Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-13 / 241. szám

KEDD, 1992. OKT. 13. PANORÁMA 7 Alán Besson zenei fesztivált tervez Szegedre Az idei tanévtől neves tanárral erősödött a Szegedi Zenekonzervatórium. Alain Besson, a kiváló francia brácsaművész Szegedre költözött, és a konzervatóriumban tartott kamarazenekari órái mellett a Weiner Leó Kamarazenekar tagjává és szólóbrácsásává szegődött. A francia zeneművész tegnap, várhatóan nagy érdeklődésre számot tartó bejelentést tett: Weninger Richárd karnaggyal, a zenekonzervatórium igazgatójával közösen jövő nyárra egy nagyszabású nemzetközi zenei fesztivált szervezését kezdik meg, amelynek helyszíne Szeged lesz. Alain Besson, koncerttevékenysége mellett, egy franciaországi klasszikuszenei fesztiválszervező iroda vezetője. Szegedi tervéhez ez a vállalkozás jelenti majd a kiindulási alapot, hiszen ennek révén olyan szponzori kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek a leendő fesztivál előkészítésében is hasznosak lesznek. A konzervatórium új tanára elmondta, szeretné, ha a fesztivál a magyar-francia kulturális kapcsolatok mintája lenne, és ezért, mihelyt a szervező munka befejezéséhez érkezik, nemzetközi sajtótájékoztatót hív össze Szegeden, amelyre a magyar lapok mellett, sajtókapcsolatai révén a Le Figaro, a Le Monde és más vezető francia újságok munkatársai is meghívást kapnak. Alain Besson-t és szegedi zenész hitvesét tegnap Ványai Éva alpolgármester fogadta a Városházán. A francia művész örömmel beszélt arról, hogy Szegeden, e barátságos környezetben dolgozhat, egy olyan konzervatóriumban, amelynek szakmai színvonalát is nagyra becsüli. Úgy tervezi. meghatározatlan ideig marad a városban, s itteni munkáját csak külföldi koncertszerepléseivel szakítja meg. Alain Besson évek óta kamarazenekari szólókoncerteken lép fel Európában, 1991ben pedig létrehozta saját vonósnégyesét, melynek neve Quatuore Acordes Alain Besson. Mostanáig emellett a Nevers-i, és a Bourges-i Konzervatóriumban vállalt brácsa szakos professzori állást. Zenei pályafutásának állomásaiként a Marseille-i Kamarazenekarban, a Berni Rádió Zenekarában, majd az Ansamble Instrumental de Francé kamarazenekarban játszott szólóbrácsásként. Egyidejűleg a Quatuor d'Art négyes tagja volt, majd 1987-ig koncertszólista a Montpellier-i filharmónia zenekarában, később pedig a Clavier Quatuor Francais-ban, a Francia Zongoranégyesben játszott. Személyében a Szegedi Zenekonzervatóriumban olyan brácsaművész tanít majd, aki tehetségével a teljes magyar zenei életben is egyedülálló. PANEK SÁNDOR Nemzetközi bábfesztivál Békéscsaba városa, társszerveivel együttműködve és védnökségével 1993. június 26-30-a között megrendezi a X. nemzetközi bábfesztivált. A rendezőség felkéri a magyarországi bábszínházakat, bábegyütteseket, pályázzanak a fesztiválon való részvételre, a fesztiválon való szereplésre. A részvétel feltételei között szerepel: - A szereplő társulat összlétszáma lehetőleg ne haladja meg a 10 főt. - A szereplő bábszínház tagjainak korát illetően kéri a rendezőség, hogy azok felnőttek, illetve középiskolás korúak legyenek. - A fesztivál nem verseny jellegű. - A fesztiválon egyaránt szerepelhetnek hivatásos és nem hivatásos bábszínházak, együttesek, személyek (szólisták). - Mint ismeretes, a nemzetközi bábfesztiválok Békéscsabán a gyermekeknek készült előadások szemléi. Ezért a rendezőség nyomatékkal kéri a szerepelni kívánókat, hogy kisgyermekek részére készült műsort mutassanak be. - A meghívottat fel fogja kérni a rendezőség arra, hogy a hivatalos fesztiváli bemutatón túl, mutassa be előadását a városban vagy a megyében, úgynevezett közönségbemutatón. A rendezőség kéri a fesztiválon szerepelni kívánó bábszínházat, bábegyüttest, egyént, hogy részvételi szándékát jelentse be 1992. november 30-ig a következő címen: 5600 Békéscsaba, Megyei Művelődési Központ, Luther u. 6. Telefon: (66) 321-655. Fax: (66) 327-385 Vox Humana Vajdaságban Európa legnagyobb emberbaráti szervezetének vajdasági központja a Tisza-parti Adán lesz - tudtuk meg Silák Máriától, a kezdeményezők egyikétől, aki már hozzákezdett a szabadkai alosztály megszervezéséhez. Ennek a Rómában székelő, és a katolikus egyház által fenntartott emberbaráti szervezetnek a vajdasági segítségnyújtásba való bevonását a VMDK kezdeményezi, a központ megalakítására október 17-én kerül sor, s ezt követően jönnek létre más helységekben az alosztályai. Az idős emberek, kisnyugdíjasok, hozzátartozó nélküliek és betegek megsegítésére vállalkozó Vox Humana (emberi hang) tagjai számba veszik a rászorulókat, gyűjtéseket szerveznek, és közreműködnek a külföldi segélyszállítmányok elosztásában. A gyógyszerrel, élelmiszercsomaggal, ruházati cikkel megrakott teherautók állítólag már útra készen állnak. Érkezne a háború hátországaként megviselt és elszegényedett lakosságnak a segély, csak meg kell szervezni az elosztását. GARAI LÁSZLÓ Nagy a sátán birodalma Beszélgetés Kontra Ferenccel, Szirma)' Károly-díjas vajdasági magyar íróval, költővéL Szirmay Károly, az egyik legkiemelkedőbb jugoszláviai magyar író, novellista halálának huszadik évfordulóját ünnepeljük. Talán pont ezért tekinthető még nagyobb megtiszteltetésnek ez évben átvenni a legjobb novelláskötetnek járó díjat. Kontra Ferenc, aki számára Szeged nem idegen, hiszen itt töltötte legszebb éveit, azaz városunkban végezte tanulmányait a JATEn, október 17-én átveheti a Szirmay Károly-dfjat, Nagy a sátán birodalma című novelláskötetéért. - Ilyenkor azt szokták mondani: sokat jelent a díj. Ez tényleg így van. Egy csomó dolog beigazolódott ami először csak jóslatnak tűnt a novelláskötetben. A Nagy a sátán birodalma jórészt a '44-es események irodalmi földolgozása. Az a szomorű aktualitása pillanatnyilag, hogy a legtöbb szöveg úgy is olvasható mintha ma történne meg. Ezek a történetek a családban szinte nemzedékről-nemzedékre hagyományozódtak. Csupán le kellett ími őket. S azért kellett leírni, mert végre lehetőség nyílt megjelentetésükre. Most, amikor végre publikálni is tudtam ezeket a szövegeket, rádöbbentem, habár a múltról íródtak, tartalmuk, mondanivalójuk hihetetlenül aktuális, hiszen a jelenben ugyanaz történik mint hajdan. Baranya, Drávaszög ugyanazokat a lelki-testi megrázkódtatásokat éli át, mint '44-ben az állítólagos felszabadítók által. - A kötet pontosan mikor jelent meg? - Negyedik könyvem, a Nagy a sátán birodalma a tavalyi ünnepi könyvhétre jelent meg, s az előzőkben megkezdett gondolatmenet folytatásaként a kisebbségi lét belső pillanatairól számol be. - S milyen volt hazánkban a könyv fogadtatása ? - Szokatlanul nagy volt a fogadtatás, s azért mondom, hogy szokatlanul nagy, mert a jugoszláviai magyar irodalomról keveset szokott cikkezni a magyar sajtó. Roppant büszke vagyok, hogy alkotásomról számtalan kritika, ismertetés jelent meg folyóiratokban, rádióban. - Térjünk vissza a könyvedre. Nyilván fennáll a veszély, hogy a magyarországi olvasók nem tudják olyan erőteljesen érzékelni azokat a kisebbségi érzelemvilágra ható külső tényezőket, melyeket novelláskötetedben leleplezel? - A baranyai, drávaszögi magyarság, talán dacból is, többet megőrzött saját hagyományaiból, mint az a másik, amely nem volt identitásában veszélyeztetve. A novellák arról szólnak, hogyan élik át a határ számkivetettjei saját idegenségüket, hazátlanságukat. Mert legkevésbé azokat hallottuk, akiken átlépett a történelem. Önhibájukon sodródtak a létezés peremén, akiknek megvan minden okuk, hogy a következőképpen definiálják saját helyzetüket: „...bennünket marhakereskedők terelgetnek egyik vásártól a másikig..." S ez az állapot, érzésvilág, persze más konteksztusban, a magyarországi embert is érinti, érintette... . FARAGÓ ATTILA Tari János filmjének amerikai sikere Egy makói New Yorkban A szeptember 29-e és október 4-e között megrendezett New York-i Margaret Mead Videó- és Filmfesztiválon a 400 benevezett alkotás közül a zsűri a makói születésű Tari Jánosnak, a Messze, mint Makó Jeruzsálemtől című hatrészes film szerzőjének ítélte oda az első díjjal járó oklevelet. A film az Angifiiba, az Egyesül Államokba és Izraelbe vándorolt makói születésű zsidók sorsát, életútját eleveníti fel. Az alkotást a Magyar Néprajzi Múzeumban, valamint a filmszemlén láthatta a magyar közönség, a makóiaknak pedig a minap sugározta a kábeltévé. A Magyar Televízió valószínűleg decemberben tűzi műsorra a filmet. János levelezőlapon számolt be az eseményről szüleinek. „A fűmnek nagy sikere van itt New Yorkban, nagyon tetszik a közönségének és szereplőknek. Az ENSZ nagykövetéségén is vetítik a fdmet, a magyar konzul is ott lesz, és sok-sok vendéget hívnak." Jolika néni, János édesanyja büszkén mesél fiáról. - Jancsi mindig kitűnő tanuló volt, és az egyetemre az ELTE folklór tanszékére is az első nekifutásra sikerült bejutnia. Semmi protekciónk nem volt, és nem is igen bíztunk abban, hogy fölveszik. Jancsi eddig mindig és mindenhol megállta a helyét. Én jó ideig varrónőként a Béke Ktszben dolgoztam, és János is gyakran bejárt hozzám, segített a munkában. Itt ismerkedett meg először a szövetkezetben dolgozó és a vészkorszakot túlélő zsidók sorsával. Ekkortájt egyetemistaként felmérést kellett végeznie diplomamunkájához, s választása a világ különböző részén szétszórtan élő makói zsidókra esett. A dolgozatból film lett. Ebben nagy segítségére volt Hajnal Mirjam (a makói gyógyszerész lánya), a Tel Aviv-i Diaszpóra Múzeum munkatársa, aki a filmsorozat egyik főszereplője is. A filmmel az volt a szándéka, hogy emberközelbe hozza a világba szakadt makói zsidók viszontagságos sorsát, vagy ahogy János fogalmaz egy vele készült interjúban: „az embereknek meg kell ismerniük a különbözők és eltérők kultúráit. Ezeket önmagukéval összevetve kell megtalálniuk azon közös pontokat, amelyek közelebb hozzák őket egymáshoz... a film alapmondaniválója - a főhősök hovatartozása ellenére - nem zsidókról szól, hanem általában az emberekről. A film mottója, hogy valóban nincs miért gyűlölnünk egymást." Jancsi több filmet is forgadott eddig, a makói hagymásokról, meg a hagymavárosról készült alkotását a városi múzeumban őrzik. - A fiam nagyon szeret utazni, Amerikába is azért ment, mert egy új filmen dolgozik. A forgatás éppen egybeesett az ottani filmfesztivállal, amelyre meghívták. Jancsi imádja Makót, és külföldön akárhol megfordul, mindenhol népszerűsíti szülővárosát. Az antiszemitizmus és idegengyűlölet egyre erőteljesebb fellángolásával, térhódításával szemben Tari János filmje és a New Yorkban kapott elismerés is egyfajta figyelmeztetés, hogy a múlt hibái, a nemzeti gyűlöletből, türelmetlenségből, az üldöztetésekből fakadó emberi tragédiák soha többé ne ismétlődjenek meg. T. T. LATM—ANGI I»»II I I»I IN . Első hangzásra kicsit fellengzősen hangzik a kollektív tudatra utalás, pedig ez lenne a gyermekszínházak lényege, nem pedig a versenyek. Mindenki számára érthetővé vált, amikor végignézte a szombati produkciókat, a város négy színjátszócsoportjának előadását. Általánosan elfogadott dolog volt a „mozgalmi időkben", hogy ha összetrombitáltak néhány gyermekszíni-kompániát, akkor általában versengéssé, a „ki a jobb?" bizonygatásává fajult a játék. Ezt a műfajtól igencsak idegen - tulajdonságot szeretné elfelejtetni a fiatalokkal a találkozó szervezője, Doba Mihály. Emellett célja, hogy összeismertesse a városban működő állandó gyermekszínházi-csoportokat, s létrehozzanak egy gyermekszínházi egyesületet. Hiszen sok iskolának van saját csoportja, mely egy, vagy jobb esetben két darabot betanul, ezt előadja a suliban, majd újra előadja, és újra és újra. Sokszor pedig betanulják, egyszer előadják, és a feledés jótékony homályába vész a gyermekszínházi est. Az egyesület esetében pedig lehetne keringetni a produkciókat. A gyermekek játszhatnának és a gyermekek élvezhetnék az előadásokat. Szombaton is láthattuk, Az első a sorban Nyílt gyermekszínházi nap Nyílt gyermekszínházi napot rendeztek szombaton az Arany János Általános Iskolában. Ám ez egy kicsit más volt, mint a megszokott „kulturális szemlék" és hasonszőrű társaik. Itt ugyanis nem egymás ellen, hanem egymásért játszottak a gyermekek. hogy nem sok helye van itt a versenyeknek, hiszen négy teljesen különböző, és négy kiváló produkciót láthatott a zsenge korú nagyérdemű. A kis színészpalánták is megnézték egymás műsorát, másik csoport tréfá az előadás végén. A „munka' nevettek a n tapsoltak FOTÓ: SCHMIDT ANDREA után pedig egy roskadásig megrakott „terülj-terülj-asztalkám" várta a nebulókat, melyet vidáman rohamozott meg a zsivajgó gyereksereg. Itt beszélgethettünk a nap főszervezőjével, Doba Mihálylyal, aki a sikeres rendezvény után már az újabb tervekről is szólt. A gyermekszínházi egyesületet néhány hét múlva szeretnék életre kelteni, az ötletnek támogatója a Szegedi Színházi Páholy és Kormos Tibor színházigazgató is. Egyelőre azonban várják a városban működő csoportok jelentkezését, hiszen a szombati négy társulat remélhetően csak töredéke az összesnek, s csak a személyes ismeretségeknek köszönhetően tudnak egymásról. Ezenkívül bármilyen segítők jelentkezését várják, például egy tánctanárét, aki szívesen megmutatna néhány lépést a kicsiknek. Bárki bármiben tud segíteni a gyermekszínházaknak, keresse az Arany János iskolában Doba Mihályt. Ha néhány hét múlva megalakul a gyermekszínházi egyesület, ígérjük, beszámolunk róla. S talán remélhetjük azt is, hogy a Nyílt Gyermekszínházi Nap nem az egyetlen, hanem az első volt a sorban. T. V. Makói Művesztelep '92 Makói Művésztelep '92 címmel nyílik meg kiállítás ma este 6 órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban. A kiállító művészek: Antal Imre (Gyimesfelsőlok). Bíró Gábor (Székelyudvarhely), Fekete Miklós (Csíkszereda), Földessy Péter (Munkács), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Imets László (Csíkszereda), Jámborné Balogh Tünde (Makó), Karsai Ildikó (Makó), Kiss Jenő (Makó), Márton Árpád (Csíkszereda), Micska Zoltán (Munkács), Miholcsa József (Marosvásárhely), Nemes Fekete Edit (Szabadka), Orth István (Nagyszeben), Páll Lajos (Korond), Vlgh István (New York) és Zolcsák Sándor (Marosvásárhely). A megnyitón bevezető beszédet mond Banner Zoltán művészettörténész. A kiállítás november 4-ig tékinthető meg munkanapokon 10 és 18 óra, szerdán és csiiii tökön 10 és 16 óra között.