Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-13 / 267. szám

4 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. NOV. 13. Töprengések helyett rögtönzések Csoóri Sándor a költői és politikai felelősségről, az elmélyedés hiányáról, Lúdas Matyi példájáról és a „belső" hazáról - Az írástudók felelőssége átmenthető-e a politikai szférá­ba? A költőből lelt politikus ugyanazt a felelősséget vállal­hatja-e népe. nemzete és a nagyvilág előtt? - Ennek a felelősségnek elviselése valamikor könnyebb volt. Sem a politika, sem az irodalom nem volt autonóm, egymástól mereven elzárt. Természetes lételeme volt mindkét szférának az átjárha­tóság. Lehetett közlekedni, nemcsak átkiabálni. S az sem újság, hogy évszázadokon ke­resztül a szellemi életben, ezen belül is az irodalomban szüle­ttek a legelőremutatóbb politi­kai gondolatok. Napjainkra a szellemi élet összeomlott, a kultúra romokban hever, a po­litika acsarkodássá fajult. Nemcsak a politikában, de az irodalomban sem születnek új gondolatok. Pedig az elmúlt évtizedekben az irodalom volt az egyetlen, amely sértetlen tudott maradni, amely túlélte a változásokat, megőrizte auto­nómiáját és folytonosságát. Az én cenzorom sohasem Aczél György volt, hanem Ady End­re és József Attila. Az élet minden területén, irodalomban és politikában az egyetlen cen­zornak a belső, erkölcsi tisztességnek kellene lennie. - Nehéz minderről beszélni, hiszen napjaink fölgyorsult világában nincs mód és lehe­tőség a gondolatok kifejtésére, elemzésére, hiányzik az egy­más iránti türelem, tolerancia. - Valóban így van. Több időre lenne szükségünk mind­annyiunknak. Ez a rögtönzések kora a tűnődés és elmélyedés helyett. Hiányzik, hogy fél ­könyékre támaszkodva eltöp­renghetnénk valóban érlelt gondolatokkal, s nem gyomor­tájéki vagy még mélyebbről föltörő indulatokkal győzköd­nénk egymást. Mi a mai Ma­gyarországon pofonokat vál­tunk, nem eszméket cserélünk, FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Kettesben Klebclsberggel nem érett gondolatokat mérle­gelünk, nem érveket sorakozta­tunk. A napi sajtó publicisz­tikája éppúgy rögtönöz, mint ahogy a politika. Talán ezért van az, hogy a nép nem eléggé erős a változásra, éppen ezért dülöngél. Gondolatok és érvek nélkül pedig nincs igazi vált­ozás. - Hiába várta a magyar közvélemény, nem szólalt meg a Csurka-ügyben. Van-e ennek valamiféle magyarázata? - Amikor megjelent Csurka István tanulmánya, levelet ír­tam neki. Kértem, hogy itt a megismételhetetlen alkalom: leállítani a nemzeti hisztériát. Erdőtüzet gyújtani a politika tragikus szárazságában nem bölcs dolog. Reméltem, hogy indulatait fékezve válaszol le­velemre, s ezzel valóban elin­dít egy tisztulási folyamatot. Nem fogadta meg kérésemet. S hogy miért nem nyilatkoztam a sajtónak? Mert úgy érzem, a mai újságírók és olvasók szen­zációkra éhesek, a napilapok mai kolumnáin nincs helye a töprengő vitáknak, minden szót ki lehet facsarni, a másik ellen lehet fordítani, s én ebbe az arénába nem szállok be. - Nemcsak mint költő, de mint közéleti ember is Illyés Gyulától vette át a stafétabo­tot. Most, Illyés 90. születés­napján, Ön mondott beszédet ozorai mellszobrának felavatá­sán. - Éppen ez az alkalom kész­tetett arra, hogy végiggondol­jam Illyés Gyula emberi és költői pályájának „kettősség­ét". Azt, hogy miként fért meg életében Ozora és Párizs, a for­radalmi és a reformista attitűd, a Puszták népe és Lúdas Ma­tyi-tanulmány. Vajon kétkula­csosság ez, vagy egy emberi­költői világ szélső pólusai?! S rádöbbentem a Lúdas Matyi nagy tanulságára. Bár a fiú há­romszor torolta meg az igaz­ságtalanságot, de egyszer sem jelentette be sajtóértekezleten, s ráadásként még vérbő humo­rával meg is ajándékoz ben­nünket. Illyés gondolatain elin­dulva, újraolvasva a Lúdas Matyit, ez fogott meg legin­kább. Hogy ez a nép szeretett magának Góliát-ellenfeleket teremteni, s látványos győzel­Régészek Vásárhelyen Tegnap délután tartották a Vásárhely '92 Régészeti Kon­ferenciát. A kisszámú érdeklő­dő közönséget dr. Dubecz György jegyző köszöntötte, majd rögtön át is adta a szót dr. Horváth Ferencnek, a Móra Ferenc Múzeum régészének, aki bevezetőjében elmondta, hogy előadásait sohasem szok­ta politizálással kezdeni, de most ez kikerülhetetlen. Egy rendszerváltozás kellett ahhoz - hangsúlyozta -, hogy itt és most beszélhessen arról a 15 éve folyó kutatási programról, amit a Gorzsa cukormajorban. illetve Vásárhely környékén folytatnak kollégáival. itt, Vásárhely környékén az időszámítás előtti negyedik évezredben (a 4800 és 4600 közötti időszakban) egy mind gazdaságilag, mind építésze­tileg rendkívül fejlett település lehetett. Az újkőkori ember egy fejlett kultúrát teremtett meg a környéken, s ha abban az időszakban nem történik meg a nyugati orientáció, ak­kor ma Hódmezővásárhely egy világváros lenne. A gorzsai cu­kormajor 7 hektáros területén egy komoly neolitikus teli (la­kódomb) maradványaira buk­Hiteles ingatlan-nyilvántartást! A Magyar Országos Köz­jegyzői Kamara - dr. Balsai István miniszter védnökségé­vel - Közép-európai Közjegy­zői Kollokviumot rendez csü­törtökön Keszthelyen, a Feste­tics- kastélyban. A kmara elnö­ke elmondta: a rendszerválto­zást követően újra fel kell állí­tani egy hiteles ingallannyil­vántartást, s ennek során figye­lembe kellene venni azt a nem­zetközi gyakorlatot, hogy az ingatlannyilvántartás a peren kívüli igazságszolgáltatás kö­rébe tartozik, nem pedig az ál­lamigazgatáshoz. Elhangzott az is, hogy az igazságügyi tár­cától január l-jétől függetlenné vált közjegyzők, korszerű jog­szolgáltató tevékenységük fej­lesztése során - figyelemmel az Európa Tanács egyik célki­tűzésére - kidolgozták a hazai Központi Végrendeleti Nyil­vántartást. Az ezzel kapcsola­tos szigorúan szabályzóit, a ti­toktartási kötelezettségnek ele­get tevő tevékenységet 1993. január l-jétől tervezik beve­zetni. meket aratni. Ha újra mérték­adó személyiségek és mérték­adó gondolatok jellemzik éle­tünket, akkor fogalmazhatjuk meg e nemzet drámaian me­rész jövőképét. Felmerül per­sze a konzervatívizmus és libe­ralizmus, a népi-nemzeti és az urbánus ellentét is. Higgyék el, ezen a pusztán vagyok olyan urbánus, mint bárki más. Az ellentét különben is hamis és hazug. A népi-nemzetinek nem az urbánus az ellentéte, hanem az álnépi és az álnemzeti, az urbánusnak pedig a flaszter­művészet. Bartók Bartók volt frakkban, lakkcipőben a New York-i koncentteremben és Er­dély havasait járva hátizsákkal és bakancsban is. A politika engem is majdnem becserkés­zett, de időben eszméltem, s eszembe jutott a zsidó köz­mondás: A hatalmas követ egy buta zsidó is bele tudja dobni a kútba, de hét okos zsidó sem képes azt kiemelni. - A magyar államiság böl­csőhelyén állunk. A Magyar Világszövetségének elnökeként a földgolyón szétszóródott ma­gyarság első számú vezetője. Milyen gondolatok foglalkoz­tatják most? - Minden nemzetnek van múltja, történelme. Egy Los Angelesben élő magyart más­fajta táj, más nyelv, más kultú­ra, más civilizáció vesz körül. Hozzánk csak emlékezete, nemzetének kultúrája köti. Nincs még egy olyan nép - a zsidóságot kivéve amely annyira szétterjedt volna a vi­lágban, mint a szórványma­gyarság. Ezt kell nekünk most előnyünkre fordítani. Hiszek Szőcs Gézának, aki a Hitelben a planetáris honfoglalásról írt, arról, hogy a haza itt belül, a lelkünkben van, hiszen minden érték csakis ott sűríthető. T. L. Egy ragyogóan illusztrált könyv A csodálatos emberi test A közelmúltban Medicina márkabolttá átalakult egykori Törmörkény könyvesbolt kirakatában már a címlapjával is különlegesen szcp belsőt és értékes tartalmat sejtető könyv hívja fel a nézelődő figyelmét. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A november elején piacra került kiadvány az egyik leg­csodálatosabb, s egyben legiz­galmasabb titokba, az emberi szervezet rejtelmeibe ad bebo­csátást. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban 1989-ben megjelen­tetett, „Az emberi test" című könyvet példás gyorsasággal fordítatta magyarra és adta ki ­november első napjaiban - a Medicina. A 342 oldalas, 15 ezer pél­dányban napvilágot látott, a szó eredeti értelmében is sú­lyos könyTet, azzal a céllal je­lentették meg, hogy az érdek­lődő, ám laikus magyar olva­sókat megismertessék az em­beri test szerkezetének és mű­ködésének mechanizmusával, az ezekkel kapcsolatos mai tudományos ismeretekkel, az orvostudomány vilgszínvona­lával. A könyv a növekedés és fej­lődés tárgyalásával indul, majd a csontok, az izmok, a bőr. a sejtek, vér, a légzés, a legfőbb szervek bemutatása után eljut a test csodájának szerves részé­hez, a szaporodáshoz, a genetikához, az öröklődéshez. Az amerikai és a magyar kiadványt egyaránt ismerők egybehangzó véleménye sze­rint, a hazai kiadás illusztrációs anyaga szebb tengerentúli tár­sánál. Kiválóan sikerült ugya­nis a színek tompítása, aminek köszönhetően a szervekről készült képek valósághűek. A könyvről szakmai véle­ményt adó dr. Csillik Bertalan. a SZOTE professzora - a többi között - a következőket írja: ez a könyv az emberi test felépítésének, működésé­nek és jónéhánv kóros elválto­zásának olyan csodálatosan megszerkesztett és ragyogóan illusztrált összefoglalója, ami­nek párját keresve sem talál­nánk a vonatkozó magyar nyel­vű, jó értelemben vett ludo­mány-népszerüsitő irodalom­ban. " A Medicina külön ajándéka eme míves kiadványhoz, hogy azok, akik a kiadó márkabolt­jában vásárolják meg a köny­vet, 500 forintos kedvezményt kapnak. KALOCSAI kantak. Az előzetes kutatások­ból - a geológiai fúrásokból ­kiderült, hogy ezek úgy marad­hattak meg, hogy a települést elpusztította egy irtózatos tűz­vész, amiben a házak agyagfa­lai, belső berendezései (ke­mencék, edények és más kulti­kus tárgyak) szinte téglake­ménységűvé égtek. Dr. Béres Mária - aki szin­tén a Móra Ferenc Múzeum ré­gésze - számolt be a csomor­kányi templomrom feltárásá­nak eredményeiről. SZ. C. SZ. Szegedi fodrászok sikere A Budapesten tartott orszá­gos fodrászversenyen a 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola tanulói jól szerepeltek. Kálmán Anita több egyéni he­lyezés mellett összetett harma­dik helyezést ért el; Menykárt Krisztina „Modern gála fé­sülés" kategóriában szintén harmadik helyezést szerzett a nagyszámú mezőnyben. A tanulók felkészítője: Tom­bácz/ié Szemerédi Zsuzsanna. Kedves Játékosok! Több telefonáló olvasónk kér­désére közöljük: 1. A Horoszpók nyeremény­szelvényeit nem kell beküldeni. Csak azok hozzák magukkal a játékszabályban ismertetett mó­don, akiknek mind a négy száma nyert. 2. Egy kihúzott nyeró'számmal szelvényükön csak egy nyertes számot húzhatnak át. Abban az esetben ugyanis, ha valaki május (5. hónap) 5-én született és a 12 kihúzott nyerőszámok között egy darab ötös szerepel, szelvényén csak az egyik ötöst húzhatja át. Vagyis ebben az esetben csak az egyik ötöse érvényes. Ezzel azoknak az előnyét akarjuk kiküszübölni, akiknek a szelvényre írható négy száma közül több is azonos. Azonban hogy őket se zárjuk ki a játékból, a kihúzott számokat újra vissza­helyezzük a szerencsekerékbe, és így egy számot többször is ki­húzhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom