Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-14 / 242. szám

A DM KFT. ES A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Nem eszik forrón a konvertibilitást A devizakódex alapelvei A Pénzügyminisztériumban, a Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetve, elkészítették a devizagazdálkodásúj törvényi szabályozásának, az úgynevezett devizakódexnek azalapelveit - tájékoztatták a minisztérium illetékesei csütörtökön az MTI-t. Az új törvény megfogalmazását az tette lehetővé és szükségessé, hogy az utóbbi két évben külgazdasági helyzetünk pozitív változása miatt előrehaladt a devizaliberalizáció. A tervezett intézkedések is szükségessé teszik az 1974. évi törvényerejű rendelet megváltoztatását. Az alapelveket hamarosan a kormány is megtárgyalja, és ezután megkezdődhet a törvény szövegének előkészítése. A vállalkozói körben a készülő törvény csaknem teljes egészében biztosítani kívánja a forint szabad átválthatóságát. Ezzel együtt azonban fennmarad a devizabevételek vételre történő felajánlásának kötelezettsége. Ez alól csak néhány kivétel lenne, például a külföldi részvétellel működő társaságoknál a külföldi fél pénzbeli hozájárulásából létrehozott devizaszámla esetében. Jövőre megkezdhető a működő töke kivitel szabályainak fokozatos liberalizálása is. A nem vállalkozó szervezeteknél is oldhatók a korlátozások. Hivatalos utazások és a külképviseletek nyitása céljára is lehetővé teszik a forint szabad átválthatóságát. Az alapítványok, illetve az egyházak számára történő devizaátutalások kivételével e körben is fennmarad a devizabeszolgáltatási kötelezettség. Megszűnik a tartós és ideiglenes Bankautomata. Szabad átválthatóság. hivatalos kiküldetést teljesítőkre vonatkozó devizális kötöttségek jelentős hányada is. A lakosságra vonatkozóan eltörlik devizabeszolgáltatási kötelezettséget. Ezzel együtt meg kívánják szüntetni azt a kötöttséget is, hogy a külföldi idegenforgalmi szolgáltatásokat maximum 14 napra lehet csak igénybe venni forint ellenében. A jövő évtől a tervek szerint szabadon lehet majd forintért menetjegyet vásárolni bármely országba. A külföldiek belföldön továbbra is csak devizában, illetve devizatartalmú forintban fektethetnek be. A kormány elé kerülő javaslat azonban biztosítani kívánja, hogy a külföldiek úgynevezett külkereskedelmi forintszámlája is minősüljön devizatartalmú forintnak, vagyis e számla követeléseit is használhassák fel magyarországi befektetésekre. Az előterjesztés szerint megszüntethető a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének devizahatósági engedélyezése. A tervezet szerint azonban külföldi csak devizáért, illetve ilyen tartalmú forintért vehet ingatlant Magyarországon. A földszerzésre vonatkozó és érvényben maradó korlátozásokat nem a devizatörvény, hanem a földtörvény tartalmaz majd. A földtörvény tervezete kimondja: termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát külföldi nem szerezheti meg. A devizatörvény alapelveinek elkészítésénél abból indultak ki, hogy a forint külső konvertibilitásának megvalósítása felé jövőre még nem lehet határozottabb lépéseket tenni. így például a külkereskedelmi forintszámlákon lévő követelések konvertibilis valutára történő átváltását, külföldre történő átutalását egyelőre még nem engedélyezik. Potom tízmilliárd M

ikor annak idején az ország adósságállománya meghaladta a 20 milliárd dollárt, a helyzet botrányossá vált. Lévén, hogy veszélybe került a fizetőképességünk, s kis híja volt, hogy nem csúsztunk le egyes balkáni országok színvonalára. Azóta lényegében stabilizálódott a külföldi adósságállomány, annál inkább elfutott viszont a belső eladósodás. Sokszor csak legyintünk erre, mondván: ez csak forintkérdés és úgyis meghitelezi az MNB. Pedig meglehetősen jó úton járunk, hogy ez az adósságállomány is vészes méreteket öltsön. De lássuk a medvét! Nem egészen két esztendeje a belföldi- államadósság 1357 milliárd forintra rúgott, átszámítva nagyjából 17,5 milliárd dollárra. Most év végére viszont az államadósság meghaladja a 2136 milliárd forintot, azaz a 27,5 milliárd dollárt. Két év alatt tehát átszámítva - mintegy 10 milliárd dollár mértékével nőtt a belső eladósodás. S hogy ez miért nagy baj? Például azért, mert ennek nagy részét a jegybank hitelezte meg, s az összeg után a költségvetés mindössze az alapkamat 40 százalékát fizeti, veszélyeztetve ezzel az MNB nyereséges működését. Az ország külföldi adósságállományát kezelő jegybank viszont nem működhet veszteségesen. Ebből következik, hogy az adósságállomány egyre nagyobb részét piaci kamatozású állami értékpapírokkal kell megfinanszírozni. Ennek viszont kettős - s egymással összefüggő - következménye van. Hogy a piacon elkeljen, viszonylag magas kamatozású értékpapírokat kell kibocsátani, ami inflációgerjesztő lehet. Ennél is nagyobb baj viszont, hogy ílymódon óriási összegek kerülnek ki a gazdaságból, amelyben pedig szó szerint létkérdés lenne a tőkebevonás. Elhúzódhat hát a gazdaság stagnálása, újabb túlköltekezésekre kényszerítvén a költségvetést. s~\ rdögi kör? Az lehet belőle. Mindenesetre a jövő vz esztendőre tervezett 185 milliárdos költségevetési hiány nem éppen biztató előjel. " UaJ-VV Adósságszolgálat A költségvetés adósságszolgálati terhei jövőre várhatóan elérik a 204,9 milliárd forintot. Ennyit kell fizetnie ugyanis a költségvetésnek a december végén kialakuló 2136,7 milliárd forint értékű és 1993-ban tovább növekvö belföldi államadósság kamatai után, és az esedékessé váló törlesztésekre. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az adósságszolgálati kiadások 1991hez képest megduplázódtak. A múlt évben ugyanis a költségvetés ilyen célra még csak 107 milliárd forintot költött. Az idén ez a költség már jelentősen megemelkedett, várhatóan eléri a 179,9 milliárd forintot. Ha nem is az ez évihez hasonló ütemben, de jövőre ismét jelentősen emelkedik a költségvetés adósságszolgálati kiadása. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly és az idén jelentős deficit alakult ki a költségvetésben, s ezt a Pénzügyminisztérium döntő többségében a pénzpiacról fedezte. Az 1990 előtt keletkezett államadósságok kamatterhei és törlesztési kötelezettsége 100 milliárd forintjába kerül a jövő évi költségvetésnek. A másik 100 milliárd forint visfont arra fog elmenni, hogy az 1991-ben, az idén és a jövőre keletkező jelentős mértékű hiányt folyamatosan finanszírozni tudják. (Mint ismeretes, tavaly a költségvetés deficitje 114 milliárd forintot tett ki, az idén eléri a 198 milliárd forintot, jövőre pedig 185 milliárd forint lesz.) Pszichológus a munkanélküliségről Eleinte sokan szabadidőruhában jönnek" - Az egyén előéletétől, pillanatnyi helyzetétől függ, mekkora lelki válságot okoz a munkahely elvesztése, a tartós állástalanság. De a munkanélküliség mindenképpen pszichológiai krízishelyzet - szögezi le mindjárt a beszélgetés elején Kukla Mária, a munkaügyi központ pszichológiai szolgálatának vezetője. - Azok, akiknek korábban nem voltak súlyosabb lelki problémáik, van családjuk, barátaik, akik segítik őket az állástalanság nehéz időszakában, azok könnyebben viselik a krízist. Az emberek fele viszont komoly válságként éli meg a munkenélküliséget. - Az állás elvesztése hirtelen sokkot jelent? - Részben. Amikor a dolgozókkal közlik, hogy elküldik őket, az már általában egy hosszú, bizonytalan folyamat vége. Már ekkor rossz lelki kondícióban vannak. Nehéz feldolgozniuk, miért pont őket küldik el, harag, düh jellemző erre az első hangulati mélypontra. - Milyen pszichológiai következményei vannak annak, hogy valaki nem jár be dolgozni? - A munkahely nemcsak anyagi biztonságot jelent, hanem szociális kapcsolatokat is. Ezek beszűkülése is mélyíti a hangulati válságot. Megfigyelhető, hogy a friss munkanélküliek nemigen mozdulnak ki otthonról, csak a munkaügyi központba mennek be. Oda sem öltöznek fel rendesen, eleinte sokan csak szabadidőruhát kapnak magukra. Megváltozik az életvezetésük, hiányzik a napjaikból a rendszeresség. Mégszűnik az időérzékelésük, összefolynak a napok. - A férfiak vagy a nők viselik könnyebben ezt az állapotot? - A férfiaknál nagyobb gondot okoz az egésznapos tétlenség, a nők otthon könnyebben feltalálják, elfoglalják magukat. Ugyanakkor a nők hamarabb fordulnak szakemberhez, ha lelki problémáik vannak. - A pszichológusok a gyászkrízishez hasonlítják ezt az állapotot. - Igen, mert mindkettőnek veszteségélmény az alapja. A tünetek is hasonlók; fejfájás, gyomorbántalmak, egyes esetekben hajhullás, depresszió, önbizalomhiány, önértékelési problémák. - Az álláskeresés feltehetően lelki szempontból is új szakaszt jelent. - A remény szakaszát. Ez sem problémamentes, mert az emberek nagy része lelkileg kötődik régi munkahelyéhez, fél az új helytől, a beilleszkedéstől. Maga az álláskeresés is sok kudarcot jelent, mert a munkaadók nem mindig tekintik partnernek az álláskeresőt, nem jeleznek vissza, bizonytalanságban tartják az ügyfeleinket. Minél nagyobb a munkanélküliség, annál inkább törvényszerű, hogy a pályázatokat elutasítják, mégis önbizalomvesztéssel jár a kudarc. Ha pedig valakinek kicsi az önbizalma, a fellépése is kevésbé megnyerő... - Azt hiszem, az is törvényszerű, hogy a munkanélküliek legalábbis irigyek azokra, akiknek van állásuk. - Igen, ez így van. Nem érzik magukat másoknak, ebből adódik az is, hogy nem könnyen fogadják el a szakember segítségét Pályatanácsadás munkanélkülieknek Senki nem vitatja, a munkanélküliségnek pszichológiai következményei is vannak, és az állásért folytatott hajszában sem mindegy, ki milyen lelki kondícióban van. Ezért hozta létre a munkaügyi központ márciusban a pszichológiai és pályatanácsadó szakszolgálatot. Tevékenységük azóta, ahogyan a munkanélküliség növekedésével új és új problémák kerülnek a felszínre, folyamatosan bővül. Az álláskereső klubban egyszerre 10-12 embernek tartanak csoportos tanácsadást, addig, amíg a klubtagok el nem tudnak helyezkedni. Megvizsgálják, milyen területeken tudnának a munkanélküliek elhelyezkedni, megtanulják, hogyan kell intézni az álláskereséssel kepcsolatos tennivelókat hogyan kell pályázni, önéletrajzot írni, találkozót kérni, tárgyalni. Másik szolgáltatásuk a pályatanácsadás, amellyel azokat a 14-20 éves fiatalokat segítik a számukra legmegfelelőbb állás megtalálásában, akik szakképzetlenek, illetve a középfokú oktatási intézményekben szerzett végzettségükkel nem tudnak elhelyezkedni. A pályakorrekciós tanácsadást azoknak végzik, akiknek már van szakmájuk, de nem tudnak azon a területen elhelyezkedni. E szolgáltatás keretében megvizsgálják, mivé lehetne átképezni az állástalanokat. A pszichológiai tanácsadás a munkanélküliség okozta lelki problémák kiküszöbölését, megszüntetését kísérli meg, pszichológusok és egy pszichiáter szakorvos segítségével. K. G. akkor, amikor a tartós válsághelyzet kritikussá válik. Azt mondják, nem idegbetegek ők. - A munkanélküliség nem egyéni probléma, a családokat is érinti. - A munkanélküliség a család számára több szempontból is káros. Mintaként rögzülhet a rendszertelen életmód, a gyerekek pályaválasztásában egészségtelenül nagy szerepet játszhat ez az élmény, felborulhatnak a megszokott szerepek, meginoghat a szülői tekintély, megromolhat a házastársak közti viszony, és így tovább. - A pályakezdők számára milyen sajátos problémákkal j(Tt a munkanélküliség? - A legnagyobb veszély az, hogy a megszerzett ismeretek érvényüket vesztik, nem „gyakorlódnak be". Nem azonosulnak a pályájukkal, nem szeretik meg - sőt, a hozzá kapcsolódó kudarcok miatt akár meg is gyűlölhetik - a hivatásukat. Pályafejlődésükben a munkanélküli fiatalok 13-14 éves szintre süllyednek vissza. A felnőttéválás is kitolódik, a felnőtt-szerepek pedig később már nehezebben alakulnak ki/A fiatalok könnyebben viselik ugyan a munkanélküliséggel járó lelki problémákat, nagyobb viszont a-perifériára sodródás veszélye. - Mi lehet a munkanélküliségből adódó krízis legsúlyosabb következménye? - Neurózis, depresszió, alkoholizmus, akár öngyilkosság. - Mit tehet a szakember? - Az ügyfelek helyett nem dönthetünk, csak segíteni tudunk abban, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb megoldást. Keczer Gabriella