Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-02 / 206. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1992. SZEPT. 2. Határidőnapló Csődeljárások Advesz Keresk. és Szolg. Bt. Szeged 1992. 10." 28. A tfxl.l T D. irxrn in 0~> iUlUlU 1 ÉUII.) Ui. ..UOIIVt r I iu. Ul . Alvius USA-Magyar Idegenforg. és Ker.Kft.Szeged 1992. 11. 04. Barcon Keresk. és Szolg. Kft. Szentes 1992.09.30. Bástya Építőipari Kisszöv. Szeged 1992. 09.16. Car-Go Kft. Autókereskedés. Szeged 1992. 09.16. Cornia Gabonakeresk. Kft. Szeged 1992. 09. 02. Csapó és Társai Informatikai Kft. Szeged 1992. 09. 16. Délalf. Erdő- és Fafeldolg. Gazdaság, Szeged 1992. 09. 09. Déltexker Keresk. Rt. Szeged 1992. 09. 16. Diszkontlánc Élelmiszer-keresk. Kft. 1992. 09. 16. Élelmiszer Adatbank Keresk. Kft. Szentes 1992. 09. 30. Épszöv Építő, Szerelőip. Kisszöv. Szeged 1992. 09. 16. Grácia Fémtömegcikk-Gyártó Kft. Szeged 1992. 09. 16. Hajtókar Műszaki és Keresk. Kft. Szeged 1992. 09. 16. Harmónia Ép.ip. Keresk. és Vendéglátó. Kft. Szeged 1992. 10. 28. Ilona Keresk. és Szolgáltató Bt. 1992. 09. 16. Kerspó Keresk. és Sportszergy. Kisszöv. Makól992. 09. 16. Metripond Mérleggyár Hódmezővásárhely 1992. 09. 30. Panta-Dém Kft. Szeged 1992. 09. 30. Ráma Nyomdai és Graf. Produk. Műhely Kft. Szeged 1992. 09. 16. Redőnygyártó Vállalat Makó 1992. 09.23. Relaxion Szolgáltató Kft. Rúzsa Tanya 1992. 09. 02. Szegedi Bútoripari Szövetkezet, Szeged 1992. 10. 21. Szervó Autóscentrum Kft. Szeged 1992. 09. 30. Tabán Lakásépítő és Fenntartó Szöv. Szeged 1992. 09. 30. Termál Kertészeti és Mezógazd. Tsz, Szentes 1992. 09. 02. Újhorizont Vegyesip. és Ker. Kft.Szeged 1992. 09. 28. VIOIA Kereskedőház Rt. Szeged 1992. 09. 30. 31.ÁÉV felelősségváll.műk. EGÁL Ép. és Terv. Jgmk. Hódmezővásárhely 1992. 09. 30. 31. Sz. ÁÉV fel. váll. műk. Fáklya Kőműv. Jgmk. Hódmezővásárhely 1992. 09. 30. 31. Sz. ÁÉV fel. váll. műk. Törekvés Ép. Jgmk. Hódmezővásárhely 1992. 09. 30. Felszámolási eljárások Csomiép Váll. Hmvhely 1992. 09.02. Csomikert Csm. Kertészeti V. Hmv. 1992. 09. 12. Égszi Mikro Számítástechn. Ker. Kft. 1992. 09. 12. Fémszelekt Kisszöv. Szeged 1992.09.05. Gasztroszerviz Kft. Szeged 1992. 09. 12. Magenta Nyomdaip. és Ker. Kft. Szeged 1992. 09. 05. Pro-Peller Innov. és Ker. Kft. Szeged 1992. 09. 12. Rákóczi Mgtsz. Szeged-Algyő 1992. 09. 05. Saliven lp és Keresk. Szöv. Szeged 1992. 09. 05. SZEVI Állatteny. és Ker. Kft. Szeged 1992. 09. 05. Trotil Művek 90. Keresk. Kft. Szeged 1992. 09. 05. Végelszámolási eljárások Discont Keresk. Bt. Szeged 1992. 09. 12. Fókusz-Coop Fotográf. és Ker. Egyes.Szeged 1992. 09. 18. Kincses Keresk. és Szolgt. Bt.Szeged 1992. 09. 18. Pázsit Parktelepítő és Parkápoló Gmk.Szeged 1992. 09. 12. Universum Kft. Szeged 1992. 09. 18. Fiatalodó nyugdíjasok A megyében 1992 júniusában 119 ezer fő részesült valamilyen címen nyugdíjas, járadékos ellátmányban. Számuk 6,8 százalékkal több, mint 1990-ben volt. A korábbi éveknél gyorsabb ütemben emelkedett a rokkantnyugdíjasok száma. Az öregségi nyugdíjasoknak közel 60 százaléka nő, a rokkantsági nyugdíjasok között viszont a férfiak vannak többen. Két év alatt egy évet fiatalodott a nyugdíjasok átlagéletkora. Tartós tendenciának látszik, hogy a nehezedő gazdasági körülmények miatt a férfiak lényegesen nagyobb arányban veszik igénybe a korkedvezményes nyugdíjat, mint a nők. Nyugdíjkorhatár alatti a nyugdíjas férfiak 23,5, a nők 13,4 százaléka (1990-ben ezek az arányok 16,7 és 103 százalék voltak.) Öregségi nyugdíjak, 1992 54 év alatt 55 - 59 60 - 64 65 - 69 70 - 74 75 - 79 60 - 84 85 év felett dímentes ;óvedcl5~ k 12 14 Rendezés elölt Növekmény Mind a korkedvezményes, mind a rokkantnyugdíjasok számának felgyorsult növekedésében nagy jelentősége van a munkanélküliségi hullámnak, hiszen ezek biztosabb anyagi eszközök, mint a munkanélküli-segély vagy járadék. A nyugdíjak egy főre jutó havi átlaga az 1992. évi rendezés előtt 8633, rendezés után pedig 9164 forint volt. Alig érzékelhetőek a különbségek a nyugdíjazás éve szerint számított átlagnyugdíjakban, bár azt figyelembe kell venni, hogy az 1990. és - főleg - az 1991 -es években az átlagot csökkenti a kisebb összegű kifizetéssel járó korkedvezményes nyugdíjbavonulás növekvő aránya. A 70-es és 80-as évtizedben az állandó rendeletmódosítások nivellálni igyekeztek a nyugdíjak nagyságát. E módosítások segítségével lehetett elérni az újonnan megállapított nyugdíjak alacsony - a korábbi megállapítású nyugdíjakhoz hasonló - nagyságát. Az intézkedések egyrészt kímélték a társadalombiztosítási kiadásokat, másrészt a költségvetés sem kényszerült egyszeri nagy összegű nyugdíj rendezési kifizetésre. Áz 1992. májusi nyugdíjrendezés visszamenőleg január l-jétől a nyugdíjazás évétől függően változtatta meg a nyugdíjak összegét. A változás abszolút értékben különös módon differenciálta az egyes korcsoportokban levők nyugdíját. Az 55 és 80 év közöttiek nyugdíja progresszív módon változott, de a 80 év felettiek - az egyébként is nagyon alacsony alapnyugdíjak miatt - ismét hátrányosabb helyzetbe kerültek fiatalabb társaiknál. Érdemes megemlíteni, hogy jelenleg az átlagnyugdíjak a havi 9 ezer forintos adómentes jövedelem körül szóródnak, így a pótlólagos jövedelmek minden korosztálynál adókötelesek. Donkáné Verebes Éva (KSH) Kódexpress A Kódexpress című kodifikációs hetilap és a Mcnedzserpiac című tanulmány bemutatásával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a Haas-Singer Alapítvány és az MLM Kereskedelmi Iroda képviselői a múlt héten Budapesten, a Favorit Étterem különtermében. A május óta minden kedden megjelenő Kódexpress a Magyar Közlöny alapján közli a módosított jogszabályok hatályos szövegét teljes terjedelemben és egységes szerkezetben. A kiadvány, a hatályos joganyagok megismertésében szinte nélkülözhetetlen a jogászok és a vállalkozók számára - hangzott el a sajtótájékoztatón. A Mencdzserpiac (Menedzser-fizetések Magyarországon) című tanulmány különösen csaknem 200 ezer forintos árával keltette fel a sajtótájékoztató résztvevőinek érdeklődését. Szó volt arról is, hogy a bemutatott kiadványokat az úgynevezett hálózati eladás elvei szerint értékesítik. Ennek a módszemek az a lényege, hogy a kiadványokat értékesítő cégek a fizetett sajtóhirdetés helyett a terjesztés spontán formáit ösztönzik és építik rendszerré. Újszeged virágai (1.) „Negyedév kellett csupán ahhoz, hogy korszerűen ellátott virágpiac épüljön Szeged határában, a röszkei úton." (Újsághír, aug. 10.) Újszegeden 100, Szőregen 84 virágkertész működött 1944-ben. Az. űjszegedi ánnentesítetí területeket mintegy 1100 hektárt, elsősorban a Marostőt - 1883-ban 25 évre bérbe adta a város. Ezeken a kis területű bérleményeken hamarosan, szorgalmas munkával megkezdődött a kertészkedés. A kitűnő hordaléktalajon számos kertészet és faiskola alakult, sőt az sem véletlen, hogy Györffy István (1880-1959) professzor 1922-ben itt alakította ki az egyetemi füvészkertet 12 hektárnyi területen, amit később Somorjai Ferenc intézetigazgató segítségével 20 hektárra növeltek. Újszeged virágkertészetének kezdeteit !875-re tehetjük, majd kiterebélyedését 1884-től számíthatjuk. Egyik nagy mozgató egyénisége Pillich Kálmán (18401922) ügyvéd, de mellette megemlítem Kállay Albert főispánt, és Mayer Miklós városi főkertészt, akiknek a kert, a virág szerelmük volt, és elsődlegesen a rózsához voltak hűségesek. Az űjszegedi kertészkedés tudós alakja Vánki Józsefi 1849-1941), a főreáliskola tanára, aki a Fürj utcában létesttett kertészetet. Ugyanakkor alapított kertészetet Szögi József (1862-1914), akit a gyümölcs jobban érdekelte, mint a virág. Nevéhez fűződik a Szögi-duránci őszibarackfajta. FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Modern csokor. Virágos hagyomány Kertészetét halála után fia. Szögi Benjámin vitte tovább A mai Bérkert utca helyén létesített kertészetet 1889-ben Horváth István, és elsősorban a rózsával foglalkozott. Az általa nemesttett sárga rózsákat naponta szállította Bécsbe (1889) Tehát Horváth Istvánt tarthatjuk az űjszegedi virágkereskedelem megalapozójának is. Nagybátyjánál, Horváth Antalnál tanult, aki 45 hektárnyi területen kertészkedett a Marostőben, ő is teherautóval szállította a virágokat a fővárosba. Horváth István 73 éves korában halt meg, 1938-ban. és kertészetét fia, ifj. Horváth István vette át, akinek kezei között egyre kisebbre zsugorodott az apai örökség. A múlt század végén létesült id. Koznás Gyula kertészete. Szabó István és Vánki József közös kertészete. Sándor Jánosé, öt hektárnyi területen. Nagy és elismert kertészeink sorába tartozik Demeter Ferenc (1876-1949), aki 1900-ban alapította kertészetét, nem csak rózsára, de más virágokra is. Hat fiát és három lányát is itt foglalkoztatta. Részt vett a budapesti millenniumi parképítésben, és a Népliget létesítésében is érdemeket szerzett. Eleinte vágott rózsa- és szegfűtermesztéssel foglalkozott, de érdekelte a dália és a zöldség is. A húszas évektől áttért a gyümölcs- és díszfacsemete- előállításra is, s e téren is a szakma vezető egyéniségévé váll. Az űjszegedi kertésztársadalom vezető személyisége volt: Sándor Ferenc, ifj. Zsiga András, Hoffmann Ignác, Hoffmann Ferenc. Mészáros János, a vasutasból lett kertész. Ecsedy Ferenc. Rochnyák Béla, Orincsák László, akinek a Klauzál téren volt díszes virágüzlete a Kárász-házban. Bátyai Jenő Csanyteleki kísérlet Önsegélyző kölcsönpénztár Az ötlet első olvasásra jónak látszott. Plakát hívta fel a figyelmet arra, hogy egy szegedi kft. 200 ezer forintig kamatmentes készpénzkölcsönt folyósít 12-24 hónap futamidőre. Mindezt Csanyteleken, ahol a polgárok önkölcsönzési befizetésének elvét hirdették meg varázsigének. Mit is takar ez, s hogyan működik? Nézzük a példát, ha szükségem lenne, mondjuk, 200 ezer forintra! Az igényelt összeg 25 százalékát (ez 50 ezer forint) az igény bejelentésekor rögvest be kellene fizetnem. Ez a pénz a kölcsönügyletben résztvevő társaság letéti alapja. További 10 százalékot szintén le kell tennem (20 ezer), ez a bonyolítási költség. Azt jelenti mindez, hogy 200 ezer forint felvételéhez rögtön elkérnek 70 ezret. Ezt követően 30 napon belül kézhez kapok 194 ezer forintot, mivel 3 százalék biztosítási alapot (6 ezer) a kifizetéskor legott levonnak. A törlesztést a következő hónaptól kell fizetnem, másfél éven keresztül, havi 8333 forintjával. Ez 18 hónap után eléri a 150 ezret. A hiányzó 50 ezret betudják az igényléskor befizetett összegből (mintha előre kérték volna az első 6 hónap részleteit). Az általam induláskor lerótt 76 ezerből tehát 26 „veszik el" - legalábbis a számomra. Ez azt jelenti, hogy 124 ezer forintot (200 ezer minusz 76 ezer) másfél évig használhattam 26 ezerért. S akárhogy ís nézem, ez kamatként nem éri el az évi 14 százalékot. Miért nem működőképes mégsem ez a látszatra előnyös rendszer? Első hibája: megfelelően sok embernek kell az induláskor pénzt befektetnie ahhoz, hogy a kölcsöntadó társaság megkezdhesse működését. Márpedig 70-80 polgárt erre a célra megnyerni Csanyteleken is nehéz. Akinek 10-50 ezer forint befektetni való tőkéje van. azzal tudatosítani kell, hogy alacsony kamattal később sokkal többet vehet ki a közösből (és ha mindenki ezt akarná...?). Másrészt az igénylő jövedelmének legalább háromszorosan meg kell haladnia a törlesztőrészletet. S ez Csanyteleken a legnagyobb gond. A helybeliek ugyanis főként a fóliázásból élnek, a papíron is kimutatható rendszeres jövedelmük ritkán éri el a havi 25-30 ezer forintot. Csanyteleken ez a két probT léma az, ami miatt nem működhet az önsegélyező kölcsönpénztár... Ám nem csak Csanyteleken teszi lehetetlenné a társaságot az, hogy a kölcsönre szorulók ritkán tudnak az igényléskor 25-70 ezret befizetni. Hisz ők pénzt kapni akarnak, és nem adni. Legalábbis ma, Magyarországon. Vass István Péter Csépi Lajos marad Csépi Lajos marad az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója további négy évig. A miniszterelnök, mint ismert, Csépi Lajost augusztus 27-ei hatállyal felmentette az ÁVÜ ügyvezető igazgatói tisztségére határozatlan időre szóló megbízatása alól A felmentést az tette szükségessé, hogy az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló, közelmúltban elfogadott törvény értelmében az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját a jövőben határozott időtartamra kell kinevezni.