Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-14 / 268. szám

SZOMBAT, 1992. Nov. 14. SPORT 11 Big Mac" kapitány lenne John McEnroe, a7. amerikai teniszsport fenegyereke hamarosan befejezi pályafutását. „Big Mae" bejelentette: az 1992-es idény végen visszavonul, de azért a „fehér sporttól" nem akar elszakadni. A hangos szitkok mestere most egy kissé távolodni kíván a pályától, de azért nem olyan messzire. McEnroe ugyanis már azt tervezgeti, mikor vehetné át az amerikai Davis Kupa válogatott irányítását. - Az idő múlik, és már nem tudok úgy küzdeni, mint régebben. Az természetes, a szurkolók szeretnék, ha folytatnám, de nincs meg a motiváció, ami eddig hajtott. A Davis Kupa csapatnak azonban tudnék mit segfteni - mondta a sokszoros bajnok. A Davis Kupa döntőt a jövő hónapban játssza az amerikai válogatott a svájciakkal. Azután döntenek arról, ki lesz az új kapitány. - Tom Gorman, a jelenlegi edző még a múlt évben közölte velem: egy évig irányítja a csapatot, és utána én veszem át a „stafétabotot". Most, hogy a választás közeleg, hirtelen bejelentette: néhány évig szívesen folytatná még a munkát. Ez furcsa lépés, de gondolhattam volna rá... - nyilatkozta McEnroe. Beválik-e a Nyári-féle recept? Nemzetközi szintű csapatjáték szükséges a sikerhez A KEK-mérkőzés visszavágójára készül a Papíron SC Szeged férfi röplabdacsapata, vasárnap délután 5 órakor az újszegedi Sportcsarnokban a Lokomotív Harkov együttesét fogadják Petheóék. A harkovi találkozó, mint ismert, az ukránok 3:l-es győzelmével végződött. A holnapi összecsapás nem mindennapi csemegét igér a szurkolóknak, ugyanis a szegediek veresége ellenére él még a remény, s ha Hulmannéknak kijönne a lépés, az annyira óhajtott meglepetés sem maradna el... Az első mérkőzés előtt Nyári Sándor, a Papiron SC vezetőedzője azt mondta, már az is szép lenne, ha játszmát nyernének. Vágyuk teljesült, olyannyira, hogy másik szett „ellopásától" sem álltak messze. - Mindenképpen szakmai sikernek tartom a játszmanyerést, függetlenül attól, hogy a sportnapilapban azt olvastam, „elszálltak" lehetőségeink! replikázott a szakvezető. - Játékosaimat ez a megállapítás nemhogy letörte, inkább feldobta, még úgy is, hogy - tárgyilagosan szemlélve a dolgokat - a 3:l-es eredmény az ukránoknak kedvező a továbbjutás szempontjából. Mindent egybevetve mondom, még semmi sem dőlt el! - Nincs szándékomban kötekedni, mégis megkérdem, milyen reményeket táplálhattok egy nyert játszma után, lehet-e egyáltalán bízni és ha igen, miben? - Van nekem egy „receptem" az ilyen kupameccsekre... Régen megfogalmazódott bennem, és most itt az alkalom, hogy „főzőcskézzek", gyakorlatban is kipróbáljam. Nem másról, mint arról van szó, hogy idegenben nem szabad sima vereséget szenvedni! A folytatásban, hazai pályán pedig a tudás maximumát nyújtva lehet, kell éltetni a hitet az utolsó sípszóig! - Meglátásod - bizonyos vagyok benne - helyénvaló, vitatkozni róla értelmetlen, ám mielőtt tovább fűznéd gondolataidat, légy szíves ecsetleni, ellenfeletek mivel tudott fölétek kerekedni, miben múlt felül benneteket? - Csapatom, bár egyre markánsabban, érettebben röplabdázik, az játszmában „zöldfülű" volt. Amíg kóstolgattuk ellenfelünket, addig az - igazi oroszos lendülettel - ütött-vert bennünket. Az elején jómagam is térképezgettem. A szett végéhez közeledvén azonban kettős cserével, Melkvi és Petheő pályára küldésével sikerült az ellenfelünk játékához leginkább alkalmazkodó csapatot megtalálnom. Sajnos, egy játszma előnyt adtunk vendéglátónknak... Az utolsó játékrész vitán felül a fizikai és magassági fölényben levó hazaiaké volt. Ez a „titkuk" ezért tudtak megverni bennünket. - Utána volt egy második és harmadik játszma is... - Azokra szívesen emlékezem. Amit akkor, 1500 néző előtt akkor produkált csapatom, olyat még nem láttam tőle idegenben! Taktikusan, fegyelmezetten röplabdázott a társaság, a harkoviak magassági és erőfölényét jól időzített súlypont áthelyezésekkel, figuratív játékkal ellensúlyoztuk. - Itthon milyen „titkos fegyvert" vetsz be? - Harkovban hat ember közel csúcsformában játszott. A visszavágó kulcskérdése: röplabdásaim képesek lesznek-e megismételni az olykor már nemzetközi szinten is figyelemre méltó csapatjátékot? Mindennek össze kellene jönni ahhoz, hogy továbbjussunk! Megszállott hangulatban „daráló" társaságra, jól pattanó labdákra, nem utolsó sorban a hozzáértő, remek szurkológárda ellenfelet bénító fanatikus biztatására is nagy-nagy szükség lenne a szenzációs eredmény eléréséhez. A srácok lázban égve készülnek, ám a feladat óriási, csak 3:0-as vagy 3:l-es győzelemmel valósulhatnának meg titkon dédelgetett álmaink... - Oleg Pavljuk nem játszott Harkovban, s most sem lesz ott a csapatban... - Egyszerű a magyarázata, nincs 2 ezer svájci frankunk, ugyanis ennyit kellene fizetni az európai szövetségnek rajtengedélyéért. GY. E. * A korábbiakhoz hasonlóan megint lesz tombola (a belépőjegyét senki ne dobja el!), a mérkőzés után gőzölős vasalót (a Vörös és Lánya Kft. ajándéka), kétkazettás sztereórádiós magnót (a Labor Markét Kft. ajánlotta fel) és több értékes nyereményt sorsolnak ki. Hozzáértő vezető már van, a csapatot még keresik Később kezdenek a lányok A várakozástól messze elmaradó Szeged SC női kosarasai, a viszonylag könnyebb ellenfélnek látszó Egis-OSC csapatát fogadják vasárnap az újszegedi Sportcsarnokban. A mérkőzés, a tegnap közölt időponttól eltérően - a vendégek kérésére délután fél 3 órakor kezdődik. Domokos Mihály, a szegediek vezetőedzője bizakodva tekint az összecsapás elé, ugyanis az ősz elején tartalékosan győztek 24 ponttal a fővárosban, itthon pedig „hivatalból" meg kell nyerni a meccset. sportja Kőműves Mihály (45 éves) szülővárosában, Dombóváron jegyezte el magát a labdarúgással, ott kezdte bontogatni „szárnyait". Tehetségére jellemző, hogy már 15 évesen gólerős csatárként vált ismertté, NB III-as. majd NB 11-es csapatban riogatja a kapusokat. A Tatabányán edzősködő Tanár Úrnak, Lakat Károlynak is megtetszik játéka, s 1970-ben már a bányászoknál rúgdossa a gólokat. 1976 nyarán igazol a Szeol AK csapatához, amelyben - súlyos térdsérülése miatt - mindössze nyolc mérkőzést játszik. (A Dinanto Moszkva elleni barátságos mérkőzésen érte utol „végzete".) Kétszer is műtött lába nem bírja a terhelést, ezért a Délép SC megyei első osztályban szereplő csapatához távozik. Játékosként, nem kis balszerencséjére, ott sem sok sót fogyaszthat el, rakoncátlankodó térde miatt búcsút kell mondania a zöld gyepnek. A labdarúgással azonban nem szakít, a továbbiakban az együttes intézőjeként tevékenykedik 1985-ig, majd egy évig a Szegedi Dózsánál lát el hasonló feladatot. A továbbiakban messzire kerül a futballpályák világától, benzinkutasként éli napjait, mígnem a nyáron életútja visszakanyarodik szeretett sportágához, a Szeged SC alkalmazottja, pontosabban a labdarúgócsapat technikai vezetője lesz. „Sportvezetőként valahogy nem vagyok szerencsés alkat, úgy látszik, kísért a múlt... Nagyon szép éveket töltöttem el a Délép SC-nél, amiket nem lehet kitörölni az ember életéből. Egy momentumot, az 1982-es év nyarát viszont szívesen elfelejteném, ugyanis akkor estünk ki az NB II-ből, mégpedig egy jó szellemű, jó játékosokból álló csapattal!" - értelmezi az építősöknél tíz éve történteket, utalva ezzel a Szeged SC gyászos szereplésére, a közelmúltban ott lezajlott eseményekre. A sportszervezői diplomával rendelkező, rendkívül agilis „futballőrült" Kőműves Mihály a nyáron boldogan mond igent, amikor megkeresik: vállaljon tisztet a Tisza-parti csapatnál! Túl sok öröme azonban nem telik abban, amit csinál, ezért aztán - megunva a szélmalomharcot - alig négy hónap múltával leköszön posztjáról. „Amit csináltam, annak semmi köze nem volt a szakmához! Kikérték ugyan véleményemet, de szavamnak nem volt súlya, s nekem ebből elegem lett... Hivatalos formában is bejelentettem, tovább nem csinálom!" - minősíti a szakosztályban zajló életet. Távozási szándéka, szerencsére csak gondolat marad. Pár napja, mint szakosztályvezető, végre. „testre szabott" feladatot kap: az annak idején kényszerűségből távozó, a futballhoz értő Zádori Gyula után végre megint szakember veheti kézbe az irányítást. Beszélgetésünkkor természetesen szóba kerül a csapat siralmas szereplése is. „Említhetjük az akaratot, a képességeket, a személyi dolgokat és más egyebeket a kudarc okaiként... A dicstelen játéknak sok összetevője van, de ezek taglalásába nem óhajtok belebonyolódni, mert nincs értelme visszafelé tekintgetni" - hessegeti el magától az itészkedés gondolatát is az aligha irigylendő szakosztályvezető. Minf mondja, van véleménye a múltról, ő azonban most inkább a jövőt, annak széppé és eredményessé formálását tartja mindénnél fontosabbnak. „Ha nem hinnék a gyökeres változásokban, nem vállaltam volna el ezt a feladatot!" - utal maradása miértjére. A személyi váltásokat követő debütálás minden reményt felülmúl, ám az a siker csak akkor ér igazán sokat, ha a vasárnapi mérkőzést is abszolválja a csapat. „Óriási gondunk, hogy jelenleg nincs egy igazi főnök' típusú focisiánk, olyan játékosunk, akinek tekitélye van, akire hallgatnak társai a pályán. Takács Józsi alkalmas lenne erre a feladatra, őrá azonban egyelőre nem számíthatunk..." - magyarázza égető problémáik egyikét, ami remélhetően hamarosan megoldódik. A mielőbbi fordulathoz vallja - elengedhetetlen a szemléletváltozás, no meg jó adag szerencse is kellene ahhoz, hogy egy nyugodt téli felkészülés után várhassák a tavaszt. „Az egymásra mutogatásból elég volt, még talán nem késő, hogy változtassunk a már-már kilátástalannak tetsző helyzeten! ígérhetem, az anyagi gondokat megoldjuk, éppen ezért itt az ideje, hogy labdarúgóink csak a játékra koncentráljanak, csak azzal törődjenek. Nem mondom, hogy minden, de nagyon sok múlik rajtuk, hiszen ők is okai annak, hogy most ott tartunk, ahol vagyunk! " - mutat rá a követendő útra. GYÜRKI ERNŐ A világ A női kézilabda FM Kupa utolsó csoportmérkőzésén: Lengyelország -Franciaország 26-21 (17-7). A B-csoport végeredménye: 1. Magyarország 5 pont, 2. Oroszország 5, 3. Lengyelország 2, 4. Franciaország 0. * Az Európai Közösség férfi tenisztornájának nyolcaddöntőjében: Korda (csehszlovák, 3.)—J. McEnroe (amerikai) 6:4, 6:4. Páros negyeddöntő: P. McEnroe, Palmer (amerikai)-Jones, Leach (amerikai, 2.) 6:3, 6:1, Nijssen, Suk (holland, csehszlovák, 4.)- Chang, Sanchez (amerikai, spanyol) 6:2, 6:3. A napokban Kecskeméten rendezték meg a Védelem Kupa utánpótlás cselgáncsversenyt, amelyen a Szeged SC ifjú sportolói (Bacsa Gábor és Szilágyi Csaba tanítványai) remekül szerepeltek. A gyermek „C" korcsoportban Bán Tamás és Nagy Gergely az első, Hegyes Péter a második, Tóth Miklós és Fejes Dávid pedig a harmadik helyen végzett súlycsoportjában. A gyermek „B" kategóriában Neu László, Daru A 350.000 dollár összdíjazású férfi teniszverseny 2. fordulójában: Steeb (német)-Kulti (svéd) 6:2, 6:3, Rosset (svájci, 8.)- Kafelnyikov (orosz) 6:7, 6:3, 7:6 Cserkaszov (orosz, 4.)-Wheaton (amerikai) 6:4. 7:6 Medvegyev (utrán, 3.)- van Rensburg (dél-afrikai) 7:6, 0:6, 6:2. * A 350 000 dollár összdíjazású női tenisztorna negyeddöntőjében: Gráf (német, l.)-Martinez (spanyol, 5.) 6:1, 6:1, Sabatini (argentin, 2.)-Raymond (amerikai) 6:4, 7:6. József és Juhász Tamás harmadik lett. A gyemek „A" korcsoportban Csiszár Dánielnek és Vass Gábornak harmadik, Kakuszi Attilának. Rózsa Gellértnek, Kiss Andrásnak, Augusz Ádámnak és Kónya Tamásnak ötödik hely jutott. A serdülő leányoknál Fehér Adrienn súlycsoportjában az első, Gerebecz Timea a második, Seres Krisztina a harmadik, Kéri Erika pedig az ötödik helynek örülhetett. Áz összesített pontversenyben a Szeged SC versenyzői a harmadik helyen zártak. Kék Mókus Kupa Immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre a Kék Mókus Kupa kispályás labdarúgótorna, melyet az idén a Ferroeolor Kft. és a névadó söröző patronál. Az eseménysorozatra bárki, tehát igazolt játékosok is nevzhetnek, így várhatóan izgalmas összecsapásokat láthatnak majd az érdeklődők. Jelentkezni a Kék Mókus sörözőben (Csongrádi sgt. 114.) november 25.-ig lehel. s Érmek Kecskemétről