Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-09 / 238. szám

PÉNTEK, 1992. OKT. 9. BELPOLITIKA 3 Törvénnyel a demokrácia ellen Földkáosz Szatymazon Nem először, és vélhetően nem is utoljára, valóságos darázsfészekbe csöppentünk a napokban Szatymazon. Lakossági fórumot hívott össze a gazdakör, beszédesen szép címmel igérve segítséget: Újra a magaméban. Harmadszorra hívták konzultánsnak dr. Farkas Gabriellát, az MDF alelnökét, és először dr. Vörös Istvánt, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét. Szégyenkezés vett erőt rajtunk, mivel az átalakulás egynehány lépcsőjéből kimaradtunk, de a körülöttünk ülők egyre erősítették: ők semmit nem hagytak ki, mégse értenek mindent. És amit majdnem értenek, arról is kiderülhet, rosszul értik. Száz szemmel, száz füllel kell észnél lennie annak, aki mostanában akár kiváló akar lenni a szövetkezeteból, akár bennmaradó, mert könnyen előfordulhat, megvezetgetik. Sajnos, még azt se mondhatjuk, szatymazi specialitás mindez, mert a messzebbről érkezettek is arról szóltak, ugyanilyen gondok szorítják az üllésieket, a mórahalmiakat , és a még távolabbiakat is. Már a bevezetőben elhangzott a kívánság, próbáljuk úgy vezetni ügyeinket, hogy jogszerű legyen minden, de kiderült, a sajnos ellenérdekeltként szereplő termelőszövetkezet is a jogszerűségre törekszik, illetve a jog mögé bújva teszi be alkalmanként a lábát. Sokszor emlegetjük napjainkban megint a demokráciát, ennek a jegyében képzelünk el minden egészséges változást és változtatást, de alkalmanként kiderül, leginkább a törvény, a jogszerűség fúrja meg a demokráciát. Itt van például az egyik legrázósabb ügy, a licitálás. Ha egy-egy földterület visszaadása ügyében nem sikerül egyezségre jutniok a kiválni szándékozóknak a szövetkezetben maradókkal, akkor következik a licit, mint a legcélravezetőbb lehetőség. Sajnos, a szövetkezet megteheti, hogy olyat is beszervez a játékba, aki vagy fölveri az árakat, vagy elnyeri a valóban kiválni szándékozók orra elől. A pillanatnyi jog védelmet jelent számára, illetve ha az ellenoldalon lévők a törvény erejével akarnak úrrá lenni a nehézségeken, számíthatnak rá, akár évekig is elhúzódhat pörük. Magunk is tudnánk rá példát idézni, éppen ebből a szövetkezetből. Sajnos, ki kell mondanunk: akár nyaktiló alá hajtja fejét, aki a törvénybe akar kapaszkodni, mert a valóság szélsebesen nyargal el mellette. Tanulságos és szemléletes párbeszéd alakult ki néhány témában a fölszólaló kiválni szándékozók és a jelenlévő szövetkezeti elnök között. Sajnos, úgy tűnik, ellenérdekű két félről van szó, noha éppen a demokrácia kívánná," hogy kölcsönösen segítenék a kibontakozó újat. Az egyik érdek azt mondja, aki ki akaija vinni a földet, az állatokat, a gépeket, hadd vigye, a másik meg azt, hogy a lehető legjobban járjon vele a szövetkezet. Árukapcsolás jön létre tehát: ha tíz borjút akarsz kivinni, vidd a pajta rádeső részét akkor is, ha nincsen rá szükséged. Társulj, ha más lehetőséged nincsen, akkor is, ha nem akarsz társulni. Vagy: vinni akarod a traktort? Viheted, de többet kell fizetned a nyolcévesért, mint amennyiért elszámolják a bennmaradó háromévest. És ráadásul napról napra még emelkedik az ára. Két nappal a közgyűlés előtt még nem lehetett semmi biztosat tudni az értékbecslésről, noha az érdekelteknek erre alapozva kellene jól megfontolva lépniök. Szerencsétlenre sikerült az elnök egyik fölszólalása, amikor azt találta mondani, a kiválni szándékozókkal szemben neki a bennmaradok érdekeit kell képviselnie, bár ahogy később elmondta, nem egészen úgy értette. Bennünk az a meggyőződés szűrődött le, erős akarattal se lehetett volna jobban összegabalyítani a földügyeket, mint amennyire a törvényes jószándék tette. És azt is ki kell mondanunmk, kétféle demokrácia él és dolgozik mostanában, és az egyiknek nem lehet nagyobb ellenfele, mint a másik. Az egyik a jobbat akaró, előrevivő, a másik a múltból ittmaradt, jócskán elkajszult, de változatlanul élő úgynevezett szövetkezeti demokrácia. Ha például a szövetkezet nyugdíjasai teszik ki a döntésben a szavazók többségét, az ő szavuk dönt, noha valóságos akaratuk már nem lehet. És ők fölemelik szavazáskor a kezüket, hiszen egész aktív korukban ezt kellett tenniök. A múlt kormányozza tehát a jelent, és a jelenre villámgyorsan épül a jövő. Ez az igazi káosz. A legnagyobb baj, hogy eddig is késésben voltunk, és nagyon úgy látszik, még mindig csak ráfejelünk. Szántani kéne, vetni is már, és a kulcskérdés még mindig nem dőlt el: nem tudja a legérdekeltebb, melyik föld lesz az övé. A szövetkezetet pedig a kívülállók és a bennmaradok részérói egyaránt ránehezedő nyomás silányítja agyon, kiegészülve jónéhány könnyűszerrel elkerülhető saját butasággal. HORVÁTH DEZSŐ Negyvenhárommillió, százhetvennyolc állásra! Átváltozott munkahelyek - kiskapuk nélkül Makón tarotta kihelyezett Ülését tegnap délelőtt a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács. A helyszín nem véletlen, hiszen az elmúlt egy hónapban a hagymás-városban több mint húsz százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. Kiss Mihályné a helyi munkaügyi iroda vezetője elmondta, hogy egy évvel ezelőtt „csak" 1999 állástalant tartottak nyilván, máig ez a szám 3953-ra ugrott fel. Egy év alatt megduplázódott, s majdnem elérte a 25 millió forintot az az összeg, amit segítségként az állástalanoknak kifizettek. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,2 százalékról 14-re nőtt. Szomorú, hogy az iskolapadból kikerülők adják a munkanélküliek 8 százalékát. A közel négyezer munkahelyre várakozó 161 álláshely között válogathatna, ami azt jelenti,több mint 25 emberre jutna egyetlen munkahely. Ráadásul a cégek, társaságok varrónőket, faipari szakmunkásokat keresnek egy olyan városban, ahol a fémes-szakmák képviselői vannak túlsúlyban. - Az önkormányzat lehetősége meglehetősen csekély jegyezte meg dr. Sánta Sándor polgármester. Az elmúlt negyven év elrontott foglalkoztatáspolitikáját nem tudják egycsapásra rendbehozni. A városban 1200 vállalkozás működik, de ezek munkaerő felszívó képessége igen csak csekély, kilencven százalékuk családi vállalkozás és kisebb kereskedés. Kedvet kellene csinálni a vállalkozóknak, hogy munkanélkülieket foglalkoztassanak, akár úgy is, hogy a kormány a társadalombiztosítási járulékból ilyen esetekben elengedne valamennyit - javasolta a polgármester. A munkaügyi tanács tegnap bírálta el a munkahelyteremtő programok támogatására benyújtott pályázatokat is. Kétszáznégymilliós igényre mindössze 55 milliós keret jutott, így egy szakbizottság már előzetesen megszűrte a pályázatokat. Végül 24 munkahelyteremtő programot és 8 munkanélküli vállalkozást támogattak - 43 millió forinttal. Ez az összeg 178 munkanélküli tartós foglalkoztatását jelenti a jövőben. Eszerint egy új munkahely megteremtéséhez 243 ezer forinttal járult hozzá a munkaügyi tanács. Élesebb vita alakult ki a megszűnő és átalakuló termelőszövetkezetek támogatásával kapcsolatban. A tanács olyan alapelvet fogadott el, hogy az „átalakulást" nem finanszírozza állami pénzből. Azaz, nem fordulhat elő az, hogy a megszűnő téesz ma utcára teszi az embereket, holnap viszont káeftéként támogatásért kilincsel, hogy az általa kibocsájtott munkaerőt „felszívja", s a kiskapuk kihasználásával többletjövedelemre tegyen szert. R~G KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Szeged városi koordinációs bizottsága nyilvános pártgyűlést tart időszerű belpolitikai kérdésekről, délután 4 órai kezdettel a Bálint Sándor Művelődési Házban (Újszeged, Temesvári krt. 42.). Előadó: THÜRMER GYULA pártelnök. AZ MDF székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. SOÓS KÁROLY ATTILA országgyűlési képviselő az 1993-as költségvetési tervről beszél 18 órakor, az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti székházában. A rendezvény nyitott. MÉDIUM-E A MÉDIA? Médiatörvény vagy médiaháború? A szegedi Fidesz vendége: Molnár Péter országgyűlési képviselő, a Kulturális Bizottság tagja 19 órától a Fidesz-székházban, Victor Hugó utca 5. HOLNAP SZABADELVŰ ALTERNATÍVA címmel kétnapos pódiumvita - a délkeletmagyarországi Liberális Társaskörök rendezvénye - a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában (Somogyi u. 7.). Megnyitót Lippai Pál, Szeged polgármestere mond háromnegyed 10 órakor. TÖLGYESI PÉTER, az SZDSZ elnöke Szabadelvű jövőkép címmel tart előadást 18 órakor, az Akadémiai Bizottság székházában (Somogyi u. 7.). A rendezvény nyitott. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Méreggyár: Algyőn nincs közvetlen veszély! Válságstáb keresi a végső megoldást A hivatal megkérdezi, kié a felelősség? „Méreggyár a Tisza-partján" címmel szeptember derekán riportsorozatban számoltunk be lapunkban az algyői Tisza-híd lábánál megbúvó és kétezer tonna veszélyes hulladékot rejtő Farki-réti telepen történtekről. A tulajdonos, a Fémszelekt Kisszövetkezet felszámolása után az a veszély is fennállt, hogy a galvániszapot rejtő hordók őrizetlenül maradnak. Az írás megjelenése után Szeged polgármestere, dr. Lippai Pál levélben fordult többek között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz, s ma már körvonalazódni látszik a megnyugató megoldás. - Sokan félreértették a cikkben szereplő szakértők megnyilatkozásait. Algyőről sok-sok aggódó telefont kapott az önkormányzat mondja a környezetgazdálkodással is foglalkozó önkormányzati bizottság alelnöke. Szabó Ferenc, aki civilben vegyészmérnök, s így a téma avatott szakértője is - Nos, közvetlen veszély nem fenyegeti az algyői polgárokat. Senki se gondolja, hogy holnap már az ivóvízbe, vagy a Tiszába is megjelenik a veszélyes hulladék okozta szennyeződés. Ehhez sokkal több időre lenne szükség. A helyzet ugyan súlyos, de közvetlen veszély ma nincs. A laikusok azt is félreértették, hogy az ártérben található a több ezer veszélyes hordó. Ez így is van, csak az ártér a szakemberek számára nem a folyó és a töltés közötti területet jelenti. A . népnyelv keveri a hullámtér fogalmával. Szóval a telep, továbbra is a töltésen kívül helyezkedik el. nem sétált át a hullámtérbe. - Milyen lépéseket tett az önkormányzat? - A polgármester úr levelének hatására a helyszínen járt dr. Kemény Attila a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára és dr. Égerszegi Gyula a Környezetvédelmi Főfelügyelőség igazgatója, akik minden támogatást megígértek ahhoz, hogy ezt a veszélyes telepet felszámolhassuk. - Milyen konkrét intézkedések születtek ? - Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, a megyei és városi tisztiorvosi szolgálat és az önkormányzat válságstábot hozott létre. Intézkedési terv készült a veszély elhárítására. - Mi jelent ez? - Azonnal meg kell oldani, hogy a telep egy percre sem maradjon őrizetlenül. Többek között erre kötelezi a környezetvédelmi felügyelőség szeptember 25-én kelt határozatában a felszámoló Délprodukt-ot. Ezen kívül elrendelték a szennyezett vízgyűjtő aknák és a közeli szennyvíz elvezető árok kitisztítását, a sérült hordókból a veszélyes hulladékok átfejtését és környezetszennyezést kizáró módon való tárolását. - Ez csak tűzoltásnak tekinlhelő eddig! - A végső cél a telep felszámolása, a veszélyes hulladékok biztonságos helyre való szállítása. - Honnan lesz erre pénz? - Reméljük, hogy az állami költségvetésből. A csődtörvény szerint a felszámolás során nem értékesített telep -a veszélyes hulladékokkal együtt- visszaszáll az államra. A Pénzügyminisztériumnak ilyen esetekre külön tartalék-keret áll rendelkezésére. ígéretet kapott a város, hogy a szükséges száz millió forintot központi költségvetésből szorgalmazni fogják a Környezetvédelmi Minisztériumból. - Mi lesz a felelősökkel? - A környezetvédelmi felügyelőség hivatalból ügyészi vizsgálatot fog kérni a személyi felelősség megállapítására. Csitulni látszik hát az algyői méreg-botrány. Ha meglesz a rávaló, akkor sima ügynek látszik a méreg-telep felszámolása: máris három-négy szakvállalat jelentkezett a munka elvégzésére. Ezután már csak arra kell odafigyelni minden érdekeltnek, hogy hasonló kalandorság ne veszélyeztesse ismét közvetlen környezetünket. RAFAI GÁBOR Bizottság a balesetek megelőzéséért „Közelebb kerülni a lakossághoz" * (Folytatás az I. oldalról.) Illetve nemcsak nekik: itt, a Bálint Sándor Művelődési Házban, ahol az előadás volt, nem adódott lehetőség a technikai bemutatóra. így a szomszédos Csonka János Gimnázium és Szakközépiskolában került rá sor, s a középiskolásokon kívül még óvodások is megtekintették. Az oktatási intézményekben különben is szeretnénk majd hasonló rendezvényekkel gyakrabban megjelenni - erre a másik oldalról is megvan az igény -, hiszen rendkívül fontos az eddig elhanyagolt iskolai és óvodai közlekedési nevelés. Ez lesz három alapvető tevékenységünk egyike; a második a baleseti gócpontok vizsgálata utáni forgalomszervezés, a harmadik pedig tömegmozgalmak, így például kerékpárosversenyek szervezése, a nagyobb közlekedési felelősségérzet kialakításához" - fogalmaz Nagy Attila törzszászlós, a Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya megelőzési csoportjának főelőadója. Ez a csoport vezeti majd a megalakuló bizottságot, amely nyugati példa alapján szponzorokat is akar szerezni tevékenysége finanszírozásához. Egyre többen ajánlják föl segítségüket, de természetesen továbbra is várnak minden anyagi és tárgyi segítséget: cserébe rendezvényeiken reklámlehetőséget biztosítanak. „A médiától is támogatást kapunk: közöljük majd a részletes baleseti statisztikát, a televízióban pedig bemutatjuk a súlyosabb baleseteket, magyarázattal - ez az úgynevezett sokkoló propaganda" - mondta Nagy Attila, akitől azt is megtudom, hogy a bizottság feltétlenül szeretné bevonni munkájába a közutak felügyelőit - a polgármesteri hivatalókat és a közúti igazgatóságot -, az autóklubot, a megyei pedagógiai intézetet, a tűzoltóságot és a mentőket is. A mentősök a tegnapi bemutatón is jelen voltak - segítségüket ezúton is köszöni a rendőrség többek között a képünkön is látható, a töréses baleseti sérültek szállításánál használatos vákuumággyal. A háttérben, ezúttal „munka nélkül", a traffipaxos autót láthattuk, a „mumust" - amely azért, valljuk be magunknak, igen gyakran hozzájárul ahhoz, hogy a mentőautónak ne kelljen elindulnia... PL