Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-02 / 257. szám

4 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. Nov. 2. - Elnök Úr! A köztársasági elnök kinevezési jogkörével kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokról többen azt állítják, hogy azok megfogalmazása homályos, és a döntések többféleképpen is értelmezhetők. - A különböző állításokkal szemben kijelentem: az Alkotmánybíróság döntései egyértelműek, s annyira konkrétak, amennyire az egy elvont, általános érvényű alkotmányértelmezés esetében egyáltalán lehetséges. A határozatok homályosságára, többféle értelmezési lehetőségeire hivatkozók mindig csak általában nyilatkoznak. Eddig nem találkoztam olyan véleménynyel, amely a határozatok bármely konkrét megállapítását kérdőjelezné meg. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem szabad összetéveszteni az alkotmánybírósági határozat értelmezését annak vizsgálatával: vajon az abban foglalt szabályokat helyesen alkalmazzák-e, azaz „betartották-e" a kötelező alkotmányértelmezést. A jelenlegi helyzetben úgy látom, hogy újabb értelmezés elmén épp egy ilyen vitában várnának állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól. A harmadik határozat indokolása rámutatott: az elvont alkotmányértelmezés nem válhat az indfványra okot adó konkrét ügyben való állásfoglalássá. Megjegyzem: a határozatok három értelmező szabályt is előírnak a kinevezési-felmentési jogkör gyakorlására. Ezek szerint a köztársasági elnök kinevezési jogköre alkotmányos gyakorlásának feltételeit nem lehet kitérSzükségtelen és jogilag lehetetlen a határozatok értelmezése Sólyom László a médiaügyről Az Alkotmánybíróság egy éven belül három határozatot hozott a köztársasági elnök kinevezési jogköréről: az elsőt 1991 szeptemberében, a másodikat idén januárban, a harmadikat júniusban. Ezek az alkotmányértelmezések a mindenkori köztársasági elnök összes kinevezési és felmentési jogkörével foglalkoznak, s kötelező erővel határozzák ineg e jogok gyakorlásának alkotmányos feltételeit és korlátait. Az elmúlt napokban több helyről is felvetődött, hogy a rádió és a televízió elnökök kinevezésével kapcsolatban ismételten az Alkotmánybírósághoz fordulnak, értelmezésre kérve a testületet korábbi ide vonatkozó határozatairól. Az MTI és a Magyar Nemzet dr. Sólyom Lászlótól, az Alkotmánybíróság elnökétől kért interjút a döntések értelmezésének lehetőségeiről és a határozatok lényegéről. jesztően értelmezni. Az elnök a kinevezés vagy felmentés törvényi előfeltelein túlmenő további feltételeket nem támaszthat. Végül pedig a kinevezés vagy felmentés megtagadása nem használható fel olyan elvont - a konkrét személyi javaslattól függetlenül is fennálló - veszélyek kiküszöbölésére, amelyek a jogi szabályozás hézagos voltából, vagy a jogi garanciák hiányából adódnak. Ezek orvoslására ugyanis a köztársasági elnöknek más alkotmányos eszközök állnak rendelkezésére. Az előzőekre tekintettel az Alkotmánybíróság abban az esetben dönthetne a köztársasági elnök egy konkrét kinevezési aktusa alkotmányosságáról, ha az Országgyűlés - az alkotmánynak megfelelően - indítványozná a köztársasági elnök jogi felelősségre vonását. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az Alkotmánybíróság döntéseinek további önálló határozattal való értelmezésére nincs jogi lehetőség. - Az alkotmánybírósági határozatok szerint a köztársasági elnök milyen alkotmányos követelmények figyelembevételével gyakorolhatja kinevezési, illetve felmentési jogkörét? - Az alkotmányos követelményeket az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni. Először: a köztársasági elnök formai, illetve tartalmi okból tagadhatja meg a miniszterelnök által előterjesztett kinevezési, vagy felmentési javaslat teljesítését. Formai okból meg kell tagadnia a döntést, ha ahhoz a jogszabályban előírt feltételek nem állnak fenn. Ilyen feltétel lehet például, ha a törvény előírja, hogy a jelöltet országgyűlési bizottság hallgassa meg. Ekkor a meghallgatás megtörténtét az elnöknek vizsgálnia kell. A bizottság állásfoglalása azonban egyáltalán nem köti az elnököt, sót a döntés előtti mérlegeléskor is csupán akkor kell figyelembe vennie, ha ezt a törvény kifejezetten elrendeli. Másodszor: tartalmi okból való megtagadás esetén elválnak a kinevezés és a felmentés szabályai. A törvényi előfeltételek fennállása esetén a köztársasági elnök akkor tagadhatja meg a kinevezést, ha alapos okkal arra következtet, hogy a kinevezési javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. - Mit jelent ez utóbbi kitétel vizsgálata? - A határozatok - rendelkező részeikben - kifejtik, hogy mit jelent ez a megfogalmazás. Az első határozat kimondja: a „súlyos veszély" szempontjából az elnök kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül. Mindhárom határozat indokolása tartalmazza, hogy az elutasítás csakis a személy kiválasztására vonatkozhat. A kinevezés célszerűsége, időszerűsége, a betölteni kívánt tisztséghez tartozó jogosítványok és hasonló kérdések vizsgálata azonban kívül esik a köztársasági elnök jogkörén. Ezek eldöntése a kinevezés előterjesztőjére, illetve a köztársasági elnök kinevezését Így játsszon PO/C A DELMAGYARORSZAG CSALÁDI BINGÓJA A T É T 2 1 millió Ft Lapunk hétről hétre megajándékozza egyik olvasóját 100 000 forinttal, csak egy kis szerencse kell hozzá. 1 millió forintos nettó játékalap, melyet lehet, hogy Ön egyben markol fel. Nem ördöngösség, de nagyon tessék figyelni. Karácsonyig minden hétfőn ráköszön Önre a Délmagyarország lapjairól a H0R0SZPÓK. Pókunk kezében lobogó zászlón négy szelvényt láthat. Az Ön családjában ezeket lehet kitölteni a következők szerint: Á 54 I 4 B C 15 T 1<os 79 T) NET • Jó, mf B V: A játékos neve A: a születési év utolsó két száma, B: születési hónap száma, C: a születés napja, D: a személyi igazolvány szám 2 utolsó száma A nehezén már túl is vagyunk. De azért lássunk egy példát: Ha például Nagy József olvasónk 1954. április 15-én született és a személyi igazolványának a száma AT-I1 231879, akkor ő így fogja kitölteni: Egy Délmagyarral négyen játszhatnak. Mindenki részére van ott egy-egy szelvény, amit az előző példa szerint saját adataikkal töltsenek ki. No. de mi van akkor, ha a gyereknek még nincs személyi igazolványa? Semmi gond! Használja bátran a sz,illők (eltartó) bármelyike igazolványának a két utolsó számát. Tehát a példabéli Nagy József 5 éves gyermeke kitöltéskor a „D" négyzetbe szintén 79-est ír, vagyis a kiskorú gyerekek 2 szelvényt tölthetnek ki. hiszen mindkét szülő igazolványszámát felhasználhatják. Ha ez megvan, tegye le a tollat, a többi már a szerencse dolga. Hétfőn kitöltötte. Keddtől péntekig a Délmagyarország 2. oldalán Horoszpók barátunk naponta felmutat 3 számot. 4 nap alatt összesen 12-t. Ha a 12 szám között szerepel az Ön 4 száma, akkor sikítson egyet, mert Oné a 100 000 Ft. (Ha netántán még valakinek összejött a 4 szám, akkor az összeg osztódik.) Figyelem! A szelvények külön-külön játszanak, tehát vagy Ön nyer. vagy a felesége, vagy más a családból! Nem lehel összeszedni a számokat egymáséból. (Azt ugye mondanunk sem kell, hogy a számok kihúzása közjegyző és nyilvánosság előtt szabályosan történik.) Mi a teendő, ha nyert? Szelvényével, személyazonossági igazolványával MEG AZON Á NAPÓN, AMIKOR NYERT, LEGKÉSŐBB ESTE 8-IG JÖJJÖN BE a Délmagyarország szerkesztőségébe, a Sajtóházba (Szeged, Stefánia 10.), jelentkezzen a portásnál. A 100 000 forintot másnap már el is költheti. Vigyázat! Ha este nyolcig nem ér be, csökkenhet nyereménye, mert a másnapi Délmagyarországban újabb számaival már más is nyerhet. Ha senki nem jelentkezik, a pénz csak gyűlik, gyűlik, és karácsonykor akár 1 000 000 forintot vihet haza a szerencsés. A hétfői szelvényeket jól tegyék el, gyűjtsék össze, mert a karácsony heti (december 21-26.) szelvénynyel minimum 300 000 Ftot nyerhet, de azt csak az összes (8 db) szelvény bemutatásával viheti el. Legyen szerencséje a HOROSZ kal! (Játékszelvények a 6. oldalon) ellenjegyző miniszterelnökre, vagy miniszterre tartozik, ők felelősek érte. A legutóbbi határozat rendelkezik arról is, hogy a köztársasági elnök mikor állapíthatja meg az államszervezet demokratikus működése súlyos zavarának veszélyét. Ez akkor fordulhat elő, ha alapos okkal arra következtet, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel érintett szerv képtelenné válna alapfeladatainak ellátására, beleértve a működésével kapcsolatos alapvető jogok intézményes védelmét is. Ez esetben is csak akkor élhet az elnök a kinevezés megtagadásával, ha a nevesített veszély a kinevezéstől alapos okkal várható, másként el nem hárítható, és a fenn meghatározott súlyos zavar azonnal és közvetlenül fenyeget. A kérdés megválaszolásához tartozik továbbá az is, hogy a köztársasági elnöknek a döntést „ésszerű határidőn" belül kell meghoznia. Ez az idő annak megállapításához szükséges, hogy fennállnak-e a kinevezés alkotmányos feltételei. Csak a konkrét eset körülményei alapján dönthető el, hogy az adott esetben mi az ésszerű idő. - Különböznek-e a kinevezés és felmentés alkotmányos feltételei? - Igen. A köztársasági elnök magát a felmentést nem, kizárólag az utódlást vizsgálhatja. Tehát a köztársasági elnök a felmentést akkor tagadhatja meg, ha a felmentett személy feladatát - a köztársasági elnök újabb kinevezési aktusának közbejötre nélkül, azaz automatikusan olyan személy gyakorolná (például a helyettese), akinek a kinevezését a köztársasági elnök az előzőek szerint alkotmányosan megtagadhatná. - A köztársasági elnöknek meg kell indokolnia döntését? - Igen, kinevezés és felmentés esetében is. Felmentés visszautasításakor azt kell az elnöknek tényekkel megindokolnia. hogy a helyettes kilétéből - alapos okkal várhatóan és elhárfthatatlanul azonnal és közvetlenül fenyegetően adódik a veszély: az adott szerv képtelenné válik alapvető funkcióinak ellátására. Az indokolásnak olyan részletességgel kell tartalmaznia a döntés alapjául szolgáló tényeket, hogy a képviselők adott esetben megalapozottan dönthessenek az elnök Alkotmánybíróság előtti felelősségre vonása megindításáról. / .. Gyógyszertári központok A VU-tulajdonhan Kezdődhet a privatizáció A gyógyszertári központok alapítói jogát november elsejétől az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Ezzel minden bizonnyal új korszak kezdődik a hazai gyógyszerellátásban: megindulhat a gyógyszertári központok és a patikák régóta várt szétválasztása s egyben privatizálásuk. A magánkézbe adás menetéről a privatizálást irányító Állami Vagyonügynökség főtanácsosa, Mohosné dr. Lontai Mária tájékoztatta az MTI-t. Mint a főtanácsos elmondta: a privatizációt - a Népjóléti Minisztériummal, illetve a Magyar Gyógyszerész Kamarával közösen kialakított koncepciónak megfelelően - az egész országban egységes elvek alapján kívánják megvalósítani. Az ÁVÜ alapvetően decentralizációs szemléletet kíván érvényesíteni, amelynek eredményeként az eddigi kétlépcsős gyógyszer-nagykereskedelem egylépcsősre egyszerűsödik. Az átalakulás első lépéseként az ÁVÜ rövidesen privatizációs biztosokat nevez ki a központok élére. A szaktárca egyetértésével és a kamara javaslatára kiválasztásra kerülő, úgynevezett privatizációs biztosok feladata - a vállalat vezetése mellett - elsősorban a privatizáció előkészítése és a decentralizáció lebonyolítása lesz, az ÁVÜ utasításainak pontos megtartása mellett, önálló privatizációs döntési jogkör nélkül. A húsz központ privatizációra való előkészítése mellett első lépcsőben négy vállalat: a Bács-Kiskun, a Békés, a Hajdú-Bihar és GyőrMoson-Sopron megyei gyógyszertári központ decentralizálása. átalakítása kezdődik meg. Az ÁVÜ célja, hogy - a működőképesség megtartása mellett - értékesítse a vállalatok önállóan is működőképes egységeit. A központok ezen részeire nyilvános versenyeztetés útján keres majd vevőt a vállalat, illetve a vagyonügynökség, hazai és külföldi befektetőkre egyaránt számítva. A meghirdetett decentralizációs szemlélet a patikák esetében is érvényesül. A privatizáció az összes magyarországi patikát érinti, vagyis csaknem ezerháromszázat, melyeket szintén pályázati úton, nyilvános versenyeztetéssel kíván értékesíteni a vagyonügynökség. A gyógyszertárak esetében ugyanakkor szigorú szakmai feltételek is érvényesülnek. Az ÁVÜ is egyetért azzal, hogy a patikák nem kizárólag kereskedelmi egységek, hanem a közegészségügyi ellátás részei. Az egységes gyógyszerellátás biztosítása érdekében ezért az úgynevezett személyi jog elve alapján kerülnek meghirdetésre a patikák, s eszerint gyógyszertárat csak gyógyszerész üzemeltethet. A működtetési jog és az állami tulajdonú vagyontárgyak megszerzéséért indítandó pályázatokra így csak gyógyszerészi diplomával rendelkező személyek jelentkezhetnek majd. Azonos ajánlatok esetén elsősorban az adott patika dolgozói részesülnek előnyben. Amennyiben több jelentkező is van egy patikára, úgy figyelembe veszik még egyebek mellett a szakmában eltöltött évek számát, a szakképesítéseket, illetve a pályázó rendelkezésére álló anyagi eszközöket.