Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-07 / 287. szám

HÉTFŐ, 1992. DEC. 7. Alkotmánybíróság előtt a távfűtés! Milliárdokat vettek ki a zsebünkből? A VÁROS 3 (Folytatás az 1. oldalról) Sárkány László az önkormányzati tulajdonú Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat igazgatója. Ót is megkérdeztük, mi a véleménye az Alkot­mánybíróságnak küldött indítványról. - A jelenlegi, átalánydíjas elszámolás egyér­telműen igazságtalan, ezt én sem gondolom másképp. De amíg a rendelkezés ilyen módon szabályoz, addig mi is csak e szerint számláz­hatunk. Tiszta helyzetet csak az épületenkénti főmérő órák beépítése jelentene, de ez sokmil­liós költség, amit nem bírunk el. Ennek finanszí­rozása ügyében több javaslatot is küldtünk már a minisztériumba, de ott nemigen hallgatnak a gyakorlati emberekre. Ezért most - átmeneti megoldásként - olyan elszámolási rendszert dolgozunk ki, amely a tényleges fogyasztás, és az ugyancsak ezen ala­puló átalánydíj kombinációján alapul. Legké­sőbb februárra készen lesz a tervezet. Ha az ön­kormányzat elfogadja, akkor igazságosabban tudunk számlázni. Mivel vállallatunk önkormányzati - azaz vá­rosi tulajdonban - van, senkinek sem érdeke a fogyasztók „kizsákmányolása." Megfelelő mű­ködési és elszámolási keretekre van szükség, csak meg kellene hozni a szükséges döntéseket. NY. P. Ki gazdagszik a vízdíjon? A számok kiabálnak - Nem tettünk mást, csak szá­moltunk. Magunk is megdöb­bentünk az eredményen. Víz- és csatornadíj címén a mi tízemele­tes házunkban lakóktól tavaly 65400 forinttal többet szedett be az IKV, mint amennyit a tényle­ges fogyasztás indokolt volna ­teszi elém az eredményhez veze­tő számítások sorát Horváth La­jos, a Kossuth Lajos sugárút 113. számú épület egyik lakásá­nak bérlője. - Sokalltuk a vízdí­jat. Ezért kikértük a Vízművek és Fürdők központjától és a Sze­gedi Távhőszolgáltató Vállalat­tól az.adatokat. Azaz hogy a ház központi vízórájának leolvasása után milyen összegről küldtek számlát az Ingatlankezelő Válla­latnak. Majd ezt összehasonlítot­tuk azzal az összeggel, amit az IKV tőlünk beszedett - magya­rázza Horváth úr a lépéseket. ­A számok kiabálnak. Ezt nem hagyhattuk annyiban! Különö­sen, mikor a vízdíj emelése kö­vetkeztében ez év első négy hó­napjában 11956 forinttal fizet­tünk többet az indokoltnál. - Az Északi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet 2700 la­kástulajdonosának meggyőződé­sévé vált: az IKV „jogtalanul" szedi a vízdíjat. Ráadásul a nor­mát úgy állapltja meg, hogy 50-70 százalékkal több pénzt gyűjthessen be, mint amennyit a Vízműveknek befizet. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy nap alatt négy fürdőkádnyi vizet használ el egyetlen lakó?! - vé­lekedik dr. Csorna Lajos, a szö­vetkezet vezetője. - A „tisztes­ségtelenül" fölhalmozott pénz­összegekből - például a vízdíj túlfizetésekből - tartják el az IKV veszteséges ágazatait. Az IKV nem nyer, inkább ráfizet - Mi csak „postások" va­gyunk - hárítja el a felelősséget Tóth Dezső, az IKV igazgatója. - Annak idején, a vízművesek­nek jobb protekciója volt, mint az tanácsi vállalatoknak, így el­érték, hogy rendeletben szabá­lyozzák: a vízdíjat az IKV szedi. Mi ezért a szolgáltatásunkért a Vízművektől nem kapunk sem­mit. Az egészre ráfizetünk! Ezt adatokkal igazolja a házkezelési és üzemeltetési osztályunk veze­tője - dobja tovább a labdát az igazgató. Az IKV jelenleg 16700 lakás víz- és csatornadíját „intézi". Azaz meghatározott norma­rendszer alapján a bérlőktől a díjat begyűjti, majd a Vízmű­vektől kapott számla alapján fizet. - Az IKV vesztesége 7 millió 12 ezer forint volt 1990-ben, amikor 10,8 százalékkal fizet­tünk többet a Vízműveknek, mint a normatíva alapján a bér­lőktől beszedtünk - szolgál ada­tokkal Bulik Istvánné osztály­vezető. - A rendelet értelmében az 5 százalékon felüli részt 1991-ben átháríthattuk a bér­lőkre. Ez azonban nem szüntette meg, csak csökkentette a vállalat veszteségét. Idén várhatóan I millió 600 ezer forint lesz a víz­díjból származó ráfizetésünk. Igazságtalannak tartom, hogy nem a szolgáltató szedi össze a szolgáltatása díját. így történhet FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT Amíg fillérekbe kerül valami, senki se figyel arra, hogy a számla mit mutat. Amíg a víz köbméteréért 12 forintot kértek, szó nélkül fizettünk. Ám akkor, amikor 19 forint 40 fillére, majd 25,50-re emelték, bizony mindannyian gondolkodóba estünk, mennyi is az annyi. Most, amikor arra számíthatunk, hogy az árat tovább emelik, mindenkit érdekelni kezd: amit fogyaszt, azért hogyan és mennyit fizet. az, hogy a Vízművek nekünk be­nyújtja a számlát, mi azt ki­egyenlítjük, azaz a szolgáltató­nak nincs, nekünk viszont jelen­tős a „kintlévőségünk". Idén kö­rülbelül 3 ezer a hátralékos bér­lők száma, akik összesen 14 mil­lió forintot, lakbért és vízdíjat nem fizettek be nekünk. A „kint­lévőség" egyik forrása az álta­lunk beszedett vízdíj-normatíva és a Vízművektől kapott számla közötti eltérés. Ugyanis az IKV kezelésében lévő lakások egy jó részében a bérlők több vizet fo­gyasztanak, mint amit a norma­tíva alapján fizetnek. Ennek nem csak a pazarlás az oka, hanem az is, hogy a normatívák nem tük­rözik, nem egy esetben meg sem közelítik a valóságos fogyasz­tást. Nincs szóródás, hiszen a normatívákat tartalmazó táblázat ugyanakkora területre például egy összkomfortos lakásban 154, egy félkomfortos lakásban 98 köbméter vízfogyasztást té­telez fel. Vitatható, hogy mennyire lehet pontos a lakóte­rületet és a lakószámot is figye­lembe vevő normatíva rendszer. De tény, bennünket jogszabály kötelez, ezt szem előtt tartva tesszük a dolgunkat. A lakóközösség: jogi személy Megoldásnak a lakóközösség alakítása kínálkozik. Ugyanis ez a közösság „jogi személy", azaz szerződéses kapcsolatba léphet a közüzemi vállalatokkal, de a la­kók érdekképviseletére is alkal­mas. Meglepő módon az önkor­mányzati tulajdonú bérlakások­ban élők nemigen tudnak erről, vagy nem élnek ezzel a lehe­tőséggel. Talán azért, mert elég sok utánajárással jár létrehozása. Mindenesetre Szegeden még csak két lakóközösséget alakítot­tak. Figyelemre méltó, hogy mindkettőt azért, mert a lakók annyi víznek a díját akarják ki­fizetni. amennyit elhasználtak. Mióta közvetlenül a szolgáltató­nak fizetnek, azaz „kiiktatták" az IKV-t, havonta 5-6 ezer forintot takarítanak meg a tízemeletes ház lakói. - Ne rajtunk gazdagodjon az IKV! - mondta felháborodása miatt indulatosan Horváthné, aki féijével együtt „kijárta", hogy a Nádor utcaihoz hasonló lakóközösség legyen náluk is. Az „úttörő szerepre" vállalkozó Nádor utcai lakóközösség ugyanis sikerrel reklamált: nekik 1991-ben megtérítették a túlfize­tést. A 60 lakást tömörítő Kos­suth Lajos sugárúti közösség is visszakéri az 1991 óta bizonyít­hatóan 77350 forintra rúgó túlfi­zetést. De a tízemeletesben lakók követelését az IKV nem térítette meg, a „jogalap nélküli gazdagodás" indokkal benyúj­tott keresetét pedig a Szeged Városi Bíróság - első fokon ­elutasította. Polgár perel vállalatot Sziszifuszi küzdelemre vállal­kozik a polgár, ha vitába kevere­dik egy közüzemi vállalattal, s az igazát keresi. A különböző rangú jogszabályok, minisztéri­umból származó „tájékoztatók" dzsungelében nehéz kiigazodni. A tízemeletesben lakók és az IKV közötti vita alapja: a 18/1990.(1. 31.) MT számó ren­delet, illetve egy bizonyos - „A Belügyminisztérium önkor­mányzati gazdasági főosztály és közlekedési és hírközlési víz­gazdálkodási főosztály által kiadott" - tájékoztató értel­mezésének különbözősége. A lakóközösségek szerint az IKV­nak az épület egyetlen vízórája által rögzített tényleges fo­gyasztás alapján félévente vagy évente korrigálnia kellene a nor­matíva alapját* a ház lakásaiból begyűjtött vízdíj összegét. Ellenben az IKV állítja: csak akkor lennének erre kötelezhe­tők, ha a „bérleményekben", azaz minden lakásban lenne a fogyasztást mérő vízóra. Hi­ányzik ugyanis önkormányzati rendelet, ami - a fentebb említett tájékoztató szerint - az IKV-t az épület egyetlen vízórája alapján is korrigálásra kötelezhetné. Elaludt az önkormányzat? - Egy 1989-es kormányren­delet is lehetővé tette, hogy helyi tanácsrendelettel szabályozzuk ezt a kérdést. De ez mindenki figyelmét elkerülte. Ugyanúgy, mint az 1990-es - mentegetőzik Váradi József, a szegedi polgár­mesteri hivatal városüze­meltetési és műszaki irodájának főelőadója. - Az IKV által követetett gyakorlat jogszerű, bár etikussága megkérdőjelez­hető. Az önkormányzat ezért ösztönzi a bérlőket, hogy vagy alakítsanak lakóközösséget, vagy lakásukba szereltessenek vízórát. Ez utóbbit tartom egye­düli, jó megoldásnak. Ebbe nem nyugszanak bele a Kossuth Lajos sugárúti tízeme­letesben lakók. Most fellebezést nyújtottak be a bírósághoz a „nem teljest tett szolgáltatásért nyereséghez jutó" vállalat ellen. A másodfokú ítélet precedensér­tékű lehet. Polgárok ezrei köve­telhetik vissza a pénzüket. ÚJSZÁSZI ILONA Több tízmilliós kár a Digép-ben Csata utáni tájnak tűnik a Diósgyőri Gépgyár melegala­kító gyáregységének két csar­noka, ahol szombaton hatalmas tűzvész pusztított. Este 10 órá­ra sikerült olyannyira lokalizál­ni a tüzet, hogy az már nem tu­dott átterjedni a szomszédos, szintén nagy értékű gépeket és késztermékeket magában fog­laló csarnokrészre. A három érintett csarnok területe megközelíti a 6000 négyzetmétert. Az egyik csar­nokban (ahol tulajdonképpen a tűz keletkezett) különféle jár­műipari alkatrészeket ková­csoltak nyugati autógyárak megrendelésére. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A DUGONICS TÁRSASÁG 17 órai kezdettel tartja soronkö­vetkező felolvasó ülését a város­háza klubtermében. Tamasi Mi­hály Voltak-e farmergazdaságok megyénkben? címmel tart elő­adást a paraszti polgárosodás fo­lyamatáról. Az előadás nyitott! JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor. A MUNKÁSPÁRT Csap utca 62. szám alatti pártházában 16-17 óráig ingyenes jogi taná­csadást tart dr. Krajkó Zoltán. CSILLAG JÁNOS, a 8. szá­mú választókerület képviselője 17-18 óráig a Fő Fasori Általá­nos Iskolában lakossági fogadóó­rát tart. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT Belváros I. szervezete nyilvános vitát ren­dez a bérből élő dolgozók helyze­téről és a munkanélküliség ala­kulásáról 16 órai kezdettel, a Csap utca 62. szám alatti párt­székházban. Vitavezető: Nagyvá­ri Lászó, a városi koordinációs bizottság tagja. KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője foga­dóórát tart 16-18 óráig a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat központi épületében (Tisza Lajos krt. 88.). GALIBA FERENC, a 19-es és HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselője foga­dóórát tart 17-18 óráig a Gedói Általános Iskolában. MIRŐL IRT A DM? LMAŰYARORSZAG A feministák is megfelebbezték a munkaközvetítőre vonatkozó közgyűlési határozatot (Saját tudósítónktól.) (...) A fe­lebbezés igy szól: Nagyságos pol­gármester ur! Szeged sz. kir. város törvényhatósági bizottsága novem­ber 14-én tartott közgyűlésén megal­kotta a hatósági munkaközvetítő szervezetét. Ez a szervezet a hivatal vezetésével megbízott tisztviselő ál­lását jogvégzettséghez kötötte s ezáltal elzárta a lehetőségét annak, hogy nő alkalmaztassék ezen állás betöltésére. Ezen határozat ellen felebbezéssel élünk (...). Mi ezen közgyűlési határozatot sérelmesnek tartjuk a kenyérkereső nők szem­pontjából: akik ezidőszerint jogi pá­lyára nem léphetnek, de szociális munkára éppen kifejlett szociális ér­zéküknél fogva hivatottak. A háború számtalan esete bizonyítja, hogy még sokkal magasabb szellemi kép­zettséget igénylő állásban is ered­ményesen működtek a nők (...). Tisztelettel: dr. Turcsányi Imré­né elnök. dr. Erdélyi Jenőné titkár. (1917. dec. 7.) DÉLMAGYARORSZÁG Az Olvasó irja A ICorz.ó lVloz.i telefonja Tisztelt Szerkesztő Ur! Engedje meg. hogy felhívjam figyelmét arra a visszásságra, amit az utóbbi idők­ben a Korzó Mozi részéről tapasz­taltam. Mint a mozi régi látogatója, régi gyakorlat szerint telefonon ren­deltem meg jegyeimet. A napokban ismét felhívtam telefonon a mozit, a csengetés ki is ment, majd pár pilla­nat múlva kattant a telefon s az összeköttetés megszakadt. Ismétel­ten négyszer-ötször próbálkoztam. Felhívtam a telefonközpont hibabe­jelentőjét. Azt a magyarázatot kap­tam. hogy a mozipénztáros szakítja meg az összeköttetést, mégpedig azáltal, hogy csengetéskor pár pilla­natra felemeli a telefonkagylót, majd visszateszi. Elvárom a mozitól, hogy vagy hirdesse meg a telefon utján való jegyelővétel megszűntét, vagy álljon helyt s vegye fel a ren­delést. Nekem az ismételt hívások mindannyiszor pénzembe kerültek, dolgom végezetlen maradtam és 60-80 fillért hiába kiadtam. Emiitett anomália megszüntetése ugyhiszem közérdek. Tisztelettel: Aláírás. (1942. dec. 7.) dílMYAMM Hány dollár a születés Amerikában? (...) A baba születése teljesen fel­borította a Blis család költségvetését. Az újszülött természetesen kórházban látta meg a napvilágot. A benyújtott számla legkisebb tétele az újszülött fényképe - Blis szerint ez inkább azokra a fényképekre hasonlít, amiket az Egyesült Államokban a postahi­vatalokban függesztenek ki, amikor a legújabb vonatrablás tetteseit keresik ­3 dollár 50 cent darabja (plusz 5 % adó). A szülés előtti vér-vizsgálatért 20 dollárt számítottak. A csecsemő vércsoportjának meghatározásáért a papa 11 dollárt fizetett. Az érzéste­lenítésért is fizetni kell, bár Jeffrey esküszik rá, hogy szó sem volt érzéste­lenítésről (15 dollár). Egy aszpirinért, amit egyik éjszaka a felesége kért ­három dollár 50 centet számítottak fel. .Még szerencse, hogy a feleségemnek nem volt szüksége vérátömlesztésre, mert a New York-i kórházakban 35 dollár egy félliter vér" - tette hozzá Jeffrey. A szülőszoba használata 40 dollár. És végül a korteremben az ágy...; 414 dollár, vagyis naponta körülbelül 70 dollár. Ezzel azonban még nincs vége. Hátra van a szülész ­ez külön ügy, itt a megszabott taksa 500, azaz ötszáz dollár. Blisék kiadása összesen 1300 dollár volt a baba szü­letésekor. H. Borovik (1967. dec. 7.) FIGYELEM! Akik az ELSZO-nál vásárolnak vagy javíttatnak, sorsoláson vesznek részt, 1993. január 15-én. ^^^^^^ Küldje be a blokkszámot, vagy a f^^P^SS munkalapszámot a Moszkvai krt. KLSMJLU 'ty 15. szám alá! 60 000 Ft értékű sza­badon választható nvereménv! Új műtéti technika — először Szegeden A nőiség érzése megmarad A SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának tanársegédje, dr. Molnár G. Béla két és fél évet töltött Oxfordban és Londonban, ahol a világon is újdonságszámba menő műtéti technikát, a hiszteroszkópiás sebészetet tanulta meg. A módszer olyannyira új, hogy Európában mindössze néhány évvel ezelőtt - 1988-ban Angliában - végeztek első ízben e módon nőgyógyászati beavatkozást. Magyarországon először a szegedi női klinikán alkalmazzák a hiszteroszkópiás sebészetet egyes nőgyógyászati betegségek orvoslására. Arra kértük Molnár G. doktort, avasson be bennünket e sok nőt érintő új eljárás lényegébe. - Egyszerűen fogalmazva: szike és vágás nélkül történő műtét. Leggyakrabban a hormon­kezelés, illetve a méhkaparás után sem gyógyu­ló, bő és gyakori vérzéssel küszködő nőknél al­kalmazzák. A mai gyakorlat szerint, az ilyen esetekben végső megoldásként eltávolítják a méhet, szemben a hiszteroszkópiás "műtéttel", amikor műszerrel hatolunk be a hüvelyen és a méh nyakcsatornáján át a méhüregbe, hogy ott egy elektromos kacs segítségével eltávolítsuk a méh nyálkahártyáját. - Azon túl, hogy nem kell kidobni a méhet, ami a nő számára hatalmas lelki megrázkód­tatással jár, milyen előnyei vannak ennek bea­vatkozásnak a hagyományos műtéttel szemben? - Mindenekelőtt az, hogy a hasfalat nem kell megbontani, s elkerülhető a szervezet számára megterhelő nagy műtét. Nem elhanyagolható előny, hogy a méh meghagyásával a kismeden­cében nem következik be anatómiai elváltozás, hiszen egy fontos szerv a helyén marad. Rövi­debb az ápolási idő, hiszen amíg a hagyomá­nyos műtétnél, a méheltávolításnál 7 az ápolási napok száma és hathetes táppénz javasolt, addig a hiszteroszkópiás beavatkozásnál 2-3 napos klinikai fekvés után a beteg hazamehet és egy hét múlva dolgozhat. A nő számára lényegesen elviselhetőbb az a tudat, hogy "csak" a méh­nyálkahártyáját távolították el, mint az, hogy kivették azt a szervét, amitől ő igazándiból nő. Könnyebb megbirkózni lelkileg ezzel még ak­kor is, ha tisztában van a ténnyel, hogy elvesz­tette fogamzásképességét. - Rosszindulatú daganatok esetén is alkal­mazható a hiszteroszkópiás eljárás? - Nem. Akkor csak a hasi műtéttel történő teljes méheltávolításra van lehetőség. Viszont a miómák kivétele már elvégezhető e módszerrel, ha a mióma nem túlzottan nagy és a méhüregen belül helyezkedik el. - Mint minden orvosi beavatkozásnak, nyil­ván ennek is van veszélye. - Kellő gyakorlat híján kilyukasztható a méh. Veszélyt jelent, ha túl sok folyadék szívódik fel a beavatkozás közben, de ez a folyamatos ellen­őrzéssel kizárható. - Befejezésül engedjen meg egy személyes kérdést! Hogyan gyakorolhatta ezt a műtéti technikát Angliában, amikor - tudomásom szerint - Nyugat-Európában és a tengeren túl sem engednek ösztöndíjjal ott tartozkodó orvost beteghez nyúlni. - Igaz, hogy én a nőgyógyászati műtétek szö­vődményeinek tanulmányozására kaptam ösz­töndíjat Oxfordba, ahol egy esztendőt töltöttem. Innen pályáztam egy londoni kórházba, ahol kü­lön engedéllyel végezhettem hiszteroszkópiás műtéteket. Négytagú orvosi teamben dolgoz­tam, s velük 148 hiszteroszkópiás beavatkozást végeztünk. így volt alkalmam a gyakorlatban is megtanulni ezt a műtéti technikát, s arra törek­szem, hogy minél több kollegámnak átadhassam e gyakorlati tudást. Nem mindegy ugyanis, hogy hagyományos műtéttel, vagy ezzel az új techni­kával avatkozunk be a női szervezetbe. KALOCSAI KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom