Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-13 / 267. szám

PÉNTEK, 1992. Nov. 13., 82. ÉVF. 267. SZÁM Nekünk Mohács kell? Terepszemle Szent Jánossal FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Volt egyszer egy férj, egy feleség és egy pap. A feleség egy napon megcsalta az urát. Istenfélő teremtés lévén bűnét meggyónta lelki atyjának. A félrelépés híre a férj fülébe is eljutott. Hogy megtudja, ki volt, aki fel­szarvazta, elrohant a paphoz. De János atya, hűen őrizvén a meggyónt titkot, nem árulta el a bűntárs nevét. A férj szörnyű haragra ger­jedt, és egy hídról a vízbe lökte a szegény papot. Azóta Szent János a víziigyesek védő­szentje. - Cherchez la femme - summázza a tör­ténet tanulságát az egyik mérnök a tíz közül, akikkel Szent János festett szobránál álldo­gálunk » Maty-ér és a Subasai főcsatorna találkozásánál. Innen indul ugyanis a rendes őszi belvízvédelmi szemle, melynek során a műtárgyak - belvízcsatornák, szivattyútele­pek, vízkormányzó zsilipek, őrtelepek álla­potát, a vízőrök munkáját ellenőrzik a víz­ügyi igazgatóság munkatársai. (Riportunk a 13. oldalon.) Fegyvert rántott a letepert rabló Nagy erők felvonultatásá­val, bravúros nyomozással sikerült elfogni azt a két fiatalembert, akik esetében fennáll a rablás bűntettének alapos gyanúja. A Klauzál téren reggel 7 óra után tá­madták meg L. F. szegedi lakost, pénzt követelve a fér­fitől. Egy közeli bérház ud­varába vonszolták, egyikük lefogta kezeit, a másik ütle­gelte. Dulakodás közben a sértett fél kabátjának zsebéből kivettek 48 ezer forint kész­pénzt. A tehetetlen L. F. segít­ségért kiáltott - ekkor a rablók elfutottak. A sértettnek volt annyi ereje, hogy az alacso­nyabb támadót üldözőbe ve­gye. Utolérte, leteperte, s a nyilvánvaló erőfölényt érzé­kelve a rabló, pisztolyt rántott. L. F. hátrálni kezdett, s táma­dója a Gutenberg utca irányába elmenekült. Idejében sikerült értesíteni a rendőrséget, s a nyomozók rövid időn belül előállították a „pisztolyos" B. F. elkövetőt, akit a sértett felismert. B. F. tagadott. A másik tettest délután 4 órakor fogták el. A fiatalkorú V. T. 17 éves és foglalkozás nélküli. A rablótámadás kiagyalóit és végrehajtóit őrizetbe vétel mellett hallgatják ki. Negyvenkét perccel a kez­dés után elnapolták az Erich Honecker és társai ellen csü­törtökön kezdődött berlini pert. A vezető bfró, Hansgeorg Brautigam úgy rendelkezett, hogy a pert hétfőn folytatják. Az egyik ok, hogy az egyik vádlott, a szabadlábon levő Willi Stoph, volt keletnémet Honeckerék pere miniszterelnök csütörtökön nem jelent meg a berlin-moa­biti büntetőbíróság 700-as ter­mében. Ügyvédje, Susanne Kossack szerint Stoph szívbán­talmakban és keringési zava­rokban szenved. Kedden or­vost hívtak hozzá, aki megálla­pította: ilyen állapotban nem vehet részt a tárgyaláson. A vezető bíró a tárgyalás bere­kesztésekor elrendelte, hogy Stophot még csütörtökön tör­vényszéki orvosok vizsgálják meg. Tandíj az ingoványon És lett a tandíj ötlete. Azt hiszem ennél az egy mondatnál lényegretörőbb eredettanulmányt nem lehetne írni az egységes 2000forintos tandíj tervéről. Lett. És ha lett, vala­kinek érdekében állott, hogy legyen, mert a tandíj pénz; ha jól utánaszámolunk, nem is kevés. Olyan pénz, amit fel lehet használni: vissza lehet áramoltatni a felsőoktatásba, össze lehet vonni országosan s ismét leosztani, eredeti körben a hallgatói ösztöndíjakra lehet fordítani, és le is lehet nyeletni a költségvetéssel, mint egy egyszerű adót. Akármelyik válto­zat érvényesülne, jelenleg mindez csupán elmélet. Törvény, amely pontosítana: nincs. A tervezete: nem pontosít. Olyan helyzetben számol a jövő évi költségvetés a tandíjpénzzel, amelyben a leginkább érintettek (akik fizetik és akik fel­használnák) nem tudják, hová lesz a pénzük. Egyszerű halandó, no és aki a bőrén érzi a pénzhiányt, a hatályos tör­vény nélkül számított tandíjat hajlamos törvénytelennek nevezni. Ha valami ennyire sietős, ott érdek van. Mértékadó szakemberek állítják, hogy a költségvetést előterjesztő Pénz­ügyminisztériumnak legalábbis nem az állna érdekében, hogy a tandijak a hallgatói ösztöndíjalapot növeljék, tehát hogy közvetlenül visszakerüljenek a hallgatókhoz. Ha ez nem így volna, a tételre a költségvetés nem számítana, hi­szen adott esetben mennyivel egyszerűbb volna a tandíjakat a felsőoktatási intézmények automóm bevételi és (ösztön­dljjelosztási problémájaként kezelni. A majdan befolyó összeg, min^költségvetési tétel úgy tűnik, semmi jót nem ígér a hallgatóknak. Akik a tandíj tervét és költségvetési szerepét akár csalinak is értelmezhetik, amit a reakciók kipuliatolásának reményében manővereztek költségvetési ingoványra. Ha fennmarad, esetleg újragondolható, ha nem, felőrlik az állami gyomor zúzókövei, s jobb esetben ismét felbukkan, mint a felsőoktatásnak adott cinikus állami támogatás. Panek József MILLIÓS NYEREMÉNYJÁTÉK 2. HÉT Napi nyerő­számok a 4. oldalon.: Borisz Jelein budapesti láto­gatása lényegében eredményte­lenül végződött - jelentette ki Thürmer Gyula az MSZMP el­nöke, a párt csütörtöki sajtótá­jékoztatóján. Véleménye sze­rint a csapatkivonással kapcso­latos „nulla-megoldás" (vagy­is, hogy mindkét fél eláll kö­veteléseitől) csak az Orosz Fö­deráció számára kedvező. A kisebbségek jogainak biztosí­tásáról szóló orosz-magyar nyilatkozat Thürmer Gyula szerint „csak egy papír", mivel ÁR A:\10,10 FT a részletekre! Az Opel-Rupesky Szalon és A DÉLMAGYARORSZÁG (M^ izgalmas nyereményjátéka. (Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út 2-6. T.: 324-800) Mai mellékletünk Polgármesteri meghívó Tisztelt Szegedi Polgárok! Ma, pénteken 14 órakor a Városháza dísztermében a köztársasági megbízott és a megyei közgyűlés elnökének jelenlétében nyilvános ülésen ismerkedhetnek meg a megye országgyűlési képviselői a megye polgármestereinek a jövő évi országos és helyi költségvetésről kialakított vélemé­nyéről. Kérem Önöket, ha idejük engedi, tiszteljék meg jelenlétükkel tanácskozásunkat. Tisztelettel: Dr. Lippai Pál Szeged polgármestere (Dr. Lippai Pállal a költségvetésről készült interjúnk a 3. oldalon.) Töprengések helyett rögtönzések Thürmeri különvélemény a volt Szovjetunió területén élő magyarok többsége nem orosz, hanem ukrán állampolgár. A Munkáspárt elnöke sérelmezte, hogy Jelcin magyarországi tár­gyalásai egy lépéssel sem vit­ték közelebb hazánk gazdasá­gát az elvesztett keleti piacok visszaszerzéséhez. Thürmer Gyula közölte: örömmel fo­gadta, hogy Jeszenszky Géza és Kádár Béla a Munkáspárt „nyomdokain haladva" Kínába látogattak. FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnö­ke szerdán, ópusztaszeri látogatásakor, interjút adott a Ma­gyar Televízió Körzeti Stúdiójának, a Magyar Hírlapnak és lapunk munkatársának. (4. oldal) Sztrájkot hoz a TVIikulás? Mint Szöllősi Istvánné el­mondta, csaknem négyezer mun­kahelyről kaptak már támogató levelet, amelyek szerint ha nem sikerülnek az egyeztető tárgya­lások, úgy e munkahelyek haj­landóak csatlakozni a két órásra tervezett munkabeszüntetéshez. A tárgyalások azonban még folynak. Három problémacso­magról van szó. Egyfelől ellen­tétezni kell a kétkulcsos áfát, hiszen bevezetése lényegesen növelné a gyermekétkeztetés és a napközi költségeit, az oktatási intézmények energiagazdál­kodását, valamint a diákottho­Nem tudni. Egyelőre folynak a tárgyalások a kormányzat és a Pedagógus Szakszervezet, illetve a PDSZ között. Szöllősi Istvánné a PSZ főtitkára tegnap egyenesen egy megbeszélésről érkezett Szegedre, a Deák gimnázium nagytermébe, ahol a helyi szakszervezet rendezett fórumot a közalkalmazotti törvény és a jövő évi költségvetés nem túlzottan , üdvös összefüggéseiről. nok, kollégiumok, középiskolai gépparkok működési kiadásait. Másfelől korrekt és megbízható módon kell rögzíteni a közal­kalmazotti státussal együtt járó kedvezményeket és járandó­ságokat. A főtitkár asszony itt utalt a pénzügyminiszter ama kijelentésére, amely néhány nappal ezelőtt a Népszavában látott napvilágot és úgy szól, miszerint nincs akadálya például a tizenharmadik havi bérek kifizetésének, amennyiben lét­számot csökkent a pedagógus társadalom. Harmadrészt pedig, mondta Szöllősiné, egyértelmű bérpolitikára van szükség. Az anyagi ágazatokban foglalkozó szellemi dolgozók havi átlagbére 34 ezer forint, szemben a peda­gógusok 20 ezer forintos átlag­keresetével. Szöllősi Istvánné úgy fogalmazott, ha lesz sztájk, akkor azt kényszerű következ­ményként kell felfogni, s az eti­kai felelősség ebben az esetben nem a szakszervezeté, ellenben a kormányé, amely egy olyan költésgvetést akar a jövő eszten­dőre előirányozni, amely soha be nem gyógyuló sebeket ütne a magyar közoktatáson. DAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom