Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)
1992-12-01 / 282. szám
6 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. DEC. 1. Gyakorlat szülte felismerés A kárpótláshoz idő kell Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal munkájáról többféle értékelést hallottam már. Az első földárveréseken leginkább az a kritika hangzott el, hogy nagyon kevesen kapták még kézhez jegyeiket. így viszonylag kevés földterület talált gazdára, s az is a vártnál alacsonyabb, sokszor a minimumot jelentő 500 forintos aranykoronánkénti áron. Földügyekben érthető a türelmetlenség, hisz a tulajdonos váltás hosszúra nyúlt átmenetében ezeknek a földeknek nincs igazi gazdája. A zömét hasznosítják ugyan, de rövidtávú megfontolásból, kizsarolva a termőerőt. A törvények ütemezése s a hivatal teherbírása nincs mindig szinkronban, s nem biztos, hogy ezért azt kell bírálni, akivel az ügyfelek közvetlenül találkoznak. Az árnyaltabb vélemények formálásában segíthet a hivatal nemrégiben közzétett helyzetelemzése. Ebből megtudhatjuk, hogy november elején az I. vagyoni kárpótlási törvény alapján beadott 830 ezer igényből 328 ezerre született elsőfokú határozat. Ennek alapján közel 20 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet és utalványt adhatnak ki a bonyolítással megbízott pénzintézeti fiókok. A mostani ütem szerint hetente 15 ezer ügy végére kerül pont, s I milliárd forinttal nő a kiadott kárpótlási jegyek összege. A második vagyoni kárpótlási törvény alapján 60 ezer igénylő jelentkezett. Közülük 26 ezer a budapesti. A megyék közül Tolna vezet 5441 beadvánnyal, Csongrád a 260 igénylőjével a sor végén áll. Elbírálásuk jövő év végére fejeződhet be. A nyugdíjemelést biztosító jogszabályoktól 390 ezren remélik helyzetük javulását. Az. augusztus végén elkezdett kárpótlási földárverések az utóbbi hetekben valamelyest lendületet vettek. Ez azzal is magyarázható, hogy a földet akarók ügyintézésük gyorsítására kérelmet adhattak be. November 8-ig 826 árverésen 7561-en 7o5 ezer aranykoronányi földet vásárolhattak ilymódon. A nagyobb, a birtokszerkezetet meghatározó hullám tavaszra várható. Nem biztos, hogy akkor is az 500 forintra lelicitált, vagy a megegyezéses 1000 forintos aranykoronánkénti eladási ár lesz a jellemző. A kereslet- kínálat valódi próbája még előttünk áll. (Az alábbiakban a főváros és néhány megye kárpótlással kapcsolatos adatait közöljük.) T. SZ. 1. Kérelmek és sérelmek ( I. vagyoni törvény) Helység Benyújtott Elintézett Gyorsított (kérelmek száma) Bp. magyar 31.446 6.881 1.235 Bp. külföldi 29.909 1.110 1.223 Bács-Kiskun m. 58.791 23.020 11.253 Békés m. 58.532 21.975 11.032 Szolnok m. 52.830 20.118 9.786 Nógrád m. 19.080 11.736 1.491 Tolna m. 28.1% 15.012 4.049 Zala m. 27.562 15.873 3.275 Csongrád m. 39.219 14.380 10.559 A külkereskedelem tíz hónapja 1992. első tíz hónapjában a magyar kivitel értéke 8545 millió dollár volt, és az elmúlt év hasonló időszakához képest 12,2 százalékkal növekedett. A behozatal a tavalyinak 97,2 százaléka, értéke pedig 8978 millió dollár. így a külkereskedelmi termékforgalom vámstatisztikai egyenlege 433 millió dollár passzívumot mutat. A fizetést maguk után nem vonó tételek csökkentésével a külkereskedelmi áruforgalom az első tíz hónapban 17 millió dolláros aktívumot ért el. Az export alakulásában döntő szerepet az Európai Közösség játszik, amely a magyar exporttermékek több mint 50 százalékának felvevőpiaca. E térségbe a kivitelünk dinamikája az átlagos növekedés kétszerese. Tizenöt százalékkal bővült exportunk a kelet-európai országokba, és csak 7 százalékos a dinamika az EFTA-országok irányában. Ugyanakkor a fejlődő országokba egyharmadával csökkentek a kiszállításaink. Szatymazon nagy napnak ígérkezett a tegnapi. A várva várt kárpótlás végrehajtási szakaszába érkezett, a közlönyben is szerepelt, hogy a Homokgyöngye TSz. meghatározott területeiért ringbe szállhatnak, azok akik földet akarnak, s volt szerencséjük megkapni a jegyet vagy utalványt. A november 30-án, a művelődési házban megtartott árverésen többen tulajdonhoz juthattak. A érintettek számára örömteli esemény, másoknak bosszúságot okozott. A földrendező bizottság elnöke szerint nem lett volna szabad megtartani az árverést, mivel a közlönyben megjelentetettel nem azonos, „megcsonkított" táblák szerepeltek az itteni és mostani „menüben". Emiatt többen visszaléptek a licittől. Az árverés vezetője ragaszkodott a meghirdetett időpontban való eljáráshoz. Akadt, akinek a jogerős kárpótlási határozatban más érték szerepelt, mint a letéti igazolásban, s emiatt nem árverezhetett. E zavaró körülInfláció (2.) Ennivaló árspirál Az infláció csökkenésének közel egy éve tartó lassú folyamata augusztusban megtorpant. Az egyhavi fogyasztói árnövekedés (augusztusban 0,8, szeptemberben 2,4, októberben már 2,5 százalék) jóval nagyobb volt, mint a megelőző hónapokban (júniusban 0,6, júliusban 0,3 százalék) és több mint egy százalékkal több volt, mint tavaly ilyenkor. Az árszínvonal számítottnál gyorsabb ütemű növekedését egyértelműen az élelmiszer árak őszi hónapokban bekövetkezett áremelkedései okozták. Az élelmiszertermelők és forgalmazók egyrészt a kedvezőtlen időjárási viszonyokra hivatkoznak egy-egy áremelés előtt, de legalább ilyen jelentós tényező az élelmiszergazdaság lermelési ciklusának változása is. Két évvel ezelőtt, az árliberalizáció után az élelmiszerárak kritikusan megemelkedtek, majd 1991 -ben ez az ütem csökkent. Most ismét megugrott az árindex, ami elsősorban a tulajdonviszonyok megváltozásával és a kárpótlás mellékhatásaival magyárazható. Mit, mennyiért? V///////// ''V///////'/////:. 122 5 122.2 100 104 108 112 116 120 124 128 132 Az árszínvonal növekedését már augusztusban meglökte az energia- és a gyógyszer-árak drasztikus emelkedése. Majd szeptemberben jött az élelmiszer, októberben pedig a háztartási energiák árának emelkedése volt a meghatározó. A többi termékcsoportnál gyakorlatilag a számítottnak megfelelő volt az áremelkedés mértéke az őszi hónapokban is. Az infláció másik fontos összetevője: a jövedelemkiáSérelmek délelőttje Két árverés Szatymazon mények miatt a kárpótlás során „sérelmet szenvedettek" az ügyek kivizsgálását fogják kezdeményezni. A másik árverés helyszínén sem sikerült a vitát elkerülni. A Finn-Magyar Barátság TSzben a vagyonmegosztás árverési szakaszába szaladt be a madzag. A november 3-iki közgyűlésen a javak zöme közgyűlési határozatra került az új gazdáihoz. Amely vagyontárgyat többen is igényeltek, azokra tűzték ki a mostani árverést. A közjegyző nem vállalta a lebonyolítást, úgymond egy esetleges törvénytelenséget nem kíván újabbal tetézni. Ugyanis tagok egy csoportja a cégbíróságnál támadta meg a közgyűlés határozatait. A hét pontban felsorolt hiányosságok, indokok alapján a közgyűlési „egyezséget" megtorpedózok új vagyonmegosztó közgyűlés megtartását remélik. A méregfog leginkább ott keresendő, hogy a kiválni szándékozók első hulláma még listáról választhatott a javakból. A visszamaradók érdekeit védő módszer a közgyűlés előtti napig élt, akkor történt a fordulat. Egy 48 fős csoport kiválásával átbillent a mérleg nyelve. Az ezután történtek már a kiválások túlsúlyának megfelelően alakultak. A 48ak már korlátozás nélkül választhattak, míg a korábban nyilatkozóknak pótlólag már nem adatott meg ez a jog. Mindez magában hordozta a veszélyt: ha valaki utólag rájön, hogy rosszabbul járt a többinél, jogorvoslatot akar. A meg nem tartott árverésen ramlás. Ezt nagyító alá véve megállapíthatjuk, hogy - a nyugdíjak kivételével - a pénzbevételek növekedési üteme a harmadik negyedévben mérsékeltebb volt (17,3 százalék), mint az első félévben (20,4). Az év első kilenc hónapjában átlagosan 287 milliárd 700 millió forint készpénz volt forgalomban. R A •••MaHMHBBB vagy háromszázan vettek részt. Az itt megszerezthető 11 millió forint körüli értéknek többszörösét érő vagyonjegy lapult a zsebekben és táskákban. Vélhetően a kikiáltási ár többszörösére verték volna fel az árakat. A kívül álló üzletrész tulajdonosok a megegyezéses formából ki voltak zárva, itt lett volna először alkalmuk a papírjaikat beváltani, így a megjelentek nem is annyira a licit elmaradásáért mérgelődtek, hanem azért, hogy annak ellenére össze lettek csődítve, hogy már pénteken tudni lehetett: nem lesz itt árverés. Az ismétlés számukra lehet kedvezőbb. A cégbíróság döntésétől függ. hogy árverés, vagy új közgyűlés a soronkövetkező lépés. Abban még megoszlanak a vélemények, hogy ha kifunak az időből a felszámolás és végelszámolás lesz az osztozás alapja, vagy más megoldásokra is kaphatnak haladékot. T. SZ. I. Biztosított bátorság Sokan őrültségnek tartották, mégis létrejött és működik az ország első magánexpója Szekszárdon: a Gemenc Expo. A tavaly ősszel 50 millió forintos beruházással létrejött kiállítás tulajdonosa Kanalovics László nem kis kockázatot vállalt akkor, amikor hitelből vállalkozott egy eddig Magyarországon ismeretlen tevékenységre: vidéki kiállítások megrendezésére. A sikersztori persze még nem ért véget, hiszen öt év alatt vissza kell fizetni a felvett kölcsönöket, de - egyes jóslatokkal ellentétben - a Gemenc Expo talpon tudott maradni, és újabb kiállításokat szervez. Kanalovics Lászlót arról faggattuk, hogyan mert belevágni ebbe az üzletbe. - Mekkora kockázatot vállalt az expo felépítésével? - Kemény feltételek mellett három banktól vettem fel hiteleket az expo megvalósításához, amelyek rövid lejáratú kölcsönök. így már meg kellett kezdenem a törlesztésüket is. Állami támogatást egy fillért sem kaptunk. Gyakorlatilag teljes egzisztenciámat erre tettem fel. Ha nem sikerül megfelelően működtetni vállalkozásomat, akkor rámehet mindenem, amit 18 év munkájával elértem. Sokat azonban nem volt időm töprengeni: belevágtam, s bízom abban, hogy sikerül egyenesbe hozni a vállalkozást. Az állandó feszültség azonban megvan az emberben, hiszen komoly kockázatot vállaltam a hitelek felvételéve. - Egy kiállítás során számtalan olyan dolog történhet, ami tönkreteheti a vállalkozást. Mivel tudja csökkenteni ennek a kockázatát? - Előállhat olyan esemény, ami ellen nem lehet előre védekezni, azonban akad amit ugyan nem tudok elhárítani, de felkészülhetek az esetleges bekövetkezésére. Természeti katasztrófa ellen biztosítást kötöttem az ÁB -Aegonnal, amelynek a kínált biztosítási konstrukcióját a legmegfelelőbbnek találtam a piacon. Árban a legkedvezőbbnek bizonyult, és a nyújtott szolgáltatásai is vonzóak voltak. Az ÁB-Aegon szakemberei rugalmasan kezelték a szerződést, gondot fordítottak arra, hogy előbb megismeijék a vállalkozásomat. áttekintsék terveimet. Úgy gondolom, egy nagy értékű biztosításnál csak így érdemes üzletet kötni. A hat hektáros terület biztosítása mellett a kiállítók külön szerződéseket kötnek, amit azonban rajtunk keresztül megtehetnek helyben. Gyakorlatilag csak annyi dolguk marad, hogy befizessék a díjat. - Vállalkozni Magyarországon nem egy veszélytelen tevékenység, hiszen a vagyona mellett az egészségét is felteszi az üzleti sikereire. - Veszélyességi pótlékot nincs honnan kérnem, de annyit megtettem, hogy családom biztonsága érdekében élet- és családbiztosítást kötöttem az ÁB-Aegonnal. - Ön nem most kezdte a vállalkozást, hiszen 12 éve működtet egy kertészetet és egy virágüzlet-hálózatot. Alighanem ebből is biztosan megélhetne. Mi az ami rábírta arra, hogy egy ilyen „járatlan útra" lépjen? - Éppen ez a vállalkozói múlt az, ami miatt elhatároztam az expo létrehozását. 12 év alatt tapasztalhattam. hogy milyen feltételek hiányoznak a sikeres vállalkozás megteremtéséhez. Az egyik legnagyobb probléma: a gyártó és a forgalmazó között nincs információs kapcsolat, nincs ahol megismerhetnék egymást. A Gemenc Expo azért jött létre, hogy a vállalkozóknak lehetőséget teremtsen a bemutatkozásra, a kapcsolatfelvételre. Az expo sikeressége tehát nemcsak az én érdekem, hanem az övék is. - Egy virágkertész honnan tudja, hogyan kell egy kiállítást megszervezni, lebonyolítani ? - Korábban egyetlen kiállításon sem vettem részt. Nem tudom, a nagyok hogyan csinálják, de több ezer vállalkozónak írtam az elképzelésemről, és úgy tűnt, van érdeklődés. Szándékosan nem vettem igénybe már létező vásárszervező cégek segítségét, mert úgy vélem: a Magyarországon létrejövő kiállítások és vásárok sok esetben csak azt a célt szolgálják, hogy a szervező minél nagyobb profitra tegyen szert. Mi egy vállalkozásbarát vásárt akarunk rendezni, ahol a résztvevő megkap mindent, ami a sikeres üzletkötéshez szükséges. Nálunk tolmácsgéppel felszerelt konferenciaterem, számítógépes adatbank áll a résztvevők rendelkezésére, és képviseleti irodát is nyithatnak itt. Árainkkal versenyképesek akarunk maradni, ezért 20 százalékkal olcsóbbak vagyunk például a BNV-nél. Megközelítési lehetőségünk is megfelelő, hiszen földön, vízen és - helikopterleszállópályánk létrehozása nyomán - már levegőben is könnyen eljuthatnak hozzánk. Mi jövőre is kiállításokat akarunk itt tartani, ezért fontos, hogy a résztvevők és a látogatók elégedetten távozzanak innen - esetleg sikeres üzleti szerződésekkel a tarsolyukban. - Mit tud kezdeni az expo területével, amikor éppen nincs rendezvény? - A vásárközpont folyamatosan üzemel, nem engedhetjük meg magunknak, hogy holt idényeket tartsunk. Az adatbankunk segítségével folyamatosan foglalkozunk üzletközvetítésekkel, tanácskozásokat, konferenciákat rendezünk, kereskedünk. Pihenésre nincs idő, hiszen az expo tovább épül és terjeszkedik: öt év alatt 35 ezer négyzetméteres fedett területet akarok itt létrehozni, iparvágánnyal, bővülő infrastruktúrával. A kiállítási területtel szemben lévő elhanyagolt sporttelepből pedig szeretnék kialakítani egy szabadidő-központot. - Mi követi az 1992-es „Gemenci őszt"? - Jövőre „évszakonként" rendezzük meg a fogyasztási és beruházási javak vásárát, amelyekhez szakvásárok, bemutatók kapcsolódnak majd. így áprilisban közlekedéstechnikai. júniusban gasztronómiai, szeptemberben pedig mezőgazdasági és vadászati kiállítási, decemberben pedig Gemenc Advent néven karácsonyi vásárt tartunk. - Az expo révén sok vállalkozóval találkozik, hogyan vélekednek ők lehetőségeikről, és milyennek látja ön a gazdasági környezetet manapság? - A vállalkozók bizonytalanok, hiszen hiányában vannak sok fontos információnak, ráadásul a jogszabályok sem segítik munkájukat. Ráadásul tervezni is nehéz: nem tudni milyen törvényeket hoznak holnap. Én azonban mindenkit a bátor befektetésre sarkallok. Kivárni kár, ugyanakkor nem a gyors meggazdagodás a lényeges: hosszú távra kell építkezni a jövendő nagyobb profit reményében. Nekem sem hullott az ölembe a siker, mindenért megküzdöttem, ha kellett a padlóról felállva újrakezdtem. Ezért gondolom azt, hogy a kitartó, tehetséges és becsületes vállalkozó boldogulhat Magyarországon. (X)