Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-17 / 219. szám

A HIT VIL^GA 7 Templomszentelés, új ruhában Elkészült a szőregi görögkeleti szerb Kisboldogasszony-templom külső felújítása CSÜTÖRTÖK, 1992. SZEPT. 17. Szolgálat - kényszer nélkül Az evangélium hirdetése, a hitélet szervezése az egyházak cselekvési területének csak egy szelete. Ezeken túl is szükségük van a közösségeknek az egyházakra, gondoljunk az egészségügyre, a szociális gondozásra vagy az iskolai oktatásra, a tehetséggondozásra. E területeken a különböző rendek és felekezetek az elmúlt negyven évbeli háttérbe szorítottságuk ellenére is óriási tapasztalatokkal rendelkeznek. Szolgáltatásaik minősége azért volt különb, azért lehetett különb, mint a „világié", mert az apácatanárnő és az apáca-ápolónő egész életét, érzéseit, gondolatait a hivatásának szentelhette. Nem kellett erejét a családja, az életfeltételek előteremtése, a lelki egyensúlyának kiharcolása érdekében szétforgácsolnia. A hit szolgálatának tárgyiasulása a beteg gondozása vagy a gyermek ismereteinek bővítése, nevelése. A negyvenkét magyar bejegyzett egyházból tizenkettő kért vissza ingatlant. De az ingatlanok visszaadása önmagában nem teremti meg a működéshez szükséges feltételeket. A költségvetés jelenleg 1,9 milliárd forintot biztosít az egyházak támogatására. Ennek szétosztásáról az egyházak közösen döntöttek. Ebben az összegben nem szerepel a normatív állami támogatás, amit az oktatási intézmények kapnak típusonként és gyerekenként. A támogatás kérdésében a nemzetközi gyakorlat megoszlik, csakúgy mint abban, hogy egy országban hány főtől tekintik hivatalos egyházi közösségnek a gyülekezeteket. Nálunk száz, de Csehországban tízezer, Szlovákiában húszezer, Ausztriában kétezer, Németországban tartományonként változik ez a szám, de általában ezer hívő szükséges a felekezet alapításához. Itt tartományonként változik az is, hogy lazább vagy szorosabb a kapcsolat a kormánnyal. Németországban két hagyományos nagy egyház van, a római katolikus és az evangélikus. Bonnban mindkettőnek van külön irodája. Ezeknek az a feladata, hogy közvetítsenek a kormány és az egyházak között, ezen keresztül juttatják el véleményüket egymáshoz a különböző kérdésekben. Az egyházak nem szólnak bele a politikába, de minden kérdésről alkotnak véleményt. » Nehéz megállapítani ma már, hogy nálunk az elmúlt negyven év alatt hol volt az együttműködés határa. Meddig kellett elmenniük az egyházaknak, hol és mi volt az a küszöb, amin már nem kellett volna átlépni. A történészek feladata, hogy ezekben a kérdésekben megleljék a valósághű választ. Felpezsdült a hitélet, többen vesznek részt miséken, istentiszteleteken, sokkal többen igénylik az egyházak szolgáltatásait, mint pár évvel ezelőtt. Többen igényelnek keresztelőt, esküvőt. Az egyházakkal szemben megnövekedett társadalmi igény feladatokat ró az államra is. Az előző rezsimtől örökölt állami támogatás rendszere - mivel önálló létezésük nem biztosított - olyan köldökzsinór, mely az egyházakat a kormányhoz köti. A feladat az, hogy ez ne jelentsen függőséget, ne jelentse az ellenszolgáltatás kényszerét. Folyik a törvényelőkészítés. JÓZSA ÁGNES Széchenyi István vallásossága Állványerdó' a felújítás közben A Széchenyi család lelki életére nagy hatással volt az 1809-ben Bécsbe érkező kitűnő hitszónok, Hofbauer Szent Kelemen. Széchenyiék a bécsi kongresszus idején (18141815) kerültek vele szoros kapcsolatba. Hofbauer hetenként kétszer a család vendége volt. Ő volt az, aki a Nemzeti Múzeumot alapító Ferenc gróf vallásosságába aktivitást vitt, s a gyakori érintkezés és bölcs lelki vezetés révén őt az egyház meggyőződéses fiává tette. István fia - a családi hagyományokat követve - már 17 éves korában katonai szolgálatba lépett. Ez időben zajlanak Európa-szerte a napóleoni háborúk. Istvánt vitézségéért különösen a lipcsei csatában tanúsított bátorságáért - több külföldi uralkodó is érdemrenddel tüntette ki. Az ország figyelme azonban csak akkor terelődött rá, amikor 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen - ahová csak alkalomszerűen, inkább kíváncsiságból tért be - felsőbüki Nagy Pál, a kor legnagyobb politikai szónoka, a magyar nyelv ápolására egy „tudós társaság" életrehívását javasolja, és Széchenyi a szónoklat hatása alatt felajánlja egy évi jövedelmét az Akadémia céljára. A lelkes hangulatban mások is csatlakoznak e nagyúri gesztushoz, s így négy felajánló révén négy perc alatt az eredeti összeg csaknem megduplázódik. Széchenyi 17 évi szolgálat után kilépett a hadseregből nem elsősorban azért, mert tíz évi kapitányság után többszöri sürgetésére sem léptették elő őrnaggyá -, hanem azért, mert úgy látta, ezen a pályán már nem tudja hathatósan szolgálni hazáját. Az Akadémián kívül nagy alkotások egész sorát hívta életre. Bennünket most az érdekel: mi volt az a belső mozgatóerő, amely őt erre a rögös, sokszor hálátlan, eredményekben és kudarcokban gazdag pályára sodorta? Miután a napóleoni háborúk elcsitultak s Európa újra csendes lett, Széchenyi hosszabb szabadságot vett ki, és 1818-19-ben keleti utazásra indult (Görögország, Törökország, Kis-Ázsia). Ez az út - a sok új ismeret mellett - lelki életében döntő fordulatot hozott. Az eddigi nyugtalanság helyett belső béke, biztonság és megnyugvás töltötte el lelkét. Az előzményekhez tartozik, hogyha lelkiismeretvizsgálatkor szembenézett önmagával, gyakran önvádak marcangolták. Fölébredt tudatában az emberek iránti felelősségés kötelességérzete. Vágyódott a megnyugvás, a boldogság, a harmónia iránt. A boldogságot csak önmagunkban, lelkiismeretünk nyugalmában, a belső csendben találjuk meg. Ezt csak bűntelen állapotban érhetjük el. Tartózkodni kell tehát mindentől, ami ezt a belső csendet - gyakran visszatérő motívum nála! - megzavarja. A keleti út igazi eredménye, hogy a szülői házban szerzett vallásos öntudat új erőre kapott, megerősödött. A korábbi bizonytalanság és határozatlanság helyén kialakult végleges vallási meggyőződése, amely élete végéig változatlan maradt. Ekkor kezdte el a szó igazi értelmében gyakorolni vallását. Ez az út cataniai (Szicília) gyónááával zárult, mely után valósággal újjászületett. Lelki életének fejlődésére vonatkozólag a legtöbb támAki Tiszaszigetre vagy Kübekházára utazik, Szőreg központjában néhány hete új színfoltra figyelhetett föl: az új színekben pompázó klasszicistacopf stílusú görögkeleti szerb templomra. Á templom épülete már töbh évtizede átadatott az enyészetnek, vakolata 80 százalékban lemállott, a torony bádogfedése minden viharnál elhullajtott egy-egy bádogdarabot, a torony fa tartószerkezete annyira elkorhadt, hogy - stílusosan kifejezve - csak az imádság tartotta, falai olyan szerkezeti repedéseket mutattak, mintha az épület több helyen széttört volna. Mielőtt a felújítást részleteznénk, tekintsünk vissza röviden a templom történetére. A Kisboldogasszonyról elnevezett templom 1779-től 1785-ig épült. Szőreg ekkor a Temesi Bánsághoz, annak Csanád kerületéhez tartozott. A községet 1735-ben szerb határőrök alapították és az első világháború végéig, többségben szerbek lakták. Lakóinak száma a II. József-féle népszámláláskor 1416 volt, az 1840-es népszámláláskor elérte a 2430 főt, ebből 1380 görögkeleti szerb, 1030 katolikus magyar és 20 zsidó. A szerb és a magyar lakosság - bár elkülönülten élt - mindig hatással volt egymásra, és ezáltal kölcsönösen alakították Szőreg sokszínű népi kultúráját. A két nemzetiség ma is jól megfér egymással, sőt az utóbbi időkben egyre több a vegyes házasság. A templom eredeti tervei valószínűleg a temesvári levéltárban vannak, megszerzésükre irányuló próbálkozásunk sikertelen maradt. Eredeti formájára így egyrészt szájhagyományokból, másrészt a tető 1912-ben teljesen fölújított és átalakított faszerkezetéből köpontot kora ifjúságától egészen haláláig vezetett naplói adják. Noha hívő családba született, ez önmagában nem biztosította azt, hogy világnézete, a vallással való kapcsolata mindvégig egyenes vonalú és töretlen maradjon. Rá is hatott a felvilágosodás vallási közömbössége. Vallási ügyekben türelmesnek tartotta magát (tolerancia). Ezt egyébként napjainkban is valljuk! Politikai téren küzdött a protestánsok egyenjogúságáért, mert alapelve volt a méltányosság. Kételyek, ingadozások később is fellelhetők nála, de egyre erőteljesebbé válik a megismert hitigazságokból fakadó vallásos meggyőződése, hitének megszilárdulása. Amilyen nagy hatással volt apjára élete utolsó éveiben Hofbauer, ugyanolyan szerepe volt Albach Szaniszlónak a legnagyobb magyar életében. Albachot 1825-ben bízták meg a pesti ferences templomban a vasárnapi szentbeszédek megtartásával. Kazinczy Ferenc leírása szerint József nádortól kezdve a főhercegeken át, a főpapokon keresztül egyetemi vetkeztethetünk. A templomhajónak famennyezete, és mind a templomnak, mind a toronynak zsindely borítása volt. Ez a födém és a tetőszerkezet az 1849-es szőregi csata idején leégett - ekkor az egész falu romhalmaz volt -, és csak az 1860-as években építették újjá. 1912-ben a templomot teljesen fölújították, ez volt egyben az utolsó fölújítása. Ekkor a torony és a tető új fa tartószerkezetet kapott, a födémet boltívekkel építették meg, a tetőt palával, a tornyot horganybádoggal fedték. A jelenlegi tüzetesebb statikai vizsgálatok során kiderült, hogy a boltívek építésével egy időben a körítő falakat nem erősítették meg kellő módon, s az összefogó vonóvasak is elrozsdásodtak. A falakban az ablakok fölött folyamatosan meglévő - valószínűleg az eredeti, 1849-ben kiégett talpszelemen üregében - vasbeton koszorút építettünk be, a vonóvasakat és a kötőgerendákat megerősítettük. A torony teljesen új fa tartószerkezetet kapott. A tetőt műemléki palával, a tornyot vörösréz lemezzel burkolTavaly szeptember 21-én, születésének 200. évfordulóján, Széchenyit ünnepelte az ország. Sokan és sokféleképpen méltatták életét, közéleti működését. Egy valamiről azonban nem sok szó esett, pedig ez egyéniségének nagyon is meghatározó vonása volt: Széchenyi vallásosságáról. A 201. születésnapon most ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni. tanárokig, magas államhivatalnokokig és katonai vezetőkig, egyszerű pesti polgárokig, ott szorongtak szószéke körül protestáns papok, sőt a zsidó rabbi is. Már külső megjelenése is rokonszenves volt. Kortársai kiemelik, hogy hangja rendkívül kedves, tiszta és megnyerő volt. Széchenyi 1827-ben hallotta először prédikálni. Rögtön megnyerte tetszését. Ettől kezdve minden szentbeszédén ott volt. Hamarosan benső, bizalmas barátság alakult ki közöttük. Albach megerősítette Széchenyit az erkölcsi eszmény megszilárdításában. Az életkorban is hozzá közel álló jóbarát mellette állt nehéz lelki harcaiban, tanácsaival, buzdító szavaival kitartásra biztatta. Széchenyi lelkében erős visszhangra talált nemes pátosza, amellyel a templomi szószék magasából a legnemesebb emberi erény eszményét hirdette. Albach hatása már a Hitel című könyvében is jelentkezik, de még öregkori írásaiban is kimutatható. Széchenyi a szó igazi értelmében a tettek embere. Vallátuk. Ezek után joggal fölmerült a kérdés: honnan volt mindezekre anyagi fedezet? A templomnak régebben jobbára a hívők adományaiból és hagyatékából - 150 hold földbirtoka volt, amiből régebben futotta a javításokra. A nagy létszámú hitközségben gyűjteni is lehetett. Ma az 1948-as szekularizáció következtében a hitközség vagyontalan, a község - városrész - mintegy 5800 fős lakosságából 45 a szerb. Ekkora hitközség nagyobb összeget nem tud összeadni. Szerencsére azonban Kiss Lajos városi főépítész már 1988-89-ben alapos munkával fölülvizsgálta a szegedi műemlékek állapotát, és arról a Szeged című folyóirat 1989. évi 5. számában részletes elemzést közölt. Ebben szerepelt templomunk is MJ - műemléki jellegű - besorolással. Az új önkormányzati testület megalakulásától kezdve a főépítész nemcsak a szívén viselte a város műemlékeinek a helyreállítását, de pénzért is zaklatta a közgyűlést erre a célra. Igen sok segítséget kapsosságát is aktivitás jellemzi. Elméjét, akaratát és közéleti tevékenységét vallási indítékok irányítják. Gyakran visszatérő gondolata: mi végre született ő a világra? Mi a Gondviselés célja vele? Van-e elég erő benne, hogy földi rendeltetésének megfeleljen? Minden téren tökéletességre törekszik. Legtöbbet az erény gondolata foglalkoztatja. Célja: embertársainak boldogítása. Fáradozni és munkálkodni kell a közjóért, még akkor is, ha ennek félreértés, rágalmazás és gáncsoskodás a jutalma. Az ember annyit ér, amennyi hasznot hajt embertársainak, hazájának és az egész emberiségnek. Az erény a lélek egészsége, a bűn annak betegsége. A honszeretet a legszebb erények forrása. Az imádkozó Széchenyi alaptémája az erényért, a tökéletesedésért, á jó megvalósításáért, a rossz leküzdéséért való könyörgés. „Úgy imádkozzál, mintha mindent Istentől várnál, s úgy tény, mintha minden rajtad fordulna. " Másutt: „Atyám, csak akkor hagyj életben, ha hasznos lehetek." Figyelemre méltó, hogy milyen áhítattal vitte lelke minden ügyét Isten elé! Szerelmi nehézségei között éppúgy Istenhez folyamodik, mint mikor közéleti pályája egy-egy nehezebb fordulójához ér. így volt ez akkor is, amikor Stádium című könyvének megírásába kezd, vagy amikor 1846ban Tiszadobnál megteszi az első kapavágást a Tisza völgy szabályozásához. Még ugyanebben az évben fontos tárgyalásai voltak Szegeden éppen a Tisza-szabályozás ügyében. A tárgyalások nem akartak dűlőre tunk tőle templomunk felújításának pénzbeli támogatásához. Nagyrészt ennek, és a polgármester pozitív hozzáállásának köszönhetően a város közgyűlése 1990-ben egymillió, 1991ben újabb kétmillió, majd 1992-ben további 3 millió 700 ezer forintot, összesen tehát 6 millió 700 ezer forint támogatást szavazott meg a szőregi ortodox templom külső felújítására. 1991-ben versenytárgyalást hirdettünk meg a felújítás kivitelezésére, amelyre 8 kivitelező pályázott - a kiírást 21 vállalkozó vette át -, és ezek közül szakzsűrizés alapján a legkedvezőbbnek az OMF Szegedi Kirendeltsége pályázatát fogadtuk el. A munka 1991 júliusában kezdődött, 1992. december 12-i szerződés szerinti befejezési határidővel. S minthogy az OMF 2 millió 300 ezer forinttal, a Magyarországi Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Alapítvány 1 millió 500 ezer forinttal, a Budai Ortodox Püspökség 500 ezer forinttal ugyancsak hozzájárult a költségekhez, a külső felújítás jóval a határidő előtt, szeptember első hetére elkészült. Ebben oroszlánrésze volt Makra Sándor építésvezetőnek, Libor Rajmond műszaki ellenőrnek - aki a statikai megerősítési terveket is készítette Szolnoki Antal ácsmesternek és Nagy László díszbádogosnak, akik valamenynyien, átérezvén a felújítás jelentőségét, minden szakmai szeretetüket és ismeretüket beleadva, túlmunkáktól sem visszariadva, a ritkán adódó különlegesen komplikált, és ezért nemes feladattól föllelkesülve, kitűnő munkát végeztek. VÖRÖS IMRE jutni, sőt egyre jobban összekuszálódtak. Széchenyi kimegy a teremből a szabad levegőre és felsóhajt: „Istenem, adj nekem világosságot!" Majd visszatér a tanácsterembe. Mintegy varázsütésre minden rendeződik, az emberek tisztán látnak és megegyeznek a hozandó határozatokban. Az imádságos lelkület átjárja és megszenteli életének minden mozzanatát. Ez is azt bizonyítja, hogy Széchenyi a szó igazi értelmében vallásos lélek volt. Méltán soroljuk őt a nagy imádkozó magyarok: a Pázmányok, a Zrínyiek, Rákócziak, Esterházyak sorába. Lelkületének egyik jellemzője az Istenben való bizalom, akaratában való megnyugvás. Ebben is Albach hatása fedezhető fel. A cselekvő Széchenyi szólal meg ebben az imazáradékban is: „Ez az imám ne csak szóban legyen elmondva, hanem tetteimben állandóan az éghez legyen bocsátva." Széchenyi nemcsak kész imaszövegeket ismételgetett, hanem, mint független szellem, maga, is fogalmazott imádságokat. íme, egy részlet a munkáséletért könyörgő imájából; „ Uram! Add tudtomra, mit tegyek és miként kezdjem... Segítsd sikerre bennem azt, ami jó, tipord el csirájában azt, aminek rossz gyümölcse lehetne! Nyújtsd segítségedet, hogy minden heves indulatot elnyomjak magamban! Engedd, hogy igazi lelki alázattal tekintsek mindent a világon s úgy fogjak hozzá bármihez! Azt az angyalt pedig - itt feleségére gondolt! - akitől világosságot nyerek, engedd élni békességben és csendes boldogságban! " DR. MÁRIAFÖLDY MÁRTON