Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-25 / 226. szám

8 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. SZEPT. 26. Drukk, magunkért Való igaz, nem a ma esti színházi évadnyitó a fő téma. Az emberek, ha jártukban - keltükben összefutnak az ismerősükkel és megállnak néhány szóra, akkor a megélhetés nehézségeiről beszélnek. A minap azonban azzal köszönt el tőlem valaki: halálosan unja a saját szegénységét, de méginkább az erről szóló saját panaszait - a másokéval egyetemben. Legközelebb beszéljünk másról. Csakhogy ez nem pusztán elhatározás kérdése, gondoltam akkor. Hanem? Lehet abban valami, hogy a ,,játékszükségletünk" - nagyon erős. Egyszerűen azért, mert benne van a szabadság iránti elemi vágyunk. Aki játszik - szabad. Ahogy egyre szorosabban fonódnak körénk kötelek, ahogy már levegőhöz is alig jutunk, kényszerű kötelezettségeink oly sűrűek, úgy erősödik a vágy - szabadságra. Játékra. Ilyesmivel tudnám bíztatni mindazokat, akiknek egyelőre fogalmuk sincs, hogyan szabadulhatnának - puszta önvédelemből - a hétköznapok monoton nyűgétől. Azokat, akik fontolgatják: játszani kéne. Akik már tudják, hogy játszani kell, de félnek, hogy nem lesz elég társuk. Közöttük vannak a potenciális sztnházbajárók, a szfnházbajárók és a színházcsinálók. Egyik tábor sincs frigylésre méltó helyzetben. De most, hogy mindennek ellenére az idén is elkezdődik a színházi évad, s ha önvédelmi reflexeik működnek, mégsem lehetnek meg bizalom és bizakodás nélkül. A Szegedi Nemzeti Színház teljesen kicserélődött vezetősége mintha azt érzékelné: ha valamikor, akkor éppen most muszáj a lehető legváltozatosabb, leggazdagabb kínálattal szolgálnia; mert a legkülönfélébb Ízlésű és kultúrájú emberek játék(szabadság)vágya egyszerre erősödhet, annyira, hogy meglódítják a lengőajtót, átlépik a küszöböt és már ott is vannak a játék - szabadság - birodalmában. A ma este kezdődő szegedi színházi szezonban 18, azaz tizennyolc bemutatót és 15, azaz tizenöt felújítást terveztek. A rendkívüli mennyiségben ott a gazdagság-változatosság. A megszokott és a különös, a komoly és a könnyed, a magávalragadó és a taszító, a sírnivaló és a nevettető, a fölemelő és a lesújtó... ígérete. Az igazgató. Kormos Tibor deklarálta, hogy a legjobb színházat akarja megcsinálni a legtehetségesebb szfnházcsinálókkal; az új főrendező azt mondta, hogy „mindenkinek" bele kell „ütköznie" ebbe a színházba, kikerülhetetlen lesz; az opera új művészeti vezetője meg azt, hogy a hagyományos műfaj határozottan egyéni, modern előadásmódját kívánja honosítani. Vagyis nem egyszerűen bizakodók; úgy tetszik, hisznek benne, hogy itt, ma lehet, érdemes, mert van kinek és miért jó színházat csinálni. Gondolom, hogy igazuk van. Drukkolok magunkért. SULYOK ERZSÉBET Kolumbusz Ma: „Csetepaté ci Szegedi Nemzeti Színházban FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A 18. századi itáliai színház megújttőja, a 200 évvel ezelőtt elhunyt Carlo Goldoni 250 színdarabot írt. Legtöbbjét szülővárosában, Velencében. Saját bevallása szerint csak az első tucat darab megírása okozott számára nehézségeket, azután már követte - saját hagyományait. Ám el tudjuk képzelni, mit szóltak az első művekhez azok az improvizáláshoz és egyetlen meghatározott szerep-típushoz szokott komédiások, akiknek innentől kötött szövegeket kellett „bemagolni" és egy helyett annyiféle szerepben „alakoskodni", ahányfélét a való életre figyelő szerző csak előírt... S akkor még nem beszéltünk az újat örökös idegenkedéssel fogadó közönségről. Hogy a szegedi közönség hogyan fogadja Csetepaté Chioggiában című darabját,meglátjuk, ma, pénteken este a Szegedi Nemzeti Színházban. A szezonnyitó bemutatót a prózai tagozat új vezetője, a Jászai-dfjas Árkosi Árpád rendezte. Vendégművészek, Árvái György (díszlet), Papp János (jelmez), Csetneki Gábor (mozgás) tervezték; Mészöly Dezső fordítása szerint, két részben komédiáznak benne Chioggia lakói: Toni - Flórián Antal, Pasqua, a felesége - Dobos Kati, Lucietta, a húga Zborovszky Andrea (új tag), Beppe, az öccse - Molnár Csaba (új tag), Titta Nane, hajóslegény - Gesztesi Károly (új tag), Fortunato, halászmester - Czintos József mv., Libera, a felesége - Balogh Csilla (új tag), Orsetta, Libera húga Csarnóy Zsuzsa (új tag), Checca, a másik húga -Czifra Krisztina (új tag), Vicenzo, halász - Király Levente érdemes művész, Toffolo, hajóslegény - Kövesdi László (új tag), Isidoro, bírósági jegyző - Kovács Lajos (új tag), valamint Janik László (új tag), Somló Gábor, Jáger András, Szabados Zoltán és Nyitrai Illés. az Operett Színházban Kolumbusz az őrült spanyol hányattatásai szárazon és vtzen, avagy egy vállalkozó Odüsszeiája című rockopera hivatalos bemutatóját október 10-én tartják a Fővárosi Operett Színházban jelentették be csütörtökön a sajtónak az alkotók: Gallai Péter zeneszerző és Fábri Péter író. Az Amerika felfedezésének 500. évfordulóját köszöntő darabról elmondták: a darab szeptemberi előbemutatói igen biztatóak, a közönség előadások után hosszú tapssal honorálta a produkciót. Az évad során a Kolumbusz 50 alkalommal kerül színre. Az október 10-i bemutatót 12-én zártkörű díszelőadás követi, amelyre korlátozott számban, 5 ezer forintért válthatóak belépők. Ez alapítványi támogatásnak számít, így az levonható az adóalapból. Kolumbusz Kristóf tengerészt Bubik István, Izabella, spanyol királynőt Kováts Kriszta jeleníti meg a színpadon. A rendező: Nóvák Ferenc érdemes művész, a jelmez Kemenes Fanny érdemes művész, a díszlet Rajk László munkája. A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ MŰSORA 1992. SZEPTEMBER 25.-OKTÓBER 9. NAGYSZÍNHÁZ IX. 25., péntek. 19 óra Évadnyitó bemutató előadás CSETEPATÉ CHIOGGIÁBAN Bemutató 1-2. bérlet IX. 27., vasárnap 19 óra CSETEPATÉ CHIOGGIÁBAN Ady 1-2. bérlet X. 1.. csütörtök 18 óra „A zene világnapja" FAUST Egressy 1-2. bérlet X. 5., hétfői 3 óra IFJÚSÁGI KONCERT 19.30 óra FILHARMÓNIAI KONCERT X. 6„ kedd 18 óra BOHÉMÉLET Déryné 1-2. bérlet X. 7., szerda 19 óra CSETEPATÉ CHIOGGIÁBAN Uray 1-2. bérlet X. 8., csütörtök 19 óra CSETEPATÉ CHIOGGIÁBAN Juhász-Jancsó bérlet X. 9.. péntek 19 óra CSETEPATÉ CHIOGGIÁBAN Radnóti 1-2. bérlet. KISSZÍNHÁZ X. 9.. pénlek 19 óra KONYHA (bemutató) Bemutató 1. bérlet Nyugdíjasok művészeti gálaműsora Tavasszal hírül adtuk, hogy az „Életet az éveknek!" Nyugdíjasszövetség előadóművészeti fesztivált rendez énekesék, hangszeresek, versmondók részére. Az országos döntőbe jutott négy szegedi versenyző Gárday Lajos (ének), Kovácsáé Kékesi Olga (ének), Makra Mihály (vers) és Kiss Sándor (ének) - kivétel nélkül első díjasok lettek a március 25-én megrendezett budapesti döntőn, sőt, szerepelhettek a gálaműsorban is. Már a forró hangulatú és színvonalas szegedi-csongrád megyei döntő estéjén elhatározták a szövetség helyi vezetői, hogy gálaműsort szerveznek a közel négyórás bemutató legkiválóbb művészeinek felléptével. A Szegedi Ifjúsági Ház szívesen vállalta, hogy otthont ad a programnak, melyet az Idősek Világnapja alkalmából rendeznek meg, szeptember 28-án, hétfőn délután 2 órakor. Köszöntőt mond dr. Vitos Zoltánná, a szövetség megyei elnöke, művészvendégként fellép Ürmös Ilona magyarnótaénekes is. A belépés díjtalan, sok szeretettel várnak mindenkit. A Konzervatórium zeneszerzősikere Horváth Barnabás díja Toursból A franciaországi Tours városában évente megrendezik a Florilége vocal elnevezésű nemzetközi kőrus-fesztivált, amely egyben vetélkedőt is jelent, külön az énekkaroknak, s külön a fesztivál versenypályázatára elküldött kórusműveknek. A Florilége vocalnak idén magyar nyertese is volt: Horváth Barnabás a Szegedi Zenekonzervatórium fiatal zeneszerző-tanára Fekete piros dal című kórusművével második díjat szerzett. Horváth Barnabás a budapesti Zeneakadémián, a zeneszerző szakon végzett 1990-ben, s idén már második éve hogy összhangzattant, kamarazenét és zeneirodalmat tanít Szegeden. - Milyennek látta a szegedi konzervatóriumot Budapestről? - Olyannak - akkor még amilyennek egy pesti főiskolás látni szokta a vidéki konzervatóriumot. Azt hiszem, általában nem nagyon vesznek tudonjást arról, hogy Budapesten kívül is van élet. A pesti születésűeknek a Nagykörúton kívül nem létezik semmi. így én sem tudtam sokat Szegedről, bár ennek ellenére szívesen jöttem ide, ahol nem csak jó állást találtam, de remek hangulatot is, a Konzervatóriumon belül. Budapesten ez, mondhatni kizárt dolog lenne. A főváros túlburjánzott, az emberek elzárkózottabbak, s a szegedihez hasonló bennsőséges kollégiális viszonyok már nem léteznek. - Szakmailag mit várt'a Konzervatóriumtól? - Elvárásom nem volt, inkább kíváncsian jöttem. Egyébként pedig azt vártam, hogy itt feladatokat kapok, és ebben nem is csalódtam. Mint ahogy nem csalódtam a szegedi konzervatórium zenei színvonalában sem. Úgy látom, sok olyan tanár dolgozik itt, viszonylagos ismeretlenségben, akik a világ bármely zenei főiskoláján taníthatnának. - Beszéljen a díjnyertes műről. Fekete-piros... Kányádi-vers ihlette? - Petőfi Sándor Fekete piros dal című versére írtam, de előtte olvastam Kányádi Sándort is, és úgy éreztem az ő költészetére is nagy hatással lehetett Petőfi. A kórusmű 1989-ben született, még főiskolás koromban írtam, egy igazi forrongó időszakban, amikor elég gyorsan zajlottak az események. Vegyeskari darab, s ha a terjedelmét nézzük, rövid mű. Toursban - egy spanyol zeneszerzővel megosztva - második díjat kaptam rá, s ez azt is jelentette, hogy bekerült a verseny repertoárjába, beválasztották az induló kórusok számára kiírt öt darab közé. Különben főként kamaraműveket írok. - Külföldön játszották-e már? - Igen, a Párizsi Magyar Intézetben egy koncerten, s az akkori Nyugat-Berlinben is. - Hol hallható műve legközelebb? - Szeptember 28-án á Petőfi-csarnokban Behán Pál, a Szegedi Konzervatórium tanára játsza egyiket, egy brácsaművet. Ő tavaly a Szegedi Modern Zenei Napokon már előadta a B.P. Bp-en című szólóbrácsadarabomat. Aztán, a Korunk Zenéje fesztiválon, Budapesten október 3-án Körmendi Klára játsza egy zongoradarabomat. Hat bagatell a címe. És persze szeretném, ha a Moderne Zenei Napokon Szegeden ismét ott lehetnék. PANEK SÁNDOR