Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-05 / 209. szám

SZOMBAT, 1992. SZEPT. 5. SPORT 11 A Tisza-parti stadionban: Szeged SC-Eger SE Pataki Tamás nem hajlandó nyilatkozni lapunknak Ottlakán lesz. a középhátvéd? ••• Bizonyára meglepődnek a csapat sorsáért aggód* szurko­lók, kedves olvasóink, hogy a szokásos edzői vélemény he­lyet most egészen másról érte­sülhetnek. Mondhatnánk „ma­gánügy" amiről szó lesz, ám mégsem rekeszthetjük ki Önö­ket ebből a „háborúból", mert közvetve ugyan, de kénytelenek részelni belőle. Szerdai lapszámunkban a sportoldalon „A beláthatatlan következményekről" címmel jelent meg egy jegyzet, amely Pataki Tamás vezetőedző két évtizedes munkásságával fog­lalkozott. A szakvezetőt más­nap - kérésére - e sorok írója felhívta lakásán telefonon. Ak­kor Pataki Tamás kifejtette, sé­relmesnek tartja a róla írtakat, ezért ügyvédjén keresztül a bí­rósághoz fordul jogorvoslá­sért. A továbbiakban a lehető leghatározottabban kijelentette: a jövőben a DM egyetlen új­ságírójának sem hajlandó nyi­latkozni, közvetlen munkatár­sainak és a játékosoknak is megtiltja, hogy szóba álljanak a sportrovat munkatársaival ­a személyét érintő sorok miatt. Magyarán a csapatról (összeál­lításról, sérülésekről, új igazo­lásokról stb.) ezentúl semmi­lyen információt nem kapha­tunk! Egy hete azt írtuk beharangozónkban, az SBTC-Salgglas ellen kötelező a győzelem. Tettük ezt azért, mert bíztunk a csapatban, abban, hogy majdcsak kilábal a gödörből, és a játékosok végre megtalálják góllövő cipőiket. Bizakodásunk, sajnos, alaptalan volt, a Szeged SC megalázó vereséget szenvedett a Tisza-parti stadionban. Ebben a fiaskóban nem is annyira a számszerű eredmény, mint inkább az volt az elkeserítő, a fájó, ahogyan, amilyen játékkal ez bekövetkezett! Rágódni a történteken - a tanulságok levonása, az események értékelése után - sokáig nem lehet, hiszen máris itt van az újabb feladat, amit a 3 pontjával 7. helyen álló Eger SE „testesít" meg. Dobó várkapitány szebb napokat is megélt késői „unokái" szintén nem kápráztatják el híveiket, ám nem árt az emlékezetbe vésni: az egriek egy hatost rúgtak a szegedieket verő salgótarjániaknak... A mérkőzés - Hanyecz (Horváth Gy„ Kiss I.) vezeti ­este 7 órakor kezdődik a Tisza-parti stadionban. A forduló további párosítása: SBTC-Salgglas-Szarvas, DVSC-Kiskőrös, Gödöllő-Tiszavasvári, III. ker. TTVE-BMTE-Törley, Hajdúnánás-Bag, Kaba-Kazincbarcika, Baja-Hatvan. tmmmmmmmmmmmmmmummmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^ Csütörtökön este, ugyancsak a lakásán, bátorkodtam (telefo­non) zavarni az edzőt, hátha feloldja „embargóját". Igen sokáig beszélgettünk... Próbál­tam meggyőzni, makacs elha­tározásával nemcsak önmagá­nak, csapatának és játékosai­nak is nagyon, de nagyon sokat árthat, nem beszélve azokról a szurkolókról, akiket - holott nekik az égvilágon semmi, de semmi közük a konfliktushoz ­ésszerűnek aligha nevezhető tiltásával szintén igaztalanul büntet. Mondtuk a magunkét, s ő szüntelenül hajtogatta: be­csületébe gázolt, rontotta hite­lét a lap, ezért bepereli! Közöl­tem vele, szíve joga megtenni, egyáltalán nem akarom e lépé­séről lebeszélni, csupán kérem: válassza ketté a dolgokat! Ab­ban maradtunk, pénteken újra beszélgetünk, addig átgondol­ja, hogy mit tegyen. Tegnap többszöri próbál­kozás után a délutáni órákban sikerült, no nem vele, hanem Rábay László szakágszervező­vel beszélnem, aki restelkedve közölte: Pataky Tamás azt üze­ni, tartja magát korábbi állás­pontjához, tehát nem hajlandó nyilatkozni! Kedves Olvasók és Szurko­lók, ezért nincs összeállítás, ezért nem jelenik meg edzői vélemény... Azt azért sikerült megtud­nunk - minden tiltás ellenére -, hogy a tegnapi nap nagy ré­szét Békéscsabán töltötte a ve­zetőedző és segítője, dr. Lancsa György. Híreink szerint sikerült megegyezniük abban, hogy Ottlakán Mihályt (31 éves) leigazolják, s valószínű, a középhátvéd vasárnap már pá­lyára is lép... * Vasárnap 17 órakor a (Fe­minától egy héttel ezelőtt bal­szerencsés vereséget szenvedő) szegedi lányok a pécsiekkel játszanak előmérkőzést. A Felső Tisza parti stadion nézői vélhetően egy izgalmas és gól­gazdag összecsapást láthatnak majd, hiszen a papíron jobb hazai focisták mindenképpen szeretnék megszerezni első győzelmüket. Amihez persze adott esetben a tizenegyest is be kell rúgni... GYÜRKI ERNŐ Egy arany, egy ezüst az első napon Szekeres Pál paraolimpiai bajnok Pénteken Barcelonában megkezdődtek a IX. para­olimpia küzdelmei. Magyar szempontból jobban nem is si­kerülhetett volna a rajt, hiszen a mozgás-, látás- és halláskor­látozottak világversenyén már az első nap felhangzott a ma­gyar Himnusz. A tőrvívó Szekeres Pál ugyanis esélyeshez méltóan aranyérmes lett, míg a súlylökő Nagy Dénes a dobogó második fokára állhatott. Eredmények: férfi tőr: 1. Szekeres Pál (magyar) 2. Se Kit Chan (hongkongi) 3. Andre Hennaert (francia) férfi súlylökés: 1. Russel Short (ausztrál) 13.81 m 2. Nagy Dénes (magyar) 12.88 3. Jonathan Ward (brit) 2.62 •MMiMHani Fischer-Spasszkij: maradt az 1-0 Döntetlen a második játszma Az amerikai Bobby Fischcr és a ma már francia színekben versenyző, volt szovjet sakkozó, Borisz Szpasszkij világbajnoki visszavágó mérkőzésének második játszmája döntetlenül végződött. Hétórás játék után az 59. lépésben egyeztek meg remiben a vetélytársak. A világos bábukat ezúttal Szpasszkij vezette. Az amerikai ex-világbajnok 1.5 - 0.5 arányban vezet, a pénteki pihenőnap után szombaton játsszák a harmadik partit. A versenykiírás szerint a döntetlenek nem számítanak a 10 győzelemig tartó Fischer - Szpasszkij párosmérkőzés végeredményébe, így két játszma után is maradt az 1:0-ás állás Fischer javára. A második játszmában Szpasszkij vezette a világos bábukat, és a megnyitásban a Samisch-variációt játszotta. Fischer királyindiai védelemmel válaszolt, ami a közönség soraiban hangos „óh„ tetszés­kiáltásokat váltott ki. Habár a francia sakknagymester pozíciós előnyhöz jutott, Fischer középjátékának ereje még a szakértőket is meglepte. így aztán hét órányi játék után maga az amerikai világbajnok ajánlott pontosztozkodást, amelyet Szpasszkij el is fogadott. „Úgy érzem, Borisz egészen jól játszott, ám néhány győzelmi esélyt elszalasztott,, - kommentálta a partit Fischer. „Kétséget kizáróan Bobby csúcsformában van. Kreativitásán egyáltalán nem látszik meg a húszéves távollét,, - vélekedett a sakkozó Dimitrije Bjelica, aki egyébkent Fischer régi jóbarátjának számít. Egy másik jóbaráttól, pontosabban barátnőtől is rendszeresen idéznek a hírügynökségek. Rajcsányi Zitáról van szó, aki magyar ifjúsági bajnok létére nem annyira sakktudásával, mint inkább Fischerhez fűződő kapcsolatával hívta fel magára a figyelmet. A közvetlen modorú, hosszúhajú, szemüveges fiatal hölgyet rendszeresen kérdezik az újságírók azóta, hogy a megnyitó napján, kedden, a világbajnokkal együtt pezsgős estén ünnepelték meg Rajcsányi Zita 19. születésnapját. „Igazából még most sem hiszem el, ami velem történik,. ­lelkendezett az argentínai ifjúsági világbajnokságra készülő sakkozónő, aki még meg sem szülelett, amikor Fischer világbajnok lett. „Sokat játszunk és elemzünk együtt, ami igazán jót tesz a sakktudásomnak. Ezzel együtt nem szeretném, ha Bobby megnézne Argentínában, mert azt hiszem, zavarna a jelenléte. Habár leülünk együtt a sakkasztalhoz, nem hiszem, hogy Bobbynak megváltozott volna a véleménye a nöi sakkról, így eléggé szkeptikus Polgár Judit képességeit illetően is„ - válaszolta az ifjúsági bajnoknő egy kérdésre. A cserebere elmaradt... Ha jól belegondolunk, talán már nem is hat újdonságként, hogy a megyebeli NB-s csapa­toknál, eleget téve a Szeged SC kívánalmainak, igencsak sűrűn változik a keret. Szinte hetente értesülhetünk kényszerű játékos­keringőről, most például egy „forrásban" levő, többszörös helycseréről hallottunk. A Szeged SC vezetői, a „lyu­kas" védelmet foltozandó, szemet vetettek a Hódmezővá­sárhelyi LC-ben játszó román söprögetőre. Marta Dorinra és a jobbhátvéd Földvárira. A vásár­helyiek természetesen elvárják az ellenszolgáltatást, ők Hur­gulyra és a Szegedi Dózsában kölcsönjátékosként futballozó Gréczire (a Szeged SC rendel­kezik vele), vagy valamelyikük helyett Mihalachera gondoltak. Igenám, csakhogy Gréczi Gá­bornak esze ágában sincs Vásár­helyre menni, azt mondta: vagy a Szeged SC, vagy marad a Dó­zsában, ahol nagyon jól érzi magát! Nem beszélve arról, hogy a lila-fehérek - érthetően ­foggal-körömmel ragaszkodnak főiskolás játékmesterükhöz, azért is, mert megélhetéséért tet­tek már egyet és mást... Rostás Gyula, a HLC elnöke természetesen kötődött az álta­luk kiszemelt szegediekhez, ám a labdarúgóknak - Hurguly ki­vételével - nincs szándékukban távozni. Mint ahogyan minden­képpen Szegeden akar maradni Takó Ferenc és Kiss Ferenc is, akiket a klub vezetése a szarvasi gólvágóért, Rácz Lászlóért kí­nálna cserébe. Legutóbbi értesüléseink sze­rint - éppen a szóbanforgó sze­gedi labdarúgók „mozdíthatat­lansága" miatt - a nem kis vitára okot adható cserebere elmaradt... GY. E. Ocskó Attila ismételt EB-aranyérmest köszöntöttek FOTÓ: GYENES KÁEMÁN Tavaly is ezt a szerény, szimpatikus fiatalembert éltették és ünnepelték a városlakók, no meg a Szeged SC vezetői. Ocskó Attila ezek szerint tudhat valamit. Nem is keveset. Olyan ma­gabiztosan „szakítja" és löki a súlyt, mint a felnőtt világverse­nyek hősei. Ennek köszönheti, hogy megismételte múlt évi si­kerét, azaz megnyerte a 16 éven aluliak Európa-bajnokságát. Ordögh István tanítványa (akinek egyébként „veterán" édes­apja is lelkesen „birkózik" a súlyzókkal) Reimsben az 52 kg­osok küzdelmét 190 (82,5, 107,5) kg-os eredménnyel nyerte, ami - köztünk szólva - nem akármi. Az ilyen teljesítményért jár a gratuláció. Tegnap a klub Etelka sori főhadiszállásán az egyesület vezetői is kifejezték elismerésüket a rendkívül bol­dog bajnoknak. Most mi is ezt tesszük: Attila, köszönjük! MttKMNMHMHMHMNNMHHHHHHHHHHMHHH^ Sportoktatói tanfolyam indul A Csongrád Megyei Sport­igazgatóság az 1992/93-as tanévre sportoktatói (segéd­edzői) tanfolyamot indít. Az alábbi sportágakra váiják a ta­nulni vágyókat: birkózás, judó, karate, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tájékozódási futás, tenisz, úszás, vízilabda. Az érdeklődők a jelentkezé­si feltételekről felvilágosítást kapnak, illetve a jelentkezési lapot beszerezhetik a Csongrád Megyei Sportigazgatóságon (Szeged, Stefánia 6„ telefon: 62/12-632, 22-707). Jelentke­zési határidő: szeptember 18. Tollastoborzó" A JATE SC tollaslabda szakosztálya kedden 16.30 és 18.30 között (Rókus II. Ált. Isk. tornaterme), valamint szerdán és pénteken 17 és 19 óra között (Arany János Ált. Isk. tornaterme) toborzót tart 9-12 éves gyerekek részére. Az érdeklődők Tary Gábor edzőt keressék. A szegediek kerékpársportra termettek Segítséget várnak a „drótszamarasok"... Szegény embert még a Démász is húzza - ez derült ki csütörtökön a Szegedi Kerékpáros Sportklub Hétvezér utcai „főhadiszállásán", ahol Solymosy István, a megyei szövetség és a klub elnöke, Fekete Imre és fia Lajos, a két edző, valamint a legeredményesebb szenior versenyző Gémesi József éppen azon bosszankodott, hogy az áramszolgáltató vállalat a 600 forintos számlájuk ellenében 62 ezer forintot emelt le tőlük. Ráfogták a klubra, hogy egyszer már körbekerült az árammérőjük. Aztán reklamáltak, ígérték, hogy rendezik - két hónappal ezelőtt - , de a Démász a mai napig sem utal­ta vissza a kerékpárosok a pénzét. A röpke egyórás beszélgetés közben aztán nagyon sok gond került elő. Kiderült, hogy ennek a sportágnak Szegeden mostohafiú szerepet szántak. Egyetlen fillér támogatást nem kapnak az ön­kormányzattól, egyetlen szponzort nem találtak a városban. Ennek ellenére léteznek, működnek, sőt figyelemre méltó eredményeket érnek el. - Nem tudom mi az oka, de erre a sportágra nagyon jó a szegedi gyerekanyag. A mi versenyzőink voltak a mai magyar válogatott gerincét adó sportolók. Gondolok Szabóra, Molnárra, Csorvásira. Ők valamennyien már más klubnak szerzik a dicsőséget ­mondja Gémesi József, aki beöltözve éppen edzésre indult fiatal klubtársaival. - Ha Szabót nem adjuk el. Ta­lán már meg is szüntünk volna, mert még az érte kapott pénzből gazdálkodunk - vette át a szót Solymosy István, majd egy érdekes bejelentést tett. - Annak idején azt mondták, hogy adjunk 600 ezer forintot az Északi városrészi általános iskola torna­termének építéséhez, s akkor hasz­nálhatjuk a létesítményt. Oda aztán egyszer sem tehettük be a lábunkat. Reklamáltunk, erre vissza kaptunk háromszor 50 ezer forintot. Ez azonban nem hats­zázezer... - Kerékpározni akaró gyerek szinte mindennap jelentkezik, de sajnos a szűkös lehetőségeink miatt csak kevéssel tudunk foglal­kozni. Azt rögtön befogadjuk, aki saját szerelést és kerékpárt tud hozni - mondja Fekete Imre, miközben versenyjegyzőkönyveket lapozgatva bizonyítja, hogy eredményes évet zárnak az idén is. A legeredményesebb, egyben a legreményteljesebb versenyzőjük, az ifjúsági korú Tóth László, aki hároméves kerékpáros múlt után már korosztályában helyet követel a legjobbak között. - Ebben a sportágban is csak a munkának van eredménye. Hetente legalább 700 kilométert kerekezek le. A nyáron egy kicsit ráhajtottam, s máris meg lett az eredménye ­mondta a szerény negyedikes déris diák. - Az idén még azt sem en­gedhettük meg, hogy egy busszal az egész csapatot elvigyük egy versenyre - vette vissza a szót Solymosy István. Majd így foly­tatta: - Nem akarom dramatizálni a helyzetünket, de a mi versenyzőink távolról látják a legjobb márkájú gépeket. Csak álmodnak a Bianchiról, a Simonoról, Pinarel­!oró\, vagy a Moserről. Mi már mindent megpróbáltunk, hogy ne így legyen. Levelet írtunk az ön­kormányzatnak, de elutasító választ kaptunk. Már megbarátkoz­tunk azzal is, hogy kikaparjuk a gesztenyét, s más élvezi az ízét ­felneveljük a tehetségeket, aztán más aratja le a sikereiket... Ha azok a kerékpárosok akik más klubhoz igazoltak itt maradnak ná­lunk, mi lennénk az ország legjobb egyesülete. Vagyunk néhányan, akik ha kell, zsebbe is nyúlunk ezért a szép sportágért, hogy létez­ni tudjon. Minden segítséget szíve­sen vennénk, csak lenne támogató. A vásárhelyi Varion Kft.-vel üzleti tárgyalásokat is folytattunk, azon­ban a jelenlegi adórendszer miatt nem jött össze. Agonizál a szegedi kerékpár­sport, ne hagyjuk, hogy meghaljon, talán van(nak) még olyan(ok) aki(k) segíteni tud(nak) rajta... SÜLI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom