Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-08 / 288. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. DEC. 8. Európai Közösség Utolsó fazonigazítás Szabadkán Takaréklángon a takarékláng Szeged legközelebbi test­vérvárosában, Szabadkán 19 Celsius-fok a hőmérséklet. Nem odakünn, hanem a táv­fűtött radiátorok mellett. A szerb parlament ennyiben határozta meg az emberek tűrőképességét. Szerencsére a gazdasági rendőrség még csak a viccekben járja a la­kásokat és bünteti a radiá­toraikra pótbordákat felsze­relőket. A szabadkai Távfűtő Mű­vek igazgatója. Bogdán Ist­ván a Délmagyarországnak nyilatkozva elmondta, hogy a szokásos fűtési menet sze­rint általában 15-20 napra tartalékoltak pakurát, többre férőhely híján nincs lehe­tőségük. Az idei fűtési sze­zonban a távfűtés több mint háromnegyedéhez pakurát használnak fel, negyedrészt pedig gázt. November folya­mán nem voltak különösebb gondjaik, mert az időjárás kedvezett, de most a de­cember eleji lehűlés gyor­sabban apasztja fűtőanyag tartalékaikat, mint ahogyan a beszerzéssel érkeznek. Most már nem 50-60 tonnát használnak el naponta, hanem a sokéves átlagnak megfelelő száz tonnát, s így az enyhébb időjárási vi­szonyoknak megfelelő 8-10 napos tartalékuk valójában már csak pár napos. Pakura egyelőre besze­rezhető, de igen magas áron, kilója 500 dinár, ami feke­tepiaci úron 25-30forintnak felel meg. Ezt a magas árat kell megfizetnie a szabadkai polgárnak, ha melegedni kíván a télen. Ha valamilyen zavar áll be - főleg a meg­szigorított gazdasági zárlat következtében - a fűtő­anyagellátásban. fagyos­kodni fog a város. Bogdán István szerint 7-8 százalékos takarékosságot értek el azzal, hogy napi tizenkét órára csökkentették a fűtést, amit szintén köz­pontilag rendeltek el. Csak napközben fűtenek, éjszaka szünetel a szolgáltatás, hét­végeken pedig két órával rövidebbre fogják az amúgy is korlátozott hőszolgálta­tást. Gázfűtésre még csak pár száz lakást állítottak át, a vezetékek kiépítése a zárlat bevezetésével leállt, ugyanis a szegedi Dégáz nem épít­heti tovább a várost majd gyűrűként körülvevő főve­zetéket. A 13 kilométerből eddig csak egy készült el. A gázvezetésben igen tapasz­talt szegediek segítsége nél­kül nem mernek vállalkozni folytatására, inkább kivárják a zárlat végét. A lakoSság belenyug­vással vette a csökkentett hőszolgáltatást, csak annak emelkedő ára nyugtalanítja. Az emberek örülnek, hogy nincs nagyobb baj, s errefelé r\em kell szó szerint értel­mezni, az ország más vidé­kein kitalált viccet: - Mivel tüzelsz a télen? - Gépfegyverrel. GARAI LÁSZLÓ Ném etország Szigorítják a menekültek befogadását Rabin nem tárgyal Arafattal Jichak Rabin miniszterelnök nem hajlandó szóba állni Jasszer Arafattal, de a PFSZ más, pragmatikus vezetőivel esetleg igen. Az izraeli kor­mányfő ezt a The Sunday Ti­mes című londoni vasárnapi lapnak adott interjújában jelez­te. Megjegyezte, hogy a (meg­szállt) területeken élő palesz­tinok egyre inkább a palesztin mozgalom élvonalába kerül­nek, és többségük jóval prag­matikusabbak Arafatnál, aki szerinte a mindent vagy sem­mit elvét vallja. A miniszterelnök úgy vélte, hogy létre fog jönni valamiféle „entitás", amelyet a paleszti­nok magukénak érezhetnek. ­Sok lehetőség létezik, ami ma még álomnak tűnhet - mondta. Megemlítette egy izraeli-pa­lesztinai-jordániai „ konföde­ráció" lehetőségét is. - Ám egy álom teljesen kizárt: a füg­getlen palesztin állam létrejötte - közölte. Jasszer Arafat. a PFSZ ve­zetője a The Guardian című brit lapnak Tuniszban adott interjújában azzal vádolta Ji­chak Rabint: a békefolyamat aláásására törekszik azzal, hogy elutasítja az ENSZ neve­zetes 242. számú határozatá­nak alkalmazását a megszállt területekre, és ezt a kérdést egy meghatározatlan későbbi tár­gyalások témakörébe utalja. A PFSZ vezetője eiítélőleg em­lítette azt is, hogy Izrael a pa­lesztin kérdés megkerülésével igyekszik normalizálni kapcso­latait az arab országokkal. Jasszer Arafat a saját sze­mélyével kapcsolatos fenntar­tásokra kitérve úgy vélte: Izrael a történelemben példa nélküli módon maga akarja diktálni, hogy kik legyenek személy szerint is tárgyaló­partnerei. Kis balkáni piacgazdaság Avagy hogyan lehet meggazdagodni Kis-Jugoszláviában A jövőben nem kaphatnak menedékjogot Németország­ban azok, akik a szomszédos államokból utaznának be ­miután ott már elutasították ké­relmüket -, illetve onnan, ahol az emberi jogokról szóló kon­venciót és az 195l-es genfi menekültügyi konvenciót al­kalmazzák. Ebben állapodtak meg vasárnap éjszaka Bonnban a német kormányzópártok és az ellenzéki szociáldemokraták Bundestag-frakcióinak vezetői, s ez a tény a német menekült­befogadási gyakorlat megszi­gorításának későbbi parla­menti elfogadását is előrevetíti. Az elképzelés értelmében nemcsak Németország EK­szomszédaiból, de például Lengyelországból vagy Cseh­szlovákiából sem fogadnának menekülteket. Ez utóbbi két országot anyagilag kívánják segíteni az így keletkező gondjaik megoldásában. A vasárnap éjszakai megál­lapodásnak megfelelően ki akarják egészíteni a német alaptörvény, az alkotmány 16. cikkét, amely most még úgy szól, hogy a politikai üldözöt­tek menedékjogot élveznek. A magát politikai menekültnek valló személy esetében meg­marad az, hogy a menekült­státust továbbra is alanyi jogon kérelme/heti, de minden olyan országból érkezőnek, ahol német megítélés szerint nincs politikai, vallási vagy faji üldözés, az üldözöttségét bi­zonyítania kell. Ezen túlme­nően az első fokon elutasítot­tak nem Németországban, hanem hazájukból lesznek kénytelenek megfellebbezni a döntést, ha akarják. A pol­gárháborús menekültek szá­mára külön státust biztosí­tanának a háború idejére. A több szakaszban megtartott tárgyalások után megrendezett éjszakai bonni sajtóértekez­leten azt is érzékeltették, hogy szűkebbre zárul az ajtó a Kelet-Európából vagy máshon­nan áttelepülni kívánó német­ajkúak előtt is. Eddig az volt a jelszó, hogy Németország minden németet tárt karokkal fogad, most az áttelepülők számát évi 200 ezerben kíván­ják korlátozni. Jeszenszky Japánban Magyarország stabilitásával kapcsolatos esetleges japán aggodalmakat kívánja elosz­latni Jeszenszky Géza külügy­miniszter hatnapos hivatalos látogatásán. A magyar dip­lomácia vezetője, aki a rend­szerváltás óta első alkalommal tárgyal a szigetországban, hétfőn érkezett Tokióba. Jeszenszky Géza elmondta: fontosnak tartja, hogy a ja­pánok első kézből tájékozód­janak az európai regionális feszültségekről és arról, hogy „közel vagyunk ugyan a tűz­höz, de ez a japán befektetők szempontjából nem ad okot aggodalomra". - Lényeges, hogy Japán, amely egyik legfontosabb politikai partnerünk és növek­vő szerepet tölt be a nemzet­közi kapcsolatokban, árnyalt képet alkosson magának a kü­lönböző problémákról, ame­lyek a kezdeti remények, várakozások után most minden bizonnyal kételyeket váltanak ki bennük - mondta a minisz­ter, hozzátéve, hogy Japán számára is érdekes lehet egy kicsiny, ám a nemzetközi élet­ben aktív szerepet játszó or­szág véleménye. - Meg sze­retném nyugtatni a japánokat, hogy Magyarország Európa nyugati feléhez tartozó stabil pont, és a kérdés most legfel­jebb csak az, hogy az ország Nyugat-Európa szélére kerül, vagy Európa konszolidálódá­sával centrális helyzetbejut-e a régióban. Kucan győzött Örülök az eredménynek, de várjuk meg a végét. - mon­dotta Milán Kucan a ljubljanai sajtóközpontban hétfőn, rövid­del éjfél után tartott sajtóér­tekezletén. Éjfél re a szavazatok 62 szá­zalékát értékelték ki, s eszerint Milán Kucan (63,51 százalék), Ivo Bizjak (21.83) és Jelko Kacin (7,1) volt a sorrend. Az élen álló pártok sorrendje ugyanekkor így alakult: Libe­rális Demokrata Párt (LDS) ­22,9 százalék; Keresztény­demokrata Párt (SKD) 12,7; Nemzeti Párt (SNS) 11,1; négypárti közös lista (ZL) 10.3; Néppárt (SLS) 8.6 százalék. A Mura-vidéki szavazatok összegzése után egyértelművé vált. hogy a szlovéniai magyar­ságot a lendvai Pozsanec Má­ria képviseli a parlamentben. Csavaros szocialista logiká­val ugyanis rájöttek, jobban járnak, ha nem termelnek, mert abból, a beszűkült piac meg a romokban heverő gazdaság és fizetésképtelenség miatt csak veszteség veszteségre halmo­zódna, ezért megtakarított kis pénzecskéjüket inkább vala­melyik magánbankban helye­zik el, ahol az összeget lekötik és 70-80 százalékos havi ka­matból fizetik ki a minimálbért a kényszerszabadságon lévő dolgozóknak. Ez a piacgaz­daság csúcsa, gazdasági perpe­tuum mobile. Nobel-díjra érde­mes találmány. Termelés nincs, a munkások nem dol­goznak, és a kamatokból mégis vígan elvannak. Jó az állam­nak, jó a munkásnak. Az utób­bi időben a nagy ínség és nincstelenség következtében egyre több polgár is csak ilyetén tudja biztosítani család­jának a betévő falatot. A tehe­tősebbek. ügyesebbek persze óriási profithoz is juthatnak. Ezekből kerülnek ki a vörös bárók, a torzszülött szocializ­mus jövendőbeli dúsgazdag milliomosai. A rendszer a következőképpen funkcionál: ha van például 300 márkám, eladom a feketepiacon (ha A hétvégi, edinburghi EK­csúcs előtti utolsó „fazoniga­zítás" jegyében ültek össze hétfőn kétnapos rendkívüli ülésükre a közösségi külügy­miniszterek Brüsszelben. A hétfői tanácskozás egyik köz­ponti témája az Európai Kö­zösség és az Egyesült Államok között kimunkált GATT­megállapodás, amely napirendi pont megvitatására az e fél évben soros brit elnökség a tagországok mezőgazdasági minisztereit is meghívta. Az EK Bizottsága képvise­lői a múlt héten írták formá­lisan is alá Washingtonnal azt a megállapodást, amely ­agrárkörökben közösségszerte jelentős tiltakozást váltva ki ­több vonatkozásban korlátozza majd az amerikai piacokra irányuló EK agrárexportot, illetve annak szubvencióját. Cserébe az Egyesült Államok immár hivatalosan is vissza­vonta a közösségi termékek Előrebocsátjuk, a recept olyannyire eredeti, hogy a világon egy edül Kis­Jugoszláviában funkcionál, ott alkalmazzák. Abban az országban, ahol naponta az embargó hatására ezreivel bocsátják el az embereket munkahelyükről (az év végéig a foglalkoztatottak 50 százaléka Vajdaságban kényszerszabadságon lesz), a gyárak pedig egymás után zárják be kapuikat. nincs, túladok a nagymama nercbundáján, vagy édesapám személyi számítógépén), ezért kapok háromszor 90 ezer, tehát összesen 270 ezer dinárt. Ezt az összeget lekötöm három hónapra, havi 80 százalékos kamattal. Az elsó hónap letelte után kamat címén fölveszek 216 ezer dinárt, és vásárolok rajta újabb 200 márkát. A márkát beteszem a bankba 10,5 százalékos havi kamattal. Ezt megismétlem három hónapon keresztül. A végén lesz több mint 600 márkám, amire rászámítandó az érte járó havi 10,5 százalékos kamat, és megmarad a törzstőkém, a 270 egy részére kilátásba helyezett büntető vámokat. A Bizottság most helyezi először formálisan is a megál­lapodással kapcsolatos jelenté­sét a miniszterek asztalára, amelynek megvitatásakor is­mert módon határozott francia különvéleményre lehet szá­mítani, mindenekelőtt annak megítélésében, vajon az egyez­ségben foglaltak mennyiben illeszkednek az EK késő ta­vasszal elfogadott agrárreform­jának keretei közé. A minisz­terek ugyanakkor ez alkalom­mal csupán véleményeznek, a végleges állásfoglalás - be­leértve akár valamely ország részérő] a vétó esetleges alkal­mazását is - az edinburghi csúcsra marad. A külügyminiszterek a ter­vek szerint kedden minde­nekelőtt a „dán-kérdésre" és általában is a maastríchti szer­ződés „megmentésére" kon­centrálnak majd. ezer dinárom, és kezdhetem elölről. Mindez legálisan, az állam és a bankok áldásával történik, az emberek pedig napokig rostokolnak a bankok előtti hosszú sorokban. Ez így néz ki, amikor kicsiben megy a játék. De mi van akkor, ha ebbe a „szentantallánc-szerű", szemmel láthatóan gyanús üzletbe milliárd dollárok is így cserélnek gazdát? Mi történik akkor, ha kiderül, hogy a Jugoszláv Nemzeti Bank az év elején Szerbia parancsára a volt Jugoszlávia össz deviza­tartalékait izraeli bankok fo­lyószámlájára helyezte át, és ezáltal megfosztotta az egykori tagköztársaságokat a közös vagyontól? Ha fény derül erre a gazdasági bűnözésre, címla­pokra kívánkozó nemzetközi botrány keveredik az ügyből. Ezt a hírt a német bankárok megerősítették, egy ideig ugyanis náluk volt a pénz, az ő bankjaikban őrizték. Az Izraeli Nemzeti Bank természetesen tagad, Szerbia pedig bölcsen hallgat, mint aki... és csendes, újra csendes... T. T. SZENZÁCI Kína szexuális problémái Kína számozott problémái­nak listája - hat gonoszság, négy legfontosabb elv, három bilincs, két alapvető iránymu­tatás, egy központ - két szám­jegyű újonccal gyarapodott: a 10 Nagy Szexuális Problémá­val - jelentette a Reuter brit hírügynökség. A listát, amelyet a hatósá­gok széles körű kutatás alapján állítottak össze, a napokban tet­te közzé a Peking által ellen­őrzött China News Service. Ez az új hírügynökség felsorolta ­egyes esetekben rövid magya­rázattal ellátva - a Tíz Nagy Problémát, amelyek a követ­kezők: 1. Korai románcok középis­kolások körében. Megbízható statisztikai adatok szerint Sanghaj középiskolai diákjai­nak 60 százaléka „szerelemről társalog" (értsd: intim kapcso­latot tart). 2. Házasság előtti szex. Egyes nagyvárosokban a 24 és 28 év közötti fiatalok 80 száza­léka szexuális életet él. 3. Házasságon kívüli szex. A statisztikák szerint ez az oka a különélések 36 százalékának. 4. Elégedetlenség a házassá­gon belüli szexszel. Egy sang­haji bíróság körzetében erre vezethető vissza a válások 23 százaléka. Egy kutató azt talál­ta, hogy a házaspároknak a fele elégedetlen a házasélet szexu­ális részével. 5. A nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények növekvő száma. A kéjelgés és a prostitúció korlátozásának kudarca. Kuangcsouban a pros­tituáltak száma 1987-ben 240­szer volt magasabb mint 1979­ben. A prostitúció nemcsak a nagy- és a kisvárosokban terjed, hanem a falvakban is. 7. A szexuális úton átvitt betegségek számának gyorsuló növekedése. A legutóbbi idők­ben a növekedés aránya elérte az évenkénti 300 százalékot és az AIDS már megtámadta Kí­nát is. 8. Terjednek a pornográf ki­adványok. 9. A szexuális erkölcsi esz­me kaotikus. 10. A családtervezés a vi­déki körzetekben sok nehéz­ségbe ütközik. Japán temető a holdon Az egyik japán temetkezési vállalkozás holdbéli temető létesítésének gondolatát vetette fel: amerikai rakétákkal juttat­nák föl a Holdra az építőanya­gokat, amelyekből hatalmas, tizezer halott befogadására alkalmas sírhelyet emelnének. A Sunray nevű vállalkozás 2,5 millió forintnak megfelelő ösz­szegért kínálja a holdbéli örök nyughelyet, azzal, hogy egyben garantálja a rokonoknak az űr­béli utazást, a hozzátartozók sírjának felkeresését is. A szigetországi területhiány szülte ezt a sokak által képtele­ségnek tartott tervet, amit azonban a vállalkozó 24-40 millió dolláros rakétaköltség­gel már kivitelezhetőnek tart. Az emberek körében is nagy­fokú az érdeklődés az elérhető árú temetkezési lehetőség iránt, a hírek szerint százával futnak be a jelentkezők, akik a „rend­szerint távoli, földi sírhelyek­nél megfelelőbb megoldáshoz jutnak, mert minden este roko­naikra gondolhatnak, ha a Holdra tekintenek".

Next

/
Oldalképek
Tartalom