Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-16 / 244. szám

PÉNTEK, 1992. OKT. 16. Különböző kihívásoknak kell megfelelniük manapság a pénzintézeteknek, a nyári bankbotrányok megingatták a befektetők bizalmát, a mérséklődő infláció egészen más feladatokkal jár, mint a növekvő. Még mindig drága a hitel, a bankoknak egyre több a kétes kintlevőségük, egyre kevesebb a tőkeerős hitel­kérelmező. A legnagyobb lakossági pénzintézet hogyan éli meg a közelmúlt drasztikus kamatcsökkentéseit? - kérdeztük Perjési Józsefet, az OTP megyei igazgatóját. Kamatpolitika, hitelstratégia, bankautomata Takarékpénztári törekvések nosváltás, a farmergazdaságok kialakulása új hitelfelvevőket teremt. A keleti piacok visz­szaszerzésére irányuló erőfe­szítéseket is figyelemmel ki­séljük, itt a kockázati tényezők felmérésénél tartunk. Izgalmas még az infrastruktúra támoga­tása, különösen a távközlésfej­lesztés. Ezen túl keressük a kapcsolatot azokkal a vállalko­zásokkal, amelyek valós pia­cokkal rendelkeznek, de szub­jektív okok miatt most nehéz­ségeik vannak. Ezek működő­képessége egyebek között fog­lalkoztatáspolitikai érdek is. Támogatásuk tiszta banki esz­közökkel nehezen képzelhető el, tisztázni kell a kérdéseket a tulajdonos, a bank és a befek­tetők között. - Hol tartanak a technikai fejlesztésben. A kudarcként is felfogható bankjegykiadó auto­ma kísérlet után nagy a csend. - A cél egy integrált számí­tástechnikai rendszer megvaló­sítása, ahol az ügyfeleknek mindegy lesz, hogy hol térnek be egy OTP fiókba. Bárhol.el­intézhetnek bármit és nem csak a pénz felvételét, illetve a be­tételhelyezést. Megszűnik a ma még elkerülhetetlen fiókok kö­zötti telefonálás, s a direkt szá­mítástechnikai összeköttetés­nek köszönhetően csak a fede­zettel rendelkező ügyfeleknek adnak pénzt a bankjegykiadók. - Mikor találkozhatunk ezekkel először Szegeden. - Leghamarabb idén, legké­sőbb a jövő év első negyedé­ben. KA. BELPOLITIKA 3 - Köztudott, hogy csökkent a források iránti kereslet és az üzleti megfontolás is indokolta a hitelkamatok mérséklését. Kamatcsökkentés természete­sen inflációfüggő, de minden­képpen hozzájárul a vállalko­zásélénkítéshez, hosszabb tá­von pedig az egyensúlyterem­téshez. A többlépcsős megol­dást az indokolta, hogy a piaci viszonyok állandósága nehe­zen volt megbecsülhető, ami óvatosságra intett minden pénzintézetet. A takarékpénz­tár ezzel együtt szeretne pozi­tív reálkamatot biztosítani a betéteseknek. - Ez nehezen fog sikerülni. - Számításom szerint éves szinten ez korántsem lehetet­len. - Miért csökkentek sokkal gyorsabban a betéti kamatok, mint a hitelekre felszámítottak? - Érdekes, hogy az év elején ennek éppen a fordítottja tör­tént, akkor a hitelkamatok mér­séklődtek először, azaz a rés szűkült. Az év végére ez meg­fordult, a rés azonban nem lett sokkal nagyobb, mint a kiindu­lásnál volt. Természetesen a csőd- és felszámolási hullám nyomán növekedett a nehezen behajtható hitelek állománya, ami a vállalkozásokra éppen úgy vonatkozik, mint a lakos­ságra. A betétesek védelmére képzett kötelező tartalékalap pedig drágítja a hitelt. - A kereslet csökkenése pe­dig olcsóbbá teszi. - Üzletpolitikánk a jövőben a nagy figyelmet fordít a me­zőgazdaságra, ahol a tulajdo­„Nem kívánok reagálni" - Mindenki várja, hogy a me­gyei igazgatója megszólaljon a közelmúltban megjelent újság­cikkekel, pontosabban a kényes­sé vált négyes - Sonnifero, Sze­gedi Nyomda, Iparbankház, OTP - hitelügylettel kapcsolat­ban. - A Szegedi Nyomda volt igazgatója ellen folyó büntetőel­járás során a takarékpénztárt is megkeresték, ezzel kapcsolatban azonban az eljárás befejezéséig hiteles információt nem tudok adni. A sajtóban megjelent talál­gatások és kombinációk sértik személyiségi jogaimat, ezekre a cég hímeve érdekében nem kí­vánok reagálni. - Ez a csönd akkor is kérdé­seket vet fel. - Egy pénzintézet számára nem elsődleges a nyilvánosság előtti szereplés, a gazdaság hát­térintézményeként dolgozik és ha megszólal, érdeke, hogy va­lós információval szolgáljon. Rendszerez a KSH Az elmúlt 3-4 évben a tár­sadalmi és gazdasági változá­sok oly mértékben felgyorsul­tak, hogy elkerülhetetlenné vált az adatszolgáltatók nyil­vántartásának korszerűsítése. A Központi Statisztikai Hivatal ezért egy olyan - egységesen kialakított - kérdőívvel kereste jneg a gazdálkodó (vállalkozó) szervezeteket, amelynek segít­ségével pontos képet szerezhet a vállalkozások tevékenységé­ről, jól karakterizálható szerke­zetéről, telephelyeiről, a foglal­koztatottak létszámáról, terve­zett beruházásairól és minda­zon alapinformációkról, ame­lyek lehetővé teszik az adat­gyűjtési rendszer korszerűsíté­sét, rugalmas és célorientált kialakítását. A statisztikusok tehát pon­tos, ha úgy tetszik, naprakész információkat szeretnének „be­gyűjteni" a jogi és nem jogi személyiségű vállalkozásokról. A szakemberek egy olyan kér­dőívet alakítottak ki, amelynek kitöltése nem okoz nehézséget, és feltételez egy kölcsönössé­gen alapuló konstruktív kom­munikációt. A hivatal munkatársait ket­tős cél vezette: egyrészt fel­mérni a „privatizáció forradal­mából" következő jelentős vál­tozásokat, másrészt, hogy az adatszolgáltatókat előre, idő­rendi sorrendben és tételesen tájékoztathassa az elkövetke­zendő évben kialakított adat­gyűjtéseiről. A KSH segítséget kér a tár­sadalmi-gazdasági élet szerep­lőitől. Olyan együttműködést­együttgondolkodást, amely mindkét fél munkáját meg­könnyítve, képes lesz a hiteles információrendszer kialakítá­sára. Mindez csak az adatszol­gáltatók támogatásával érhető el. A kérdőívet mindenki meg­kapta. A KSH megyei igazga­tóságai 1992. október 19-ig várják az információkat. Jön a műholdas vámkezelés (Folytatás az 1. oldalról.) Mint Dr. Bábinszki Gábortól megtudtuk, korábban, a néhány száz importőrnél a hivatal csak a vámot vetette ki, ma az ügyfe­lek számának növekedése mellett a beszedésért is felelős. Még­hozzá - természetesen némi türelmi idővel - az azonnali besze­désért, s ez nem megy, bonyodalmak támadnak. Az már-Bem járható út, hogy az importőr a behozott cikkekből árulja ki a köz­terheket. A takarékszövetkezet egy speciális számítástechnikai rend­szert és együttműködést kínál a vámhivatalnak és áz importőrök­nek. Az utóbbiak számlát nyitnak a szőregieknél, s a határra ér­kező kamionjaik „akadálytalanul" juthatnak át. A vámhivatalnok végighúz egy ceruzát a vonalkódon, amellyel azonosítja a céget, és ugyanabban a pillanatban az Euter Sat műhold közbeiktatásá­val megnézi a bank számítógépén, van-e fedezete az importőrnek a számlán. Ha elegendő a pozitív egyenleg, a számítógép leemeli a vámot és mehet a kamion békével. Ma még nem, csak körülbelül decemberben, s akkor is egye­lőre Csongrád és Békés megye határállomásain. A referenciaként is elfogadható rendszer működésének sikerén sok múlhat, akár országos elfogadásra is lehet esélye. Mint a készpénzkímélő fizetési kultúra újabb lépése mindenképpen figyelmet érdemel. Az összesen ötmillió forint értékű közös beruházás további előnye, hogy a meglevő számítógéppark elemeit mindkét oldalon felhasználja. KOVÁCS ANDRÁS „Pénzmag" búzavetéshez Az őszibúza-vetés elősegíté­sére az Agrobank kidolgozta hi­telezési konstrukcióját. Eszköze­ik átcsoportosításával a szegedi és a békéscsabai fióknál össze­sen 1 milliárd forintnyi összeg­gel várják az igénylőket. Meg­felelő területnagyság esetén a magángazdáknak is „megelő­legezik"s a jövő évi termést. Egy hektár búzára ősszel 10 ezer, tavasszal további 5 ezer fo­rint vehető fel a számlával iga­zolt, termelésre felhasznált költ­ségekre. A 31,5 százalékos ka­matból levonható az őszi búza vetésére biztosított központi tá­mogatás, a 10 százalékos kamat­kedvezmény. A bank megbízásából, szak­mai szempontból az Agromag kft. kiséri figyelemmel az egyes ügyleteket, s egyben termeléssel kapcsolatos tanácsadással is az érdeklődők rendelkezésére áll. T.SzI. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A JÁRÓBETEG SZAK­ELLÁTÁS JÖVŐJE - TER­VEK, LEHETŐSÉGEK té­mában fórumot tartanak 17 óra 30-kor a Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei Intézete előcsarnokában (Szeged, Derkovits fasor 7-11.) a Magyar Orvosi Ka­mara Csongrád Megyei Szer­vezete, a Szegedi Orvos Klub, a Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezete és az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete rendezésében. A fó­rumot vezeti: dr. Ványai Éva alpolgármester, dr. Kis Gyu­la országgyűlési képviselő, az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnö­ke, dr. Grezsa Ferenc ország­gyűlési képviselő. A rendez­vényre várják Csongrád me­gye orvosait, gyógyszerészeit és egészségügyi szakdolgo­zóit. DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő foga­dóórát tart a megyei önkor­mányzat épületében (Szeged, Rákóczi tér 2., 6. emelet 617­es szoba) 16 órától. Telefon: 321-622/267. AZ MDF székházban (Ró­mai krt. 310517 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi ta­nácsadást tart. Örülnek a Vidiánál A köszönet faxon érkezik A szerdai sikeres Vidia-csődegyeztető tárgyalást követően teg­nap a következő telefax érkezett a Hanti Oil Kft. székházába, a kereskedőház új többségi tulajdonosának, Molnár Sándornak cí­mezve (amelyet ő a Délmagyarország rendelkezésére bocsátott): Tisztelt Molnár Sándor Úr! A Vidia Kereskedőház Rt. dolgozói köszönetüket fejezik ki azért, hogy a társaságunknál hónapok óta tartó bizonytalan és áldatlan állapot megszüntetésére törekedett. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy részvénytár­saságunk felszámolásra ne kerüljön és ezzel továbbra is munka­helyet biztosítson számunkra. Mindannyian szeretnénk jó mun­kánkkal meghálálni áldozatkészségét, azon leszünk, hogy további tevékenységét siker koronázza. Kérjük, tolmácsolja köszönetünket az igazgatóság tagjainak, valamint szaktanácsadóinak, akik Ön­nek segítettek és a munkába vetett hitünket visszaadták. Aki pedig a Vidia Rt. dolgozói nevében aláírta a levelet, az a megbízott ügyvezető igazgató, valamint a szakszervezet intézőbi­zottságának elnöke. Mivel szerkesztőségünknek nem szokása, hogy hasonló köszö­nő leveleket közöljön, kommentár nélkül nem maradhat az eset. El kell tehát mondanom, egy csomó szempontot figyelembe véve jutottunk erre az elhatározásra. Első pillantásra ugyanis félelme­tesen hasonlított a szituáció a konzervgyári privatizációt bejelen­tő munkásgyűlésre, ahol egy interjúban többek között szó szerint is elhangzott: „Boldogok vagyunk, hogy a tulajdona lehetünk." Ugyanakkor jól tudom, hogy itt másról van szó. Végigülve a csődegyeztető tárgyalást, hallgatva a szünetekben a vidiások vé­leményét nagyjából van fogalmam róla, mit éltek át az emberek. Hisz nyolcszáz munkahely az nyolcszáz családot érint, hárommal szorozva pedig kétezer-négyszáz embert. S mintha az ország má­sik végéből érkező hitelezők is érezték volna: amennyiben nem­mel szavaznak, nemcsak égy szegedi céget tesznek tönkre, ha­nem a legnagyobb vevőjüket, rajta keresztül pedig a saját vállala­tukat is. A Vidia-csődegyeztetőn talán leállt a láncreakció. F. K. Hankiss-sajtótájékoztató Nem akartam a legszigorúbb eljárást al­kalmazni Chrudinák Alajossal szemben, így nem bocsátottam el, hanem visszavontam - még 1984­ben kapott - megbízását a külpolitikai önálló szer- • kesztőség vezetésére - jelentette be csütörtöki saj­tótájékoztatóján Hankiss Elemér. A tv-elnök dön­tése alapján Chrudinák Alajos eddigi besorolása és fizetése nem változik, tovább szerkesztheti az Új világot, a Tájak, városok; embereket és a Szemtől szembent. Chrudinák Alajos rendelkezésére áll még 50 perc egy olyan műsorra, amelynek arcula­tát ő határozhatja meg. A műsorokat egy leendő, a TV2-höz tartozó szerkesztőség vezetőjeként gon­dozza majd. Chrudinák Alajos Hankiss Elemér ajánlatait egyelőre nem fogadta el. A külpolitikai önálló szerkesztőség vezetője ezentúl Vári Attila lesz. Az elnök elmondta: Chrudinák Alajost nagyra becsüli mint újságírót, aki sokat tett a Magyar Te­levízió szakmai színvonalánakemelkedéséért. Az értékes emberekkel szemben átlagon felüli türe­lemmel kell viseltetni, ezért is vártam ilyen sokat Chrudinák Alajos bocsánatkérésére - hangoztatta Hankiss Elemér. Rámutatott: a születő demokráci­ákban vigyázni kell, hogy ne terjedjen el az ag­resszív hang. A tv-elnök hangsúlyozta azt is, hogy sokan óvták, nehogy bármilyen lépést tegyen, mert Chrudinák Alajos mögött áll a hatalom. „Nincs okom félni, mert Magyarországon elég erősek a jogszabályok, hogy megvédjenek, ha helyesen, és elítéljenek, ha helytelenül cselekszem" - tette hozzá az elnök. Vári Attila rövid bemutatkozásában elmondta, hogy a szakma szeretete miatt vállalta el a szer­kesztőség vezetését, célja megőrizni mindent, ami jó volt a Panorámában. Kiemelte: vannak olyan kérdések, amelyekben Hankiss Elemérrel nem ér­tenek egyet, de a morális, etikai kérdésekben meg­egyezik a véleményük. Vári Attila kijelentette, hogy szeretné, ha a külpolitikai önálló szerkesztő­ség együtt maradna. Nyilatkozat A Magyar Demokrata Fórum Csongrád megyei kibővített választmánya tiltakozik Chrudinák Alajosnak a Panoráma elérőt történt eltávolítása ellen. A televízió elnökének ezen újabb tette nem segíti elő a tévé körüli politikai feszültségek oldását. Meggyőződésünkké vált, hogy Hankiss Elemér tudatosan nehezíti az ügy megoldását, ezt a lépését szándékos politikai kihívásnak tekintjük. Hódmezővásárhely, 1992. október 15. MDF Csongrád megyei kibővített választmánya Bakay Nándor névadó ünnepség A zászlónak küldetése van A Bakay Nándor Szakkö­zép- és Szakmunkásképző Is­kola 1992. február 13.-a óta vi­seli Bakay Nándor nevét. Név­adójuk a múlt század kiemel­kedő szegedi politikusa volt, 1877-ben ő alapította a mai El­ső.Magyar Kenderfonó Rt. elődjét, a kötélgyárat. Komoly szerepet játszott a Szegedi Ipa­ri Vásár, és a Szegedi Kereske­delmi és Ipari Kamara megte­remtésében. Az iskola tegnap tartotta névadó ünnepségét a Secotex Rt. szegedi Textilművek ebéd­lőjében, ahová dr. Lippai Pál polgármestert is meghívták. A polgármester avatóbeszédében méltatta a névadó éjetpályáját, s arra a levélre is emlékezte­tett, amelyet Kossuth Lajos írt Bakay Nándornak a szegedi nagy árvíz kapcsán. Az Első Magyar Kender­gyár vezérigazgató-helyettese, Zoltánfi Zoltánné zászlót ado­mányozott az iskolának, s nem csupán gesztusként jegyezte meg: a zászlónak küldetése 15"."" TT"'" van. A zászló egyik oldalán Szeged címere látható, másik oldalán pedig a magyar zászló. .• . iitír TÜÍ kdíIrogy ÍIRÍ Az ünnepségen az iskola diák­jai irodalmi műsort adtak, Illyés Gyula egyik művét dol­gozták fel. A zászlóra szalogot kötött Vajtay József a Secotex Rt. igazgatója, Széli János, a Heavytex elnök vezérigazgató­ja, Pálvölgyi Zoltán, a Szegedi Ipartestület és Kézművesek Kamarájának elnöke, valamint Takács Ferenc, a Szegedi Fo­nalfeldolgozó Vállalat igazga­tója. Az ünnepség további részé­ben emléktáblát avattak, és megnyitották a Bakay-emlék­kiállítást. A névadó ünnepségre meg­hívták Bakay Nándor legköze­lebbi leszármazottját, Bakay Kornélt is - aki pillanatnyilag Ausztriában dolgtieik -, de csak levélben tudott köszönetet mondani az iskolának. PODMANICZKY SZILÁRD

Next

/
Oldalképek
Tartalom