerzővel - a tovatűnt évtize­dek világeseményeit; egy prak­tikus kronológiát a nagyobb fe­jezetek előtt; s több mint 180 térképből, ábrából álló térkép­gyűjteményt, amely nem egy­szerűen illusztráció, hanem szervesen összefügg a szöveg­gel, segíti annak megértését. A könyv másik lényeges módszertani újdonsága, hogy egy-egy fontosabb esemény, folyamat (pl. a hidegháború előzményei, a gyarmati rend­szer felbomlása vagy az arab­izraeli háborúk története) tár­gyalásakor a szerző áttöri könyve kronológiai határait, az időbe mélyen visszanyúlva fel­vázolja a probléma előtörténe­tét, érzékelteti a konfliktus gyökereit. Roppant hasznos módszer ez, nagyban segíti a történelem folyamatszerűségé­nek megértését. Fischer Ferenc a második világháború utáni nemzetközi viszonyok alapvető rendezési elvének a bipolaritást tekinti, a szovjet-amerikai nagyhatalmi konfliktus erőterében helyezi el a világeseményeket. A ma­gyar szakirodalomban az is az újdonságok közé számít, hogy nem az ideológiai ellentéteket, hanem a hatalmi törekvéseket, a gazdasági erőviszonyokat, a társadalmak innovációs kész­ségét, s a geopolitikai össze­függéseket tartja igazán lénye­gesnek. Elemzése különösen a katonai erőviszonyok és a geo­politikai tényezők értelmezésé­ben jeleskedik, a gazdasági tényezők felvázolása halová­nyabbra, sablonosabbra sike­rült. Az amerikai és szovjet katonák 1945-ös „elbai kézfo­gásától" a kilencvenes évek elejéig tíz fontosabb periódust tart megkülönböztethetőnek a világ történetében, a szakasz­határok többnyire a nagyhatal­mi viszonyokban jelentkező válsághelyzetekhez kötődnek. Az egyes szakaszok súlya, fon­tossága persze korántsem azonos, s ezt a szerző magas színvonalon érzékelteti elem­zésében. A nagyhatalmi fele­lősség megítélésében a szerző objektivitásra, pártatlanságra törekszik, bár ebben a vo­natkozásban nem mindig sike­rül megtartani az egyensúlyt. Az olvasónak helyenként úgy tűnik, hogy az amerikai hatal­mi törekvéseket kevésbé moti­váltan, s megértőbben tálalja, mint a - joggal - keményen bí­rált szovjet politikát. Bár a könyv természetszerű­leg csak ritkán - pl. a nehéz 1956-os év kapcsán - foglalko­zik hazánkkal, saját történel­münk megértését is segíti, hogy nagyhatalmi erőtérbe ál­lítva szemlélhetjük múltunkat. De nemcsak a múlthoz, a jö­vőn való töprengéshez is tám­pontokat, kapaszkodókat ad Fischer Ferenc könyve, mely­nek utolsó fejezetében a szerző a közeljövő lehetséges hatalmi konfigurációit vázolja, s össze­foglalja azokat a globális prob­lémákat is, amelyek megoldása elől az emberiség nem mene­külhet a hatalmi konfliktusok világába. (Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet-Nyu­gat. Észak-Dél kapcsolatok fő vonásai /1945-1989/, Ikva Kiadó, 700 Ft.) KUKOVECZ GYÖRGY Változó szabályok Térítésmentes terhesgondozás 1993. jauár l-jét követően a gyermeket váró nők, terheségük 12. hetétől várandóssági pótlékban részesülnek, amelynek célja a gyermeket váró nő életkörülmé­nyeinek könnyítése, a magzat egészséges fejlődését biztosító korszerű táplálkozás elősegítése. A várandóssági pótlékra jogosult­ságot a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos iga­zolja, amelyet a gyermeket váró nő választása szerint vagy a mun­káltatójánál működő társada­lombiztosítási kifizetőhelyen, vagy a megyei társadalombiztosí­tási igazgatóságon adhat le. A várandóssági pótlék első ízben annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a terhesség a 12. he­tét betöltötte, amennyiben a gyer­meket váró nőt ezideig terhesgon­dozásba vették. Amennyiben a gondozásbavételre későbbi idő­pontban kerül sor, a várandósággi pótlék a gondozásbavétel hónapjá­nak első napjától jár. A várandós­A Csongrád megyei családvédelmi szolgálat címlistája Szeged- Női Klinika Szeged, Semmelweis u. 1. I. em., II. számú Rendelőintézet Szeged, Vasasszentpéteri u. 1-3. Hódmezővásárhely. Család és Nővédelmi Tanácsadó Hód­mezővásárhey, Kinizsi u. 1. Makó. Család- és Nővédelmi Tanácsadó Makó, Kórház u. 4. Csongrád. Család és Nővédelmi Tanácsadó Csongrád, Szentháromság tér 10. sági pótlék lényegét tekintve me­gelőlegezett családi pótléknak te­kinthető, hiszen a gyermek meg­születésének hónapjától a váran­dóssági pótlékot azzal azonos összegű családi pótlék váltja fel. 1993. január l-jétől állampol­gári jogon minden gyermeket váró nőt térítésmentes terhesgondozás illet meg, amelyet az általa válasz­tott szülészeti-nőgyógyászati szak­ellátás nyújtására jogosult intéz­ményben, illetve orvosnál vehet igénybe. A terhesgondozás során elvégzik azokat a szűrővizsgálat­okat, amelyek a gyermeket váró nő és a magzat egészségét illetve egészséges fejlődését kontrollál­ják. 1993. január l-jét követően változnak a terhesség megszakítá­sára vonatkozó szabályok is. Amennyiben a terhesség megsza­kítását a gyermeket váró nőnél, vagy a magzatnál fennálló egész­ségi ok indokolja a műtétet az álla­potos nő hozzájárulása esetén, minden külön kérelem nélkül el­végzik. Ha a terhesség megállapí­tását követően az állapotos nő sú­lyos válsághelyzetére hivatkozva meg kívánja szakíttatni terhessé­gét, fel kell hogy keresse a Család­védelmi Szolgálatot, ha lehet, ak­kor az apával együtt. A Szolgálat munkatársai tájékoztatást nyújta­nak részére a gyermek vállalása esetén nyújtott állami és egyéb tá­mogatásokról, a terhességmegsza­kítás módjáról és a kővetkező ter­hességre gyakorolt esetleges ked­vezőtlen hatásairól, a fogamzás­gátlás módszereiről. Amennyiben az állapotos nő a felvilágosítás so­rán szerzett információ birtokában is úgy ítéli meg, hogy kéri terhes­sége megszakítását, a Szolgálat védőnője kitölti a kérőlapot. A ké­relem aláírását követő 8 napon be­lül, ezzel jelentkezhet az általa vá­lasztott egészségügyi intézmény­ben, de beavatkozásra a kérőlap kiállítását követő 3 napon belül nem kerülhet sor. Amennyiben terhessége meg­szakítását az állapotos nő súlyos válsághelyzetére hivatkozással kéri, úgy a térítési díj 5000 forint, de szociális helyzetére való hivat­kozással kérheti az összeg mérsék­letét. A díjtételekről a Családvé­delmi Szolgálat ad tájékoztatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom