Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-22 / 249. szám

2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 22. A britek és a németek még mindig békülnek II. Erzsébet, angol királynő A drezdaiak szerették volna, ha a brit királynő hosszabban időz náluk, nem csupán néhány órát. II. Erzsébet kirándulása az „Elba menti Firenzébe" így is az emlékezés és a kibékülés gesztusa: a második világháború végén brit bombázók rombolták porig a barokk várost, az egyik legszebbet német földön, több mint százezer ember halálát okozva. A britek Coventry pusztulását akarták megbosszulni. Csaknem ötven évvel Drezda felperzselése után azonban eljött a végleges kibékülés ideje. A német államfő, Richárd von Weizsácker 1990 novemberében járt Coventryben, most II. Erzsébet hirdeti az értelmetlen pusztítás egy másik színhelyén: az egykori háborús ellenfeleknek nem szabad elengedniük egymás kezét. A királynő harmadszor jár német földön - 1965 és 1978 után -, de először a volt NDK-ban, az újraegyesített Németországban. (A rajnai brit hadseregnél, úgyis mint „megszálló hadseregnél" főparancsnokként már többször tette tiszteletét.) Kettőnél több alkalommal eddig csak az Egyesült Államokban és Franciaországban - a háborús szövetségeseknél - járt, a harmadik hivatalos vizitet az egykori ellenfélnél, nagy becsben tartják, mégha - Drezdát leszámítva - a látogatásra a külsőségek nyomják is rá bélyegüket. Brit királynő otthon és külföldön mindig alkalom „kis színesekre." Magától értetődő, hogy a tudósításokban szerepel a királynő ruházatának leírása. II. Erzsébet előszeretettel visel kék és türkiz színű ruhákat, ám a díszbanketten fehérben jelent meg. A vacsorák, a vendégek üdvözlése most különösen megerőltető Erzsébet számára: nemrég egyik kutyája a kezébe harapott. Feljegyezték, hogy ki milyen ajándékot kapott. A királynő vendéglátóját, a német köztársasági elnököt három tárggyal lepte meg: egy ezüstből készült medve-figurával, Berlin jelképével, cigarettatárcával, rajta a királynő iniciáléjával, és Viktória királynő naplófeljegyzéseinek másolatával, amelyben leírja 1858as berlini és potsdami kirándulását. Richárd von Weizsácker hat, kézzel festett meisseni kávéscsészével kedveskedett, rajtuk a német rokonság kastélyainak, udvarházainak miniatűr festménymásolataival. II. Erzsébet ugyanis, amikor Németországban jár, ősei országában jár. A német rokonság a brit királyi család számára ebben az évszázadban, a két nemzet háborúskodása miatt inkább csak kellemetlenségeket okozott. Ezek 1917 júliusában érték el csúcspontjukat: a királyi ház kénytelen volt megválni a Sachsen-Coburg-Gotha névtől. A hisztéria azzal kezdődött, hogy Herbert Asquith miniszterelnöknek el kellett bocsátania a német nevelőnőt. A Battenbergek Mountbattenre keresztelték át magukat. A lordkancellár, Haldane is elveszítette posztját, mivel az egykori heidelbergi diák szellemi hazájának nevezte Németországot. A nacionalista brit sajtó a királyi családot is célba vette. Névtelen levelek érkeztek a Downing Streetre, a miniszterelnök megpróbálta rávenni V. Györgyöt, hogy névváltoztatással is határolódjon el unokatestvérétől, Vilmos német császártól. II. Erzsébet nagyapja hosszasan vívódott, majd a királyi ház megmentését mindennél előbbre tartva, beadta derekát. Több új név került szóba: York, Lancaster, meg a középkori Plantegenet is. Végül is úgy döntöttek, hogy kastélyukról, Windsorról nevezik el a családot. A Windsor ház lemondott az összes német címről és kitüntetésről, V. György felesége, született Von Teck, szintén megvált ősei nevétől: a Cambridge nevet választotta. Bagdadi robbanás Három személy életét vesztette és huszonhét megsebesült abban a robbanásban, amely egy bagdadi lőszerraktárban történt. Az esetről szerdán számolt be az az iraki napilap, amelynek tulajdonosa Szaddám Húszéin elnök fia. A jelentések nem határozták meg pontosan a robbanás helyét. Beszámoltak ugyanakkor arról, hogy a helyszínre 300 mentő- és ötven tűzoltóautó érkezett. A detonáció sok ház ablakát megremegtette a környéken. Egy szemtanú szerint az első nagy erejű robbanást több kisebb követte, a detonáció nyomán keletkezett füstcsóvát pedig nagy távolságból is látni lehetett. Az újság közölte, hogy egy biztonsági szakértőkből álló különbizottság is bekapcsolódott a robbanás okainak kiderítésébe. „Bratislava meghátrált a Dunánál" November 3-ig megvalósul a Duna elrekesztése - közölte szerdán Julius Binder. A CSTK délutáni jelentése szerint a bősi erőművet építő, pozsonyi székhelyű vízgazdálkodási beruházási vállalat igazgatója újságírók előtt azt mondta, hogy az erről szóló döntés végleges. * . „Bratislava meghátrált a Dunánál" címmel számol be szerdán a Libération arról, hogy egyelőre elhalasztották a folyó medrének elrekesztését. Bár a francia lap közli, hogy a szlovák hatóságok „technikai okokra" hivatkoznak, úgy véli: a döntés az Európai Közösség ösztönzésére született, mert az EK szeretné felszámolni a Budapest és Pozsony között kialakult válságot. - Igen valószínű, hogy az álláspont módosításának hátterében egy szlovák küldöttség hétfőn Brüsszelben tett villámlátogatása áll. A döntés ideiglenesen csökkenti a feszültséget - írja a lap, amely a Brüszszelben járt szlovák küldöttség egy meg nem nevezett tagját idézi, miszerint „a Közösség szakértői arra biztatnak bennünket, hogy tárgyaljuk újra az ügyet a magyarokkal." A tudósítás azonban Peter Vrsanskv szlovák minisztert megszólaltatva azt írja, hogy „Magyarországnak előbb vagy utóbb el kell ismernie az 1977ben vállalt kötelezettségeit; szlovák részről a Duna elterelésének elhalasztása ellenére is bíznak abban, hogy befejezhetik az erőmű üzembe, helyezését." A döntés budapesti visszhangjáról írva a lap úgy látja, hogy az nagy megkönynyebülést hozott. Kim Ir Szen Pekingben? A Yonhap dél-koreai hírügynökség értesülése szerint Kim Ir Szen észak-koreai államfő titkos látogatáson tartózkodik Pekingben, hogy találkozzon az új kínai vezetéssel, és megerősítse a két ország hagyományos kapcsolatait. Nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozva a Yonhap beszámolt arról, hogy kedd este egy fekete limuzinokból álló hivatalos gépkocsikonvojra figyeltek föl a kínai főváros utcáin. A gépkocsioszlopban ott volt a KNDK pekingi nagykövetének kocsija is, egy másikban pedig Kim Ír Szent pillantották meg. A japán sajtó nemrégiben jelezte, hogy a KNDK vezetője október 29-e táján Pekingben lesz, valószínűleg Akihito japán császár látogatása után érkezik oda. A hírt mind a kínai, mind pedig az észak-koreai hivatalos körök cáfolták. Megfigyelők szerint Kim Ír Szen pekingi útja mindazonáltal esedékes, különös tekintettel arra, hogy Ktna nemrégiben normalizálta kapcsolatait a rivális Dél-Koreával. A dél-koreai külügyminisztérium tisztségviselője nem tudta megerősíteni az értesülést, de hangsúlyozta, hogy a múltban Kint Ir Szen gyakran tett látogatást Kínában. A kínai vezetők a hagyomány szerint pártkongresszusok után tájékoztatják északkoreai partnereiket. Borisz Jelcin fogadta Göncz Árpádot Szerda délelőtt magyarorosz államfői megbeszélést tartottak a moszkvai Kremlben. Göncz Árpád és Borisz Jelcin a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdésekről cserélt véleményt. Göncz Árpád környezetéből nyert értesülések szerint az eszmecsere rendkívül pozitív volt. Göncz Árpád a Kremlből a Danyiil kolostorba hajtatott, ahol II. Alekszij pátriárkával találkozott. Mint a magyar államférfi utóbb elmondta, a megbeszélés központi témája az egyház mai szerepe volt. - Olyan volt a beszélgetés, mintha Oroszország lelkével találkoztam volna - tétté hozzá a köztársasági elnök. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a magyar-orosz államfői tárgyalásokon megvitatták a két ország közötti kapcsolatok különféle vonatkozásait. Áttekintették a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok helyzetét, távlatait, a Magyarországról kivonult szovjet katonai egységek tulajdonával kapcsolatos kérdéseket. Mint az orosz elnöki hivatal sajtószolgálata közölte, a két államfő áttekintette az európai helyzetet. Külön figyelmet fordítottak a jugoszláviai helyzetre és általában az etnikai problémák megoldásának lehetőségeire. Katonák elleni akció Ciszjordániában Izraeli katonákat ért fegyveres támadás szerda reggel a közel-keleti tárgyalások újabb washingtoni fordulójának első napján - a megszállt Ciszjordánia Hebron városában, amelyet nyomban ezután lezártak a hatóságok. A gépkocsin közlekedő két katona közül a férfi közepesen súlyos sebeket kapott és megműtötték, a nő csak könnyebben sérült meg, amikor egy, a megszállt területek rendszámával felszerelt robogó Peugeot-ból lövéseket adtak le rájuk Hebron dél-keleti kijáratánál. A támadók autójukon megszöktek. A városban kijárási tilalmat rendeltek eh és megkezdődött a tettesek utáni hajtóvadászat. A megszállt területek kolóniáinak tanácsa, felemlítve az elmúlt két hétben mind gyakoribbá váló erőszakcselekményeket, lemondásra szólította fel Jichak Rabin izraeli kormányfőt. Ismerje be a biztonsági intézkedések hatástalanságát, vonja le a megfelelő következtetést, és távozzon - hangzott az állásfoglalás. A testület szóvivője úgy vélte, hogy a béketárgyalások és az ezek sikere érdekében tett izraeli gesztusok „csak vérontáshoz vezetnek." A jobboldali Likud keményvonalas táborának vezére, Ariel Sáron parlamenti képviselő, egykori védelmi miniszter egy szerdai interjúban úgy vélekedett, hogy Dzsenin ciszjordániai város körzetét, ahonnan a múlt heti izraeli farmergyilkosság tettese útjára indult, több hónapra le kellene zárni. MHHMMMMMI Quo vadis Macedónia? * Új Balkáni Szövetség: Törökország, Bulgária, Macedónia és Albánia Magas fokú rizikózóna: Szandzsák, Koszovó és Macedónia Potenciális agresszorok: Szerbia és Montenegró Macedónia sorsa 1912-ben az ottomán (török) császárság idején pecsételődött meg. Ekkor Szerbia, Görögország és Bulgária megkezdték hódításukat „szabadítsuk fel testvéreinket a török rabságból" mottóval, amelynek Macedónia szétosztása lett a következménye. Szerbiának 25 774 négyzetkilométer, Bulgáriának 6798 négyzetkilométer, Görögországnak 34 153 négyzetkilométer jutott. Ognjen Bojadzsiski a zágrábi Vecsemji List 1992. február 15-i számában közölt adatai szerint Macedóniának 1913-ban 2 millió 702 ezer lakosa volt, akik a következő évtól három országban élnek, és mindháromban kisebbségként. A második világháború után Macedónia köztársaság lett a jugoszláv föderációban, az a része, amely Szerbiához csatlakozott 1913-ban. A bolgárok azonban soha nem ismerték el a macedón népet, „mivelhogy ők bolgárok"; a szerbek a népet elismerik, de „DélSzerbiának" hívják az országot; a görögök nem hajlandók elismerni óket, mlg a macedón nevet viselik, tehát az országnak új nevet kellene találnia. A mostani taktikázásokat tettre készen figyelik a törökök és az albánok. Amint a térképen is látható, a kis Macedónia körül van A macedón kérdés megoldása ma az egyik legveszélyesebb feladat a balkáni félszigeten. Úgy tűnik, a következő hónapokban meg kell születnie a döntésnek. Az érdekelt felek főleg Szerbia, Bulgária és Görögország, de nem szabad elfelejteni Törökországot és Albániát sem. A kérdés megoldásában nagy szerepe lesz az USA-nak, az ENSZ-nek és az Európai Közösségnek. zárva ezekkel a balkáni országokkal, és ha bármi is történik Koszovón vagy Szandzsákon, ez robbanást fog okozni Macedóniában is. Macedónia nem osztotta más, volt jugoszláv köztársaságok sorsát a mostani háborúban. Egyrészt azért, mert Macedóniában még él az az elképzelés, hogy nem is kellene kilépni Jugoszláviából, hiszen nem tudnak önállóan élni, elzártan a szomszédoktól. Tudniillik Macedónia a volt Jugoszláviában elóször történelmében - kapta meg a jogot az anyanyelv használatára, nemzeti TV-re, iskolákra, akadémiára, egyházra. Szintén a volt Jugoszláviának köszönheti, hogy a világ tudomást szerezhetett róluk. Másrészt Macedóniát azért nem érte el Horvátország és BoszniaHercegovina sorsa, mert könnyű feladatnak tartják a szerbek Macedónia „felszabadítását", ha a most zajlódó háborúk befejeződnek. Ebbe az irányba mutatnak azok a tárgyalások, amelyeket az elmúlt napokban tartott „Jugoszlávia" elnöke, Dobrica Tyozsity a macedóniai szerb kisebbség képviselőivel, ahol elhangzott, hogy „a szerb nép sehol sin* annyira elfelejtve az anyaország által, mint Macedóniában, és ezt a hibát minél előbb ki kell javítani." Az elsó többpárti választásokon Macedóniában a VMRO-DPMNE nacionalista párt győzött, de nem vette át a hatalmat, hanem megosztotta a szocialistákkal, szociáldemokratákkal (volt kommunisták) és a reformisták szövetségével. A macedón parlamentben még egy erős párt működik, az albán kisebbség nemzeti pártja (PDP). Annak ellenére, hogy az a vád éri az ország vezetését, hogy gyenge külpolitikát folytat, és hogy nem eléggé határolták el magukat a volt és a mostani „kisJugoszláviától"- mégsem mondhatjuk, hogy nem tettek eleget az ország védelméért az esetleges agresszió esetére. Egyre szorosabb kapcsolatot létesítenek Törökországgal, Bulgáriával és Albániával (új balkáni szövetség). Tehát a kártyák az asztalon kiterítettek. Ha Szerbia déli front nyitását kezdeményezné, ez még nagyobb veszélyeket, még szörnyűb háborút okozna a mostaniaknál. Macedóniát továbbra sem ismerték el nemzetközileg, Koszovó lőporos hordója pedig minden percben fölrobbanhat. A Balkán-félsziget véres háborúiról közismert. HEKA LÁSZLÓ - SONDI ILDIKÓ