Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-19 / 221. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1992. SZEPT. 19. ENSZ-ből ki, ENSZ-be be Amióta kis-Jugoszlávia miniszterelnöki posztjára került. Milán Panic, az Amerikából jött üzletember állandó sokkhatásban tartja a Szerbiában uralmon lévő párt politikusait. Sok találgatás hangzott el eleinte azzal kapcsolatban. hogyan került Panic erre a posztra, ki tette meg kormányfőnek, és tulajdonképpen kinek az érdekét képviseli ez a dörzsölt, minden hájjal megkent kaliforniai milliomos. Az eltelt két hónap után egy te világosabbá vált, hogy Panic nem Milosevic embere, nem a szük érdekeket képviselő erőszakos nemzetmentő politika szószólója, hanem a mindenki számára elfogadható igazságos megoldás, az egészséges kompromisszum híve, és elsősorban rendületlen béke harcos, aki elődeivel ellentétben, állja a szavát. A minap tett pekingi, majd moszkvai látogatása után a miniszterelnök újra meglepte a világot. Moszkvában ugyanis a Kozirjevvel folytatott rövid eszmecsere után váratlanul kijelentette, hogy kérni fogja kis-Jugoszlávia felvételét az ENSZ-be és a többi nemzetközi szervezetbe. Ehhez tudni kell, hogy az USA és az EK nemrég kezdeményezte kis-Jugoszlávia mielőbbi kizárását az ENSZ-ből. Panic ezen lépésével tulajdonképpen megszüntette a kis-Jugoszlávia alkotmányába is megfogalmazott elvet, miszerint az új államközösség a régi Jugoszlávia jogutódja. Tehát e javaslat Szerbia és Crna Gora államiságát is automatikusan megkérdőjelezi, vagy ahogy a kormánypárt egyik képviselője drámaian megfogalmazta, önmegsemmisülést jelentene, és kétségbe vonná mindazokat a jogokat, amelyeket a-nemzetközi közösség kiépítésében a régi Jugoszlávia szerzett magának. Tulajdonképpen inkább arról van szó, hogv az újbóli elismerés érdekében a kis-Jugoszláviának el kellene fogadnia azokat a kormánypárt számára egyelőre elfogadhatatlan feltételeket, amelyeknek értelmében a nemzetközi közösség külön státust irányoz elő Koszovónak, a Vajdaságnak és a muzulmánlakta Szandzsaknak. továbbá az önkényesen kikiáltott szerb Krajinákról is végérvényesen le kellene mondania. A jelenlegi hatalomtartók tehát attól rettegnek, hogyha eleget tesznek ezen követeléseknek, Szerbia területe, hosszú távon a balkáni háborúk előtt létező határokra szűkülne, ugyanakkor be kellene ismerni a mostani agresszív nemzeti politika háborúba torkolló értelmetlenségét és teljes csődjét. Panic ezzel nem terhelte magát, nyilván tudta, ha nem előzi meg a Nyugatot, országára még súlyosabb napok várnak, még nagyobb megvetés, elszigeteltség. Az sem véletlen, hogy a miniszterelnök szándékát kínai útja meg oroszországi látogatása után jelentette be. A két ország nyilván nem vétózná meg kis-Jugoszlávia kizárását az ENSZ-ből, e javaslatbeterjesztés után viszont Oroszország és Kína is minden bizonnyal támogatni fogja a felvételre irányuló kérelmet. Ez előtt az USA külügyminiszteri szóvivője is valami hasonlót javasolt, amikor kijelentette, hogy Jugoszláviát ki kell zárni az ENSZ-ből, ugyanakkor mindent megtesznek, hogy az újbóli felvételi kérelem benyújtása után visszakerüljön a nemzetközi közösségbe. A jogutódlás körül különben is sok tisztázatlan jogi és nem utolsó sorban gazdasági, meg pénzügyi probléma merül fel. Egy nem létező szétesett állam kontinuitásán lovagolni enyhén szólva képtelenség, hisz kis-Jugoszláviát eddig egyetlen ország sem ismerte el; és a dolgok jelenlegi állása szerint nyilván nem is fogja. Ez az út tehát bebizonyosodott - járhatatlan. Panic javaslatát Belgrádban óriási felháborodássalfogadták. még egyes ellenzéki pártok is egyenesen árulással vádolták. A dolog nehezen fog menni, mert az említett javaslatot az ország jelenleg érvényben levő jogszabályai szerint csak a szövetségi képviselőház kezdeményezheti, azt is csak úgy, ha előzőleg módosítja az alkotmány azon szakaszát, amely a jogutódlásra vonatkozik. Közeleg az ősz és az újabb viharfelhők a Balkán fölött. T. T. Francia népszavazás / Észtország választások előtt Észtországban pénteken lezárult a választási harc, beköszöntött a kampánycsend, de a legutolsó közvéleménykutatások adatai szerint még mindig megjósolhatatlan, kik kerülnek ki győztesen a vasárnapi országos választásokból. Az ismét függetlenné vált Észtország első szabad választásán az ország államfőjéről és a parlamenti képviselőkről döntenek a szavazók. Választási Jehetőségekben nincs hiány: a 101 parlamenti helyre 633 jelölt pályázik. Nyolc pártból alakult választási koalíció, 4 párt és 5 magánszemély nyújtott be jelöltlistát, s 25 egyéni indulója is van a választásoknak. Az elnöki tisztre négy személy pályázik, s ez lesz az elsó és egyben az utolsó eset, amikor közvetlen szavazással választják meg az államfőt. A későbbiekben négyévenként a Nemzetgyűlés dönt majd a személyéről. Könnyen előfordulhat, hogy most is ez fog történni, mert a választási törvény értelmében a parlamentnek kell majd választania a két, legtöbb szavazatot szerzett jelölt közül, ha a vasárnapi szavazáson egyik induló sem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát. Véget ért a kampány Pénteken véget ért a hivatalos kampány a vasárnapi franciaországi népszavazás előtt. Az ország szavazóinak arról kell dönteniök, elfogadják-e az európai gazdasági és pénzügyi, illetve politikai unió alapját jelentő maastrichti szerződés ratifikálását, vagy elutasítják azt. Mivel a szavazás előtti héten már tilos a közvélemény-kutatási adatok közzététele az országban, a várható eredményről legfeljebb csak becslések vannak, de mind az igen, mind a nem hívei szoros eredményt várnak, egy-két százalékos győzelmet jósolnak maguknak. A francia kormány igyekezett a lehető legrészletesebben tájékoztatni a szavazókat arról, mit jelent a szavazólapokon egyetlen mondatban összefoglalt kérdésre adandó válaszuk: elfogadják-e, vagy elutasítják a szerződés ratifikálását. A népszavazás - amelyet megelőzött a francia parlament döntése az alkotmány módosításáról a maastrichti szerződés követelményeinek megfelelően - Francois Mitterrand elnök óhaja volt: az-elnök úgy látta helyesnek, hogy a nagy fontosságú kérdésben közvetlenül kikérje az ország lakosságának véleményét. Az iszlám balkáni törekvéseiről... Kosovó megszállt terület" - állítja az albán parlament elnöke Talán furcsán hangzik, de jelenleg Európában, azaz Balkánon, három iszlám államképződmény is létesült. A gond kétpólusú, állítják a politológusok, hiszen kontinensünk mindenképpen támogatni óhajtja az egyes köztársaságok, területek önállósodási vágyait, a demokratikus társadalmak létrejöttét, de másrészt leplezett veszélynek tekinti az iszlám európai terjeszkedését. Az Európai Közösség talán pont ezért nem reagál erélyesebben a boszniai háború esetében? A Jugoszlávia szívében dúló polgárháborún ktvül, vélik a szakértők, a legveszélyesebb, s legkényesebb politikai-etnikai válságterület: Kosovó. A problematika csúcsosodását talán Pjeter Arbnori, az albán parlament elnökének legfrissebb nyilatkozata jelenti. A pristinai Bujku napilapnak adott friterjújában kijelenti: „Albánia Kosovót megszállt területnek tartja, hiszen Szerbiának az a célja, hogy kiprovokálja Kosovót és egyfajta fundamentalista mozgalmat hozzon létre, s így igazolja a térség libanonizálását. Arbnori reménykedik, sőt meggyőződése, hogy az Európai Közösség szem előtt tartja az albán nép érdekeit, s semmiképpen sem elégíti ki Szerbia étvágyát. Szerinte az albán vezetőség nem mond le Kosovó függetlenségéről, az albán egyesülésről, a nagy Albánia létrehozásáról sem, de tisztában van a nehézségekkel, a nemzetközi konvenciókkal, s Európa azon törkevéseivel, hogy érvényben tartsa a trianoni határokat. Ha Európa csupán a kosovói problematikával szembesülne, talán sokkal egyszerűbb megoldásokhoz folyamodna. Az iszlám viszont nem csupán egy behatárolt területen éli „virágkorát". Nem "kell elfelejteni Sandzsakot (Szerbia szívében), s a boszniai muzulmán állam szabadságharcát. Sulejmán Ugljanin, a sandzsaki Demokratikus Akciópárt vezetője a napokban roppant súlyos kijefentést tett egy kuvaiti lapnak adott interjújában: „A Szandzsakban élő muzulmánok készek szembeszállni a szerbekkel, amennyiben támadás éri óket. Szandzsak népe készen áll a háborúra..." Ugyanakkor nemhivatalos ankarai körök tudni vélik, hogy Turgut Özál, török államfő várhatóan az elkövetkező napokban Szarajevóba látogat, hogy találkozzon Alija Izetbegovic bosnyák elnökkel. Látogatásának híre meglepetést keltett. Célja az, hogy Ankara újra felhívja a világ és az ENSZ figyelmét: Bosznia-Hercegovinában határozottabb lépéseket kell tenni, kilátásba helyezve egy esetleges katonai akciót is, melyet Törökország készségesen támogatna. A cél természetesen roppant nemesnek tűnik, viszont Európa, az Egyesült Államok s az ENSZ is tartózkodik ettől. Hogy miért? Bizonyos olaszországi, konkrétabban vatikáni szakértők, politológusok, s történészek határozottan állítják: a keresztény Európát újra az iszlám szelleme veszélyezteti, s egy esetleges török beavatkozás csupán a muzulmán politikai törekvések egy újabb győzelmét jelentené. A különböző politikai érdekszférák kereszttüzében Bosznia, Szandzsak és Kosovó népe továbbra is szabadságáért küzd, talán teljesen megfeledkezve a felsőbb körök spekulációiról. Csupán egy kérdés foglalkoztat: vajon meddig lehet a kis népek, nemzetek rovására egzakt, elvont politikai célokat, törekvéseket érvényesíteni? FARAGÓ ATTILA A cikk elkészítését a MATÁV Rt. Szegedi Igazgatósága szponzorálta Alföldi Tüzép Vállalat Szeged-Rókus pu.-i telepe ENGEDMÉNYES AKCIÓJA szept. 14-30-ig THER WOOLIN hő- és hangszigetelő 15% 1NTERSPAN faforgács lapok natúr és laminált 15% Minden típusú nyílászáró 5% DUFA és műanyag ajtó-ablak 20% egyes zsaluk ablakra és erkélyajtóra 20% 3 mm-es síküveg és drótüveg 10% Várjuk kedves vásárlóinkat. Tel: 23-622, 23-021, 15-260 CENTRUM HÉTFŐ szeptember 21-én 30% árengedménnyel kínálunk: ACTIVE márkás szabadidőruhákat, 5 kg-os súlyzókat és teniszütőket. DIVAT CENTRUM Szeged, Széchenyi tér. 15. CENTRUM m >9 SZILÁNK" Üvegkereskedelmi és Szolgáltató Magánvállalkozás Kínálatunk: • FLOAT üveg 2-10 mm • Öntött, katedráiüvegek, kapolitüveg • Drótüvegek több színben • Reflexiós üvegek • Térdomború üvegek hőszigetelve is. • Ragasztott biztonsági üveg, plexi, biztonsági és színes fóliák. Nagy mennyiségben, vagy ládás tételben árengedmény! Szeged, Teréz u. 42. T.: 6246-095. Syt ajmtjn mit a Poifa,,, 1992. szeptember 24-én 10.00 órakor árverés útján értékesítjük az alábbi üzemképes, használt gépkocsikat: 6 db Robur LO 3000, zárt, benzines 4 db Robur LO 3001, zárt, Diesel 2 db Barkas, dobozos 8 db IFA, l/N KP, zárt A gépkocsik megtekinthetők 1992. szeptember 23-án 06-14 óráig az árverés helyszínén, a Posta szállítási üzem területén (Szeged, Kollégium út. 6. Megközelíthető a Dorozsmai útról) SZEGEDI POSTAIGAZGATÓSÁG Letéti díj: 5 000,- Ft