Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-02 / 283. szám

SZERDA, 1992. DEC. 2. I GAZDASÁGI MELLÉKLET III. /i GA - Trcide, az utazó kft. „Remete-alapállásból kezdtem Süli János egyik nélkülözhetetlen munkaeszköze az üzenetrögzítő. Az IBM-kompatibilis számítógépek szervizelésével és eladásával foglalkozó vállalkozó ugyanis ritkán található otthon. - A vállalkozás nem azon alapszik - magyarázza az automatizálási üzemmérnök végzettséggel rendelkező szakember - , hogy ücsörgök egy irodában. Állandóan úton vagyok, és amikor a lakásom közelében járok, fölugrok, hogy meghallgassam, mi van az üzenetrögzítőn. A Süli János és felesége tulajdonában lévő EGA-Trade Kft. székhelye egy Hont Ferenc utcai lakás, plusz a garázs alatta, de lassacskán kezd belőle kiszorulni. Az üzlet ugyanis beindult. - Ezek szerint kénytelen egy-két korábbi elvétől búcsút mondani? - Remete-alapállásból kezdtem a vállalkozást. Úgy voltam vele, hogy nem alkalmazottat, munkatársat kell keresni. A konkurencia-harcban sem hittem, inkább a jó kapcsolatokban. Reklámra nem volt szükségem, nagygépes kategóriában ismerték a nevemet a városban, és aki elégedetett volt a munkámmal, az adta tovább a nevemet és a címemet. Most azonban úgy néz ki, föl kell adnom korábbi rögeszméimet. A céget bővítem, teijedelmében is, ami új székhelyet, valamint alkalmazottakat jelent. De továbbra is azt vallom: elsősorban referenciákban kell bővülnie a piacnak. Az 1990. januárjában megaFOTÓ: GYENES KÁLMÁN Süli János: Nem alkalmazottat, munkatársat kell keresni. lakúit magányos vállalkozás nem az alaptőke, sokkal inkább a vagyon növelésére törekszik. A fejlesztéshez hitelt sem vesz igénybe: „Nem hiszek abban, hogy 25-40 százalékos kamatokat ki lehet termelni a szolgáltatásból." - A számítástechnikai piac meglehetősen telítettnek tűnik. Hogyan lehet talpon maradni, ilyen kornkurencia-harc közepette? - Telített a piac, ugyanakkor elindult a tisztességes kiválasztódás folyamata is. A fogyasztó egyre inkább igényli a jó szolgáltatást. - Sokszor azonban nem elég tisztességes munka. Vannak, akik mások miatt buknak bele az üzeletbe... - Nem lehet igazán okos az ember. Elképzelhető, hogy nekem szerencsém volt, amikor olyan cégeknek dolgoztam, amelyek fizettek is. Ez az egyik dolog. Másrészt tudni kell, hogy a számítástechnikában nem a legolcsóbb szolgáltatásoké a jövő. A minőséget meg kell fizetni, és a drága számítógépparkkal rendelkező komoly cégek áldoznak erre. •— Állandóan úton van. Ez azt jelenti, hogy a helyszínen javítja ki a computereket? - Általában igen. Hanem sikerül, akkor javításra hazaviszem a berendezést, de cseregépet vagy csereegységet otthagyok. Vannak kollégáim, akik segítenek abban, hogy akár másnap visszavigyem a computert. Szerencsére ma már olyan időket élünk, hogy az alkatrészekhez nagyon rövid idő alatt hozzá lehet jutni. - Szeged a „körzete", avagy kimozdul a megyéből? » - Tevékenységem döntő része Szegedre korlátozódik, leszámítva az átalánydíjas távolsági kapcsolatokat. De dolgozom Szentesen, Vásárhelyen is, egy munkám most éppen Mezőkovácsházához köt. A legtávolabbi pont Nylrbogdány, ahol egy olajos cég teljes hálózatát fölszereltem. A Démásznál osztályvezetői beosztásban is alkalmazott Süli János a széket és a pozíciót hagyta ott, hogy ne szakadjon el a szakmájától. Ahogy ő mondja: inkább a „csavarhúzós" területet választotta. Fekete Klára / Élelmiszer-gazdaságunk mérlegen A magyar gazdaság egyik legeredményesebben működő ipari ágazata volt az élelmiszeripar. Súlyát jelzi, hogy az ipari termelés egyötödét, az exportnak pedig több mint az egyhatodát adta. Napjainkban ez az ágazat is válságos helyzetben van. Termelésének szerkezetét a nagy tömegben, közepes minőségben előállított termékek jellemezték, amelyekhez az állam jelentős támogatást biztosított. Ebben a vonatkozásban azonban fordulatot hozott, hogy a támogatások napjainkra fokozatosan leépültek, az élelmiszerek belföldi fogyasztói árai folyamatosan növekedtek, az exportkiszállítások terén pedig az eddigi részleges eredmények mellett is kritikus a helyzet. A nyugati kiszállítások akadozásai, a szovjet piac bizonytalanságai, az áremelkedések miatti belföldi keresletszűkülés kedvezőtlenül hatott az élelmiszergazdaságra. Ezt tükrözi az évről-évre mérséklődő termelés. Ezek a számok különösen beszédessé válnak, ha összehasonlítjük a KSH most megjelent „A Közös Piac és Magyarország" című kiadványában közzétett adatokkal. Míg 1987ben Magyarország élelmiszeriparának fejlődése meghaladta a Közös Piacét és ezen belül a tagországok többségét, addig az utóbbi években egyre hátrább került és jelenleg az 1985. évi szint alá esett, jelentősen elmaradva még a leglassabban fejlődő nyugati országétól is. Az élelmiszer-gazdaság fejlődésének továbbra is az export az egyik mozgató rugója, a kivitel fő iránya azonban Nyugatra tevődik át. A nyugateurópai piacokra való bejutás komoly kihívás a magyar élelmiszeriparnak. A nagy élelmiszerkészletekkel rendelkező közös piaci országok agrárgazdaságát szerteágazó, bonyolult szabályok védik. A magyar élelmiszergazdaságnak a speciális fogyasztói igényekhez kell igazodnia, jelentősen javítva a termékek minőségét, csomagolását. Ez azonban felveti a fejlesztések, beruházások szükségességét, amely tőkeszegény országunkban a külföldi tőke aktív közreműködését igényli. Dr. Fekete Istvánné KSH Ipari termelési index (1985 százalékában) 1989 1990 1991 Közös Piac 112 115 118 Dánia 104 107 115 Egyesült Királyság 106 106 106 Franciaország 108 111 114 Írország 124 127 133 Luxemburg 103 106 111 Németország 111 123 132 Olaszország 125 114 116 Magyarország 103 100 90 „Jegycsere" Makón Épp egy magánházból jött kifelé a népes kis csapat. Pedig csak fél négyre járt az idő - és négy óráig volt meghirdetve az akció. Akció, amely Makón zajlott az elmúlt héten, s amelyen kárpótlási jegyet lehetett készpénzre, vagy vásárlási utalványra váltani. - Elfogyott a készpénzünk, ezért kell hamarabb zárnunk örvendeznek a cserét lebonyolító részvénytársaság emberei. - Ilyen nagy sikere volt felhívásuknak? - Igen, nagyon sokan jöttek. Szinte kivétel nélkül mindenki készpénzt kívánt kárpótlási jegyéért. - Önök azt hirdették, hogy ez a jegy cégüknél többet ér. Mihez képest? - Van egy elfogadott átlagos árfolyam, mi ettől egy kicsit jobb áron vásárolunk, konkrétan, a névérték 76,5 százalékát fizetjük ki a helyszínen azonnal. - Aki viszont vásárlási utalványra cserélné kárpótlási jegyét, annak 80 százalékot ígértek. - Csak épp senki nem élt ezzel a lehetőséggel. Ezeket az utalványokat ugyanis zömmel olyan cégeknél lehet levásárolni, amelyeknek Szegeden vannak jobban ellátott üzletei. Szóval, utazni kellene miattuk. - Miért nem próbálkoznak makói áruházakkal? - Mi egy budapesti cég vagyunk, először jöttünk Csongrád megyébe. Tudomásunk szerint a mi akciónk volt az első ilyen Makón (talán a megyében is?), ahol készpénzre lehetett váltani a kárpótlási jegyeket. A kedvező tapasztalatok alapján természetesen megkeressük a helyi üzleteket, hiszen karácsonykor újra eljövünk. - Mennyi volt a legnagyobb tétel, amit eladásra kínáltak? - Névértékben 200 ezer forint, de nem ez a jellemző. Többnyire 50 ezer forint körül volt az átlag. vass Nem veszik, eladják Az első biztosításom megkötésére ma is élesen emlékszem, kora délelőtt szólítottak ki a 740-es Csepel alól. A szerelőaknából csak a valószínűtlenül hosszú combokat láttam, a miniszoknyát, amiben végződtek, már nem. És hol volt még akkor a zöldeskék szem, a szőke hajkorona. Nem is tudom, akadt-e valaki a nagycsarnokban, aki nem kötötte meg az új CSÉB 40-et. (Értsd, havi negyven forintért balesetbiztosítást.) Azóta kínáltak CSÉB 80-at, lakásbiztosítást, gépjármű-cascót, felelőséget és még ki tudja mit. Mostanában pedig életbiztosítási ügynökökkel hoz össze a szerencse. Az első - pontosabban mind - nagyon jólöltözött fiatalember volt. megnyerő fellépéssel, a szükséges rámenősséggel. Türelmesen halgattam, hiszen befektetést ajánlott, s úgy tűnt, érti is amit mond. Egészen addig, ameddig ki nem bökte azt a meglepően határozott többmilliós összeget, amit tízegynéhány év múlva, a lejáratkor kapok kézhez, ha ilyen és ilyen havidíjat fizetek. Helyben is vagyunk, mondtam és arra kértem, árulja el, milyen inflációval számoltak a következő tízegynéhány évre. Az úr elveszítette határozottságát, az árszinvonalemelkedés modellezésére nem készítették fel. Nem nagyon értek az életbiztosításhoz, de úgy gondolom, hogy valahol az inflációból, a kamatokból kell kiindulni. Ehhez képest lehet ígérni valamekkora hozamot, természetesen levonva belőle a biztosítási szervezet működési költségeit, a nyereségtartalmat, no meg azt a mortalitási - halálozási - táblázatból számítható kockázatot, amelynek értelmében a biztosító egy váratlan baleset következtében már az első évben - akár a második napon is - kifizethet néhány millió forintot. A közelmúltban egyik ismerősöm egyedülálló biztosítási ajánlatot kapott a postaládájába, céges bélyegzővel, de fénymásolva. Csinos táblázat, havidíjjal, ez beszorozva több mint 200 hónappal, majd a lejáratkor kapott összeg. Az ajánlat több mint csábító, az évek hosszú sora alatt befizetett összeg több mint négyszeresét ígéri a futamidő lejártakor. Itt is csak a fix összeg zavar, egy bankár azonban számítógépes programmal gyorsan kiszámolná, mekkora az átlagos hozam. Tulajdonképpen arra lennék kíváncsi, hogyan nézett ki egy évvel ezelőtt az ilyen tízegynéhány évre szóló tábla, amikor éppen a 37 százalékos inflációt éltük. A mai, úgy tűnik, 23 százalékos éves árszinvonalemelkedéshez rendeltetett, de hogy mi lesz 9, 14 év múlva... Amikor kicsit jobban utánanéztem az életbiztosításoknak kiderült, azok meglehetősen hasonlítanak egymásra. (Ma a megyeszékhelyen több mint fél tucat cég kínálja kötvényeit.) Minden konstrukciónál van garantált hozam, 3,5-7 százalék, az ezen felül kapott összeg pedig a tényleges hozamtól, az adott biztosító befektetéseinek jövedelmezőségétől függ. Ezen a plusszon osztozik a cég és az ügyfél, mégpedig meghatározott arányban, de adókedvezményre egyik fél sem jogosult. Legtöbbször 85-95 százalék a szerződőé, 5-15 százalék a biztosítóé. Ezek nem akkora különbségek, hogy az ajánlatok közül választónak bizton sikerül megtalálnia a legkedvezőbbet. Akkor meg mire jók a fix összegű táblázatok? Ja kérem, a kötvényen olvasható tájékoztató az mégis csak egy szerződés - már kikezdhetetlen. Ebből mindenki megtudhatja - amit talán eddig is tudnia kellett volna -, hogy a nyereség mértéke a banki kamatoktól és a befektetések hozamától - tehát valamelyest az inflációtól függ, ezért a nyereségre vonatkozó adatok becsültek, így tájékoztató jellegűek, tehát nem kötelező érvényűek. Ezt a mondatot eddig valahogy még senki sem akarta a számba rágni. Mégis, akkor mi alapján kellene választani? Talán ugyanolyan szempontok érvényesülhetnének, mint az egyéb befektetéseknél. Ha mostanában azt kérdezi valaki, hova vigye a pénzét, mindig visszakérdezek: mennyit? Ha egy-két százezerről van szó, akkor azt mondom, a legközelebbi pénzintézetbe, de nem árt, ha ismerősen cseng a neve, azaz minél nagyobb annál jobb. Valószínűleg csak milliós nagyságrendnél érdemes sakkozni a mai, nagy biztonsággal éves szinten húsz - 17-23 - százalék bruttó kamat körül mozgó befektetési ajánlatokkal. A biztosítóknál is a nagyot, az erőset kell keresni. Erről azonban ügynöktől nem sokat tudunk meg, én legalábbis már több legerősebb céggel találkoztam. Marad az éves mérleg, amit egy magára valamit is adó tisztességes ügynök megmutat, csinos nyakkendővel vagy valószínűtlenül hosszú combokkal, jó fellépéssel. Az életbiztosítást ugyanis nem veszik, az életbiztosítást eladják. Nem mindegy hogyan. Kovács András A Magyarországon épülő autópályák - az M-0-ást és az M-l-es Győrt elkerülő szakaszát leszámítva - koncessziós formában valósulnak meg. E megoldásra az 1992-ben elfogadott ágazati koncessziós törvény ad lehetőséget, amely kimondja: az állam a kizárólagos tulajdonát képező autópályákat és műtárgyaikat, azok létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása és üzemeltetése céljából konceszszióba adhatja. Ezeken az utakon viszont az autósoknak útdíjat kell fizetni, melynek mértékét a befektetett tőke arányában állapítják majd meg. Egy felújított autópálya esetében így valószínűleg jóval alacsonyabb lesz a díj, mini az újonnan épülőknél derül ki a közlekedési lárca Koncessziós Autópálya Irodájának tájékoztatásából. A PGM TRADE KFT. AJANLATA OLASZ ÉS TAIWANI IRODASZÉK-BEMUTATÓ ÉS -UÁSÁR AJANLATUNKBÓL: ' KF 7810 200 Ft+áfa! j KF 7925 17 992 Ft+áfa i i OLASZ SZEKEK: POINT görgős láb, csavaros magasságállítás 3150+áfa RODI görgős láb, légrugós 6120+áfa SELTZ görgős láb, légrugós, középmagas támla 9500+áfa OSLO karfa is felszerelhető, dönthető háttámla 9750+áfa Prestige karfa széles, bőr, főnöki fotel 18 350+áfa TAIWANI SZÉKEK: KF 7940 diákszék 4152+áfa KF 7942 diákszék 6360+áfa KF 7827 irodai szék 18 048+áfa KF 7911 bőr főnöki fotel 28 336+áfa PGM BÜRO. Szeged, Dugonics tér 11. Tel.: 322-372. PGM COMPUTER. Szeged, Csongrádi sgt. 22. Tel.: 314-380.