Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-01 / 205. szám

A poklok pokla Ami a tudósításokból kimaradt. (6. oldal) Tiltakozás az algyői templomnál? Valószínűleg élőlánccal veszik körbe ma reggel az algyői római katolikus hívek templomjukat, tiltakozásul az ellen, hogy a váci püspökség Tóth Sándor algyői segédplébánost szeptember elsejétől más plébániára kívánja áthelyezni. A hívek folyamodását a mindenki által kedvelt és tisztelt Sándor atya helyben maradása érdekében. Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök mindezidáig visszautasította, és lapzártáig nem érkezett információ arról sem, hogy a váci esperesi gyűlés ezen változtatott volna. Érdeklődésünkre, hogy milyen gondolatokkal várja a reggeli mise idejét, Tóth Sándor atya azt felelte: reménykedik, és bízik Isten segítségében, bár a feljebbvalói iránti engedelmesség kötelezi. Hívei tiltakozását nem akadályozhatja meg, de hozzájuk csak a reggeli szentmise ideje alatt szólhat. Kábítószercsempészek Lebukás Vas megyében. (3. oldal) Antall elhatárolta magát a szélsőségektől ÁRA: 10,10 FT Parlamenti nyitás, kemény vitával Csurka István „politikai pamfletje" politikailag károsan és tévesen válaszol meg jelentős kérdéseket, s ezekkel a válaszokkal sem a miniszterelnök, sem a kormány, sem pedig az MDF nem azonosíthatja magát - ez volt a summája Antall József miniszterelnök állásfoglalásának a Csurka-ügyhen, amelynek témája kitöltötte a parlamenti ülésszak kezdőnapjának napirend előtti felszólalásait. A miniszterelnök nem ért egyet ugyanakkor azzal sem, hogy a vitát nem a párton belül, hanem az ellenzéki sajtótermékekben folytatták le pártjának tagjai. Antall József felszólalása után ellenzéki kepviselők kaptak szót, akik közül Kövér László elégtelennek tartotta a miniszterelnöki elhatárolódást. Király Zoltán szegedi független képviselő ugyanakkor bejelentette, hogy indítványban fordul a Parlamenthez annak megítéléséért, hogy a rádió előtti tüntetésben szerepet játszó négy kormánypárti képviselő túllépte-e hatáskörét, illetve, hogy Csurka István tanulmánya sérti-e a magyar alkotmányban foglalt alapelveket. Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének keretében napirend előtt kért szót Antall József kormányfő. A miniszterelnök mintegy félórás beszédében elsősorban a közvéleményt napok óta foglalkoztató Csurka-tanulmányról szólt, de ennek kapcsán kitért számos belpolitikai összefüggésre is. A kormányfő mondandóját kezdve előrebocsátotta, hogy a a Magyar Demokrata Fórum alelnöke tanulmányát magánvéleményként közölte, mivel azt egyetlen pártbeli testülettel sem egyeztette. Utalt arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya foglalkozott az írással, majd leszögezte: a koalíció pártjainak - beleértve az MDFet is - éppen úgy kell tudni Csurka István képviselő úrral együttműködni, ahogy a párt a különböző politikai testületeinek igazodniuk kell a fő irányelvekhez. Különféle irányvonalak. programok vannak, ám a kormány önállóan, felelősséggel dönt, s ezt a felelősséget senki nem veheti át - hangsúlyozta Antall József, majd így folytatta: - A kormányt kritikák bőven érik, belülről és kívülről, amin nincs mit csodálkozni. A mai nehéz gazdasági, politikai, szociális helyzetben azonban a magyar kormány a leghatározottabban ragaszkodik a magyar nemzeti elkötelezettségekhez. a demokrácia, a jogállamiság, a szociális piacgazdaság értékeihez. Addig állok az MDF élén. megválasztóim bizalmából és saját elhatározásomból, továbbá a kormány élén az Országgyűlés megbízása alapján, ameddig a magyarság iránti töretlen elkötelezettségnek a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság alapelveinek eleget tehetek. De nemcsak az a kötelességem önmagammal szemben, hogy felállók, ha a követelményeknek nem felelhetek meg, hanem olyan felszólításoknak és célzásoknak sem fogok ijedtemben vagy rossz megítélés következtében eleget tenni, ami a hatalom átadását jelentette a történelem során Kun Bélának, Hitlernek vagy másoknak. Remélem, hogy a kényszer nem teremthet hazánkban még (Folytatás a 3. oldalon.) Béketűrő béketelepiek Tornaterem-avató Igazán béketűrőek a béketelepiek, hiszen általános iskolájuk 65 évvel ezelőtt készült el, de az akkori négyosztályos városszéli tanoda a háború után négy tanteremmel bővült, a tornatermet pedig mindig lecsípték a tervekből. Az elmozdulást, az iskolavezetés kezdeményezésére, a szegedi önkormányzat és a kormány ilyen irányú anyagi támogatása tette lehetővé. Ennek eredményét, a 12x24 méteres tornatermet, tegnap ünnepélyes körülmények között vették birtokukba a Napos úti iskola gyerekei. (Részletes beszámolónk a hatodik oldalon található.) Divatőrület lett megint a motorbicikli. Nem a dongó, nem is a robogó, még csak nem is a közönséges, hanem a japán meg a ki tudja, miféle. Akkora motor bőg benne, ha megcsavarják a szarvát, harsog tőle az utca egyik vége, amikor föltűnik a másikon. Egyenes az utca, legalább másfél kilométer hosszú, meg nem állhatják a motorosok, hogy meg ne csavargatnák. A haja szála égnek áll, aki nézi, hogyan repesztenek. A puskagolyóval akarnak ezek versenyre kelni? Ennyire sietős lenne a dolguk? Az autók között úgy kacsáznak, jobbra-balra hajolva, kivetji a hideg veríték az autós hátát is. Egyetlen kicsi kavics elég lenne, hogy alácsússzanak valamelyik kocsinak. Egyetlen kicsi kavics az élet? Bődületes hangja van az ilyen motornak. Föltehetően ez is hergeli, aki rajta ül, és a rodeó láza is hajtja. Most azonban olyan motor jön. üvöltve és bőgve, amelyiken ketten ülnek. Még csak bukósisakot se hordanak. Legjobb fésű a huzat, hosszú hajuk üstökös farkaként fut utánuk. Ketten inganak hol jobbra, hol halra, ahogy az előttük járó vagy szembejövő kocsik diktálják. Áll anyóka a buszmegállóban, és alig győz utánuk fordulni. Borsókázó hátammal ott biciklizek el előtte, nekem mondja tehát: - Á marhák! Ha nekimennek egy fának, fölcsavarodnak rá. Én meg azt gondolom hozzá, ez a szó erős túlzás. Száz marha se tudna így repeszteni. Horváth Dezső Szeged új iskolája: a Karolina A „Miasszonyunkéról nevezett Iskolanővérek maFOTÓ: GYENES KÁLMÁN gyarországi rendtartománya iskolát alapít Szegeden. A rendtartomány egykori nagy szegedi intézetének nyomdokain a régi zárda épületében szeptember 5-én nyilik meg a Karolina Elemi Iskola és Gimnázium első tanéve, hét osztályban mintegy 200 diák kezdi meg tanulmányait. (Az új iskoláról szóló riportunkat lapunk 5. oldalán olvashatják.)