Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-13 / 267. szám

8 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. NOV. 13. A BAV privatizációja Két héten belül pályázatot hirdetnek a BÁV privatizációjára - tájékoztatták az ÁVÜ-ben az MTI munkatársát. A vállalat még az elmúlt év októberében alakult át részvénytársasággá kétmilliárd forintos alaptőkével, amelyből 300 millió forint a Kereskedelmi Bank Rt. részesedése. A cégbejegyzést kővetően 200 millió forintos alaptőkeemelés is történt, (gy a jelenlegi alaptőke 2,2 milliárd forint. Ebből az ÁVÜ több mint 75, a Kereskedelmi Bank Rt. több mint 13 százalékkal részesedik. A dolgozók tulajdonában a részvények 9 százaléka, az önkormányzatokéban csaknem 2 százaléka van. Az állami vagyonrész értékesítésére nyílt kétfordulós pályázatot hirdetnek. Az alaptőke 65 százalékát kitevő 1 milliárd 430 millió forint névértékű állami vagyonrészt hirdetik meg úgy, hogy minimum az alaptőke 10 százalékára lehet ajánlatot tenni. A tanácsadó a Daiwa-MKB (Magyarország) Befektetési és Értékpapírforgalmazási Részvénytársaság. Az egykori Bizományi Áruház Vállalat, a Bizományi Kereskedőház és 7,álogház Rt. a tervek szerint pénzintézeti tevékenységre is vállalkozik a jövőben. A cég, amelynek profilja a vegyesiparcikk kiskereskedelem, illetve a használt cikkek vétele és eladása, azt tervezi, hogy a privatizációt követően a zálogtevékenység mellett foglalkozik majd közraktárjegy kibocsátásával, leszámítolással, ingatlanjelzáloggal, brókertevékenységgel, áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések vásárlásával és eladásával is. A cég az elmúlt évben közel ötmilliárd forint nettó árbevételt ért el a bizományi üzletági tevékenységből és mintegy 800 ezer dollár értékben exportált - az országból kivihető - festményeket, szobrokat, régi bútorokat, ékszereket Nyugat-Európába, illetőleg a tengeren túlra. A bizományiba évente átlagosan 1,3-1,5 millió tárgyat adnak be többségében ékszereket, erre a cég 4,1-4,2 milliárd forint kölcsönt nyújt. A cég tervei között szerepel az aukciós üzletág erősítése is. Ennek érdekében napi árverési csarnokot kívánnak létrehozni, és kialakítják a viszonteladói nagykereskedelmi üzletágat is. Kié lesz a mogyoró? Építőknek és építkezőknek Tervezett és épülő létesítményekről - utakról, hidakról, lakásokról, szállodákról, közművekről, irodaházakról, üzletközpontokról, ipari és mezőgazdasági épületekről gyűjt és ad közre adatokat Magyarországról, a környező országokból és a Közel-Keletről a Bau-Data iroda és területi képviselete, a Termoterv Gmk. A havonta megjelenő információs jelentés ismerteti az építkezések helyszínét, a kivitelezés stádiumait, a beruházó, a megbízó, a tervező és a kivitelező adatait, pontos nevét, címét és telefonszámát. a létesítmények műszaki paramétereit, témaspecifikus válogatásban. A jelentés tenderinformációkat, befektetési projekteket, versenytárgyalások részleteit és pályázatokat is közöl. A kiadvány segítségével a vállalkozók tökéjükkel, munkájukkal, szolgáltatásaikkal és termékeikkel kapcsolódhatnak a létesítményekhez. Nemzetközi hálózatukon keresztül térítésmentesen juttatják el az önkormányzatok, tervezők tőkehiányos projektjeit potenciális külföldi befektetőkhöz. A ,,házas"-élet viszontagságai *- Miután átjöttünk, mindketten munkába álltunk. Nem mondhatnám, hogy az én sofőrségemet, a feleségem szakképzettséget nem igénylő munkáját annyira megfizették volna. Ő most gyesen van, nekem meg pár hete mondott fel a vállalkozó. Most mondom, nem sokáig leszek segélyen, keresek állást, sőt megszerzem a nemzetközi fuvarokhoz szükséges engedélyeket. Voltam én állami cégnél, onnan meg épp leépítés miatt kellett többekkel együtt távoznom. Eddigi próbálkozásaim során mindig utólag derült ki, hogy a vállalkozó másként képzelte a mogyorószedést, mint én. _ j> - Nekem nincs zsebem, csak neki. Felfogad, hogy abba kapkodjam. Amint végeztünk, elkezdi mellettem majszolni, mintha ott se lennék. Szólok, nekem is adhatna, legalább egyet. Előbb elfordítja a fejét, majd úgy tesz, mintha nem hallaná. Arra sem emlékszik, hogy előtte rábeszélt, észrevétlenül a más bokra alól is kapjak fel párat. - Egyszóval, nehezen tűri, hogy kihasználják. Karakán dolog, kívánom, hogy legalább ezután sikerüljön! Mégiscsak öszzejött az a ház valahogy. - A keresetből vettük, anyagi támogatás nélkül. Idejövetelünkkor a munkavállaláshoz minden segítséget megkaptunk, nehogy pénzsegélyre szoruljunk. Fél éve vettük 75 ezer forintért a kétszáz szögöles telket, a rajta lévő faházzal. Víz, villany bent van, jószágtartásra kiváló a töltésoldal. Az épület téliesítését mindenképp meg kellett oldani, mire bejöttek a hidegek. Bejártam én a tanácshoz, de nem biztattak semmi jóval. Bontott, olcsó anyagokat vásároltam. A munkája pár üveg sörbe került csak, mivel az Erdélyből átjöttek között él FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Amelyik családnak malaca van, annak most „malaca van' A férfi, akit nemrégiben ismertem meg, két cs fél éve jött Erdélyből családostul. Addigi életük munkáját hagyták oda, s most ahogy beszédbe elegyedtünk, egyre inkább megerősítette bennem az érzést, az emberi küzdés nem haszontalan és hiábavaló. Mára Szeged határában kertes házat „szereztek", ahol még az otthon megszokott életmódnak megfelelő jószágtartásra is lehetőségük van. Második gyermekük már Magyarországon született. Eddig ha, szerényen is, de megéltek. Még mielőtt az, utóbbi években csak az elszegényedést érző olvasó arra gondolna, hogy Csata Kálmánék ezt ilyen ripsz-ropsz csak lopással, csalással, netán a menekültségük révén államtól kibulizott pénzekkel érhették el, rögtön hozzáteszem, nem nagyértékű telken pompázó villalakásról szóltam. a szokás, mikor kin kell, azon segítünk. - Lakni már tudnak, a fűtés is rendben'.' - Gáz nincs, de paraszti ésszel ez drága is lenne nekünk. Fával fűtünk, palackos gázzal főzünk, meg a malacoknak is azzal melegítjük a kosztot. - Milyen céllal rendezkedtek be az állattartásra? - A családnak minden héten legyen hús. A kocát akkor vettem olcsó pénzért, amikor mindenki szabadulni akart tőlük. Csirkét annyit neveltünk, hogy eddig vágni kitartott. Három tyúkot hagytunk tojni. Vettem egy anyanyulat is, tavasszal fogok a tenyésztésbe. Talán még kecske is lesz, ha a tehénnek kevés is itt a hely, annak megteszi. - Ért az állatokhoz? - Odahaza is tartottam a soförség mellett állatot. Falun ez természetes volt. Tehén ott se volt már a végén. Az adó miatt mondtam le róla. itt .meg azért, mert 1-2-vel nem érdemes kezdeni, többhöz meg nagyobb beruházás kéne. - A kerttel mik a tervei? - A gyümölcsfák adottak, a befőttbe, süteménybe való megvan. Mellettük ami kell, zöldség krumpli megterem. Kenyéren, tejen, cukron és liszten kívül mást nem is igen szoktunk venni a boltban. A ruházkodásra láthatóan nem sok futotta eddig. A most előszedett csizmával tizenharmadik télnek indul, ebben némi dicsekvés is érezhető: ez még csizma, nem olyan A friss szemnek rólunk, az „őslakosokról" támadt benyomásairól úgy általában (sajnos) nem tudtam vitába szállni. A csizma az asztalra került, íme: - A vásáron vettem négy, az eladó szerint tápot sosem látott, 8 hetes malacot. Két hónap után jöttem rá, hogy már közel évesek a "kisöregek". Máskor meg mit sem sejtve estefelé kerestem fel a mihálytelki ismerősöket. Finoman értésemre adták, hogy a magyar ember lámpagyújtás után otthon ül, s nem zavarja a másikat. Már a taxisblokád idején érthetetlen volt számomra az, amin egymás közt vitatkoztak az emberek. Létezhet olyan ember, aki csak azzal törődik, hogy ó járhasson szabadon? És a többiekkel mi lesz? TÓTH SZELES ISTVÁN Fix pont ci sz.övetkez,et - A volt szövetkezeti tagok közül hányan jelezték, hogy ide a jusst, és hallani sem akarnak újfajta szerveződésekről? - Csongrád megyében kevesen váltak ki vagyonrészükkel együtt, a tagság 10 százalékát sem éri el a számuk. Erre korábban senki sem gondolt, főleg azok nem, akik a szövetkezeti mozgalom ellen agitáltak, s szinte hisztérikus politikát folytattak ellene. Meg kell mondjam, akik e/l tették, nem ismerhették az ottani viszonyokat, a tagok még mindig meglévő érdekeltségét a régi téeszek iránt. Milyen kötődésekre gondol? Akik egy politikai kampány során nekimentek a téeszeknek, hiányos ismeretekkel rendelkeztek. Nem tudták, hogy ezeket ugyan erőltetett elvek alapján hozták létre valaha, de jó kö/össégekké váltak. A gazdasági életben egyedül a szövetkezeti tagság választhatta meg a vezetőit az utolsó évtizedben már a leginkább rátermettekre voksoltak - , itt érvényesültek legelőször a piaci viszonyok, a háztáji mellett egyéb juttatásokban is részesült a tagság. A szövetkezet ráadásul összenőtt a községgel, szociálpolitikai feladatokat vállalt át, például óvodát tartott fönn. Nem ritkán a téesznek köszönhette a falu, hogy bevezették a gázt. Ezeket az. előnyöket igazából most kezdték el értékelni az emberek, amikor megingott alattuk a talaj. Félreértés ne essék: nem sírom vissza a régi típusú szövetkezeteket, hiszen tudom, a másik oldalon pazarló gazdálkodást folytattak, korlátoztott önállósággal, kötelezően kellett foglalkoztatni jóval nagyobb létszámot, mint amennyit elbírtak volna ... és még sorolhatnám. Az új szerveződések nyilván a létező legkisebb létszámmal próbálnak majd dolgozni, s csúcsidőben akár a vezető is traktorra ül. - Fűszerezték-e botrányok a vagyonnevesltő közgyűléseket? - Ezek a közgyűlések igazából csendben. A. kormány bünteti ci kilépőt? Aki ki akart lépni, vagy ahogy a szakzsargon mondja, ki szeretett volna válni a szövetkezetekből, megtehette a nyár folyamán. Mára mindenféle határidő lejárt, érdemes tehát összefoglalni a tapasztalatokat. Vajon hányan is hagyták ott a fészek melegét, s választották az önállóságot? Erről kérdeztem Bagi Ádámot, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatóját. rendben zajlottak. Egy-két bírósági tárgyalás azért lesz, de ennyi egy családi örökösödési ügyben is előfordul. Nagyobb csoportok kiválásáról csak Mindszenten és Szentesen beszélhetünk, de mindkettő speciális eset: Mindszenten háromfelé szakad a szövetkezet. Szentesen pedig a vezetés által irányított szétválásról van szó, oly módon, hogy az új társaságokban dolgozók a szövetkezetnek is a tagjai maradnak. - Milyen félreértéseket kellett tisztázni a kiválásokkal kapcsolatban ? - Először is sokhelyütt kellett elmagyarázni a tagoknak, hogy készpénzt nem vihetnek ki, csak például kft.-részeket, banki részvényeket, az őket terhelő tartozásokkal együtt. Sok kiválni szándékozó többek között amiatt lépett vissza, mert megtudta: 100 ezer forint értékű vagyont csak úgy vihet ki, ha kifizet készpénzben 50 ezret, a ráeső tartozás értékét. Volt arra is példa, hogy valaki 1 millió forint értékű traktorra pályázott, ám mivel csak 800 ezer forintra rúgott a vagyonjegy értéke, meg kellett volna vásárolnia a hiányzó részt. - Ön szerint - a tagságot egybentartó közös múlton kívül - mivel magyarázható, hogy csak ennyien választották az önálló utat? - Az emberek a belső lehetőségekben jobban bíznak, mint a külsőkben. A szövetkezet ugyanis még mindig segíti a tagságát, inkább föléli a vagyonát, csakhogy ne kényszerüljön a dolgozók elküldésére. Nem véletlen tehát, hogy szinte mindenütt újraválasztják a régi vezetőket. A kiválók között főleg nyugdíjasokat, valamint olyanokat találunk, akik már korábban is vállalkozásból éltek (például homoki térségen a szakszövetkezeti tagok). A paraszt éppen most nem akar önállósulni, amikor látja, hogy a kormány az ígérgetéseken kívül semmit sem tesz. Nemhogy segíti, inkább bünteti a kiválókat. A mezőgazdasági miniszter még azt is megteszi, hogy importtal fenyegeti meg a hazai termelőt. Kérdem én: hogy lehet ilyen körülmények között nekikezdeni egy vállalkozásnak. FEKETE KLÁRA