Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-29 / 304. szám

4 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. DEC. 22. A biztosítási rendszer reformja Az átalakítás alatt a tb zavartalanul üzemel Több és kegyetlenebb emberölés Magyarországon Ki, miért és hogyan? Szomorú újdonság, hogy hazánkban az utóbbi években egyre többen esnek gyilkosság áldozatául. Korábban 180-200 emberölés történt évente, nap­jainkban 250-260. Ennek a változásnak a lehetséges oka­iról, a gyilkosok mai típusairól, tetteik új motivációiról, a nyo­mozások helyzetéről beszélget­tünk dr. Kovács Lajos rendőr alezredessel, az ORFK életvé­delmi osztályának vezetőjével. - Lényeges változás ­mondja az alezredes hogy míg korábban az emberölések tettesei közül csak 20-25 volt ismeretlen, napjainkban 50-60. Más szóval: hazánkban legin­kább rokonok, házastársak, kö­zeli ismerősök oltották ki egy­más életét. Sok kocsmai össze­tűzés is emberhalállal végző­dött. A tettesek többé-kevésbé adottak, ismertek voltak. Ma nem csupán több az ölés, de változtak az arányok is: min­den ötödik-hatodik emberölés tettese ismeretlen. Szomorú tény az is, hogy a mai gyilko­sok kegyetlenebbek, mint elő­deik. Nem elég, hogy anyagi haszon reményében, bosszúból vagy bármilyen más okból el­veszik az áldozat életét, hanem előtte meg is kínozzák. Nem­rég Hajdú megyében gyújtotta rá valaki a lakást egy még élő emberre. Csongrád megyében egy másik ügyben a tettest még nem ismerjük, de azt már tud­juk, hogy az illető kegyetlenül megkínozta áldozatát. Új jelen­ség. hogy míg korábban olykor évek is elteltek két, lőfegyver­rel elkövetett emberölés kö­zött, ma már egyetlen eszten­dőben 6-7 ilyen történik. > - Milyen okokból ölnek ma­napság az emberek Magyar­országon? - A klasszikus okok (szere­lemféltés, hirtelen felindulás, személyes bosszú, nyereség­vágy, leleplezéstől való féle­lem) továbbra is hatnak, létez­nek. Mellettük azonban megje­lent a leszámolás jellegű és a felbérelt személyek közremű­ködésével elkövetett ember­ölés. Gondoljunk például az úgynevezett kommandós ügy­re. Egyes bűnözők gyakran lé­pik át a saját maguk szabta ha­tárokat is. Korábban, ha egy betörő szembekerült a lakás tu­lajdonosával, szinte kivétel nél­kül elmenekült, óvakodott a súlyosabb bűncselekmény el­követésétől. Most már arra is volt példa, hogy a betörő a tu­lajdonos életére is tört. Vagyis: olykor a leleplezéstől való fé­lelem már nemcsak egy súlyos, hanem egy viszonylag enyhébb elbírálás alá eső bűncselek­mény esetében is emberölésre késztet. Ugyancsak a jelenség szintjén, néhány esetben talál­kozunk a bűnügyi nyomozók rémálmával, az úgynevezett motívum nélküli gyilkossággal is. így - ahogy mondani szo­kás, csak balhéból - minden ok nélkül halálra vertek és rug­dostak részeg fiatalemberek egy padon alvó 33 éves sopro­ni férfit Ácson, a vasútállomá­son. Előfordul az is, hogy a vé­res tett kiváltó oka nem is ha­zai eredetű. Gondoljunk példá­ul az etiópiai medika halálára Debrecenben. Honfitársa, a fel­tételezett tettes azért került vizsgálati fogságba, mert egy Kanadában élő férfire volt fél­tékeny. Vagy emlékeztetek az osztrák filmproducer ügyére: sem az elkövetők személye, sem az indíték nem kapcsoló­dott Magyarországhoz. - Tapasztalható változás a gyilkosok módszereiben azon túl, hogy kegvetlenebbekké vál­tak? - Igen. Könnyen lehetséges, hogy ez összefüggésben van azzal is, hogy körükben nőtt a külföldi állampolgárok aránya, akik javarészt különböző, itt bujkáló, minden égtájbeli bű­nözői csoportok tagjai. Többet törődnek tettük elkövetése előtt annak előkészítésével. Próbál­nak előre alibit biztosítani ma­guknak, utána pedig arra töre­kednek, hogy akadályozzák vagy tévútra vezessék a nyo­mozást. Az áldozat személy­azonosságának megállapítását megnehezítik. Október végén találtak például egy fejetlen férfi holttestet az ócsai út kör­nyékén. Még ma sem tudjuk ki az áldozat. Addig pedig nehéz elindulni. - Van-e különbség a fővá­rosi és a vidéki gyilkosságok között, ha ismeretlen a tettes? - Inkább úgy fogalmaznék, hogy a városokban és a közsé­gekben, a tanyavilágban elkö­vetettek között van. A főváros és a városok között ilyen szem­pontból nincs nagy különbség, még akkor sem, ha azt az elkö­vetők személye vagy a motívu­mok alapján elemezzük. A szervezett bűnözés például megjelent a vidéki városokban is. A falvakban, tanyákon elkö­vetett emberölések ismeretlen tettesei között viszont több a mozgó bűnöző, vagyis olya­nok, akik nem ott laknak, ahol az áldozat. - Prognózis? - Tudományosan megalapo­zott nincs, csak a saját megér­zésemet tudom megfogalmaz­ni. Szerintem az emberölések száma hazánkban a jelenlegi magas szinten stabilizálódik, de ezek felderítési aránya, amely ma 60 százalék körül van, lényegesen javulni fog. Nyomozóink országszerte jó szakemberek, a technikai fel­szereltség örvendetesen javul, a külföldi rendőri szervekkel jók a kapcsolataink. Ez tesz bizakodóvá. NÉMETHY GYULA Családi események A társadalombiztosítás eddigi rendszerének átalakításáról és a szociálpolitikai reformról volt szó azon a sajtótájékoztatón, amelyet a MUOSZ egészségügyi és szociálpolitikai szakosztálya rendezett Budapesten. A téma felelős szakértői - dr. Kis Gyula, a Parlament szociális bizott­ságának elnöke, dr. Pulay Gyula és dr. Kakuszi István, a Népjóléti Minisztérium helyettes ál­lamtitkárai. dr. Fejes László, a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság vezetőhelyettese, dr. Ka­meniczky István, a tb egészségügyi alapot fel­ügyelő, valamint dr. fíod Péter, a nyugdíjalapot felügyelő bizottságának elnöke - válaszoltak az újságírók kérdéseire. Melyik az az intézmény, amely egész életpá­lyáján végigkíséri az embert? A válasz: a társa­dalombiztosítás. Mert mindenkit érhet baleset, bárki megbetegedhet, és óhatatlan, hogy - ha megéljük - eléljük a nyugdíjkorhatárt. Mint mostanság minden, reform előtt áll a társadalombiztosítás is, melynek célja a hatéko­nyabb egészségügyi ellátás, és az eddiginél jobb nyugdíjrendszer. Mielőtt azonban a szándékot lehetőségcinkkel összemérnénk, álljon itt egy összehasonlító adat. Míg az USA-ban egy év alatt 1800-ról 3050 dollárra nőtt az egy főre for­dítható egészségügyi biztosítási hányad, nálunk ez az összeg jelenleg mindössze 137 dollár. Ab­ból a puszta tényből kiindulva tehát, hogy ez itt nem Amerika, és hogy a th nem pénzteremtő, hanem pénzelosztó rendszer, lássuk, mit várha­tunk reformjától? A kormány 1991 végén elfogadta a tb önkor­mányzati irányításáról szóló javaslatot. Mivel a tb lesz az ország legnagyobb, legtöbb tőkéjű tulajdonosa - 10 millió ember sorsát érintő ha­táskörrel nem mindegy, kit küld majd a lakos­ság képviselőjeként ebbe a „parlamentbe." Az 1993. március 18. és április 2. között megtar­tandó választásokig két bizottság látja el a nyug­díj- és az egészségügyi alap felügyeletét, az át­szervezés folyamán tehát a korábbi egységes tb­ből két önálló szervezet lesz. Az intézményhá­lózat azonban addig is zavartalanul üzemel ­hangzott el a tájékoztatón. Melyek az átalakítás alapelvei? Mindenek­előtt az orvost szeretnék érdekeltté tenné a beteg ellátásában, de úgy, hogy ne a páciens adja oda neki borítékban a pénzt. A cél az, hogy a bizto­sítónak jövedelme arányában fizetett összeg fe­jében bárki a betegségének - és nem a zsebének - megfelelő ellátásban részesüljön. A nyugdíjreformmal kapcsolatban a szakem­berek elmondták: az igazságos az lenne, ha ki-ki annyi nyugdíjat kapna, mint amennyi járulékot befizetett élete során. Ezt az ideális állapotot ak­kor lehet megközelíteni, ha az eddigiektől eltérően nem az alsó határ emelésére és a fölső csökkentésére törekszik a tb. Szándékaik szerint a magasabb nyugdíjakat igyekeznek kevésbé összezsugorítani, az összeg megállapításakor pedig hosszabb befizetési időszakot vesznek ala­pul, mint eddig. így u korábbi fizetésekkel arányban tudják meghatározni a nyugdíjak nagyságát, megakadályozandó az idős korba lé­pők jelentős életszínvonalcsökkenését. A hosszú távú tervek szerint három lépcsőssé alakul majd a magyar nyugdíjrendszer. Amikor a költségvetés bírja, akkor lesz egy állampolgári jogon járó juttatás, amely mintegy szociális el­látásként biztosítja mindenkinek a létfenntartás­hoz szükséges minimumot. A munkában töltött évek alatt befizetett járulék nyugdíjként való visszautalása mellett lehetővé válik úgynevezett kiegészítő biztosítások megkötése, amely bizo­nyos elótakarékosságra adna lehetőséget. Ez nemcsak a nyugdíjba lépők számára lesz jó üz­let. hanem a biztosítótársaságoknak is. Nem vé­letlen. hogy máris számos nagy külföldi intézet áll ugrásra készen, hogy megszülessen a műkö­désüket szabályozó magyar törvény. A nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban érvként hangzott el: két másik ország mellett ná­lunk vonulnak nyugdíjba legfiatalabb korban az emberek, akik így járulék befizetőből nyugdíj­alapot csökkentővé válnak. Ez a még mun­kaképes korosztály 6-7 százalékkal javíthatja a tb pénzügyi helyzetét, ha a munkahelyén marad. A hazai életmódot, egészségügyi feltételeket, halálozási statisztikát fölemlegető ellenérvekre az volt a válasz: ezeket a tényeket valóban mér­legelni kell, ám az is igaz, hogy ma 100 ezer nyugdíjas közül 50 ezer a korhatár elérése előtt, rokkantnyugdíjasként hagyta abba a munkát. Ha ezen a tendencián nem változtatunk, a 2000-es évek elején olyan torz lesz a nyugdíjasok és ke­resőképesek aránya, hogy az átlagkeresetnek csak 30 százalékát tudják kifizetni a nyugdíjas­nak. Márpedig ebből megélni - még szerényen is - aligha lehet majd. Megtudtuk: a nyugdíjrendszer hosszú távú, fokozatos átalakításáról van szó. A korhatár emelése 1995-ig nem lép élete, s 10-20 évet vesz igénybe, míg a régi mellett felnő az új nyugdíjrendszer. Az egészségügyi biztosítási rendszer átalakí­tásakor tanulnunk kell a jó külföldi példákból. A hazai egészségügyi közgazdászok filozófiájába is be kell, hogy vonuljon az a nézet, hogy az emberek betegségéért, haláláért 80-90 száza­lékban a helytelen életmód, a megelőzés hiánya a felelős, és nem az egészségügyi ellátás színvo­nala. Jelenlegi szociálpolitikánkkal kapcsolatban igen szélsőségesek az álláspontok. Egyesek sze­rint túl sokat költünk olyan rétegekre, amelyek nem szorulnak rá eléggé a segítségre, mások azt követelik, többet kellene áldozni erre a célra. Kialakítandó szociálpolitikánk vezérelvei: a rá­szorultság mérlegelése, a helyi, önkormányzati módszerek előtérbe helyezése, a család egé­szének támogatása, méghozzá úgy. hogy ne a tétlen beletörődésre, hanem munkavállalásra ösztönözzön. A szociális törvénytervezet java­solja a 3-10 éves gyerekeket nevelő családok tá­mogatását. Új eleme lenne a magyar szociálpo­litikának a jövedelem-kiegészítő juttatás: ha va­lakinek az összjövedelme nem éri el az állami­lag garantált szintet, akkor a hiányzó részt járu­lékként kapná meg a dolgozó. Az önkormányza­tok feladata lenne, hogy meghatározzák bizo­nyos új - például lakhatással összefüggő - tá­mogatások odaítélésének föltételeit és biztosít­sák a szociális intézményhálózat működését. A szakemberek kérdésekre válaszolva el­mondták: a költségvetés gyógyító-megelőző el­látásra előirányzott 130 milliárd forintjában nincs ugyan benne a bérautomatizmus, az egész­ségügyi dolgozók azonban béremelésben része­sülnek ebből a pénzből - csakhogy teljesítmé­nyük szerint. A nyugdíjasok számára pedig lehetővé vált ­tudtuk meg - hogy a 12,5 helyett 14 százalékos nyugdíjemelésben részesüljenek. A keret elosz­tásáról januárban hoz határozatot a Parlament, s a kifizetés márciustól lesz esedékes. A kósza hí­rek miatt aggodalmaskodók számára egy határo­zott ígéret: a nyugdíjalap akkor sem mehet tönk­re, ha jövőre a tervezettnél nagyobb lesz a defi­cit. Abban biztosak lehetnek a nyugdíjasok ­hallottuk -, hogy „26-án mindig megjön a postás". - CHIKÁN. ÁGNES •MDaaHMHBMBHMHHBHHHi Házasság Ocskó Károly János és Szász Teréz, Révész Tibor Zsolt és Feriing Erika Borbála, Illés Péter és Szekeres Katalin, Bátor József és Pessel Edit Mária, Czabán Zoltán József és Huszár Timea, Fúder László és Kovács Márta Zsuzsanna, Mi­nya János és Horváth Csilla, Jánosi János és Szűcs Angelika, dr. Eltigani Abdelmagid Elbe­rigdar és Lénárt Eszter. Molnár István János és Bajnóczi Ilona, Sárközi Gyula és Harcsás Amá­lia, Szilágyi Gábor Imre és Simon Anna házas­ságot kötött. Születés Horváth Lászlónak és Kosóczki Évának And­rea. Breznyán Pálnak és Ács Rozáliának Tamás, Kovács Jánosnak és Rácz Gabriella Katalinnak Edina Kitti, Kórodi Antalnak és Gulyás-Kis Eri­kának Achilles, Kuk Józsefnek és Bozóki Már­iának Bernadett Mária. Dobák Attilának és Olt­ványi Erikának Arnold, Nyári András György­nek és Debreceni Juditnak Fanni, dr.' Jancsikin Lyubomirnek és dr. Almási Andreának Szandra, Libor Ferencnek és Takács Edit Mariann-nak Edit Viktória, Temkó László Attilának és Apjok Gyöngyinek László Roland, Czékus Zoltánnak és Molnár Arankának Aranka, Ricza Józsefnek és Mészáros Ildikónak Dávid Richárd. Szabó Attilának és Kispál Arankának Melinda, Csiszár Jánosnak és Balla Ágnes Juliannának Györgyi Ágnes, Csonka Imrének és Szeles Editnek Me­linda Edit, Bérdi Józsefnek és Vörös Klára Évá­nak Máté, Lajos Sándornak és Máté Erzsébet­nek Sándor, Lajos Sándornak és Máté Erzsébet­nek Szandra, Áchim Tibornak és Bálint Ágnes­nek Andor Gergő. Frányó Mihálynak és Adamik Magdolnának Éva Anna. Kovács Attilának és Nyiri Erikának Bálint Máté. Jáksó Sándor Gá­bornak és Pap Annának Richárd Gábor, Molnár Attilának és Virágh Mária Magdolnának Fanni. Fődi Lászlónak és Juhász Évának Balázs, Gyu­ris Józsefnek és Kiri Zsuzsannának Zsolt. Vida Lajosnak és Klausz Piroskának Nikolett. Dudás Istvánnak és Aladits Klárának Csaba. Jánk Benjámin Jánosnak és Balogh Piroska Aran­kának Márk László, Mándity Istvánnak és Mol­nár Rózsának Éva, Simon Lászlónak és Csipak Évának László Péter, Kovács Sándor Józsefnek és Mucsi Erikának Ágota. Palásti Istvánnak és Varga Ildikónak Péter, Benedek Bélának és Varga Rozáliának Anita, Tóth Tibornak és Novkov Zorica Évának Tibor, dr. Kis Gábornak és Karsai Ibolya Emesének Gyöngyvér Judit, Kormány Zsoltnak és Csonka Zsuzsannának Gábor, Kormány Zsoltnak és Csonka Zsu­zsannának László, Gémes Sándornak és Izsák Gertrúd Erzsébetnek Levente Imre, Sztojka Györgynek és Lantos Évának Szulamit, Sava­nya Ferencnek és Kovács Hajnalkának Emese Barbara nevű gyermeke született. Halálozás Dr. Deseő György Jánosné Kocsis Éva, Sz.epcsy Boldizsárné Rátz Mária, Kéri János, Molnár-Tóth Istvánné Sánta Julianna. Pataki Fe­renc, Forráskuti Zoltán Mihály, Farkas István, Otott-Kovács Jánosné Fodor Julianna, Krajcsi József, Frányó Ferencné Gombos Julianna, An­talfi Zoltánné Terhes Edit, Szabó Mihályné Hack Rozália, Nagy Gáborné Kopányi Irén Mária, Gerbács Józsefné Redenczki Rozália, Domonkos Béla. Kalber Ferenc, Bálint Kálmánné Kisapáti Mária, Illés Sándor Szilveszter. Frank Lajosné Jójárt Anna. Pipicz András, Tombácz Istvánné Kovács Erzsébet, Pataki Nyárja, Ábrahám József, Martus József Mihály, Gyetvai Béláné Fábián Margit. Újvári János, Bárkányi Jánosné Matula Mária. Farkas József, Turbucz Sándor. Dobai János. Gali Sándor, Vidovenyecz György, Balogh János István, Balovai Mária. Angeló Lénárdné Rovo Mária, Balogh János, Süli Ferenc, Ács János. Doma Sándor, Kisgyura István, Bárkányi Mihály, Gombos Lajosné Mészáros Rozália, Nagy Julianna, Igaz Istvánné Kriván Hona, Kerekes László, Domokos Károlyné Maltesics Julianna. Turi István János. Váradi István János. Erdélyi Istvánné Barna Éva Erzsébet, Csala Istvánné Császár Veronika. Fekete Ilona. Ürmös József, Kiss Sándorné Kis Piroska meghalt. Világbanki hitel a tb-nek A jövő év elejen. január 17. és 24. között Washingtonban tárgyalnak a magyar és a világ­banki, szakemberek. hogy végl­eges formába öntsék a hazai társadalombiztosítási rendszer reformjára vonatkozó világ­banki programot - válaszolta az MTI érdeklődésére Zák György, az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság Fejlesztési Irodájának helyettes • vezetóje. A program összköltsége csaknem 200 millió dollár. A hatalmas összegű befektetés célja a társadalombiztosítási rendszer korszerű informatikai infrastruktúrájának megterem­tése. A nyugdíjigazgatás és az egészségbiztosítás világbanki projektjének költségeihez, a tervek szerint, a Világbank mintegy 130 millió dollárral járr.l hozzá, a fennmaradó összeget pedig a magyar léinek <e 11 állnia. Más világbanki itelekhcz hasonlóan ez a pro­jekt is többlépcsős egyeztető procedúrán ment keresztül az elmúlt néhány hónap alatt ­mondta Zák György. Á magyar kormány előzetesen már jóvá­hagyta a programot, bár vita­tott kérdések továbbra is van­nak mindkét fél részéről. Ilyen például az. hogy a Világbank garanciát szeretne a projektet végrehajtó szervezet felállítá­sára. amit a kormány azért nem tud vállalni, mert csak már­ciusban zajlanak le a társada­lombiztosítási önkormányzati ' választások. A Világbank egyébként egy sor kérdést inté­zett a programmal kapcsolat­ban az elmúlt időben a kor­mányhoz. a Nemzeti Bankhoz, valamint a Nyugdíj-, és az Egészségbiztosítási Felügyelő­bizottsághoz, amelyeket többé­kevésbé sikerült a Világbank elvárásainak megfelelően meg­válaszolni - mutatott rá Zák György. így született meg a döntés arról, hogy január 17. és 24. között a magyar és a világ­banki tárgyalóküldöttség Wa­shingtonban megtartja az - elő­reláthatólag - utolsó egyeztető tárgyalásokat. A magyar dele­gáció vezetője várhatóan Pulay Gyula helyettes népjóléti ál­lamtitkár lesz, s tagjai között ott található majd Botos József, az OTF főigazgatója, valamint a Népjóléti és a Pénzügymi­nisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a felügyelőbizottságok képviselői. Amennyiben a ja­nuári egyeztető tárgyalások sikerrel járnak, úgy a magyar kormánynak és a Világbank­nak is parafálnia kell a meg­állapodást. A Világbank veze­tőségi ülése márciusban lesz. így legkorábban ezt követően kezdődhet meg a társadalom­biztosítás informatikai .rend­szerének európai szintre eme­lését célzó program végre­hajtása - tájékoztatta a távirati irodát az OT-F Fejlesztési Irodájának helyettes vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom