Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-09 / 212. szám

2 KÜLPOLITIKA Taktikázó elnöki közlemény Ökumenikus istentisztelet Temesvárott DELMAGYARORSZAG SZERDA, 1992. SZEPT. 9. A The Times cikke Tőkés László ellenáll FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Ökumenikus istentiszteletet tartottak a temesvári reformá­tus templomban. Az istentisz­teletre a Tőkés László püs­pökkel való szolidaritás je­gyében került sor, s azon mint­egy kétezren vettek részt. „Az istentisztelet a temesvári nemzetiségek és hitközségek közötti testvériség kifejezése volt, akárcsak 1989 decem­berében" - jelentette ki Tőkés László mai sajtóértekezletén. A püspök szavait az AFP francia hírügynökség idézte. Tőkés László pillanatnyi habozásai és ingadozásai ellenére Románia elnöke ki­jelenti, amikor a püspök való­ban elszánja magát a párbe­szédre, kész fogadni őt a Cot­roceni-palotában az éhség­sztrájk indoklásául felsorolt Jeszenszky Géza külügy­miniszter kedden, kérésére fogadta a Budapesten átutazó Vladislav Jovanovic jugoszláv külügyminisztert - hozta az MTI tudomására a találkozó napján Hermán János külügyi szóvivő. Jeszenszky Géza külügymi­niszter jugoszláv kollégájának felvetette, hogy a Vajdaságban tovább folytatódnak a moz­gósítások. Szólt arról, hogy a Panics-kormány által kilátásba helyezett amnesztia törvény meghozatala pozitív hatású lenne. Kifejtette, hogy meg­nyugtatólag hatna, a bizalmat növelné, ha a jugoszláv kor­problémák komoly, nyflt, tényeken alapuló megvitatá­sára - hangoztatja az elnöki sajtóiroda hétfőn este nyilvá­nosságra hozott közleménye. A közlemény szerint Ion Iliescu tudomásul vette, hogy Tókés László először elfogadta javas­latát a párbeszédre, majd meg­másította elhatározását. Iliescu jó előjelnek tekinti Tőkés László hétfői sajtóérte­kezletén elhangzott kijelentését arról, hogy maga is tudatában van: akcióját ürügyként hasz­nálhatják fel a demokrácia el­lenségei a nacionalista-sovi­niszta és demokráciaellenes zavarkeltéshez. A közlemény állítása szerint épp ez volt az egyik ok, amely arra késztette az államfőt, hogy párbeszédet javasoljon. mány felülvizsgálná a mene­kültek betelepítését a Vajdaság magyarok által lakott vidékeire és beszüntetné a már meg­kezdett betelepítési gyakorla­tot. Jeszenszky Géza külügy­miniszter személyes garanciát kért Jovanovic külügymi­nisztertől, hogy a jogot és a rendet fenntartják Vajdaság­ban. A magyar külügymi­niszter ugyancsak rámutatott, hogy a magyarországi és az európai közvéleményt pozití­van befolyásolná, ha a jugo­szláv kormány párbeszédet kezdene a VMDK-val, a vajda­sági magyarok legitim politikai szervezetével. Tőkés László szerint „vala­mit tenni kell, mert a szó nem elég". A püspök otthonában nyilatkozott a The Times című brit lap tudósítójának, Tim Judah-nak. - Túl sok igazságtalanság és törvénytelenség történt, ezért elhatároztam, hogy valami radikálisai teszek a nép lelki­ismeretének felébresztésére ­idézte a brit lap keddi száma az éhségsztrájkoló püspököt. - Már számtalanszor aján­lottunk tárgyalást és sohasem válaszoltak. Iliescu ajánlatának szinte nincs hitele. Csak vá­lasztási megfontolásokból tette - mondta Tőkés László Iliescu román elnök - egyébként visszavont - tárgyalási javasla­táról. A The Times emlékeztetett, hogy Tókés László letartóz­tatása volt az a szikra, amely kirobbantotta az 1989. kará­csonyi romániai forradalmat. Ceausescu titkosrendőrsége internálta a püspököt, és akkor kezdődtek a gyilkosságok. Több mint ezer ember halt meg a forradalomban, közülük egyedül Temesvárott mintegy száz. Az 1989. decemberi ese­ményekről soha nem derült ki a teljes igazság, és a gyilkos terroristák közül senkit sem állítottak bíróság elé. A múlt kedden Tőkés püspök éhség­sztrájkba kezdett, hogy ki­kényszeritse az igazság elmon­dását - olvasható a The Times­ban. Sok román úgy véli, hogy Iliescu elnöknek része volt a gyilkosságok megrendezésé­ben, mert mártírokkal teljes valódi forradalomnak akarta álcázni azt, ami igazából puccs volt - állítja a The Times munkatársa, s így folytatja: Tókés püspök tagadja, hogy a mostani választások miatt kezdte az éhségsztrájkot, de elismeri: reméli, hogy tevé­kenysége közvetetten befo­lyásolja a választások kime­netelét. A volt kommunis­tákkal, köztük Iliescu elnökkel szembeni ellenállása Temesvár népi üzenete, s a város a román ellenzék fellegvára. Iliescu elnök támogatói és a naciona­listák azonban gyorsan rea­gálnak. Florica Ciuca, Iliescu pártjának temesvári kampány­szervezője azt mondta a brit lapnak: - Kétségtelen, hogy (Tőkés) a CIA és minden bizonnyal több más kémszervezet ügy­nöke. Az 1989-es forradalom utón Tőkés László sok román támo­gatását elveszítette, mert azt hitték, hogy ő magyar na­cionalista, aki vissza akarja adni Erdélyt Magyarországnak. Tőkés ezt tagadja és minden romániai lakos szenvedéséről beszél. Legalábbis Temesvá­rott ez hiteles üzenet. De Tőkés László a Romá­niai Magyarok Demokratikus Szövetségének is tiszteletbeli elnöke. A szövetségben fe­szültségek vannak és ezek szakadáshoz vezethetnek. Ha el akarják kerülni a jugoszláv típusú erőszakot, érdekes partnerségekre van kilátás Erdélyben. A radikális magya­rok a volt szovjet Moldova Romániával való egyesítését támogatják. Úgy vélik, ezen a módon föderális állam alakulna ki, s ez tényleges politikai hatalmat adna a magyaroknak Erdély egyes részein - (rta a The Times kedden. Jeszenszky-Jovanovic találkozó Habsburg Ottó nyilatkozata Sínen van a társulási egyezmény Az Európai Néppárt, vagyis a közös piaci keresztény­demokrata pártok szövetsége kedden Londonban tartotta tanácskozását annak nyomán, hogy júniusban a Nagy-Britan­niában kormányzó konzervatív pártot is fölvették az Európai Néppártba és most Nagy­Britannia az EK soros elnöke. A pártszövetség képviselői kedden vitatták meg a társulási szerződések ügyét. A szerző­dések érvényéhez az Európai Parlament ratifikálása szüksé­ges. A parlament plénuma a jövő héten szavaz. - A teljes parlamentben is csaknem egyhangú támoga­Az Európai Néppárt egyhangúlag támogatja az Európai Parlamentben az EK Magyarországgal kötött társulási szerződését - mondta kedden Londonban az MTI­nek Habsburg Ottó európai parlamenti képviselő. tásra számítok - mondta Habs­burg Ottó. Képviselőtársaival együtt úgy vélte: irreális Jacques Attalinak, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökének az a javas­lata, hogy az EK és a kelet­európai országok minden kereskedelmi megállapodását újra kellene tárgyalni a közös piaci nagylelkűség jegyében. (Attali egy másik londoni eur'ópaügyi konferencián javasolta ezt hétfőn). „Az Isten szerelmére, előbb kapjuk meg azt, amit már elértünk. Mindenekelőtt a társulási egyez­ményt kell gyorsan elintézni" ­mondta Habsburg Ottó. Miközben a magyar és a lengyel társulási szerződés sínen van az Európai Parla­mentben, valószínű, hogy a Csehszlovákiával kötött ha­sonló egyezménnyel várnak, amtg a megállapodás ismét megköthető a jövendő Cseh­országgal és Szlovákiával. Tüzérségi ütközet Szarajevóban Mostar 1992-ben: a néhai Neretva-híd A Szarajevóban tomboló tüzérségi harc miatt egyre kevesebb remény van arra, hogy rövidesen újra segély­szállítmányokat indíthatnak a boszniai fővárosba, ahol a lakosokat már éhínség fe­nyegeti. Csütörtökön érkezett utol­jára élelmiszerszállító re­pülőgép a városba; azóta csak közúton juttathatják el a se­gélyt, de ez a szükségletnek csak egy töredékét fedezi. A repülőtér megnyitásának esé­lyét csökkenti, hogy a pár­viadal jórészt a légikikötő szomszédságában zajlik. Egy akna a kifutópályán robbant. Hétfőn lángba borult több raktárépület is a repülőtér körzetében. Cyrus Vance és Lord Owen, a Jugoszlávia-konferencia társelnökei a héten látogatást tesznek a délszláv köztársaságokban. A két politi­kus valószínűleg szerdán érkezik Belgrádba, s tisztázza a békés rendezéssel kapcsolatos elvárásokat. Radovan Karadzic boszniai szerb „elnök" televíziós nyi­latkozatában újra katonai akciókat helyezett kilátásba, mert állítása szerint a másik fél katonai előnyökre tett szert azzal, hogy nem viszonozta a „szerb gesztusokat". Karadzic így fogja fel a nehézfegyverzet ENSZ-fel­ügyelet alá történő helyezé­sével kapcsolatos szombati határidőt: „nem ultimátum, csupán kezdő időpontja annak a négynapos határidőnek, amelyet a nehézfegyverzet listájának átadására szabtak meg. Ettól számítják majd azt a hét napot, amikor végül felügyelet alá kell helyezni e fegyvereket." Egy másik nyilatkozatában másként beszélt: az AP hír­ügynökségnek azt mondta, hogy kész a meghatározott idő alatt ENSZ-felügyelet alá he­lyezni a fegyverzetet Bihac, Jajce és Szarajevó körzetében. * Belgrádi lapjelentés szerint Dobrica Cosic, Kis-Jugo­szlávia elnöke rövidesen be­jelenti, hogy az országban idő előtti választásokat tartanak ­jelentette a Tanjug belgrádi székhelyű hírügynökség. A Politika keddi számának - nem hivatalos forrásokra hivatkozó - értesülése szerint a választásokkal kapcsolatos elnöki bejelentés szeptember 21-én hangzik majd el, s a választások első fordulóját november 22-én tartanák. A lap szerint a választási kampány máris megkezdődött, miközben a választási törvény, s a pártok finanszírozására vonatkozó törvény még jóvá­hagyásra vár. A vendég: Vladimír Meciar Vladimír Meciar, Szlovákia miniszter­elnöke 50 éves, szlovák nemzetiségű. 1942. július 26-án született Zólyom (Zvolen) városában. A középiskola elvégzése után 1959-től a garamszentkereszti (Ziar nad Hronom) járási tanács helyi gazdálkodási osztályának referenseként dolgozott, 1963-tól a Szocialista Ifjúsági Szövetségben (a CSKP ifjúsági szervezetében) töltött be funkciókat. 1967-68-ban a szervezet ziari területi elnöke volt. 1964-65-ben elvégezte a Komszomol moszkvai iskoláját. A prágai tavasz idején a reformok oldalára állt. 1969-ben az ifjúsági szervezet kongresszusán mondott beszéde miatt előbb tisztségeitől fosztották meg, majd 1970-ben kizárták a CSKP-ból, amelynek 1962-től volt tagja.' . A „normalizálás" áldozataihoz hasonlóan csak fizikai munkakörben tudott elhe­lyezkedni: fél esztendei munkanélküliség után segédolvasztár lett Máriatölgyesen (Dubnica nad Vahom). Munka mellett levelező tagozaton elvégezte a pozsonyi Komenius Egyetem jogi karát, és 1974-től a nemsovai Skloobal üveggyár referense, majd vállalati jogásza lett. 1989-ben a szlovákiai változásokat elindító Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom alapító tagja, 1990 januárjától a Szlovák Köztársaság belügy- és környezet­védelmi minisztere. Az 1990. júniusi választások után ő lett a szlovák miniszterelnök, ezt a tisztet 1991 áprilisáig töltötte be. Visszahívását az akkor parlamenti többséggel rendelkező VPN kezdeményezte, mivel kiderült, hogy Meciar Szlovákia jövőjéről vallott, általuk popu­listának bélyegzett véleménye eltér a VPN irányvonalától. Meciar 1991 márciusában frakciót alapított a VPN-n belül, ebből nőtt ki 1991 áprilisában a nemzeti irányvonalat követő Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), amelynek elnökévé Meciart válasz­tották. 1992. június 5-6-án a parlamenti választásokon Szlovákiában a HZDS fölényes győzelmet aratott, tgy 1992. június 24-én már másodszor lett Meciar Szlovákia kor­mányfője. VLADÁR TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom