Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-03 / 258. szám

KEDD, 1992. Nov. 3. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Hatásos bemutatkozás... Portrévádat Nusser Elemérről, a Papíron SC másodedzőjéről Sétálgatás közben szinte egyik cigarettáról a másikra gyújtott, ahogy elnéztem, a nyugodtság megmintázásához egyik szobrász sem kérte volna fel modellnek. Az egyébként inkább pirospozsgás, mint fakó edző vasárnap délelőtt tapasztalt sápadtsága, türelmetlensége egyetlen dologgal magyarázandó: Nyári Sándor vezetőedző távollétében először dirigálta önállóan a Papíron SC csapatát... Ráadásul Szuper Liga mérkőzésen! „Ideges vagyok, s nem is kicsit! " magyarázta állapotát a debütálásra váró Nusser Elemér, a Paris Lodron Salzburg elleni mérkőzés előtt. A 31 éves szakember szülővárosában, Kecskeméten ismerkedett meg a sportággal általános iskolás korában. „Új lakótelepen éltünk, s az ottani iskolába írattak szüleim. Testnevelőm az a Beregszászi Szabolcs volt, aki a htrös városban megalkotta az ország egyik röplabdabázisát. O oltotta belém a sportág szeretetét. Kezdetben fociztam is, hadd tegyem hozzá, nem rosszul, no meg zongora órákra jártam. Történt egyszer, hogy a billentyűk koptatása helyett a focimeccset választottam. mire édesapám - büntetésből - azt mondta: többé nincs foci! A röplabda maradhatott, így ott ragadtam..." - meséli sportpályafutásának kezdetét. Sorsa 1980-ban Szegedre vezérli, a tanárképző főiskolán folytatja tanulmányait. Nyomban leigazolja az akkor még NB Il-ben játszó Délép SC, amely másfél év múlva már az első osztályban szerepel. „Jó kis társaság jött össze, az évek folyamán, voltaképpen Szegeden ébredtem rá. hogy jól döntöttem, amikor ezt a sportágat választottam. A csapattal bejártam Európát, a Magyar Kupában másodikok, a bajnokságban harmadikok voltunk, szóval nagyon sok szép, talán semmihez sem hasonlítható élményt kaptam a röplabdától" - ecseteli a megjárt utat. Hamar belekóstol az edzősködésbe, főiskolás korában majdhogy vele egyidős fiatalokkal foglalkozik. A juniorokkal négyszer nyeri meg az országos bajnokságot, az Országos Ifjúsági Kupában ugyancsak négyszer, az OrSPORT 5 Kezem fölötted tartom (még távollétemben is), hogy megóvjalak minden bajtól... A Nyári-Nusser edződuó még sok örömet szerezhet Szeged igazi sportbarátaina szágos Serdülő Kupában háromszor végez az első helyen csapatával. Közben befejezi a főiskolát, a Csonka János Gimnázium és Szakközépiskolában kap állást, ahol ma is testnevelő tanárként tevékenykedik. Játékos-pályafutása ívelését 1989-ben súlyos térdsérülés töri meg. Műtét, majd egy év kényszerpihenő következik. A hosszú kihagyás után ugyan még visszatér, játszik, ám az operált térd nem bírja a terhelést, így kénytelen búcsúzni az aktív játéktól. Edzője, Nyári Sándor hamar ráérez, igazi segítőt talál benne, ezért a foglalkozásokon bár még aktív röplabdás igénybe veszi segítségét, később pedig már másodedzőként számít munkájára. A kispad jó „érlelő közegnek" bizonyul. A volt játékmester az idő múlásával mind több és több önálló feladatot kap, jó ideje sokszor egyedül irányítja az edzéseket. Azt azonban maga sem gondolja, hogy ily' hamar ölébe hullik a debütálás lehetősége. Régről ismerjük egymást, ezért is szorítottam érte a vasárnapi, számára a lehető legrosszabbul, 0:2-vel kezdődő összecsapáson. „Ha lehet, kezdeti idegességem tovább fokozódott, borzasztó üresség lett úrrá rajtam, mert úgy éreztem, 'elmegy' a meccs... Nem vagyok kártyás, de akkor az jutott eszembe, lapot húzok 19-re, becserélem az Ukrajnából pár napja érkezett Oleg Pavljukot. Érdemes volt kockáztatni, mert képes volt összefogni, felrázni a csapatot" vall akkori szenvedéséről. Megjárva a poklok tornácát, a végén mégis volt miért örülnie. „Hú, de boldog voltam a megnyert meccs végén, csak azt ne kérdezd, mit éreztem, mert azt képtelen vagyok elmondani. Röpültem, szárnyaltam, mígnem egyszerre csak kábává, érzéketlenné váltam, erőt vett rajtam a szellemi és idegi fáradtság. Sokszor, de nagyon sokszor szeretném ezt az érzést megélni, természetesen Sanyival együtt!" - tesz mintegy „hűségnyilatkozatot" a sikeres bemutatkozás ürügyén is egykori mestere, a vezetőedző mellett. GÜRKI ERNÓ MMMMMMM Leendő ökölvívók, figyelem! A Móra Ferenc DSE ökölvívó szakosztálya tagfelvételt hirdet 1977-80 között született, a bokszhoz kedvet és tehetséget érző fiúk részére. Jelentkezni Becsey Károly edzőnél lehet a Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézet edzőtermében, hétfőn, szerdán és pénteken, 16.30-tól 18 óráig. Horgászbörze A Szegedi Hermán Ottó HE ma, kedden délután este fél 5 és fél 7 óra között tartja idei első börzéjét az egyesület irodájában (Szeged, Szentháromság u. 63. sz.). Az őszi-téli időszakban a kéthetenként tartandó rendszeres összejövetelen az érdeklődők horgászfilmeket nézhetnek; közben élményt és szerelést csereberélhetnek. Ami a tudósításokból kimaradt... Kőműves Misi elköszönt... „Hallottad? Ha nem, hát neked elmondom: Kőműves Misi, a Szeged SC labdarúgószakosztályának újdonsült technikai vezetője 'bedobta a törülközőt', hétfőtől nem dolgozik a klubnál" - közölte velem vasárnap délelőtt az újszegedi Sportcsarnokban régi, kedves ismerősöm. Délután a Tisza-parti stadionban ki mástól, mint Misitől tudtam meg, elhatározása - bár még nem tudja mihez kezd - megmásíthatatlan! Őszintén mondom, csodálkoztam is meg nem is azon amit mondott. Meglepődtem, mert abban a vezetőségnek titulált „csapatban" majdhogy egyedül ő az, aki tényleg érti a szakmát, s máris hátat fordít az egésznek. Ugyanakkor megértem távozását (okaira hamarosan visszatérünk), mert bizonyára - sajnos, úgy látszik egyedül csak neki - elege lett a csapatot körülvevő őszintétlen, demoralizáló, fojtogató légkörből... Oleg, a „megváltó" Híre megelőzte érkezését, de úgy voltunk vele, bővebben majd akkor foglalkozunk személyével, ha már tényleg Szegeden lesz, és játszik a Papíron SC csapatában. Ha nem is a kertek alatt, de csendben, minden csinnadrattát mellőzve jött meg a múlt hét elején. A bemelegítéskor többen is kérdezték, ki ez a jókötésű, „labdabűvölő" fiú? Bővebbet akkor még én sem tudtam róla, ezért azt mondtam, ha lehetőséget kap, bizonyos, hogy leteszi névjegyét az ukrán Oleg Pavljuk, akit játékmesternek szerződtettek. MMMMMMMMMMHOMMMMMMMMMMi Ha az újságírónak minden apróságról be kellene számolnia egy-egy tudósításban, a legtöbb mérkőzés krónikája alighanem hosszabb lenne a „normálisnál". Pedig szinte valamennyi mérkőzésen (legyen az labdarúgó-, röplabda-, vízilabda-, kosárlabdameccs vagy bármilyen sportesemény) történik olyasmi, amire az Olvasó utólag is kíváncsi lehet. Nos, ezért találtuk ki ezt a rovatot... Letette, mégpedig nem is akárhogyan... Labdáinak „szeme" volt, szellemesnél szellemesebb feladásokkal hozta helyzetbe társait, akiknek tényleg „csak" leütni kellett a fehér Mikasákat. Rendkívül sokat vállalt magára, olyankor is elnézést kért társaitól, amikor semmi köze nem volt egyegy rontáshoz. Jelenléte megnyugtatta a csapatot, összefogta a társaságot, szóval igazi „főnöknek" bizonyult, akinek nem kis köze van ahhoz, hogy vesztett állásból is képesek voltak nyerni. Listavezetők mumusa Az orosházi szurkoló sem más mint a többi. Az ellenfél első lendületes támadásait hajlandó elbagatellizálni, mondván, majd a ntieink megmutatják. Aztán ahogy telik az idő, úgy feszeng a lelátón, az utolsó félórára a kritikusabbja meg is jegyzi: csak ezt húzzuk ki valahogy. Mármint az 1-0ás vezetést, vasárnap a Szegedi Dózsa ellen. Az Orosházi MTK akár az első félidőben megtanulhatta volna a Dózsaleckét, ha a 38. percben megszerzett szerencsés gól után nem gondolják úgy, itt már csak nyerni lehet. Arra, hogy a második félidőben a szegedi fiúk szabályosan lefocizzák az OMTK-t, talán csak Lóczi mester és csapata számított: a feszültség, a játékvezető bizonyos ítéletei és a teltháznyi közönség hangja ellenére a második félideji mutatvány remekbe sikeredett. Ha három perccel a befejezés előtt Bóka nem fejeli ki a felső sarkot, a Dózsás fiúkra akkor sem lehetett volna rosszat mondani. Tartás, küzdőképesség, lelkesedés jellemezte a csapatot, és - ami mindig - az NB ill-ban szokatlanul egységes játékfelfogás. Az eredmény: a Dózsába három héten belül a második listavezetőnek tört bele otthonában a foga. „Pusi" válasza Néhány héttel ezelőtt ugyanebben a rovatunkban kritizáltuk Puskás Tibort, a Szegedi VSE labdarúgóját, aki akkor fegyelmezetlen, durva, minden attraktivitást nélkülöző játékával tűnt ki együtteséből. Nos, talán ennek a jegyzetnek a hatására, talán mások véleményére hallgatva, a tehetség hiányában nem szenvedő csatár nem szavakkal és ököllel kezdett „villogni" a szerkesztőségi szobában, hanem a labdával a zöld gyepen. Előbb Vásárhelyen talált a hálóba, majd a legutóbbi fordulóban a mezőny legjobbjaként háromszor „szórta" meg a nagyszénásiakat. Jó lenne egyszer odáig eljutni, hogy egy-egy szigorúbb észrevétel után az érintettek nem a személyük elleni merényletnek vennék a megjelenteket és a „nem nyilatkozom, haragszom rád" helyett, valami hasonló módon válaszolnának, ahogy ezt „Pusi" tette... Cs. L.-GY. E.-P. J. Braun: új, határozott elnök Határozott és energikus kijelentéseivel hivta fel magára a figyelmet Egidius Braun, a Német Labdarugó Szövetség elnöke (DfB). Braun, aki a közelmúltban elhunyt Herntann Neuberger utóda kijelentette: semmilyen „szervezkedést,,nem tűr meg a szövetségben. - Nem fogok senkivel soha egyezséget kötni a DfB-n belül, hiszen mindannyian összetartozunk. A hivatásos labdarúgók, a válogatott, a Bundesliga és a sok amatőr játékos együtt jelenti a szövetséget nyilatkozta az új elnök. Braun úgy véli, a válogatott és a Liga sem működne a kisebb egyesületek és a rengeteg fiatal labdarúgó nélkül. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) viszont csak egyetlen német szövetséget ismer el. Az pedig a DfB. Következtetés: aki a DfB-t támadja, annak a FIFÁval és az UEFA-val is számolnia kell. A DfB jelenleg a világ legnagyobb sportszövetsége, tagjainak száma meghaladja az 5,3 milliót. Braun - úgy tűnik erős kézzel kívánja vezetni ezt a hatalmas szervezetet. - Fel kell tennünk magunknak azokat a kérdéseket, amelyek ma a legnagyobb problémákat okozzák, és felelnünk is kell rájuk - mondta Braun. A gondok között megemlítette a játékosok külföldre áramlását, a dopping elleni harcot és a két országrész közötti különbségek áthidalását. Utóbbi probléma megoldására Braun egy átfogó tervet kiván kidolgozni, amelynek megvalósítása három-négy évig tartana. Tisztelt Olvasó! Ha szeretne új lapunk, a hétvégén megjelenő Délmadár (benne a színes Telemagazinnal) előfizetője lenni, kérjük, vágja ki és küldje be az alábbi, térítésmentes szelvényt. A többi a mi dolgunk. n Megrendelőlap Megrendelem a DÉLMADÁR c. hétvégi lapot, melyhez jár a 24 oldalas, színes Telemagazin. Két lapot egy áron! Név: Cím: Mennyi időre szeretne előfizetni? (A megfelelő négyzetbe tegyen X-et!) I 1 I hónap fél év Előfizetési díj: • 1 negyed év • -J egész év Gl 1 hónapra 103 Ft 1 negyed évre 309 Ft félévre 618 Ft egész évre 1236 Ft Bármely postaládába bedobható, vagy bármely postahivatalban térítésmentesen feladható X 114 oUniz,«nmueuiHNM Cím: Délmagyarország Kft. SZEGED | Pf.: 153 | _ 6740 _J