Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-13 / 241. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. OKT. 13. Fütyülnek az ENSZ-re... Egy napja lépeti élethe az ENSZ Biztonsági Tanácsának az a határozata, amelynek értelmében tilos minden légi közlekedés a bosnyák légitérben. Ennek ellenére a levegőben a korábbinál is több (harci) repülőgép tartózkodik: a szerb hadsereg felderítő- és bombázógépei csakúgy, mint korábban, háborítatlanul közlekednek Boszni-Hercegovina fölött. Nem vált be hát (ezúttal sem) a nemzetközi közösségnek az a békés szándékú határozata, amely a háború megfékezését, a véres harcok beszüntetését voltak hivatottak elősegíteni. A világ által még el nem ismert, de önmagát független államnak tituláló Karadzsics-féle boszniai szakadár kormány hadserege továbbra is folytatja számára előnyös és területrabló háborút. Mert köztudott, hogy a szerbeknek harci repülőgépeik vannak, a bosnyákoknak és az ő oldalukon harcoló horvátoknak viszont csak kézi fegyvereik. Nos, az egyoldalú öldöklésben tehát egyértelmű, hogy kié az előny! A múlt héten az ENSZ megfigyelők elfogták Milosevics szerb vezér egyik rádióüzenetét, amelyben arra szólítja fel a Boszniában harcoló véreit, hogy hétfőig, tehát az ENSZszankciók életbe léptetéséig minél nagyobb területet foglaljanak el! Úgy tűnik, a felhívásnak nemcsak hogy eleget tették a harcosok, hanem tál is teljesttették a nagy-Szerbiát álmodó nacionalista vezér parancsát.... • KISIMRF. Elnökválasztási kampány Növelte Clinton esélyeit az első tévévita Előrejelzés Becslések szerint Iliescu-Constantinescu: 60:40 A Pro Democratia nevű, a választások demokratikus felügyeletére létrejött szervezet hétfői számítógépes előrejelzése szerint Iliescu elnököt a szavazatok háromötödével választották újjá tisztségébe négy évre a román választók. A Pro Democratia megfigyelői párhuzamos szavazatszámlálást végeztek 221 kiválasztott szavazókörzetben a 14 611-ből, eddig ezek kétharmadának részleges adatait dolgozták fel, több mint 150 ezer szavazócédula alapján. A hibalehetőség 3 százaléknyi. A becslés szerint Ion Iliescu a voksok 60,47, Emil Constantinescu, a demókratikus ellenzék jelöltje, akit az RMDSZ választói is támogattak, 39,53 százalékát szerezte meg. A Központi Választási Iroda számítógépeibe csak reggel táplálják be a jegyzőkönyvek összesített adatait, így hivatalos eredmények, részeredmények csak később várhatók a nap során. Újságírók kérdéseire sorban meghatározott 1-2 perces időkeretben válaszolva mind Bush, mind Perot elutasította, hogy az Egyesült Államok katonailag beavatkozzék Boszniában. Ezt Clinton sem igényelte, de nagyobb szerepvállalást sürgetett a menekültek megsegítésében, javasolta az embargó szigorítását és azt, hogy mérlegeljék az áruszállítási tilalom feloldását Bosznia számára. Clinton külpolitikája legfontosabb céljainak azt jelölte meg, hogy új nemzetbiztonsági politika keretében kisebb, de hatékonyabb, csúcstechnikával felszerelt hadsereggel rendelkezzenek, tovább csökkentsék az atomfegyvereket, akadályozzák meg azok továbbterjedését s terjesszék a demokráciát a világban. A demokrata jelölt élesen bírálta a Bushkormányt, amiért a Tienanmen téri vérfürdő ellenére jó kapcsolatokat tart fenn Kínával. Bush válasza szerint óriási hiba lenne Kínát elszigetelni, hiszen az ország a helyes irányba fejlődik. Míg Bush 150 000, Clinton csak 100 000 amerikai katonát tartana Európában, Perot szerint pedig a nyugat védelmi költségeiből sokkal nagyobb részt kellene vállalnia Németországnak és Japánnak. A fentieken kívül a vita érthetően a belpolitikai kérdések körül forgott, amelyben a jelöltek régen ismert, egyMértéktartó hangnem jellemezte a három amerikai elnökjelölt első nyilvános vitáját mintegy 70 millió tévénéző előtt, és a demokrata Bili Clinton, aki vezet George Bush elnök előtt, valószínűleg erősítette győzelmi esélyeit. A vasárnap este a St. Louis-i Washington Egyetemről közvetített másfél órás vitának egyébként Ross Perot, az esélytelennek tartott harmadik jelölt volt a legszínesebb és - a kívülállók számára - valószínűleg leghatásosabb szereplője. Bush: Csak keményen! másétól gyökeresen el nem térő nézeteiket fejtették ki. Clinton fő jelszava az volt, hogy az ország a 12 éves republikánus kormányzás következményei, a rossz gazdasági helyzet után változást és új munkaalkalmakat akar, s erre csak a demokraták képesek. Bush elnök célja érezhetően az volt, hogy a szakkérdésekről Clinton: Megfontoltan, mérlegelve... folytatott vita helyett Clinton jelleme, egyénisége ellen ébresszen bizalmatlanságot: így újra felrótta neki, hogy diákkorában a háború ellen tüntetett Londonban. Clinton hatásosan azzal vágott vissza, hogy elutasítja az ilyenfajta, a (kommunistafaló) Mccarthy szenátorra emlékeztető vádaskodást - ami ellen annak idején Prescott Bush szenátor, az elnök apja is fellépett. Ross Perot, a texasi milliárdos, aki két hónap után visszatért a versenybe, a gazdaságpolitika kérdéseiben kevésbé tájékozott nézők körében feltehetően a legnagyobb sikert aratta: Bush és Clinton komoly, ünnepélyes hangvételével szentben Perot populista, szellemes hangot ütött meg és hatásosan ostorozta a hagyományos washingtoni politikát, közös áldozatokat kérve az amerikaiaktól a gazdasági talpraálláshoz. Perot bírálata közvetetten ugyancsak segítette Clintont. A vita egyetlen, feltűnést keltő újdonsága Bush elnök bejelentése volt, hogy újjáválasztása esetén James Bakert belpolitikai programjának irányításával bízná meg. A sikeres külügyminiszter a közelmúltban ment át a Fehér Házba, hogy segítse Bush rosszul álló választási kampányát s az elnök a múlt héten még azt mondotta, hogy győzelme esetén Baker visszatér a külügyminisztérium élére. Kedden a három alelnökjelölt tart vitát, mfg az elnökjelöltek október 15-én és 19-én találkoznak újabb, ugyancsak a tévé-hálózatok által közvetített vitán. Temesvári levél Választottunk vagy szavaztunk? 1990-ben volt egy szentimentális szavazás. Akkor a németek a lábukkal szavaztak (országosan alig 30 ezer szavazatuk jött össze, pedig még jóval 200 ezer fölött volt a számuk), a magyarok az RMDSZre, hogy végre van, aki valódi képviseletet ígér e kisebbségnek, a románság pedig a nemzeti megmentő szerepét kisajátító frontra és Ion Iliescura. A régi politikai reflex működött - nem volt politikai-ideológiai megmérettetés, a többpártrendszer valójában látszat volt még, illetve kirakat, fgéret, ami még nem a miénk. 1992-re elvárhattuk volna, hogy immár igazi választás következik, pártok és programok igazi megmérettetése. Mert a megmentőként bejelentkező front nem igazán bírt a helyzettel, s aztán magával sem, s nem sokkal a választások előtt igazi káoszt hozott össze országosan és a párton belül is. Utóbbi ügyesen kettészakadt. Ebben a nagy érzelmektől áthatott politikai légkörben viszont megint csak nem a ráció döntött, hanem az elutasítás mechanizmusa. A Demokrata Konvenció létrejöttének alapja ez, vagyis a posztkommunista, nómenklaturista vonal elleni szövetség azért alakult meg, mert az ellenzék felismerte, a polgárok még nem tudnak ideológiai alapon választani, nincs meg a szükséges politikai kultúra, rálátás, ezért az ellenzék legfontosabb erői összeszövetkeztek a kriptokommunisták ellen. És a kommunizmust tagadók ellen alakította meg CeaunHHMHHHMMMMMMHM Két választási menet is volt 1992 őszén Romániában, az elsőn ugyanis egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges többséget. Ennek ellenére indokolt feltenni a kérdést - választott Románia népe, illetve csak szavazott? sescu egyik egykori miniszterelnöke a Szocialista Munkapártot, ami tiszta kommunista párt, más néven. Verdet elvtárs pártja be is került a parlament mindkét házába - ami nem annyira az egykori kommunizmus dicső eszméinek, mint a mai köznapi nyomornak tudható be. És a tagadás az alapja a Román Nemzeti Egységpártnak, a Vatra politikai meghosszabbításának is, amely főleg az úgynevezett magyar veszélyre hegyezi ki politikáját. Ennél keményebben csak a Nagy-Románia pártja tagad, ennek tagjai mindenre „lőnek", ami mozog. Ennek sem ideológiája. sem társadalmilag meghatározhátó célja nincs mozgatója a gyűlölet. Különben a párt alapjául szolgáló hetilapot Petre Román segítette - anyagilag is! - a világra, amikor célja az volt, hogy a front ellen mind erősebben, szervezettebben fellépő ellenzék sorait megbontsa. Egyedül az RMDSZ említhető kivételként, a romániai magyarság politikai képviselete nem valaki-valami ellen jött létre, és a rá szavazók sem azért támogatják, hogy valami ellen lépjenek ekképpen fel. De az RMDSZ-re is érvényes. miként az összes parlamenti pártra, az igazi politikaiideológiai tagoltság hiánya. Jelenleg a Romániában bejegyzett pártok száma meghaladja a 130-at, az egytizednyi szám is bőven lefedné azt az ideológiai palettát, amely valós érdekek képviseletét jelenthetné. A parlamentbe hét párt jutott, ezek közül van egy nacionalista (Vatra-párt), egy fasisztoid (Nagy-Románia Párt), egy kommunista, két rejtetten kommunista (Iliescufront és agrárpárt). Persze, ha a Demokrata Konvenciót nem egy pártként, hanem összetevő politikai alakulatai szerint vizsgáljuk, akkor létezik még kereszténydemokrata parasztpárt, (szabadelvű) polgári szövetség párt, liberális párt, akkor ezek száma jóval nagyobb. Kérdés ezek után, mire van szükség ahhoz, hogy Románia lakossága immár ne érzelmi kényszer hatására szavazzon, hanem ráció megalapozta politikai meggyőződését juttassa kifejezésre? Annyi mindenképpen várható, hogy az új parlament nemsokára kidolgozza a párttörvényt, ami alighanem rendet vág a sok látszatpárt rengetegében. Az igazi pártosodás ezután kezdődik. És igazi pártok hiányában milyen jogon várhatnók el a választópolgártól az ideológiai tisztánlátást? Reménykedjünk, 1996-ban táncsak választani fogunk... BODÓ BARNA PanicMilosevicvita Milán Panic jugoszláv miniszterelnök felszólította Slobodan Milosevic szerb elnököt, hogy mondjon le hivataláról. A Novosztyi orosz sajtóügynökség jelentésére hivatkozó Tanjug szerint a szerb elnök elutasította Panic kérését. Az orosz hírügynökség azt is tudni véli, hogy Panic és Milosevic hat órán keresztül vitatkozott egymással és a beszélgetés meglehetősen viharos volt. A Novosztyi szerint a jugoszláv vezetés és a Milosevic közötti politikai harc már a nyílt, kompromisszum nélküli konfrontáció szakaszába jutott. A nyílt ellenségeskedés legújabb szakaszát Milosevic elnök nyitotta meg múlt heti televíziós beszédében, amelyben a szerb elnök közölte, hogy a jugoszláv vezetők a jövőben nem határozhatják meg Szerbia politikáját. Belgrádban egyelőre senki sem erősítette meg a két politikus közötti találkozóról szóló híreket. AMO< Svájci bálásruha-vásár 1992. október 12., 13., 14-én, hétfőn, kedden, szerdán. Bálabontás: 8. 10, 12. 14 órakor. Hely: helyőrségi klub (Victor Hugó u. 8.) Le Pen sikerre számít Valamennyi nemzetgyűlési választókerületben jelöltet állít a tavaszi franciaországi választásokra a szélsőjobboldali Nemzeti Front. A front vezére, Jean-Marie Le Pen ezúttal maga is jelölt lesz, Nizzában akar mandátumhoz jutni. A párt országos bizottságának vasárnapi, zárt ajtók mögött megtartott ülését követően kijelentette, bízik abban, hogy az érvényben levő kétfordulós választási rendszer ellenére több képviselőt küldhetnek a törvényhozásba. A frontnak jelenleg egyetlen képviselője van, bár az elmúlt választásokon viszonylag sok szavazatot szerzett. Le Pen pártja a választási hadjáratra új nevet választott: „Új nemzeti ellenzék" címmel indul, e három francia szó rövidítése ugyanis a „non", a nem - ezzel kívánják egyrészt felidézni a választókban, hogy a front a legutóbbi népszavazáson a maastrichti szerződes ratifikálása ellen foglalt állást, a nem szavazatot hirdette, másrészt azt, hogy elutasítja a jelenlegi kormányzatot, vagy akár annak mérsékelt jobboldali alternatíváját is. Nincs szó végleges névváltoztatásról, csupán a front listáját kívánják így bejegyeztetni. Megkezdődött a kínai pártkongresszus Hétfő reggel Pekingben megkezdte munkáját a Kínai Kommunista Párt 14. kongresszusa. A párt legmagasabb fórumát 2000 küldött elótt hivatalosan Li Peng miniszterelnök nyitotta meg. A kongresszus várhatólag vasárnap fejeződik be. Az AFP szerint a küldöttek hitet tesznek a Teng Hsziao-ping által fémjelzett reformpolitika folytatása mellett és megválasztják a párt új vezető szerveit. Csiang Cö-min főtitkár beszámolójában a reformpolitikát új forradalomnak nevezte, majd állást foglalt a szocializmus építésének tökéletesítése, a párt vezető szerepének fenntartása mellett. Az AFP és a dpa felhívja a figyelmet arra, hogy az ország még mindig befolyásos „nagy öregje", a 88 éves Teng Hsziao-ping a nyitó ülésen nem voltjelen. SZALON DIVATHÁZ A új, őszi exkluzív kollekciójával várja kedves vásárlóit! ÚJRA IXX A CIAO RAGAZZO! Szeretettel várjuk régi és új vásárlóinkat a Szalon Divatházban! Szeged, Kígyó u. 3. .