Délmagyarország, 1992. december (82. évfolyam, 282-306. szám)

1992-12-10 / 290. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. DEC. 10. KULTÚRA 5 Magyar mezzoszoprán Svájcból A Collegium Artium szer­vezésében hétfőn este a JATE Aulában adott dal- és áriaestet a Svájcban élő operaénekesnő, Zsigmond Gabriella. A ritkán hallható dalok és áriák után Kodály A rossz feleség című népdalfeldolgozásának avatott tolmácsolásával aratta a leg­nagyobb sikert. - Sikerült kiderítenem, hogy 1971-ben Szuzuki szerepével debütált az Operaházban, énekelte többek között Mer­cedest, Hunyadi Mátyást. Az operaházi tagság után hogyan került Svájcba ? - 1975-ben a férjemmel ­aki szintén az Operaház tagja volt - mentünk ki. Itthon nem kaptam főszerepeket, kint viszont rögtön megkaptam egy Rossini-opera főszerepét. Sza­badúszó lettem, darabokra szerződtem, majd az egzisz­tenciánk biztosítása érdekében tanítani kezdtünk a férjemmel. Itthon nagyszerű mestereim voltak, a Zeneakadémián Réti József, később pedig Adorján Hona tanítványa voltam. A magyar zenekultúra és a ma­gyar zenepedagógia Svájcban is elismert, s ez jó alapot jelentett az iskolánk beindí­tásához, ami a Zürichi-tó FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT északi partján egy kedves kisvárosban már 13 éve mű­ködik. s ma már külföldről is jelentkeznek énekesek, hogy szeretnének nálunk tanulni. - Jól tudom, most jár először Szegeden? - Bevallom, sohasem jártam itt korábban. Tavaly kará­csonykorjöttünk először vissza Magyarországra, mert Svájc­ban van egy szigorú törvény, amely szerint egy városban kell lakni 10-12 évig, ahhoz, hogy az állampolgárságot kérni lehessen. Amikor hazajöttünk, kerestünk az iskolánk nyári énekkurzusaihoz korrepetitort. Az egyik ismerősünk a szegedi Nagy Mártát ajánlotta, s kiderült, hogy nagyszerűen tudunk vele együttműködni. Augusztusban a Hiltonban volt egy koncertem, amikoris eltört a zongorakísérőm karja, és Márta beugrása az utolsó pillanatban mentett meg. A szegedi koncert is az ő közvetítésével jött létre. — Úgy hallottam, itthon is szeretne énekkurzust tartani. -Talán a tavaszi szünetben meg is valósulhat ez a tervem. A nyári svájci kurzusainkra ifi szeretnénk itthonról főisko­lásokat meghívni. Tandíjat nem kérnénk tőlük/szállást is olcsón szereznénk számukra. Ezzel a tapasztalatszerzési lehetőséggel szeretnénk a fiatal magyar énekeseknek segíteni. H.Zs. •••••• Elnök: Róna-Tas András Tudományos minősítés - egyetemeken Hosszú hónapok óta halljuk, olvassuk, írjuk: készülnek a törvények, alapos változásokat hoznak majd a magyar felsőoktatásban és a tudományos kutatásban. Addig pedig - előkészülnek, akik erre illetékesek. December 4-én a szegedi tudományegyetem tanszékvezető tanárát, Róna-Tas András akadémikust nevezték ki az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság (OIAB) elnökévé. Az OIAB 25 kinevezett, szavazati joggal rendelkező tagja - magas tudományos rangú, tapasztalt oktatók - között további három szegedi tudós van: Bor Zsolt akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár (JATE), Dux László, a SZOTE rektorhelyettese és Kondorosi Ádám akadémikus (Szegedi Biológiai Központ). A Bízottság munkájában tanácskozási joggal résztvesz Várnagy József, az OFESZ elnökségi tagja, aki nemrégiben még a JATE Hallgatói Önkormányzat elnöke volt - vagyis a várost valóban tudományos központhoz méltón képviselik az új szervezetben. Róna-Tas Andrást a Bizottság feladatairól kérdeztük. - Megváltozik a tudományos minősítések rendszere, ezt már biztosan lehet tudni; de ha már új akkreditációs bizottság is létezik, bizonyára az is eldőlt: pontosan hogyan? - Á tudományos minősítés joga átkerül, illetve visszakerül az egyetemekhez. A jövőben azt a tudományos fokozatot ítélik meg, amelyek nagyjából a jelenlegi kandidátusi fokozatnak felelnek meg. - Az úgynevezett nagydoktori megmarad az Akadémia hatáskörében? - így van. - Mikortól működik majd az 10AB? - Már működik, egyelőre párhuzamosan az akadémiai minősítő bizottsággal, ideiglenes jelleggel, ahogy a neve is mondja. A felsőoktatási törvény elfogadásáig lesz így, azután alakul állandó bizottsággá. - Mi a dolga az ideiglenes bizottságnak? - Az egyetemi tudományos doktori programok előkészítése. Annak az egyetemi akkreditációs fo­lyamatnak a segítése, melynek a végén eldől, melyik egyetem milyen szakokon jogosult a minősítésre. - A miniszter pályázatot írt ki az egyetemek számára; a bizottság ítéli meg majd, melyik intézmény jogosult a minősítésre? - Erről van szó. S a későbbiekben is, a törvény parlamenti elfogadása után az állandó akkreditációs bizottság elsőrendűen a minőség őre lesz, a felsőoktatás színvonalát őrzi. - Nagy verseny várható az egyetemek között? - A pályázati feltételeknek csak a valóban rangos tudományos- és oktatóhelyek képesek megfelelni. Természetesen ez egyfajta verseny lesz, amelynek eredménye nyilvánvalóan mutatja a minőséget. - Önt Andrásfalvy Bertalan nevezte ki az elnöki tisztségbe; hogyan választott a miniszter? - A Magyar Felsőoktatási Egyesületek Szövetségének az elnöke vagyok; ennek egyik tagszervezete, a Rektori Konferencia jelölt az akkreditációs bizottság elnökének. SE. Film Gyertek velem a pokolba! Sok film kalauzolt már ben­nünket abba a pokolba, amit az ember teremtett magának, hogy ottan kínozza, elzárja a többieket. Ekkor pedig nem lehet más az alaptörténet, mint­hogy azt „feszegesse", ebből a jól megszervezett védőrend­szerrel ellátott műpokolból hogyan lehet megszökni? Te­hát klasszikus meseszövéssel állunk szemben a Fortress, avagy 33 emelet mélyen, a pokolban című filmnél, amely­ben a Hegylakóból is jól ismert Christopher Lambert, John Brennick néven formázza, gyurmázgatja a főhőst. A mese 2013-ba viszi a •nézőt, mikoris a Föld című bolygó túlnépesedett, a számí­tógépek agyafúrt szerkezetek működtetésére képesek. Bren­nick a feketesapkások „elcsa­pott" kapitánya várandós fele­ségével Mexikó felé igyekszik. Főszereplók: Christopher Lambert, Kurtwood Smith, Loryn Lockiin, Lincoln Kilpatriek Rendezte: Stuart Gordon elkapják, és hitvesével mind­össze 31 évnyi dutyira ítélik, így kerül Fortress-be, a föld alá épített több, mint 30 emelet mély, high-tec büntetésvég­rehajtó intézménybe. És így válik szökése, annak kísérletei a technika ördögének kijátszá­sává. Felesége terhes, tehát megkapjuk a szokásos roman­tikus dózist is, s együttérez­hetünk egy minden porcikájá­ban sebezhető hölgy szenvedé­seivel és küzdelmével. Természetesen a forgató­könyv írója ismét a hepiendet kedvelőket részesíti előnyben: az anya már a határ túloldalán szüli meg gyermekét. Bár megjegyzem itt a rosszmájúak épülésére, hogy ha elképzeljük ezt a túlnépesedett bolygót, akkor a hepiend csak időleges, mert ilyen földi körülmények között aligha ragyog fényes jövő az újszülött szemei előtt. 2013-ig még van 21 évünk, a film pedig csak 93 perces: a menekülési arányok remény­teljesek - a film, vagy a túl­népesedés elől. PODMANICZKY SZILÁRD Városi MAV­fúvósok: nemzetközi fesztiválzenekar (Folytatás az I. oldalról.) legszigorúbb zsűrit fogták ki a szegediek. A bíráló bizottság tagja volt Balázs Árpád, érde­mes művész, Erkel-díjas zene­szerző, a Magyar Fúvós­zenekari Szövetség elnöke. Dohos László alezredes, a Magyar Honvédség főkarmes­tere, és Auth Henrik ezredes, az MH nyugalmazott fókar­mestere. A - zsűri szerint is ­kifogástalan produkció értékét emeli, hogy a zenekar 99 százaléka amatőr, s a koncert kedvéért egyetlen plusz profi zenészt sem hívtak meg. A 35-38 tagú fúvószenekar hangversenyére alig száz ember volt kíváncsi, s a ze­nészek fájlalják, hogy a két gazda közül csak az egyik jelent meg - a város vezetése távolmaradt az eseménytől. A zenekar bár nevében félig a városé, a valóságban ez mint­ha csak a tizede lenne. Úgy lettek a város zenekara, hogy néhány éve megkapták a mun­kásőrzenekar hangszereit, kottáit, hozzá pedig 100 ezer forintos támogatást. Igaz, a munkásőrök régebben 150 ezer forintot kaptak, azóta pedig, mint tudjuk, a forint nem sokat combosodott. A támogatásért cserébe évente tíz koncertet adnak a városban, s ha jól utánaszámolunk ezzel „ki is fújt" a 100 ezer forint. Nemrég vettek egy új trombitát, ami bizony 50 ezer forintot kóstál. A hangszerek pedig, levetett jószágok, amiket ápolni kell, idővel pedig lecserélni. De nem is a pénz, az anyagi tá­mogatás hiányzott nekik, hanem az erkölcsi. Legközelebb december 23­án a Városháza előtti Betlehem előtt muzsikálnak, mely már hagyomány. Mínusz két fokig vállalnak fellépéseket, az alatt már lefagynak a hangszerek. Merthogy az emberek min­dent kibírnak. Megszállott zenészek a szegedi fesztiválzenekar tagjai. TAKÁCS VIKTOR Önbeteljesítő jóslat Mi aztán igazán nem panaszkodhatunk amiatt, hogy eseménytelen kor jutott nekünk osztályrészül. Különösen a glóbusznak ezen a fertályán nincs okunk az egyhangú élet miatti siránkozásra, mondván: belefúlunk az unalom langymeleg mocsarába. Mert ha történetesen éppen nincs is okunk különösebb izgalomra, teszünk róla, hogy izgága, állandóan égni vágyó természetünk nehogy kielégületlen maradjon. Volt már nekünk hordóügyünk, amelyen jól elcsámcsog­tunk napokon, heteken át, témát adva a sajtónak, munkát az ennél fontosabb s égetőbb teendők ellátására hivatott Parlamentnek, mígnem kiderült: puszta elhallásról volt szó csupán. Aztán ébren tartották figyelmünket egy emeleti ablakon át bántalmazott, magát üldözöttnek érző hölgy közösségi lelkiismeretet fölkavaró történetei. Az országszerte fölkorbácsolt fölháborodási hullám - és az egész téma - csak akkor csitult el, de akkor hirtelen, egy csapásra, amikor bebizonyosodott: tulajdonképpen a valóság nem igazolta a mesét. Játszadozunk itt a szavakkal, idegeket borzolandó: egy kalap alá vesszük a magyarságára büszke polgárt a nacionalistával, oly könnyen rásütjük a fasiszta jelzőt arra, aki pedig csak egyszerűen kopasz, csürhének minősítjük a szégyenletes jelképeket viselő éretlen kamaszokat csakúgy, mint az ellenvéleményüket hangosan kimondó, történelem­tépázta öregeket. A felelőtlen, nagyvonalú összemosással, nagyotmondással sokszorosára duzzasztjuk a megvetéssel s új tandók táborát, elplántálva ártatlanok ezreiben is a bűntudat érzését. A nagyítólencse és a hangerősítő még arra is alkalmas eszköz, hogy messzehangzó, határokon túl és látható jelenségeket kreáljunk magunkról, fegyvert adva mások kezébe - ellenünk. Minden jóérzésű ember megdöbbenve értesült a minap arról, hogy Magyarcsanádon úgymond magyar provokáció történt a román lakosság ellen: betörtek az ottani templomba, törtek-zúztak ismeretlen személyek. Egy országot sújtott porig a hír: a miniszterelnök és a kormányfő sajnálatát kifejezve követte meg a sértett felet, Tőkés püspök úr méltóságuk megőrzésére szólította föl a hazai magyarokat. Bűntudattal, szégyenkezve sütöttük le szemünket a tettesek helyett is... Mit ad Isten, néhány nap múlva kiderül: igazán nem is törtek be a templomba, semmit nem vittek el és nem rongáltak meg. Az anyagi kár oly csekély, hogy említésre se méltó. S ami miatt szinte egy ország megkövette a román lakosságot, az az erkölcsileg elítélhető etnikai indíték se létezik. Nem tudok szabadulni az egyszeri anya történetétől. Annyira féltette kerékpáron közlekedő gyermekét, hogy éjjel­nappal egy lehetséges balesettől rettegett. Lelki szemei előtt állandóan roncsolt kerékpárt, szirénázó mentőautót látott. Egyik reggel zokogva mesélte el a családnak borzalmas álmát, melynek hőse egy alagútban eltűnt, kerékpározó kislány volt... Másnap munkahelyén értesítették arról: gyermekét baleset érte, kórházba szállították a mentők. A pszichológiai szakirodalom számára nem ismeretlen ez a jelenség. A neve: önbeteljesítő jóslat. Amire sokat gondolunk, amitől olyannyira tartunk, még a végén valóra válik. Ezért felelős hát mindenki, minden nép és az egész emberiség minden kimondott szaváért és ki nem mondott gondolatáért. Mert a jövőnk lehet, hogy nem is a csillagokban van megírva.... CHIKÁN ÁGNES MA RENDHAGYÓ FÖLDRAJZ­ÓRA lesz 10 órától a bordányi községi könyvtár szervezésében: dr. Mogyorósi Péter fizikus tart előadást a lézer alkalmazásáról. Ugyancsak 10 órakor a zákány­széki könyvtár szervezésében a vulkánokról beszél dr. Jakucs László barlangkutató, szakíró. RENDHAGYÓ IRODALOM­ÓRA lesz 14.30-16 óráig a Százszorszép Gyermekházban. A téma: Móricz Zsigmond novellái. KINCSKERESŐ KLUB ­irodalomkedvelő általános isko­lásoknak 14.30 órától az ifjúsági házban - Kudyard Kipling: Riki­tiki-tévi. SZÍN-JÁTÉKOS ILLEM­TAN STÚDIÓ 16 órától általá­nos-, 18 órától középiskolá­soknak a BKMK Belvárosi klub­jában. Vezeti: Dánoky Zsóka. KÖRNYEZETVÉDELMI PANASZNAPOT - a helyi kör­nyezetvédelmi problémákról ­tart a Csongrád Megyei Termé­szetvédelmi Egyesület 17 órától a polgármesteri hivatal pince­klubjában (Széchenyi tér 10.). ALBA KLUB (erőszak nélkül a békéért) 18-20 óráig az ifjúsági klub. Az emberi jogok napján vendég: Zakar Péter. ZENEI NEVELÉS A GIM­NÁZIUMBAN címmel dr. Bo­rián Tibor igazgató (Budapesti Piarista Gimnázium) tart elő­adást 19 órakor a SZAB Dóm téri székháza első emeleti elő­adójában. SASFÉSZEK ROCK AND ROLL KLUB működik a Juhász Gyula Művelődési Központban 19-21 óráig (keddenként is). A VIRÁG KAVEHAZBAN Fischer Ernő festőművész kiál­lítása; 19 órától dr. Juhász Antal néprajzkutatóval beszélget Tan­di Lajos újságíró. Közreműködik a Tömörkény István Gimnázium kamarakórusa; a vállakozónők szegedi Talent klubja nyitott programot rendez 21 órától. Vendég: Pető Iván és Rózsa Edit. A PROMENÁD DIXIELAND BAND KONCERJE 20 órakor kezdődik a JGYTF Tamási Áron szabadidőközpontjában. HOLNAP KAMASZKLUB lesz 16-18 óráig a Százszorszép Gyermek­házban. AZ UFÓK NYOMÁBAN cím­mel Sós Tibor videóvetítéses előadást tart 16.30 órakor a Csillag téri fiókkönyvtárban (Kereszttöltés u. 29.). AD AND I) KLUB középisko­lásoknak. 18 órától a BBMK Belvárosi klubjában. SZILÁGYI ERZSÉBET ad koncertet 19 órakor a JATE aulában - a JATE Kulturális Titkársága rendezésében. A szegedi operaénekesnő vendége Németh József, a Magyar Állami Operaház tagja. A műsoron Delibes, Donizetti, Erkel, Rimsz­kij-Korszakov, Puccini, Verdi, Thomas és Lehár művei szere­pelnek. Az est házigazdája Gyüdi Sándor, zongorán kísér Altér Katalin. BRYAN ÉLETE - a filmet 19 órától vetítik a Tamási Áron szabadidőközpontban. A vetítés alatt és után. CSAKJÖZENF. teaház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom