Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-31 / 256. szám

SZOMBAT, 1992. OKT. 31. Pusztamérges egyik csillaga: Géczi képviselő kész a lobbyzásra BELPOLITIKA 3 - A megyei közgyűlés ülé­sein nemigen teszik tiszte­letüket a honatyák, pedig meg­hívót mindig kapnak. Ön is most először jelent meg ebben a körben. Miért? - fordultunk Géczi József országgyűlési képviselőhöz (MSZP) a megyegyűlés szünetében. - Pusztamérges látja ven­dégül a megyei önkormányzati képviselőket, s ez alkalomból én is hazajöttem. Azért mond­hatom így, mert gyerekkorom­ban a környék egyik tanyáján éltünk, így én és a testvéreim itt jártuk ki az általános iskolát. - Tehát Önre gondolt az egykori iskolaigazgató a Mér­gesi Hírek harmadik számának Iskolánk csillagai című írásá­ban, Ön a hajdani diákból lett országgyűlési képviselő. A hazalátogató honatya milyen­nek látja az önkormányzatok helyzetét? - Azt látom, hogy elhibázott volt az egyszintű önkormányzat gondolata. Részben kényszer, részben lehetőség teremtődött a központi hatalom számára, FOTÓ: GYENES KÁLMÁN hogy behatoljon az önkor­mányzati rendszer réseibe, lét­rehozza a dekoncentrált hiva­tali rendszert. Az önkor­mányzati törvényt e tapaszta­latok alapján meg kell változtatni. Ezt a meggyő­ződésemet megerősítette az, amit most tapasztaltam: egyes képviselők államhatalomként támadják azt a megyét, melynek már nincs se az anyagiakat újraelosztó szerepe, se informális ereje. - A vitában elhangzottakat mivel egészítené ki? - A megyei költségvetés koncepcióját vitatva több me­gyei képviselő emlegette az országos elképzeléseket és a központi kényszert. Meggyő­ződésem - ha addig szét nem megy a Parlament -: az elfo­gadott költségvetési törvény elviselhetőbb lesz, mint a jelenlegi tervezet. A néhány napja megalakított parlamenti mezőgazdasági bizottság kap­csolatot alakíthatna ki a hason­ló, megyei közgyűlési testüle­tekkel, mert látni kell: ki kell építeni a mezőgazdaság érdek­képviseletét. A lobbyzásra is mód nyílik, hiszen e területről hárman - Szabó Lajos (FKgP), Mihály Zoltán (MDF) és jó­magam - részt veszünk a par­lamenti bizottság munkájában. Az alföldi megyéknek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy ha már Budapesté az Expó, akkor - akár lobbyzással, de elérjük - Ópusztaszeren rendezzék meg a honfoglalás 1100. évfordulójának ünnepségeit. U. I. Gazdaköri találkozó Az önszerveződés buktatói Az újrakezdés, a tőke- és eszközhiány, a termelés, az értékesítés gondjai mellett az önszerveződés nehézségeivel is meg kell küzdeni a gazdakö­röknek, amelyek több évtize­des elhallgattatás után most folytatják a régi hagyományo­kat. Az országos irányításban mindössze három függetlení­tett ember van, és ezért is törté­nik a megyékben, vidéken ön­ként vállait munkaként az ér­dekvédelem, az információs és szaktanácsadói hálózat, a gaz­dálkodáshoz szükséges szak­mai továbbképzés, valamint a kulturális élet szervezés és kié­pítése. Vannak települések, ahol a termelőszövetkezetek elzárkóznak a magántermelők támogatásától, azzal a jelszó­val, hogy a földárverések al­kalmával úgyis nagyon olcsón jutottak termőterülethez. Leve­let írtak a tévé elnökéhez, hogy a falusi adások mind tartal­mukban, mind sugárzási ide­jükben méltatlanok a paraszt­emberekre nézve. Ennyi előz­mény után várható, hogy az egyéni gazdálkodásnak és álta­lában az agrárkérdéseknek na­gyobb szerepe lesz a televízió műsorpolitikájában. Nagyon kívánatos lenne, hogy a ke­reskedelemben ne maffiákkal, hanem partnerekkel találják szembe magukat a termelők. A monopóliumoktól mentes, va­lódi piaci környezet fogja elvá­lasztani a tisztességet a gátlás­talan nyerészkedéstől. Ezekkel a gondolatokkal számolt be a gazd.akörök jelen­legi helyzetéről és törekvései­ről dr. Nagy József, az orszá­gos szövetség ügyvezető-igaz­gatója azon az ülésen, amelyet a Csongrád megyei gazdakö­rök választmánya tartott tegnap Fábiánsebestyénben. Megszólaltak a gazdakörök képviselői is. A mindszenti esettel összefüggésben azt hangsúlyozták, hogy piaci miliő kialakításával a szegedi szalámigyár rögtön magasabb felvásárlási árat fizetett a serté­sekért. Több felszólalásban kifejeződött: konkrét és hasz­nálható információkat várnak a gazdák arra vonatkozólag, mit termeljenek, milyen jószágok­kal foglalkozzanak és hol, mennyiért lehet eladni termékeiket. Tégla van, pénz nincs Volt idó, amikor ki sem hűlhetett a tégla a gyárak udvarán, már vitték is a bősz építkezők. Ma viszont, a téglahiányos kor­szak után, a bőségtől szenvednek a gyártók. Attól, hogy kevés az építkezés, tehát túlkínálat van, kapacitásuknak csak 50-60 szá­zalékát kihasználva termelnek a téglagyárak. Ráadásul 1993 sem kecsegteti semmi jóval az iparágat, hiszen az áfavisszatérítések megszűnésével további 20 százalékos kereslet-csökkenést jó­solnak a szakemberek. Többek között ez is elhangzott azon a sajtótájékoztatón, amit pénteken Szentesen, a helyőrségi klubban tartott a Szentes-Makó (SZEMA) Téglagyártó Kft. FEKETE Nincs szó a gabonaforgalmik összevonásáról A napokban felröppent egy hír, miszerint összevonják a Csongrád és Békés megyei gabonaforgalmi vállalatokat. Dr. Tráser Ferencet, a Csong­rád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgató­ját tehát arra kértük, mondja meg, mi igaz abból, hogy ket­ten osztoznának egy széken Zsíros Gézával. - A hír így nem igaz - vála­szolta az igazgató. - Mind­össze annyi történt, hogy szep­tember 28-án AVÜ- hatáskör­be kerültek azok a gabonafor­galmi vállalatok, amelyek még nem alakultak át. A vagyon­ügynökség új terve éppen nem az összevonás, hanem a de­centralizálás. Az információ mögött valószínűleg az a belső használatra készült háttéranyag áll, amely az országos közrak­tározási hálózat raktárait tün­teti fel régiónként, és ebben az első régió címszó alatt Békés megye együtt szerepel Csong­ráddal. - Hogyan gondolja az AVÜ a decentralizálást? - Minden olyan egységet el kell adnunk - nyilvános érté­kesítési akció keretében -, ami önállóan működtethető. Mi va­lószínűleg megválunk a kar­bantartástól, az alkatrészgyár­tástól, a bútorrészlegünktől, a kisebb malmoktól, a raktárak­tól, keverőüzemektől. Remé­lem, hogy ezeket az egysé­geket az ott dolgozók meg tudják vásárolni. F. K. Demokratikus séta 1TT-HON vagyok! - kezdődik a szegedi értelmiségiek egy csoportjának felhívása. A kezdeményezők mindegyike ön­maga nevében szól: „Riadtan és megdöbbenve tapasztalom a fasiszta szimbólumokkal fellépő csoportok újbóli megjele­nését. Riadtan és megdöbbenve tapasztalom, hogy bizonyos, az adófizetők pénzéből támogatott szervezetek nyíltan eszmei és anyagi segítséget adnak nekik. Riadtan és megdöbbenve tapasztalom, hogy a jelenlegi, legerősebb kormányzópárt jobbszárnya által mindez ideológiai megerősítést kap. Riad­tan és megdöbbenve tapasztalom, azok, akik szavazati több­ségükre hivatkozva jogot formálnak arra, hogy a nevemben szóljanak, nem határolják el egyértelműen magukat ezektől a jelenségektől. Úgy gondolom, hogy mindenki, aki a jelenlegi helyzetben nem lép föl, és nem áll ki személyesen a fasizmus ellen, hall­gatásával felelős az újfasizmusért, és elhárítja magától azt a felelősséget, amit mindenkinek éreznie kell, aki itthon sze­retne lenni." Ezért a pártoktól független csoport demokratikus sétára hívja a szegedieket: transzparensek, jelvények és jelképek nélkül vonuljanak november 3-án, kedden 18 órától a Du­gonics tér, Széchenyi tér, Múzeum, Tisza-part, Somogyi utca, Dugonics tér útvonalon, hogy így is hangsúlyozzák: ITT­HON VAGYUNK. (Pécsett és Debrecenben is hasonló de­monstrációt szerveznek.) KÖZÉLETI NAPLÓ MA CSURKA ISTVÁN or­szággyűlési képviselő, az MDF alelnöke délután 6 óra­kor politikai fórumon talál­kozik az érdeklődőkkel a Deák Ferenc Gimnáziumban (József Attila sgt.). Vendég­látója Pető Ferenc professzor (Huston). HÉTFŐN A DUGONICS TÁRSA­SÁG 17 órai kezdettel tartja soronkövetkező felolvasó ülé­sét a városháza klubtermé­ben. Régi szegedi sajtóéletről beszélget: Gaál Sándor szer­kesztő, dr. Kikli Tivadar új­ságíró, dr. Bátyai Jenő szakí­ró, a Dugonics Társaság tag­jai. Az előadás nyilvános! CSILLAG JÁNOS, a 8-as számú választókerület képvi­selője 17 órától lakossági fo­gadóórát tart a Csikós Álta­lános Iskolában (Fő fasor 61.). A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4. I. em. 123.) 15-16 óra között dr. Bálint János ingye­nes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja dr. Pesti Gábor. A MUNKÁSPÁRT Csap utca 62. szám alatti párt­házában 16-17 óráig ingye­nes jogi tanácsadást tart dr. Krajkó Zoltán. Erzsébet királynő nevével Keresztelő és fórum Vásárhelyen Tegnap délelőtt a vásárhelyi városháza dísz­termében, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet névadó ünnepségén dr. Ördögh Béla igazgató­főorvos üdvözölte a megjelent vendégeket; dr. Surján László népjóléti minisztert, dr. Farkas László köztársasági megbízottat, dr. Fráter Lóránd egyetemi rektort, a város országgyűlési képviselőit,. Az igazgató a köszöntőszavak után röviden vázolta az intézmény majd 100 éves történetét. A nép jólétéért felelős miniszter ünnepi beszédében méltatta a volt vásárhelyi orvos, Kassai Dezső tudományos munkásságát és egyéniségét. Majd a névadás kapcsán elmondta: 1989-ben egy monarchikus parlamentáris rend­szer indult el Magyarországon, aminek a csú­csán egy pártoktól független közjogi méltóság, a köztársasági elnök áll. Furcsa, hogy visszatért térségünkbe a monarchikus szemlélet egyfajta nosztalgikus felidézése. Előkerültek a negyven évig raktárakban porosodó történelmi figurák. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt négy évtized történelmi szemé­lyiségeiből meg kell menteni és őrizni az érté­keseket, mert a felesleges rombolás és pusztítás újra csak harcot és ellenségeskedést szül. Itt utalt a díszteremben kifüggesztett képekre, ott ugyanis Kossuth és Ferenc József jól megférnek egymás mellett. Hisz, idézte: „...a harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az em­lékezés. " Ha kiemeljük az értékeinket és nem hazudunk hamis egységet, akkor az ország a haladás útjára lép. Ezután a vendégek átballagtak a kórházba, ahol déli 12 órakor dr. Nagy Adám muzeológus nyitotta meg az Erzsébet királyné emlékkiál­lítást. Kora délután dr. Surján László a lakosság és az orvosok által feltett kérdésekre válaszolt egy egészségügyi fórum keretein belül. Sz. C. Sz. FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN A Pick önként vállalta a pestisvizsgálatot (Folytatás az 1. oldalról.) Saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy az élőállat beér­keztetéstől a szalámi érlelésig minden fázis állatorvosi illetve higiéniai ellenőrzés alatt áll. Benyomásaikról nem szóltak ugyan, de több apró jelből tudok arra következteni, hogy meg­nyugtatták őket a látottak. A vizsgálódás többi helyszínéről nincs információm, bármilyen összkép alakult is ki bennük, mindenképp szeretnénk, ha legalább a 90 napos érlelési ide­jű szalámi lekerülne a tilalmi listáról. - Miért fontosabb önöknek az export újraindítása, mint bárki másnak? - A Pick szalámi bevezetett márkatermék, így még az is be­láthatatlan presztízsveszteség, ha pár hétig megakad a folyamatos utánpótlást jelentő kiszállítás. Ha már november elején szá­munkra pozitív döntés születik, akkor következmények nélkül megúsztuk. Ellenkező esetben..., de ne fessük előre az ördögöt a falra. - A részvénykibocsátás halo­gatása is a pestis számlájára írandó? - A lehető legrosszabb idő­pontban jött a betegség, s a kö­vetkezményeként előállt bizony­talan helyzet. A privatizációs, értékesítő folyamatot minden­képp megzavarta. Remélhetően ez csak az ütem csúszásával jár, s nem a befektetők megin­gásával. A részvények iránti külföldi érdeklődés egyelőre nem csökkent. Hát ezért annyira fontos számunkra az idő. T. Sz. I. Rt. lett a szövetkezetből (Folytatás az I. oldalról.) - Miért döntött a szövetkezet az átalakulás mellett? - Nem csak a cégtáblát festjük át. a belső struktúra is átalakul. Ennek ér­dekében a közeljövőben egy amerikai tanácsadó cég, a CDC szakemberei vi­lágítják át a Florint. Az rt.-formára - bármennyire furcsán hangzik - szükség van, piaci pozícióink megerősítésében is, mert Nyugaton a partnereink nem tudják, mi a szövetkezet. így nem vesznek bennünket eléggé komolyan. - Ezek szerint a Florín megjelenik a nyugati piacokon? - Kozmetikumokkal sosem voltunk versenyképesek, nem is azokat vin­nénk. A gyógytermékek iránt viszont van érdeklődés, Belgiumba már próba­szállttások mentek, de skandináv partnerekkel is szerződéskötés előtt állunk. - Érte-e a Florint piacvesztés? - Belföldön 20-25 százalékot veszítettünk. Többek között ezt a kiesést kell pótolnunk a nyugati exporttal. A Florin. még szövetkezeti formában, az első kilenc hónapban 505 millió forintos árbevételt, s 45 milliós nyereséget produkált. Tőkéstárs az 51 millió forintos alaptőkével idén létrehozott Dunawell Kft.-ben, 36 százalék erejéig. A Weila céggel korábban megkötött licencszerződés keretében gyárt hajfes­tékeket. amelyeket a Dunawell értékesít. Hamarosan a Schwarzkopfnak is a beszállttója lesz a Florin Rt., az új Bac dezodorokat gyártja majd. Az átalakult Florin különben a szó szoros értelmében új életet kezd: régi kozmetikumait .Jcisöpri", s vadonatúj cikkekkel jelenik meg a piacon. SZABÓ RÓBERT A sterilitás alapkövetelmény F.K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom