Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-04 / 259. szám

A DM KFT. ES A DMGK GAZDASAGI MELLEKLETE Holnapi mellékletünk: Autósvilág FOTÓ: GYENES KÁLMÁN -m-ygóta figyelem a Pick erőfeszítéseit, s az élel­l^miszeripar oly kevés sikeres vállalatainak egyikére A. V mostanában ugyancsak rájár a rúd. Lehet, hogy ez régen is így volt, csak senki sem figyelt oda. Sertésciklus például azóta van - mondják a szakemberek -, mióta állatszámlálás, az állandóság csupán az, hogy a sok disznónál éppen úgy a monopol helyzetbe levő, ellátásért felelős feldolgozó vállalat a hibás, mint a kevésért. Még akkor is ha már régen nem beszélhetünk monopolhelyzetről, ellátási felelősségről. Pontosabban, hot beszélünk róla, hol nem, de ezt nézzük inkább egy példán. Ha nagyon sok a hízott állat, akkor a húsiparnak nem akaródzik mindet felvásárolni. Nem bírja kapacitással, piaccal, exporttal, stb. Ilyenkor kopogtat be a szerződés nélküli kistermelő a televízióba, a napilap szerkeztőségébe, s a kisemberközpontú sajtó azonnal beszámol az eseményről. A képeken egyszerre látszik a kerekre hízott, senkinek sem kellő állat és a bánatos kistermelő. Az írott kommentár lényege tömör: jó gazda, rossz húsipar. A másik eset az, amikor kevés a sertés. A feldolgozó azonban nem aggódik, kapacitásának kilencven százaléka szerződéssel biztosított. A probléma csupán annyi, hogy ezek a papíron létező számok hiány esetén mindössze 30-50 százalékra teljesülnek, perelni pedig értelmetlen. Ilyenkor könnyebben döglik az állat - erről igazolás kell az állatorvostól -, de előfordul, hogy más megyei felvásárlók kaparintják meg a kurenssé vált nyeranyagot, hárvm-öt forintot ráígérve a helybélire. Nekik megér ennyit, hogy menjen a bolt odahaza. A második változatban is mozdul a sajtó, igaz kicsit később, mert nem a dunántúli húsipar kocsija körül tüsténtkedő gazdákra kíváncsi, hanem a csökkentett munkaidőbe dolgozó helybéli üzemre, ahol a gépek egyrésze mozdulatlan. Ott nem is örülnek annyira a közszereplésnek. M indezt akkor gondoltam végig, amikor kiderült, kapcsolat lehet Pick és a Békés megyébe „kitört" sertéspestis között. Pontosan akkor, amikor már ki volt tűzve a tőzsdei bevezetés napja. Pedig szépen indult. A cég minden szempontból megfelelt a tőzsdei megmérettetés feltételeinek, a külföldi befektetők szándéknyilatkozatai is szépen szaporodtak, hiszen a vállalat egymaga produkálta az iparági nyereség túlnyomó részét. A vagyonügynökség is méltónak találta arra, hogy a részvényeket kárpótlási jegyért kínálva emelje végre a nem túl értékes papírok presztízsét. Jól is gondolta, mert a környéken - a korábbiakban vázolt gondolatmenet ellenére - rengeteg gazda várta, és persze várja néhány tíz- és százezer forintnyi kárpótlási jegyével a Pick papírokat. Nem is tudom, lesz-e a közeljövőben olyan cég a Dél-Alföld amelyiknek ekkora az eséllye a kisbefektetők bizalmára. A sikeres privatizáció természetesen nem rajtuk múlik, sokkal inkább a nagybefektetőkön a külföldieken, akik az exporttilalomra most elbizonytalanodtak. Ez azonban csak halasztó hatályú lehet, törlő semmiképp. Futópróba Kap-e védelmet a papíripar? Ket ev alatt: takarékszövetkezeti hálózat a Giro-rendszer Két év alatt autonóm pénzintézetek jól működő hálózatává szeretnék szervezni a magyarországi takarékszövetkezeteket - mondta az MTI-nek Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Mind a lakossági szolgáltatásokat kínáló bankok erősödő versenye, mind a bankszolgáltatásokat igénybe vevők jelentős körének igényei szükségessé teszik ezt a változást. Az alapvető cél, hogy az ügyfelet, bármelyik takarékszövetkezetnél is helyezte el pénzét, ki tudják szolgálni az ország minden pontján, ahol takarékszövetkezet található. Ezért dolgozóik továbbképzésével párhuzamosan szeretnék kiépíteni számítógépes információs hálózatukat, majd csatlakozni a várhatóan hamarosan működni kezdő Giro-rendszerhez. A takarék­szövetkezeti hálózat működésének szintén feltétele, hogy erősödjék a három éve a takarékszövetkezetek által alapított Takarék­bank „csúcsbank"-szerepe: méginkább likvidi­tási központtá váljék. Az országban található 1800 takarékszö­vetkezeti fiók közül 700 olyan helyen működik, ahol semmilyen más pénzintézefcnincs. Ezeknek a fiókoknak a fenntartása gyakran nem is éri meg, de munkájukra igény van. Hogy a takarékszövetkezeti rendszer jól láthassa el feladatát, komoly tőkefeltöltésre lenne szükség a következő években. Befektetőként - Gergely Sándor szerint - a különböző nemzetközi szervezetek mellett elsősorban az állam jöhet szóba. A tőkebefektetésen kívül az állam adókedvezménnyel, esetleg költségvetési támogatással is segíthet az egyre fontosabb lakossági szektorban kulcsszerepet betöltő szövetkezetek megerősítésében. Mentőöv: a csődeljárás A várhatóan november első napjaiban lezáruló piacvédelmi eljárás megnyugtató megoldást hozhat a hazai papíripar gond­jaira - nyilatkozta Major Ist­ván, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára az MTI­nek -, ugyanakkor sajnálatos­nak tartaná, ha ennek ellenére sor kerülne a szolnoki papír­gyár bezárására, mivel ez azt jelentené, hogy az ott dolgozók munkanélkülivé válnak. A Szolnoki Papír Rt. veze­tése kilátásba helyezte: október 29-én dönt a gyár leállításáról, amennyiben az NGKM-nél régóta kezdeményezett vámin­tézkedés nem történik meg. Az író- és nyomópapírokat előállí­tó gyár vészhelyzetbe került, idei vesztesége 700 millió forint. A szolnokiak szerint közvetlen versenyhátrányuk származik abból, hogy az importőrök vámmentesen hoz­hatják be az országba az író- és nyomópapírokat, az előállí­tásukhoz szükséges alapanya­gokat viszont vámok sújtják. Major István elmondta: a Vámtarifa Bizottság ez év ele­jén javasolta - több más ipari termék mellett - az író- és nyomópapírok vámkötelessé tételét. Ezt azonban az NGKM a közös piaci társulási szerző­dés folyamatban lévő ratifiká­lása miatt jelenleg nem látja célszerűnek. A megállapodás záradékában a felek kölcsö­nösen vállalták, hogy - a szü­letőben, illetve strukturális átalakulásban lévő iparágak kivételével - nem emelnek vámot. Mindamellett a tárca tisztában van vele, hogy a jelenlegi vámrendszer korsze­rűsítésre szorul, ez azonban csak kis lépésekben, fokozato­san mehet végbe. Az NGKM ugyanakkor hajlandó a társtárcákkal egye­tértésben piacvédelmi intézke­dést hozni a hazai ipar védel­mében, amennyiben az érintett iparágak bizonyítják: a hirtelen megnőtt import, illetve a dömpingárakon behozott áruk miatt őket közvetlen kár éri ­mondta az államtitkár-helyet­tes. Hozzátette: az elmúlt időben mintegy 10 piacvédel­mi kérés érkezett a tárcához. A legtöbb esetben azonban kide­rült, hogy a problémának más okai voltak: a belső kereslet csökkenése, a szocialista piac összeomlása vagy éppen a vállalat pénzügyi helyzete. * A Külgazdasági Minisztéri­um a Papfripari Vállalat és a Dunapack Rt. kérelme alapján csütörtökön behozatali kontin­genseket állapított meg néhány papíripari termékre - tájékoz­tatta az MTI-t a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi­nisztériumának sajtóosztálya. A piacvédelmi intézkedés 1992. november l-jétől 1993. október 31-éig terjedő időszak­ra érvényes, és az Európai Közösség tagállamai, valamint Finnország kivételével vala­mennyi viszonylatra vonat­kozik. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egyetértésével, valamint a pénzügyi, a mun­kaügyi tárca, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Gazdasági Kamara bevoná­sával lefolytatott piacvédelmi eljárás során több termékekre állapítottak meg behozatali kontingenst. Futópróbára indul kedden éjjel annak a 30 szerelvénynek az első két villamos motor­vonata, amelyet még tavaly rendelt a MÁV a Ganz-Huns­lett Vasúti Járműgyártó Rt.-tői - tájékoztatták az MTI-t ked­den a cég igazgatóságán. A két-háromnapos próbaüzem alatt ellenőrzik a kocsik mű­ködését - a fékeket, fűtést, szellőzést -, majd menetrend­szerű forgalomba állnak, enyhítve a MÁV szűkös sze­mélyszállító kapacitását. Á Magyar Államvasutak és az osztrák-angol-magyar ve­gyes vállalat még tavaly kötött szerződést az elővárosi villa­mos motorvonatok szállítására. A mintegy 1,5 milliárd forintos megrendelést az idei év végéig teljesíti a Ganz Hunslett. A nehéz pénzügyi helyzetbe került és így nem csak önma­gukat, hanem hitelezőiket is veszélyeztető vállalkozások számára ez évtől a csődeljárás adhat némi reményt a problé­mák megoldására. A tavasszal életbe lépett csődtörvény ér­telmében kilencven nap hala­dékot kapnak tartozásaik ren­dezésére. Ez idő elegendő lehet valamiféle kilábolási stratégia kidolgozására, a hitelezőkkel való két- vagy többoldalú meg­állapodásra. Ez alatt az idő alatt kell lebonyolítani az egyez­ségi tárgyalásokat, amelyen valamennyi hitelezővel meg kell állapodni a tartozások rendezéséről, s ha ez akár eggyel is kudarcba fullad, a bíróság hivatalból meghjdítja a vállalkozás felszámolását. Amint azt a vállalkozások többsége megtanulta, a csőd­eljárás elindítása önmagában még nem megoldás, csupán lélegzetvételnyi időt ad a gondolkodásra, összponto­sításra. A korábbi években felgyülemlett adósságok, a dominó-elven kialakult körbe­tartozások bonyolult szálainak kigubancolásához azonban a csődeljárás csak akkor nyújthat segítséget, ha a vállalkozó maga is tisztában van azzal, miként kezdjen hozzá az egyezkedő tárgyalásokhoz. A hitelezők között a törvény különbséget tesz, mindenki mással szemben előnyt élvez a társadalombiztosftás, az adó­és a vámhivatal. Mit tehetnek ebben a szo­rongatott helyzetben a felszá­molás ellen küzdő vállal­kozók? Mindenekelőtt célszerű gyorsan számot vetni azzal, egyáltalán helyesen válasz­tották-e meg a cég profilját? S ha nem ez a hiba, talán a költségeken, a veszteségeken lehet spórolni. Segíthet a működési feltételek átgondo­lása is, hiszen ezernyi apró, rejtett hiba, súlyos pénzügyi gondok forrása lehet. S ami talán még fontosabb: az igazi segítséget a vállal­kozás kintlévőségeinek behaj­tása jelenti. Az adósságot, a tartozást abból a pénzből lehet a legkönnyebben megtéríteni, amit már megkerestünk. Czinkóczi Tibor Vasbetonszerelők. A körbetartozások bonyolult szálai

Next

/
Oldalképek
Tartalom