Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-25 / 226. szám

PÉNTEK, 1992. SZEPT. 25. BELÜGYEINK 3 Saját farkába harapjon-e a közúti kígyó? Utakat kell építeni - mondta dr. Vörös Attila, a Közleke­déstudományi Intézet munka­társa tegnap a megyeházán. Az Útügyi Napok rendezvényének első napján az előadók a legfontosabb közúti problé­máknak szentelték figyelmü­ket: mérnöki és gazdasági feldatok, finanszírozási rend­szerek az ország úthálózatának fejlesztésében; a főváros és a vidék tervezési és üzemeltetési gondjai. Ami biztos: minden tönkrement út végén (és szé­lén) ott van a települési ön­kormányzat a maga szűkös anyagi lehetőségeivel, zsú­foltságával, környezetromboló forgalmi rendjével, rozoga hídjaival. A helyi közösségek újragondolják közlekedés­szerkezetüket - divatosan: koncepciót készítenek és megpróbálnak kisebb-nagyobb beruházásokkal, operatív beavatkozásokkal, tehermente­sítésekkel és elterelésekkel javítani valamit a helyzetükön. Vörös Attila arra igyekezett rávilágítani, mennyire fontos e koncepciók elkészítésénél a módszer: a kiterjedt adatfel­vétel és a számítógépes model­FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ lezés. A technika ma már lehetővé teszi az alternatív közlekedési szituációk elemzé­sét és forgalmi értékelését. A sebességkorlátozások, útlezá­rások, elterelések és forgalmi módosítások, tábla-áthelye­zések különféle variációit és azok hatását is lehetséges vizsgálni - az átszervezések útjából eltűnnek tehát a „mi lenne, ha...?-típusú kérdések. Barcson és Nyíregyházán már sikrrel alkalmazták ezt a módszert. Többek között olyan kérdésekre is választ kaphat­nak az önkormányzatok kép­viselő-testületei és polgár­mesteri hivatalai, hogy mi­képpen érdemes, vagy érde­mes-e egyáltalán egy körutat teljesen befejezni, azaz a közúti kígyót a saját farkába haraptatni, s így szabályos kört formálni, vagy hagyni tovább­tekergőzni, mintegy elfolyatva így a forgalmat. Szegeden különösen aktuáli­sak ezek a kérdések, hiszen körutak helyett csak körív-utak épültek, tekintélyes szakaszok, esetleg hidak is hiányoznak. Molnár Ferenc, az önkormány­zat szakembere a tehermente­sítésben jelölte meg a fő fel­adatot. A Víz utáni sugaras szerkezet ma - külső körutak és elkerülő útvonalak hiányá­ban - hátrányunkra vált. A Belgrádot illetve Bukarestet megcélzó kamionok az E5­ösön a Nagykörútig jönnek be a városba - a harmadik körút alaposan megcsapolná az átmenő forgalmat, s ezt ér­demes együtt vizsgálni egy olyan nagy beruházással, amely a nagy európai utat a 43-as úttal kötné össze - jóval a városon kívül. Mindez nem csupán az utak, hanem az itt élők dobhártyájának tehermen­tesítését is jelentené... Az útügyi konferencia ma a megrendelők és a vállalkozók átalakuló kapcsolatának témá­jával folytatódik. (Folytatás az 1. oldalról) „burkolatkátyúzás" is. A ki­sebb, foltszerű javításokat értjük ezalatt, amikor nem szegélytől-szegélyig történik az út felújítása. Ezekre a munkálatokra 12 milliót költ­het ebben az évben a város­gondnokság - ez az összeg egyébként évente változik a tél nagyságától függően -, s ebből 4,5 miliós értékben kötöttek szerződést a legkedvezőbb ajánlatot kínáló Szegedi Mély­és Magasépítő Ipari Rf.-vel aszfaltmaró géppel történő javításokra. Ezt az aránylag modern technológiát, főként többrétegű utaknál lehet alkalmazni. Lé­nyege, hogy a meghibásodott, Kátyúölők Szegeden egyenetlen útfelületet a gép lemaija, majd helyére új aszfalt kerül. Elsősorban a belvárosi utcákban történt az javítás ezzel a módszerrel: például a Széchenyi téren, a bíróság előtt, vagy a Somogyi utcában. (Tervezik még a Kazinczy utcának a Dózsa utca és a Stefánia közé eső része, illetve, hogy házunk tájáról is szól­junk, a Stefánia Sajtóház előtti szakasza javítását.) Ám ezt a marógépes meg­oldást csak felületi hibák, például a jelzőlámpáknál ta­pasztalható, autósnak-gépjár­műnek egyaránt rendkívül kellemetlen felgyűrődés lecsi­szolásakor lehet alkalmazni. A legtöbb helyen azonban ­kisebb, 1-2 négyzetméternyi felületű javítások, mondjuk járdafelújítás esetében, vagy amikor az út, a járda alapja is sérült - a hagyományos, kompresszoros-feltöréses mód­szer használatos: itt ugyanis nem lenne kifizetődő az asz­faltmarógéppel dolgozni. Ezeket egyébként a már említett 12 milliós keretösszeg­ből fennmaradó mintegy 7,5 millióból kell fedeznie a vá­rosgondnokságnak, melynek szakemberei úgy tervezik, még a hideg idő beállta előtt, tehát október vége-november köze­péig befejezik a munkálatokat. Most az az alapvető cél, hogy a megfelelő karbantartással meg­előzzék a fölfagyásokat, ame­lyek persze mindennek el­lenére nem zárhatók ki teljesen. Ám mivel télen igen nehéz Szegeden aszfalthoz jutni - vagy csak korlátozott mennyiségben lehet -, decem­bertől februárig csak a baleset­veszélyes kátyúkat javítják. A jó idő beköszöntével aztán kezdődik megint a munka dandátja - a szabadtéri játékok és a fő turistaszezon kivé­telével egész évben, márciustól decemberig. RL Üzletek — kárpótlási jegyért Elkeltek az első olyan üz­letek, amelyekhez teljes egé­szében kárpótlási jegy ellené­ben jutottak az új tulajdonosok, illetőleg bérbe vevők - tájékoz­tatták az Állami Vagyonügy­nökségnél az MTI munka­társát. Eddig az előprivatizációs programban mintegy 100 mil­lió forint értékű kárpótlási je­gyet használtak fel. E program keretében egyébként összesen 3200 üzlet kelt el, az ebből befolyt bevétel eléri a 9 mil­liárd 200 millió forintot. Az Állami Vagyonügynökség döntése alapján ez év ápri­lisától vált lehetővé, hogy az üzletek árverésekor a privati­zációs költségeket nem szá­mítva, teljes egészében kárpót­lási jegyüket ajánlják fel a licitálók. Elsősorban Heves, Nógrád megyében, illetőleg Budapesten tartottak olyan árveréseket, ahol végül is a kárpótlási jegyeket fogadták el. Több iparcikk-kereskedelmi, élelmiszer-kereskedelmi bolt, illetőleg egy sörgyár és egy cipöbolt, sőt egy üzemanyag­töltő állomás is szerepel a listán. Az elfogadott kárpótlási jegyeket a Budapest Befek­tetési és Értékpapír Részvény­társaságnál (BÉB Rt.) kel! letétbe helyezniük a licitálás győzteseinek. Arra is van már példa, hogy egy önkormányzat kárpótlási jegyért jutott vállalathoz. (Mint ismeretes, az önkormányzatok a kárpótlási jegyeket elfogad­ják egy-egy lakás értékesíté­sénél.) Mivel a végleges szer­ződést még nem kötötték meg, erről az ÁVÜ-ben nem kö­zöltek részleteket. Tüntetés a szélsőjobb ellen Sok tízezres tömeg gyűlt össze csütörtökön a Március 15-e téri Petőfi-szobornál, a Demokratikus Charta által szervezett békés felvonulás kezdeten. A megmozdulást - amelyhez mintegy 50 szervezet csatlakozott - a Charta a szélsőjobboldal előretörése ellen szervezte. Az egybegyűlteket Konrád György író köszöntötte. Hang­súlyozta: a megmozdulás célja a demokrácia védelme, ame­lyen különböző pártállású, hitű, világnézetű emberek jelentek meg. Emlékeztetett arra: a mostani, immár ha­gyományosnak számító út­vonalon felvonulók mindig a szabadságért, a demokráciáért, a függetlenségért tüntettek. Örülhetünk - mondotta Konrád György -, mert ezúttal nem lesznek gumibotok, ugyanak­kor szomorúságra is van okunk, mert vannak olyan barátaink, akik egykor velünk vonultak, most azonban más­fajta megmozdulásokon vesz­nek részt. Kijelentette: akik eljöttek, azok az erőszak­mentes eljárások hívei. Ez a magatartás eredményes ­mondta, megemlítve Gandhi, Martin Luther King és a kelet­európai demokratikus szerve­zetek példáját. Egyben felhívta az egybegyűlteket: ne köves­sék a harag útját. „A szélsőségek nem törik meg bizalmunkat, hitünket nem adjuk fel" - mondotta többek között a következő felszólaló, Donáth Lajos evangélikus lelkész. „Olyan társadalomban akarunk élni, amelyben senkinek nem kell félnie származása és meggyő­ződése miatt, ahol a jog, vala­mint az igazságosság sérthetet­len". Az üdvözlő beszédek el­hangzása után a tömeg virág­gal a kézben a Kossuth Lajos térre, az Országház épületéhez vonult. Az Országház előtt felál­lított színpadon elsőként Vitányi Iván országgyűlési képviselő szólt a teret és a környező utcákat ellepő sok tízezres tömeghez. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az nem baloldali és nem is ellenzéki tüntetés, ám a demokráciát meg kell védeni a szélső­jobboldali erőktől. Darvas Iván színművész, országgyűlési képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szélsőséges eszmék nem emelkedhetnek még egyszer a hivatalos politika rangjára ebben az országban. Ugyancsak a szél­sőjobboldal előretörésében rejlő veszélyeket taglalva Kerényi Imre rendező arra kérte a miniszterelnököt, hogy ne pártja, koalíciója egységét őrizze, hanem az országot, Szent István országát. Magyar Bálint országgyűlési képviselő szintén a demokrácia értékei­nek megóvására szólította fel az egybegyűlteket. Mécs Imre országgyűlési képviselő kifej­tette: nem akarjuk, hogy akár a szélsőjobb, akár a szélsőbal eszméi uralkodjanak el a politikában. A több mint háromórás, mindvégig békés, méltóság­teljes demonstráción mind­össze egyetlen transzparens volt látható, amely azt hirdette: Félelem nélkül a demokrá­ciáért. KÖZÉLETI NAPLÓ MA VÁLTOZÁS! Az MDF érte­síti a tagságát, hogy a 18 órára hirdetett program Szabó Tamás miniszter elfoglaltsága miatt egy órával előbb, 17 órakor kez­dődik! TÁPÉN, A FÜLÖP Vendég­lőben 14.30 órától dr. Szűrös Mátyás, a Parlament alelnöke és Mészáros Attila független ön­kormányzati képviselőjelölt találkozik Tápé neves közéleti személyiségeivel és a szegedi önkormányzat független frak­ciójának tagjaival, majd 17 órától a művelődési házban lakossági fórum lesz, melyen Mé­száros Attila vendége Annus József országgyűlési képviselő. IDŐSZERŰ KÜLPOLITI­KAI kérdésekről tart lakossági fórumot Kovács László, a Szo­cialista Párt országgyűlési kép­viselője, a Szocialista Inter­nacionálé közgyűlésen résztvett delegáció tagja, 17 órától az Áfész klubjában (Deák Ferenc utca-Vár utca sarok). AZ MDF-székházban (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. * TORGYÁN DOMASZÉKEN! Szeptember 27-én, vasárnap 12 órakor a Domaszéken, római katolikus templomban, istentisz­telet keretében kerül felszen­telésre a kisgazdapárt zászlaja. Az ünnepségen jelen lesz dr. Torgyán József pártelnök, or­szággyűlési képviselő. Délután BORDÁNYBA a látogat a párt­elnök, ahol 16 órakor megko­szorúzza a bordányi hősök tiszteletére emelt emlékművet, 17 órakor a művelődési ház nagy­termében beszédet mond. A nagygyűlésen közreműködik v. Szilágyi Lajos színművész. - így igaz, bár tény, hogy azoknak az embereknek na­gyobb az esélyük a pollen­allergiára, akiknek családjában' fellelhető allergiás beteg. Ha az egyik szülő szenved e kórban, akkor az utódnak 25­30 százalékos "esélye" van, hogy kitör rajta. Ha mindkét szülő allergiás, akkor 70-80 százalék a valószínűsége, hogy a gyermek is allergiás lesz. Az allergiás betegségtől mentes családok leszármazottjainál is 10 százalék a valószínűség. Ezért jószerével senki sem lehet biztos abban, hogy nem kapja meg a polen-allergiát máról holnapra, kivált akkor, "amikor egyre szennyezettebb. porosabb a szegedi levegő, egyre több a pollentartalma. - A betegek elmondása sze­rint a tünetek az idő elő­rehaladtával súlyosbodnak. - Általában enyhén indul, kis megfázáshoz hasonló tünetekkel, s kiszámíthatatlan a lefolyása. A tünetek súlyos­bodása, vagy éppen enyhülése évente változhat, függ a le­vegő pollentartalmának meny­nyiségétől. Sajnos azonban a megbetegedettek 20 százalé­kánál átmegy asztmába. - Ön azzal kezdte a be­' szélgetésünket, hogy egyetlen ellenszere a megelőzés, s ennek módja a város gaztalanltása. - Valóban ez lenne az igazi gyógymód, de természetesen gyógyszeres kezeléssel pró­báljuk enyhíteni, kordában tartani a tüneteket. Az egyik mód, az oki kezelés, amikor pollent tartalmazó injekciókat adunk a betegeknek a téli hónapokban. Ez ellenanyag termelésére serkenti a szer­vezetet, s várhatóan védett­séget ad a tavasztól őszig támadó pollenekkel szemben. Az így kezelt betegek 60-70 százalékánál elérhető, hogy a tüneteik csökkennek, vagy elmúlnak. A tüneti kezelésnél alkalmazott orr spray-k, szem­cseppek és tabletták a pa­naszok idején használandók, de csak addig hatnak, amíg szedik azokat. A következő évben kezdődik minden elöl­ről. - E gyógyszerek mellék­hatásairól nem kevesen pa­naszkodnak. A pollenháború vesztesei - A parlagfű allergiának egyetlen gyógyszere az lenne, ha megtisztítanánk a várost a mérhetetlen mennyiségű gaztól. Úgy gondolom azonban, nem egy alapítvány egyedüli feladata a népbetegségnek nevezhető pollen-allergia megelőzésé érdekében teendő városi nagytakarítás - mondja dr. Kadocsa Edit, a SZOTE für-orr-gégeklinikájának adjunktusa, akit kérdéseinkkel azért kerestünk fel, hogy ismét ráirányítsuk a figyelmet: közös felelősségünk, hogy e népbetegség ne terjedjen tovább, merthogy bárkinél, bármikor előjöhet. - A hormontartalmú tab­letták és injekciók, bár pil­lanatnyilag csodát tesznek, valóban veszélyesek, ezért csak a súlyos esetekben - és akkor is csak rövid ideig ­adjuk. Az egyéb allergia el­lenes tablettáknak, megelőző injekcióknak vagy az orr spray-nek nincs komoly mel­lékhatásuk. - Hallani Szegeden olyan tanácsadóról, amelyik a ha­gyományos értelemben vett gyógyszerek nélkül, a szervezet védekezőképességének moz­gósításával garantálja a teljes gyógyulást. - Nem tudom kik "gyógyí­tanak" e tanácsadóban, de az allergológusokat meglepte a róluk szóló, nemrégiben meg­jelent cikk, hiszen mindmáig nem ismeretesek olyan ob­jektív klinikai tapasztalatok, amelyek az ő módszerük ered­ményességét igazolják. Az az állításuk, miszerint az egészsé­ges életmódnak szerepe van az allergia megelőzésében igaz, de ez valamennyi betegség esetében igaz. - A Parlagfű Alapítvány éppen a megelőzés érdekében született. - Igen, hiszen tapasztaljuk, hogy évről-évre több a parlag­fű és más pollen-allergiában szenvedő beteg - csak a mi klinikánkon közel 1000 beteget kezelünk -, s e rohamos terjedés megakadályozása társadalmi összefogás nélkül nem megy. Alapítványunk felkérésére és szerény anyagi támogatásával a JATÉ tanára, dr. Juhász Miklós heti pollen­jelentéseket kezdett készíteni ezen a nyáron, amit a Dél­magyarország hetente köz­zétesz. Sajnos azonban nem megoldott a polleninformációs szolgálat anyagi finanszíro­zása, amire az alapítvány egyedül nem képes. A város gaztalanításában együttmű­ködünk az illetékesekkel, de sajnos nem sikerült megoldani az idén, például a munka­nélküliek fogalkoztatását a gyomirtásban. Csak annyit tehettünk, hogy a Zöld tele­fonunkon érkezett bejelentése­ket továbbítottuk az önkor­mányzathoz. Ők intézkednek ­több-kevesebb sikerrel - a gazlepte magán-és közterüle­tek tisztogatásáról. Tudom, hogy óriási pénzek kellenének a város gaztalanításához, de ezt alapítványunk nem képes egyedül felvállalni. Az önkor­mányzatnak és a tisztiorvosi szolgálatnak kellene erre na­gyobb erőket áldozni. Nem vészharangokat akarok kon­gatni, de talán még nem késő a figyelmeztetés: a nagytakarítás elmulasztása valamennyiünket veszélyeztet. KALOCSAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom