Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-24 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. SZEPT. 24. KULTÚRA 5 A szabadkai Üzenet Szegeden s írástudók árulása? FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT Dudás Károly: „bugaci avantgárd ez..." Több mint húsz év folyamatos megjelenés után, pénzhiány miatt kérdésessé vált a szabadkai Üzenet című irodalmi, művészeti folyóirat további sorsa. A nemzetiségi kultúra erőszakos elsorvasztásának, leépítésének áldozata lett az Üzenet, az a lap, amelynek kifinomult hallása volt a délvidéki közösség története, hagyománya, szellemisége iránt. Hétfő este a Közéleti Kávéház szervezésében a Hági étteremben megtartott irodalmi esten a folyóirat munkatársai, Dudás Károly író-újságíró, Tari István költő, Mák Ferenc irodalomtörténész mutatkoztak be a nem nagyszámú, de érdeklődő közönségnek. A beszélgetést Domonkos László vezette. A folyóirat helyéről és szerepéről szólva a vendégek rátértek a délvidéki magyar irodalmi élet elemzésére. Megállapították, hogy kettős árulás történt az értelmiség részéről, akik pozíciójukat féltve, mindig is rettegtek felvállalni a sorskérdéseket, inkább a kozmetikázott valóságot ábrázoló avantgárd mögé bújtak. Dudás Károly bugaci avantgárdnak nevezte ezt az irányzatot, amely európaiságra hivatkozva lemondott saját magyarságáról. Az Üzenet volt az a hely, ahol az elmondottakat érdemben tisztázni lehetett. A beszélgetés során szó volt még a vajdasági magyarságot ért atrocitásokról, a megmaradás, talpraállás, valamint a bátor felelősségvállalás parancsoló szükségességéről, a külföldre távozók tragédiájáról, meg mindarról, ami sajnos az utóbbi néhány évben döntően meghatározza a délvidéki magyarság életét, sorsának további alakulását. T. T. Történeti pályázat igazgatástörténet, a szociális és kommunális ellátottság története, a munka és életkörülmények fejlődésének története, olajipari települések története, életrajz, visszaemlékezés, kritika, fotógyűjtemény témakörökben. A pályázatokat három példányban a Magyar Olajipari Múzeum elmére (Zalaegerszeg, pf. 68. 8901.) kell beküldeni. A pályadíjak: I. díj: 15 ezer forint, II. díj: háromszor egyenként 7 ezer forint, III. díj: négyszer egyenként 5 ezer forint. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Magyar Olaj és Gázipari Rt. és a Magyar Olajipari Múzeumi Alapítvány történeti pályázatot hirdet azzal a céllal, hogy a magyar olajipar iránt érdeklődők mind szélesebb rétege kapcsolódjék be az iparág történetével kapcsolatos anyaggyűjtésbe illetve feldolgozásba. Pályázni lehet 1993. június 30.-ig másutt még nem közölt, jeligés munkákkal technikatörténet, gazdaságtörténet, üzem- és vállalalattörténet, a munkaerő fejlődésének története, vállalati jogalkalmazás és Akit a fél ország reklámokból ismer Janik László végre bemutatkozna - Ön az, akit nem kell bemutatni! - Bemutatni nem kell, csak már bemutatkoznom kellene, mert kicsit el vagyok késve. A fél ország ismer már a tévéből, de a színházból még elég kevesen, mert eddig nem sokat játszhattam. Nem végeztem főiskolát, a Nemzeti Színház stúdiósa voltam, onnan kerültem annak idején Ruszthoz ide, Szegedre. Innen a Független Színpad, majd Miskolc következett, most újra itt vagyok, kicsit kedvetlenül. Amikor aláirtam a szerződést Árkosi Árpádnak, akkor rózsásabbnak tűntek a dolgok. Akkor mind anyagilag, mind szerepekben másként hangzottak az ígéretek, most várom a bemutatkozási lehetőséget. Többfelé lett volna szerződésem, de Szegedre két dolog vonzott: az anyagi és szerepajánlatok, valamint Árpád személyisége. Mire ideértem, addigra csak Árpád vonzereje maradt, még amatőr koromban dolgoztam vele egy nyári táborban, onnan az ismeretségünk. Nagyon izgalmas, érdekes rendezőnek Nem hiszem, hogy van ma Magyarországon, aki e tar fejet ne ismerné. Fogyi-Mr. Hair a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. Pontosabban Janik Lászlót, a legnépszerűbb magyar reklámsztárt csábította Szegedre az új főrendező. Igazságtalanság persze őt „csak" reklámszínésznek nevezni, hiszen több éves színházi tapasztalattal várja, hogy valaki a színház számára is felfedezze... tartom, aki a személyiségét bele tudja a rendezéseibe vinni, s úgy érzem, hogy (gy kell színházat csinálni. - Milyen szerepeket kapott Szegeden? -Egyelőre szerepről szó sincs, még szerepecskének sem nevezhető, amit a „Csetepatéban" kaptam, egy villanásnyi megjelenésem van, tehát aki leejti a zsebkendőjét, az hagyja lent a földön, különben elmulaszthat amíg lehajol. Egy tökárust elevenítek meg, épphogy kimegyek meg bejövök... Szeretnék nemcsak reklámfilmekben, hanem a színházban is minőségi munkával bemutatkozni, de ez a színházi hierarchiából elsősorban nem rajtam múlik... - Mennyire csábító anyagilag egy reklámfilmes ajánlat? - Nem az ajánlat a csábító, hanem az az anyagi helyzet elkeserítő, amiben vagyok. Árpád igyekezett összeszedni egy olyan társulatot, ami elég fiatal, elég rugalmas, elég ütőképes, és színházat tud csinálni szeretetből is, fél pénzért. Vagyunk itt egy páran, akik tényleg előző gázsijuknak felét kapják, de mégis eljöttek, az Árpád iránti tisztelet és a hit benne idehozta őket. Most zsfroskenyéren csinálunk színházat bízva abban, hogy később meglesz rá a anyagi fedezet. De ez nem mindig megy, már ott tartunk, hogy a kocsinkat el kell adnunk, mert nem tudjuk fizetni az adókat és a biztosítást. Ilyenkor az ember bármit elvállal, mert az autó munkaeszköz is, nekünk különösen, akik otthonról, Pestről ennyire el vagyunk szakadva. HOLLÓSI ZSOLT Várakozó állásponton vagyok Czifra Krisztina holnap Checcát alakít - Nem jellemző a főiskolásokra, hogy Szegedet tekintenék az első számú célpontnak, amikor színházi szerződésre vadásznak... - Amikor kiderült, hogy Árkosi Árpád lesz itt a főrendező, akkor mindenki kíváncsi lett, hogy milyen lesz majd a következő egy-két évad. Én is várakozó állásponton vagyok, nem titok, hogy korábban a szegedi színház nem tartozott az élvonalbeliek közé, nem szerepelt az álmaink között. - A főiskolán milyen szerepeket játszott, milyen szerepkörbe sorolták be? - Próbálkoztak a besorolással, de hallgatólagos megállapodással a karakterszerepeknél maradtunk. Olyan volt az osztályunk, hogy nekem zömmel ilyen szerepek jutottak. Kaptam persze nagy feladatokat is, de az igazán jól sikerült vizsgákon - mint például A vágy villamosában -, kisebb szerepeket játszottam, és azokat is sikerült úgy megoldanom, hogy azokra is odafigyeltek. A pénteki színházi premieren Goldoni komédiájának talán legjobb karakterszerepét, Checcát, a szerelemre éhes csúnyácska kamaszlányt Czifra Krisztina alakítja. A friss diplomás fiatal színésznő Huszti. Péter osztályában végzett, tősgyökeres pesti, de itt kezdi pályáját, Árkosi Árpád hívására jött Szegedre. - A gyakorlatot melyik színháznál töltötte? -Harmadévben kirobbantottunk egy palotaforradalmat a főiskolán, nem akartunk a pesti színházakhoz gyakorlatra menni, mert ezzel a gyakorlatosdival csak nagyon kevesen járnak jól, csak az a két-három ember, akiket rögtön futtatni kezdenek. Közös megállapodással nem mentünk ki akkor gyakorlatra, hanem inkább negyedév elején együtt elmentünk Nyíregyházára, ahol két darabot csináltunk. — A pálya kezdetén a szerepálmokról szokás faggatni a színészeket... - Mindent szívesen játszanék, de babonás vagyok, s ha van is szerepálmom nem mondom el, mert akkor ne adj' isten, hogy megkapjam! A főiskolán nem játszottam túl magam, ki kell még magamat is próbálnom, hogy érezzem, mi az, amit meg tudok csinálni, mik a színészi határaim. - Ebben az évadban milyen szerepei lesznek még Checcán kívül? - November végén kezdjük el próbálni A holdbéli csónakost, amiben a Pávaszemet játszom, így az első félévben két elég nagy szerepet kaptam, de a továbbiakat még nem tudom pontosan. - Hogy érzi magát Szegeden? - Hát... Egyrészt én tősgyökeres pesti vagyok, sok minden hiányzik, ott hagytam egy csomó mindent, ami az életem volt. Ezt egy kihívásnak tartom, helyt kell állnom, meg kell méretni. A főiskolát ki kellett bírnom, végig erre vártam, hogy elkezdhessek rendesen dolgozni. H. Zs. A JÓ TOLLÚ LAP! Októbertől megjelenik a Szeged új hétvégi lapja! Óvatosan lapozzon bele, ki ne repüljön belőle a • mert, ezt is hozzákapja. Egy lap - két magazin. Délmadár! A házhoz repülő világ!