Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-18 / 220. szám

6 KARITÁSZ DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. SZEPT. 18. „Végre tárgyaljon velünk a tb!" — kérik a gyermekorvosok A valós helyzet válságos •••••••••••••••HaHMHHHHHaHMHMHnHHHHHHHMH A héten sok méltánytalanságot felszínre hozó értekezletet tartottak a város házi gyermekorvosai. A többi között kiderült, hogy amióta körzeti gyermekorvosból házi gyermekorvássá "léptek elő", lényegesen kevesebb helyettesítési pénzt kapnak, mint korábban, s nem fizetik ki számukra az iskolákban, illetve óvodákban végzett munkájukat. A kérdéseikre adott válaszokból egyértelművé lett az is, hogy Szegeden kevés az a pénz, amit a társadalombiztosító a házi gyermekorvosi szolgálat fenntartására juttatott. A közvélemény ezzel szemben azt hiszi, hogy az egészségbiztosítási kártyák bevezetésével, a teljesítményfinanszírozással az alapellátás gyermekorvosai meggazdagodnak. A valós és sajnos válságos helyzet felmutatásának szándékával kértük beszélgetésre dr. Dux Ernő gyermekgyógyász főorvost és dr. Román Ferencet, a szegedi gyermekkórház főorvosát. * SS 9 W"" ^ fi nHi Sr^kS Í^H^V^I^ lift 4 v"> 2$ • TO^T ^Brf »J^é sjpL ~ Í^H^V^I^ lift 4 v"> 2$ • TO^T ^Brf »J^é IpiL %: (KaSfcT rm Jt ^P^-^i^^BI WÉjMatr fjjm Mozgássérültek és mozgáskorlátozottak - Az állapotváltozás, a más­ság érzékenyebbé tesz minden­kit, még akkor is, ha ezt nem nevezhetjük betegségnek. A mozgássérültség megnehezíti a hétköznapokat, a munkát, a tanulást, a közlekedést. Szövet­ségünk azt tekinti feladatának, hogy segítse a mozgáskorláto­zott emberek nehézségeinek enyhítését, egyenjogú és teljes körű társadalmi beilleszkedé­süket. A szövetség 1981 -ben, a Rokkantak Nemzetközi Évé­ben alakult meg. Jelenleg 38 érdekvédelmi egyesület, 13 sportegyesület, és 150 helyi csoport, klub működik. Ez azt jelenti, hogy a mozgáskorlá­tozott ember lakóhelyétől átla­gosan 30 kilométeres körön belül megtalálja azt a közössé­get, mely tanácsokkal, érdek­képviselettel, programajánla­tokkal segítheti életvitelében. Közel 40 ezer tagunk van. Eb­ból a fővárosban 6700 tagot számolunk. Magyarországon csak hozzávetőleges adatok állnak rendelkezésünkre, s ezek szerint hazánkban mint­egy 350-400 ezer ember él, aki mozgásában korlátozott. Emlí­tésre méltó, hogy különösen magas a 60 éven felüliek ará­nya. - Kiket sorolunk a mozgás­sérültek, és kiket a mozgáskor­látozottak csoportjába? - Nehéz meghatározni, kü­lönválasztani. A mozgássérült­ség nem igazán betegség, az egy állapot. Mozgássérült az az ember, akinek végtagsérülése vagy gerincsérülése van. És ezekben az esetekben tulajdon­képpen - sajnos - javulásra nem lehet számítani. Ezzel az állapottal kell együtt élni és Szeptember 19-én Érden rendezik meg idén a rokkantak napját. Közel 400 ezer honfitársunk tartozik a mozgáskorlátozottak közé. Az ő helyzetükről, problémáikról kérdeztük Szabó Jánost, aki a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének (MEOSZ) főtitkára. ehhez az életvitelhez kell segít­séget nyújtani. Mozgáskorláto­zott az a beteg, aki például szívbetegség, asztma vagy ma­gas vérnyomás miatt van aka­dályozva a mozgásában. - Milyen kedvezmény illeti meg a mozgáskorlátozott, mozgássérült személyt? - A jelenlegi jogi szabályo­zás többféle kedvezmény igénybevételét teszi lehetővé. Például: magasabb összegű családi pótlék jár a tartósan be­teg, illetve testi fogyatékos gyermek (személy) után; a tar­tósan beteg vagy súlyosan fo­gyatékos gyermek után a gyer­mek 10 éves korának betöl­téséig illeti meg az egyik szü­lőt a gyermekgondozási se­gély; rendelet határozza meg a lakásépítés vagy -vásárlás ese­tén igénybe vehető szociálpo­litikai kedvezményt; ápolási díj illeti meg azt, aki az önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozót ápolja; nem kell a gyógyászati segédeszközért, annak javíttatásáért térítést fi­zetni annak, aki foglalkozási balesete vagy foglalkozási megbetegedése miatt szorul rá (ide tartoznak a hadirokkantak is.) És a közlekedés területén is több kedvezményre jogosultak a mozgáskorlátozottak: bár a vámmentes gépkocsi-behozatal a visszaélések miatt megszűnt, a mozgássérültek személygép­kocsi-beszerzési támogatást, gépkocsi és alakítási támoga­tást, közlekedési támogatást (évi 10 ezer forint kötelező felelősség-biztosítási támoga­tást) és parkolási engedélyt kapnak. Legfontosabb felada­tunk, hogy a már elért kedvez­ményeket megtartsuk és azok bővítését biztosítsuk. így az egyesületek is több kedvez­ményt biztosítanak tagjaik számára. Például különféle kedvezményes vásárlási lehe­tőségeket, kirándulást stb. E? egy nagyon színes paletta, hi­szen majd' mindegyik egye­sület más-más kedvezményt igyekszik nyújtani. - A Szövetség a Rokkantak Nemzetközi Evében alakult. Milyen a kapcsolat a külföldi szervezetekkel? - Az elmúlt öt évben váltak igazán intenzívvé nemzetközi kapcsolataink. Több^jrizet­közi rehabilitációs tanácsko­zásnak voltunk házigazdái és résztvevői is. Ez évben szep­tember 19-én tartjuk a rokkan­tak napját. Ez egyben a nem­zetközi rokkantak napja is. Jó alkalom az eszmecserére és tapasztalatcserére is azokkal az európai országokkal, melyek­nek rokkantszervezeteivel állandó kapcsolatunk van. URBÁN ILONA Részvét helyett részvételt! A munka a legjobb terápia Beszélgetés Szegedi Molnár Gézával Szegedi Molnár Géza egy izraeli vendégsze­replésre indulva, a Schwechati repülőtéren elkövetett terrorakció egyik áldozataként 1985 karácsonya óta rokkant. Eletétől azóta elválaszt­hatatlan a tolókocsi. - Életvitelében és életkörülményeiben azóta alapvető változások következtek be... - Valóban. Mint művész soha többé nem akartam mutatkozni közönségem előtt. Úgy hittem: a közönség illúzióját - hiszen a színház az illúziókeltés művészete - kár volna össze­rombolni. Akkor azt kívántam, az addig ünne­pelt, sokoldalú sztár képe éljen tovább a közön­ség emlékezetében. - Mi vitte rá, hogy mégis színpadra lépett? Először Bodrogi nyújtott segédkezet - Lehet, hogy sokak illúzióját lerombolom, de olyan anyagi helyzetbe kerültem, hogy fontolóra kellett vennem a sok-sok meghívás anyagi vonzatát. Hosszú töprengés után, két év múlva elfogadtam Bodrogi Gyula meghtvását, aki elsőként nyújtott nekem segédkezet, és ke­rekes kocsiban kiálltam újra a közönség elé. Színészi eszközeimtől nagyrészt megfosztva, a kihívás is izgatott. Hogyan tudok majd hatni a közönségre most, amikor sem táncolni, sem iga­zán mozogni nem tudok? Utólag derült ki, hogy van még bennem annyi művészi tartalék, hogy a közönséggel ezt percek alatt feledtessem. Rájöt­tem, hogy a fogyatékosságból erényt is tudok kovácsolni. Tartalékaimból futotta arra, hogy a paródián túl megmutassam igazi sztnészarco­mat, a komikus arc mögötti drámai vénát is. Rá­jöttem, hogy ez a vágy tudat alatt rég megvolt bennem. Fellépéseim így egyre több örömet szereztek nekem és a közönségnek egyaránt. Erre büszke vagyok. Egyre gyakrabban hívnak önálló estekre, ahol a paródiák mellett kedvenc költőim megzenésített verseit éneklem, miköz­ben életem történetét mesélem akasztófahumor­ral. - Mit érez magánemberként? - Erre nagyrészt már válaszoltam az. eddigi­ekben. Hiszen a munkám volt egész életemben a szerelmem, most is az. Az estekre készülni kell, testileg-lelkileg. Sok kutatómunkával jár az új műsor színpadra állítása, és „szegedimolnáro­sftása". Ez minden erőmet és szabad percemet igénybe veszi. Mondhatnám úgy is, hogy ez egy munkaterápia. Összefogott a család - Tudjuk, hogy még ma is gyakran nagy fájdalmai vannak. Hogyan viseli a megpróbál­tatásokat? - Édesanyám itt van mellettem. Szinte társam testi-lelki problémáimban. Sőt, művészi mun­kámnak is éles szemű kritikusa! Sajnos a kor­- A pillanatnyi helyzet szerint, a kórház elkülönített számláján van az az összeg, amit a házi gyermekorvosi szolgálat fenntartására utalt ki a tb, következésképpen a kórház kezeli ezt a pénzt. Miért csak töredékét fizetik a he­lyettesítési díjnak, és miért nem fizetnek az isko­laorvosi munkáért? Román Ferenc: - Egészen egyszerűen azért, mert e két tételt a tb nem kalkulálta be a házi gyermekorvosi szolgálat számára kiutalt költ­ségvetésbe. Igaz ugyan, hogy törvény teszi kőtelezővé a házi gyermekorvos számára az iskolai, illetve óvodai munka - ami egy-egy orvos esetében 800-1000 gyermek szűrővizs­gálatát, kötelező védőoltását jelenti - hono­rálását, de mivel a törvény ez évben jelent meg, a költségvetés viszont tavaly készült, ezért ez a tétel nem szerepel benne. Ugyanígy a anyagi fedezet hiányával magyarázható, hogy az eddig fizetett helyettesítési pénz, ami korábban az orvos fizetésének 50 százalékát tette ki, most mindössze 30 százalékra zsugorodik. - Ha erre a házi gyermekorvos azt vá­laszolja, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül nem hajlandó sem helyettesíteni, sem pedig az iskolaorvosi teendőket ellátni? R.F.: - Nem élhet ezzel a lehetőséggel, mert akkor nem teljesíti munkaköri kötelességét. - Ezek szerint ingyen dolgozik az iskolákban, óvodákban, és félpénzért helyettesit. R.F.: - E díjazások fedezésére kértünk a tb­től pótelőirányzatot, de egyelőre ettől elzár­kóznak, illetve azt mondják, az iskolaorvosi munkáért járó díjat fizessék az önkormányzatok. - Mennyi a házi gyermekorvosi szolgálat fenntartására kapott összeg? Dux Ernő: - A harmincöt szegedi gyermek­orvosi rendelő működtetésére és a béralapra 27 millió forintunk van. Ebből egy-egy rendelőre 7-800 ezer forint jut. Az idei 25 százalékos inf­láció mellett ez a pénz kevés, s mfg korábban, amikor együtt volt a kórház és az alapellátás költségekre kapott pénze, addig lehetőség nyílt az alapelláttás kisegítésére. Most erre nincs mód, mert a házi gyermekorvosi szolgálat kasszája teljesen elkülönített a kórházétól, a rendelőintézetétől. E különválaszás miatt kép­telenség átcsoportosítással kisegíteni a kor­látozott mozgás sok fontos célt lehetetlenné tesz. Nem juthatok el oda, ahova szeretnék: ope­rába, színházba, moziba, könyvtárakba és a baráti látogatásokat sem tudom viszonozni. Rádió, televízió és a régen megszerzett hangle­mezgyűjteményem kárpótol. Szinte narkotikum­ként szerepelnek az életemben. Amióta videóm van, többet látok a világból, mert húgom és ba­rátaim gondoskodnak arról, hogy megfelelő kul­turszfnvonalú felvételeket kapjak. A képernyő előtt ülve a világ minden részét bejárhatom, például Jeruzsálemet is, ahová utolsó utam in­dult. - Úgy hírlik: nemcsak önmagán, sorstársain is szeretne segíteni... - Amikor az „Esélyt a közös utazáshoz" alapítvány megkeresett, boldogan vállaltam a kuratórium elnöki tisztét, hiszen az alapítvány célkitűzésével, a létminimum alatt élő nyug­díjasok és mozgássérültek segítésével azono­sulni tudok. - Ám elég zárkózotton él szép, kertes otthonában. Nincs „bezártság-érzete"? - De van. Hála Istennek azonban a húgom küldött egy márkás autót, amelyben minden kézi zetekben dolgozó orvosokat, például a helyet­tesítési, vagy az iskolaorvoslásért járó díjjal. - Annak ellenére, hogy a háziorvosok elkülönített kasszájában — önök szerint - kevés forint van, a háziorvosok kifejezték leválási szándékukat. Ez azt jelentené, hogy maguk ke­zelnék januártól a háziorvosi szolgálat pénzét, s nem a kórház-rendelőintézet. Az önellátásra törekvés meglehetősen veszélyes, ha ilyen kevés a működésre kapott pénzük. R.F.: - Csak abban bízhatnak, hogy jövőre több lesz, bár a tb anyagi helyzete nem erre enged következtetni. Jószerével mindannyian a sötétben tapogatózunk, mert fogalmunk sincs, mi lesz január elsejétől. Éppen ezért, a legutóbbi értekezleten azt kérték, hogy a tb végre üljön le a házi gyermekorvosokkal megbeszélni azokat a problémákat, amikről úgy tűnik megfeledkezett. - A tb által biztosított pénznek csak egyik része a működtetésre szánt. A másik, a tel­jesítményt honoráló kártyapénz. Az értekezleten megszületett a döntés, miszerint a gyer­mekorvosok ezt nem az un. dologi kiadásokra, hanem bérre szándékoznak fordítani. Ez a döntés, illetve a döntéssel való egyetértés meglehetősen nehezen született meg. D. E.: - A működtetésre rendelkezésre álló igen szűk összeg miatt felvetődött, hogy az orvosok a kártyapénzt is a dologi kiadásokra, ne pedig bérre fordítsák ebben az évben. Azt gondolom, jogos óhajuk és döntésük, hogy a kártyapénzt nem hajlandók feláldozni, akkor, amikor a reform kezdetén éppen az volt a cél, hogy növekedjék a segédmunkásokénál ala­csonyabb fizetésük. Aki azonban azt hinné, hogy a kártyákért kapott összegből a gyermek­orvosok meggazdagodnak, téved. Ez az pénz az idei inflációt sem fedezi. Tízezer forint körüli kártypénzt kap egy-egy házi gyermekorvos, s ebből még 20 százalék illeti meg az asszisz­tensét. KALOCSAI KATALIN vezérlésű, tehát én is vezethetem, lehetővé teszi a fellépéseket, nyáron a baráti látogatásokat, és nem utolsósorban hivatalos ügyeim intézését. Gondoljanak ránk is! - És hogyan közlekedik az épületekben ? - Utazgatásaim során sajnos sok negatív tapasztalatot szerzek arról, hogy országunkban a mozgássérültek problémáival nem kellő mér­tékben foglalkoznak (magas járdák, lift nélküli lépcsők, nem beszélve a mellékhelyiségekről, még a kórházakban sincs lehetőség ezek hasz­nálatára). Mint végzett és korábban gyakorló építészmérnök tudom, hogy kis átalakításokkal, új épületek tervezésénél pedig eleve e tényezők számbavételével olcsón tehetnék könnyebbé a sok-sok rokkant lakos létezését, életterét. A minap került kezembe Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban című könyve, amely kitűnően számba veszi és értékeli a rokkantak szomorú helyzetét és a társadalom viszonyulását. Mottója lehetne: „részvét helyett részvételt'". Szinte megegyezik a fentebbi nyilatkozataimmal: a munka a legjobb reha­bilitáló terápia! Megvilágftja a társadalom és az egyének felelősségét a rokkantakkal szemben. Biztos vagyok benne, hogy aki a könyvet elol­vassa, és szemléletét magáévá teszi, cselekvő részese lesz egy régen várt segítő folyamatnak! MÉRÓÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom