Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-22 / 300. szám

Mennyi az annyi? A Hofi-vicc hajóskapitánya köszön kísértetisesen vissza évről-évre, amikor a költségvetési vitát hallgatom. Leszól a derék parancsnok a hí dói. a gépházba, hogy „mennyi"? „Huszonöt" - vágja rá a fűtő. „Mi huszonöt?"- kérdez vissza a kapitány. A válasz kézenfekvő: „Mi mennyi?" Valahogy így vagyunk mi is a költségvetés hiányával. Az idén is, jó előre megter\'eztük. hogy 185 milliárd lesz a jövő évi hiány - minimum, tegyük máris hozzá. Mert úgy tűnik, ennél kevesebb nem, de több még lehet belőle. Kupa Mihály pénzügyminiszter mindenesetre elégedett. Szerinte ugyanis a jövő évi hiány még kezelhető, a gazdaság nem omlik össze. Azért is elégedett a miniszter úr, mert negyvenhat éve először fogadott el ilyen hamar -karácsony előttköltségvetést a parlament. Elégedett a pénzügyminiszter azért is, mert szerinte nem csorbul jövőre az agrárágazat, a felsőoktatás, a foglalkoztatáspolitika és a védelem, valamint a közbiztonság előnye a költségvetésben. Sőt, ezeken a területeken a központi támogatás még nő is. , De mi a helyzet a gazdasággal? Jó néhányan egészen másként értékelték ugyanis a jövő évi költségvetést. Akadt olyan képviselő, aki egyenesen azt állította, hogy az állam jövőre -éppen a költségvetésen keresztül- rátelepszik majd a gazdaságra. Továbbra is magasak lesznek ugyanis az adó- és járulékterhek. Ha magas a költségvetési hiány, akkor azt valahonnan ki kell gazdálkodni, márpedig aligha lehet máshonnan, mint a gazdasági szereplők amúgy is súlyos terheinek növelésével. Akadt olyan képviselő, aki egyenesen demokráciaellenesnek bélyegezte a jövő évi pénzügyi forgatókönyvet. A szociális terhek és a munkanélküliség kezelése ugyanis továbbra is az önkormányzatok nyakába szakadnak, de ehhez a jövőben sem biztosít forrást számukra a költségvetés. Hogy mi mennyi valójában, az csak a jövő pénzügyi esztendőben dől majd el igazán. A kotta készen van, mi pedig csak reménykedhetünk, hogy nem fog falsot a zenekar. A koca kockázata A viszonylag magas, ki- feldolgozónak átvételi bizlónként száz forint körüli tonságot, a az igényesebb élősertés ár nem szabad, hogy munka árakban való megelkápráztassa az ínségesebb térülését kell a becsületét időket is átélt termelőket. A visszanyert szerződéses formagántermelés az, amely a mában garantálni. A terpillanatnyi változásokra ér- melőnek is meg kell tanulni, az zékenyen tud reagálni. Most állandó parner biztonsága sokan állítanak be ismét többet ér, mint a később sehol kocákat, s ezzel sok minden sem megtalálható házalók előre eldől. Mire a szapo- ráígért egy-két forintja. Ők rulatból vágósertés lesz, va- csak akkor jönnek, amikor a lószínű, hogy a darab-darab saját érdekük diktálja Így. szemléletet helyét ismét a Környzetünkben a húsipar minőség veszi át. Különféle egyik legstabilabb cége, a Pick termékekhez - export sonka, az újtípusú kapcsolatépítés szalámi, tőkehús - más más az jeleként nemrégiben kétnapos ideális vágnivaló. A termelés szakmai előadás és bemutató kétirányú biztonságához az út keretében ismertette meg is két irányból vezet. A igényeit a magángazdákkal. Százmilliós tőkeinjekció a Konkordiának Az országban másodikként Csongrád megyében teremtették meg az áfészek a nagybani árubeszerzés feltételeit. Az utóbbi időben igencsak visszafogott teljesítményt nyújtó szegedi Konkordia Kft.-t erősítő kúrának vetették alá, vagyis 100 millió forintot adtak össze az érintetek. Az összeg egyrészét hitelből teremtették elő. Az elsősorban élelmiszerboltok által igényelt áruféleségeknek a Budapesti úton az Agora Zöldért két nagy alapterületű raktárát bérelték ki. Az októberi kezdést követően az elmúlt hónapban már 70 millió forintnyi megrendelést teljesítettek. A nonprofit szervezetként működő Konkordia a tulajdonosokból álló bizottság döntése alapján a hasznot visszatéríti a tőle rendelő áfészeknek. Az már a helyi döntéstől függ, hogy az így megtakarított összeg egyrészével miként ösztönzik a boltosokat arra, hogy a saját beszerző centrumuktól rendeljenek, s milyen kedvezmények formájában ösztönzik a vevőket e cikkek megvásárlására. A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Elapad-e a tej? A budapesti boltokban akadozó tejellátással egyre töbhet foglalkozik a sajtó, így a nem ott élők is tudomást szerezhettek róla. A helyi reagálás többféle lehet, akad, aki úgy véli, egyenes következmény, hogy hamarosan itt sem lesz elegendő. Egyes termelők reménykednek, ez a fejlemény hatásosabb lesz a jövedelmezőség helyreállítása szempontjából, mint a tejdemonstráció volt annak idején. Ha belegondolunk, az áremelésnek is megvannak a maga korlátai. Áz eddigiek után mindig visszaesett a fogyasztás. Az utóbbi időben tartósan. Ez egyértelmű jelzés, egyes fogyasztói rétegek számára luxus a tej és a tejtermék. Az újabb emelés ezt a tábort növeli. Mégsem lesz más választás. Csak a mérték lehet kérdéses. Kiindulási pontként a termelői árak szolgálhatnak. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat igazgatójától, Schopper Jánostól a '93-as szerződéskötésekről és az ajánlott árakról érdeklődtem. Eszerint a fizikai minősítésű, első osztályú tej ára literenként 14-ről 16 forintra nő. A bakteriológiai állapot szerint átvett tej ára az extrától az osztályon kívüliig a következőképp alakul: 19,40 17,40 - 16,40 - 9,40 - 7,40. Az emelés zöme a jobb kategóriákra esik, az extráért például 2.40-nel fizetnének többet. A feltételes mód indokolt, hisz a termelőkkel egyenként póbálnak megegyezni. és a szerződés kötésekhez nemrég kezdtek hozzá. A januárban bevezetendő áfával együtt ez a mérték a tej 15 százalék körüli termelői árnövekedését indokolná. Az agrárpiaci rendtartás keretében kialakítandó garantált árakról még nincsenek hivatalos információk, de a további várakozásra sincs idő. A meghirdetésük után Jehet érdemben eldönteni, hogy emiatt változtatásra szorulnake a már megkötött szerződések. A tejtermelés költségei és az ettől elszakadó értékesítési árak miatti termeléscsökkenést fokozza, hogy a szövetkezeti átalakulások során néhány tehenészeti telep állományát, vagy annak egyrészét a kiválók vitték el. Egyáltalán nem biztos, hogy továbbtartási céllal. Több közülük a vágóhídon fogja végezni. A tejipari vállalat az idén előreláthatólag 12 százalékkal kevesebb tejhez tud hozzájutni, mint tavaly. A csökkenés zömmel e félévre esik, így ha nem fordul meg a tendencia, akkor pár hónap múlva nálunk is veszélybe kerülhet az ellátás. Jelenleg három vállalat, a szegedi mellett a debreceni és a győri az, amelyik a helyi fogyasztást meghaladó mértékben termel. A budapesti helyzet változást hozott az itteni termelési programban is. Exportra csak készletről szállítanak, a többletnek az ország más részein, zömében a fővárosban keresnek helyet. Pillanatnyilag a hiány nem teljes egészében a termelés számlájára írandó. Ugyanis a Budapesti Tejipari Vállalat fizetésképtelen. A beszállító vállalatok önmaguk nem képesek több ezer boltot ellátni, de az áruterítésre képes pesti cég csak annyi tejet kap, amit ki is fizet. A mozaikjaira hullott képből ítélve, a jelenlegi állapotból többfelé vehetjük az irányt. A sok-sok érdekből valamelyik mindenképp sérülni fog. Egy biztos, az senkinek se jó, ha nem sikerül megtalálni a tehénállomány további csökkenésének ellenszerét. Hogy ebben az összefüggésben elégséges-e a mostani, helyi feldolgozói ajánlat, csak később fog kiderülni. T. Sz. L Fotó: Gyenes Kálmán Áfészek mélypontja Innen szép a győzelem Az áfészek legutóbbi kongresszusán, az életképes jövő érdekében meghozott döntéseik hátterében nem kis szerep jut a gazdaság egészének állapotából következő jelenségeknek. A vidéken élő népesség az összeomláshoz közeledő mezőgazdasági termelés, a iparvállalatok helyi üzemeinek felszámolása miatt egyre kevesebbet tud költeni. Más oldalról a felvásárlás az, amely a feldolgozóipar fizetésképtelensége miatt töredékére csökkent. Míg 1990-ben 229 milliárd forintnyi árbevételt értek el, napjainkban ez az érték csak 120-130 milliárdra tehető. Üzleti szempontú alkalmazkodásnak tekinthető az a folyamat, melynek során igyekeztek a veszteséges tevékenységektől és egységektől szabadulni. A bolti kereskedelemben négyezerrel csökkent az egységek száma, melyből jelenleg 8600-at tartanak nyilván. A mára megmaradt 1400 vendéglátóhely harmada a két évvvel ezelőttinek. Ennek ellenére a 280 áfész a tavalyi 1,2 milliárd forinos összesített nyereséggel szemben idén félévkor már 657 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A szövetkezetekben dolgozók béreiben is érzékelhető e helyzet. Az átlag 13 ezer forintos bruttó bér a 20 ezer forintos országos átlagtól igencsak eltér. Huszonhárom százalék lesz az infláció Most már szinte biztosra vehető, hogy sikerül tartani az év elején beígért 23 százalékos inflációt. A fogyasztói árak növekedésének üteme ugyan az év vége felé kicsit felgyorsult, de az utolsó 12 hónapban így is „csak" 22,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Októbertől-noverberig, egy hónap alatt, 1,6 százalékkal növekedett az infláció. Ugyanez a szám tavaly ilyenkor 1,4 százalék volt, de a tizenkét havi növekedés akkor 32,8 százalékot mutatoH. A két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló család létminimuma most 38 ezer 500 forint, ugyanez a szám tavaly ilyenkor 30 ezer 600 forint volt. Hitelgarancia Részvénytársaság Ezen túlmenően 26 pénzintézet, 9 vállalkozói érdekképviseleti szervezet - köztük a Magyar • Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, amely 100 millió forintot fizetett be és 40 takarékszövetkezet szerepel az alapítók között. A szervezet létrehozásával egy időben megválasztották a tisztségviselőket is. A felügyelőbizottság elnöke Rabár Ferenc,- volt pénzügyminiszter, az igazgatóság elnöke Székács Anna, a vezérigazgató Apatini Kornélné, a könyvvizsgáló Szabó Ferenc lett. Szabó Tamás tárca nélküli privatizációs miniszter kifejtette: a Hitelgarancia Rt. része annak az intézményfejlesztési programnak, amelynek célja a tulajdonszerzés és a privatizáció gyorsítása, támogatása. Maga a A közelmúltban megalakult Hitelgarancia Részvénytársaság alaptőkéjét - 3,5 milliárd forintot - 77 alapító adta össze. A kormány 2 milliárddal, a hat * nagy kereskedelmi bank összesen több mint 600 millió forinttal járult hozzá a részvénytársaság alaptőkéjéhez. rendszer háromlépcsős lesz, azaz a vállalkozó továbbra is a kereskedelmi bankkal áll szerződéses viszonyban, tőle kell igényelni a hitelt. A bank a Hitelgarancia Részvénytársasággal köt szerződést, amennyiben a vállalkozó hitelképes, ám nem rendelkezik elegendő fedezettel. A részvénytársaság pedig a Hitelgarancia Alappal áll jogviszonyban. A vállalkozók egyébként legkorábban jövő év februárjában juthatnak ily módon hitelgaranciához, ami egyaránt vonatkozik a tőkére, kamataira és a járulékokra. A részvénytársaság ugyanis akkor kezdi meg működését a Budapest, V., Bárczy István utca 3-5. szám alatt. A garanciadíj mértéke 1-3 százalék. A Hitelgarancia Rt. maximum 100 millió forint hitelig vállal kezességet a felvett összeg legfeljebb 80 százalékáig. Emögött viszont 70 százalékos állami viszontgarancia áll. Ezzel jelentősen megnő az alap működésének biztonsága hangzott el egyebek között.